Jzoltan: Képek feltöltése

2021-11-29T15:54:46Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. november 29., 15:54-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Justh-hagyományok Gádoroson ==		== Justh-hagyományok Gádoroson ==
		+	[[Fájl:Justh Zsigmond Magyarszellemielet.jpg\|bélyegkép\|300px\|Justh Zsigmond]]
	'''A Justh-örökség összegyűjtése két településen, egymással párhuzamosan kezdődött'''. A munkát '''[[Orosháza\|Orosházán]]''' 1945–55 között Elek László (a Táncsics Mihály Gimnázium egykori tanára, később Justh Zsigmond monográfusa) és tanítványai kezdeményezték, '''Gádoroson''' pedig az 1950-es évek elején a fiatal Pongó házaspár kutatta fel az íróhoz kapcsolódó anyagokat az ekkor megkezdett községtörténeti gyűjtéseik, illetve a település történetének feldolgozása során.		'''A Justh-örökség összegyűjtése két településen, egymással párhuzamosan kezdődött'''. A munkát '''[[Orosháza\|Orosházán]]''' 1945–55 között Elek László (a Táncsics Mihály Gimnázium egykori tanára, később Justh Zsigmond monográfusa) és tanítványai kezdeményezték, '''Gádoroson''' pedig az 1950-es évek elején a fiatal Pongó házaspár kutatta fel az íróhoz kapcsolódó anyagokat az ekkor megkezdett községtörténeti gyűjtéseik, illetve a település történetének feldolgozása során.

13. sor:		14. sor:

	== Az emlékszoba felavatása ==		== Az emlékszoba felavatása ==
		+	[[Fájl:Justh szoba 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Részlet az emlékszobából]]
	[[2000]]. [[szeptember 29.\|szeptember 29-én]] a gádorosi Falunap keretében került sor a ''Gádorosi Füzetek'' első kötetének bemutatására „''Justh Zsigmond nyomában''” címmel, amit Pongó Bertalan írt és szerkesztett. Egy nappal később, '''[[szeptember 30.\|szeptember 30-án]] felavatták a Justh-emlékszobát, melyben nem csak a helyben gyűjtött relikviák, hanem az orosházi és a megyei múzeum, valamint a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagai is megtalálhatók'''. Az állandó kiállítás szakmai irányítására és berendezésének kivitelezésére '''dr. Szabó Ferenc''', a Békés Megyei Múzeumok főigazgatójának javaslatára a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum lett felkérve. A tárlat forgatókönyve '''Dede Franciska''' munkája, szaklektor Dr. Szabó Ferenc volt, a látványtervet pedig '''Lencsó László''' készítette. A kivitelezésben '''Katalicz László''', valamint '''Pongó Bertalan''' és segítői működtek közre. A megnyitón '''Hirek Edit''' mondott beszédet. Az emlékszobában található tárlat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt "Örökségünk, értékeink" című pályázaton nyert összeg felhasználásával és az Önkormányzat támogatásával jött létre, de összességében hatéves előkészítő munka előzte meg, melyben számos személy és intézmény működött közre.		[[2000]]. [[szeptember 29.\|szeptember 29-én]] a gádorosi Falunap keretében került sor a ''Gádorosi Füzetek'' első kötetének bemutatására „''Justh Zsigmond nyomában''” címmel, amit Pongó Bertalan írt és szerkesztett. Egy nappal később, '''[[szeptember 30.\|szeptember 30-án]] felavatták a Justh-emlékszobát, melyben nem csak a helyben gyűjtött relikviák, hanem az orosházi és a megyei múzeum, valamint a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagai is megtalálhatók'''. Az állandó kiállítás szakmai irányítására és berendezésének kivitelezésére '''dr. Szabó Ferenc''', a Békés Megyei Múzeumok főigazgatójának javaslatára a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum lett felkérve. A tárlat forgatókönyve '''Dede Franciska''' munkája, szaklektor Dr. Szabó Ferenc volt, a látványtervet pedig '''Lencsó László''' készítette. A kivitelezésben '''Katalicz László''', valamint '''Pongó Bertalan''' és segítői működtek közre. A megnyitón '''Hirek Edit''' mondott beszédet. Az emlékszobában található tárlat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt "Örökségünk, értékeink" című pályázaton nyert összeg felhasználásával és az Önkormányzat támogatásával jött létre, de összességében hatéves előkészítő munka előzte meg, melyben számos személy és intézmény működött közre.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Justh-emlékszoba '''a gádorosi Művelődési Ház emeletén''' található, a Kossuth utca 18. szám alatt. '''Átadása 2000. [[szeptember 30.|szepte…”

2021-11-29T15:46:41Z

Új oldal, tartalma: „A Justh-emlékszoba '''a gádorosi Művelődési Ház emeletén''' található, a Kossuth utca 18. szám alatt. '''Átadása 2000. [[szeptember 30.|szepte…”

Új lap

A Justh-emlékszoba '''a [[Gádoros|gádorosi]] Művelődési Ház emeletén''' található, a Kossuth utca 18. szám alatt. '''Átadása [[2000]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-án]] a Falunap keretében történt'''.

== Justh-hagyományok Gádoroson ==
'''A Justh-örökség összegyűjtése két településen, egymással párhuzamosan kezdődött'''. A munkát '''[[Orosháza|Orosházán]]''' 1945–55 között Elek László (a Táncsics Mihály Gimnázium egykori tanára, később Justh Zsigmond monográfusa) és tanítványai kezdeményezték, '''Gádoroson''' pedig az 1950-es évek elején a fiatal Pongó házaspár kutatta fel az íróhoz kapcsolódó anyagokat az ekkor megkezdett községtörténeti gyűjtéseik, illetve a település történetének feldolgozása során.

Az 1960-as évek elején a járási népművelési felügyelő (M. Kovács István), a járási TIT-titkár (Szabó Pál), valamint a megyei TIT elnöke is kezdeményezte, hogy [[1963]]. [[február 16.|február 16-ra]] (az író születésének 100. évfordulójára) Orosházán, Szentetornyán, illetve Gádoroson méltó ünnepségsorozattal, kiállítással, valamint a Justh család újratemetésével emlékezzenek meg. Gádoroson számos lelkes helyi lakos, pedagógus és települési vezető közreműködésével megtörtént a '''Justh család földi maradványainak exhumálása és az író síremlékének kiásása''' az egykori Justh-kúriánál. (A második világháború után a sírhelyet, a kastélyt, a birtokot lebontották.) Ezt követően [[február 16.|február 16-án]] községi ünnepség keretében volt a '''Justh család''' – s köztük természetesen [[Justh Zsigmond (1863–1894)|Justh Zsigmond]] – '''újratemetése''' a gádorosi „újtemetőben”. Nyughelyüknél '''obeliszket állítottak''' (Justh-emlékmű), ami ma is látható a községi temetőben. Ugyanezen a napon délután névadó ünnepség zajlott az akkori Művelődési Otthonban (a mai Tóth Asszony-féle Közösségi Ház korabeli épületében működő kultúrotthonban), s '''az intézmény felvette Justh Zsigmond nevét'''. A nevezetes napