Köles Pál (1921–2002) - Laptörténet

Jzoltan: Köles Pál (1921-2002) lapot átneveztem Köles Pál (1921–2002) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-08T13:22:38Z

Köles Pál (1921-2002) lapot átneveztem Köles Pál (1921–2002) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 8., 13:22-kori változata

Jzoltan: Szöveg formázása

2018-10-30T09:41:10Z

Szöveg formázása

←Régebbi változat		A lap 2018. október 30., 09:41-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál az 50-es évek elején]]		[[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál az 50-es évek elején]]
-	Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.	+	Köles Pál '''[[1921\|1921-ben]] Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

	Az elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942\|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''.		Az elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942\|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''.
11. sor:		11. sor:
	[[1968\|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük született, Edit.		[[1968\|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük született, Edit.

-	[[2002]]. [[február 24.\|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.	+	'''[[2002]]. [[február 24.\|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]]		[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]]
-	[[1945\|1945-ben]] – a II. világháború után – '''a rendőrség kötelékébe lépett.''' '''[[1946-ban]] már hadnagyként szolgált, majd [[1952\|1952-ben]] századosi rangot kapott.''' [[1955\|1955-ben]] '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, ''' amelyet sikerrel megoldott. '''Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''	+	[[1945\|1945-ben]] – a 2. világháború után – '''a rendőrség kötelékébe lépett.''' '''[[1946-ban]] már hadnagyként szolgált, majd [[1952\|1952-ben]] századosi rangot kapott.''' [[1955\|1955-ben]] '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, ''' amelyet sikerrel megoldott. '''Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

	Az [[1956\|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.\|október 26-tól]], rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''. [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962\|1962-ben]] szabadult.		Az [[1956\|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.\|október 26-tól]], rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''. [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962\|1962-ben]] szabadult.

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-18T12:06:33Z

Nyelvi ellenőrzés

Jzoltan: /* Munkássága */ képaláírás

2017-11-11T21:47:03Z

Munkássága: képaláírás

←Régebbi változat		A lap 2017. november 11., 21:47-kori változata
14. sor:		14. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál, Köles István ~~jr.~~, Köles István]]	+	[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]]
	'''[[1946-ban]] már hadnagy, majd [[1952\|1952-ben]] százados rangot kapott.''' Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára [[1955\|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. [[1955\|1955-től]] már a rendőrségen belül '''felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''		'''[[1946-ban]] már hadnagy, majd [[1952\|1952-ben]] százados rangot kapott.''' Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára [[1955\|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. [[1955\|1955-től]] már a rendőrségen belül '''felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

Jzoltan: /* Élete */ képaláírás

2017-11-11T21:46:28Z

Élete: képaláírás

←Régebbi változat		A lap 2017. november 11., 21:46-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	[[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál]]	+	[[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál az 50-es évek elején]]
	Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.		Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

Jzoltan: /* Munkássága */ képaláírás

2017-11-11T21:40:04Z

Munkássága: képaláírás

←Régebbi változat		A lap 2017. november 11., 21:40-kori változata
14. sor:		14. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál ~~családjával~~]]	+	[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál, Köles István jr., Köles István]]
	'''[[1946-ban]] már hadnagy, majd [[1952\|1952-ben]] százados rangot kapott.''' Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára [[1955\|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. [[1955\|1955-től]] már a rendőrségen belül '''felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''		'''[[1946-ban]] már hadnagy, majd [[1952\|1952-ben]] százados rangot kapott.''' Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára [[1955\|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. [[1955\|1955-től]] már a rendőrségen belül '''felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

21. sor:		21. sor:
	Szabadulása után azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. '''Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni''', de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá.		Szabadulása után azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. '''Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni''', de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá.

-	A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, '''[[1990\|1990-ben]] a rendőrség visszafogadta''' soraiba, valamint ki is tüntette. '''Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit.''' Emellett közéletileg is aktív maradt, kiterjesztett levelezésben állt több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval és az 1956-os események krónikáit is kiegészítette cikksorozatokban. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.	+	A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, '''[[1990\|1990-ben]] a rendőrség visszafogadta''' soraiba, valamint ki is tüntette. '''Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit.''' Emellett közéletileg is aktív maradt, kiterjesztett levelezésben állt több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval és az 1956-os események krónikáit is kiegészítette cikksorozatokban. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==

Jzoltan: kép feltöltése

2017-11-11T21:25:31Z

kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2017. november 11., 21:25-kori változata
14. sor:		14. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
		+	[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál családjával]]
	'''[[1946-ban]] már hadnagy, majd [[1952\|1952-ben]] százados rangot kapott.''' Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára [[1955\|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. [[1955\|1955-től]] már a rendőrségen belül '''felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''		'''[[1946-ban]] már hadnagy, majd [[1952\|1952-ben]] százados rangot kapott.''' Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára [[1955\|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. [[1955\|1955-től]] már a rendőrségen belül '''felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

32. sor:		33. sor:
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]		[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
		+	[[Kategória:1956]]

Jzoltan: /* Élete */ kép feltöltése

2017-11-11T21:22:28Z

Élete: kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2017. november 11., 21:22-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál]]
	Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.		Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „rendőr ezredes == Élete == Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi c…”

2017-11-11T21:20:05Z

Új oldal, tartalma: „rendőr ezredes == Élete == Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi c…”

Új lap

rendőr ezredes

== Élete ==
Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

Elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''. A II. világháború után '''a rendőrség kötelékébe lépett [[1945|1945-ben]].'''

'''Felesége''' szintén nagykállói származású '''Szabó Margit, négy gyermekük született''': Köles István, Köles Margit, Köles Pál és Köles László. Elsőszülött '''fia''' Köles '''István később [[Békéscsaba]] város alpolgármestere'''ként is tevékenykedett. Családja az [[1956|1956-os]] események után az utcára kerültek Békéscsabán. Első házassága a fegyházból szabadulása után tönkrement.

[[1968|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük (Köles Edit) született.

[[2002]]. [[február 24.|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.

== Munkássága ==
'''[[1946-ban]] már hadnagy, majd [[1952|1952-ben]] százados rangot kapott.''' Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára [[1955|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. [[1955|1955-től]] már a rendőrségen belül '''felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

Az [[1956|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.|október 26-tól]], '''az 56-os forradalom békéscsabai eseményeinek''' kezdőpontjától rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye, valamint a párbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták''', majd [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962|1962-ben]] szabadult.

Szabadulása után azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. '''Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni''', de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá.

A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, '''[[1990|1990-ben]] a rendőrség visszafogadta''' soraiba, valamint ki is tüntette. '''Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit.''' Emellett közéletileg is aktív maradt, kiterjesztett levelezésben állt több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval és az 1956-os események krónikáit is kiegészítette cikksorozatokban. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.

== Díjak, kitüntetések ==
* [[1996|1996-ban]] '''Békéscsabáért kitüntetés'''ben részesült.

== Forrás ==
* Köles család

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

←Régebbi változat		A lap 2018. október 30., 09:41-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál az 50-es évek elején]]		[[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg\|bélyegkép\|300px\|Köles Pál az 50-es évek elején]]
-	Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.	+	Köles Pál '''[[1921\|1921-ben]] Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

	Az elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942\|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''.		Az elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942\|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''.
11. sor:		11. sor:
	[[1968\|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük született, Edit.		[[1968\|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük született, Edit.

-	[[2002]]. [[február 24.\|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.	+	'''[[2002]]. [[február 24.\|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]]		[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]]
-	[[1945\|1945-ben]] – a II. világháború után – '''a rendőrség kötelékébe lépett.''' '''[[1946-ban]] már hadnagyként szolgált, majd [[1952\|1952-ben]] századosi rangot kapott.''' [[1955\|1955-ben]] '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, ''' amelyet sikerrel megoldott. '''Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''	+	[[1945\|1945-ben]] – a 2. világháború után – '''a rendőrség kötelékébe lépett.''' '''[[1946-ban]] már hadnagyként szolgált, majd [[1952\|1952-ben]] századosi rangot kapott.''' [[1955\|1955-ben]] '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, ''' amelyet sikerrel megoldott. '''Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

	Az [[1956\|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.\|október 26-tól]], rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''. [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962\|1962-ben]] szabadult.		Az [[1956\|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.\|október 26-tól]], rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''. [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962\|1962-ben]] szabadult.

←Régebbi változat		A lap 2018. október 18., 12:06-kori változata
5. sor:		5. sor:
	Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.		Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

-	~~Elemi~~ iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942\|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''. ~~A II. világháború után '''a rendőrség kötelékébe lépett [[1945\|1945-ben]].'''~~	+	Az elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942\|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''.

-	'''Felesége''' ~~szintén nagykállói származású~~ '''Szabó Margit~~, négy~~ gyermekük született''': Köles István, Köles Margit, Köles Pál és Köles László. Elsőszülött '''fia''' Köles '''István később [[Békéscsaba]] város alpolgármestere'''ként is tevékenykedett. Családja az [[1956\|1956-os]] események után az utcára ~~kerültek Békéscsabán~~. Első házassága a fegyházból szabadulása után tönkrement.	+	'''Felesége''', '''Szabó Margit szintén nagykállói származású. Négy gyermekük született''': Köles István, Köles Margit, Köles Pál és Köles László. Elsőszülött '''fia''', Köles '''István később [[Békéscsaba]] város alpolgármestere'''ként is tevékenykedett. Családja az [[1956\|1956-os]] események után az utcára került. Első házassága a fegyházból szabadulása után tönkrement.

-	[[1968\|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük ~~(Köles Edit)~~ született.	+	[[1968\|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük született, Edit.

	[[2002]]. [[február 24.\|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.		[[2002]]. [[február 24.\|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.
15. sor:		15. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]]		[[Fájl:Koles csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]]
-	'''[[1946-ban]] már ~~hadnagy~~, majd [[1952\|1952-ben]] ~~százados~~ rangot kapott.''' ~~Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára~~ [[1955\|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. ~~[[1955\|1955-től]] már a rendőrségen belül~~ '''~~felemelte~~ hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''	+	[[1945\|1945-ben]] – a II. világháború után – '''a rendőrség kötelékébe lépett.''' '''[[1946-ban]] már hadnagyként szolgált, majd [[1952\|1952-ben]] századosi rangot kapott.''' [[1955\|1955-ben]] '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, ''' amelyet sikerrel megoldott. '''Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

-	Az [[1956\|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.\|október 26-tól]], ~~'''az 56-os forradalom békéscsabai eseményeinek''' kezdőpontjától~~ rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye~~, valamint a párbizottság~~ fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''~~, majd~~ [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962\|1962-ben]] szabadult.	+	Az [[1956\|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.\|október 26-tól]], rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''. [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962\|1962-ben]] szabadult.

	Szabadulása után azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. '''Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni''', de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá.		Szabadulása után azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. '''Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni''', de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá.

-	A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, '''[[1990\|1990-ben]] a rendőrség visszafogadta''' soraiba, valamint ki is tüntette. '''Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit.''' Emellett ~~közéletileg~~ is aktív maradt, ~~kiterjesztett levelezésben állt~~ több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval és az 1956-os események krónikáit ~~is kiegészítette~~ cikksorozatokban. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.	+	A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, '''[[1990\|1990-ben]] a rendőrség visszafogadta''' soraiba, valamint ki is tüntette. '''Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit.''' Emellett a közéletben is aktív maradt, több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval levelezett, és az 1956-os események krónikáit cikksorozatokban egészítette ki. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==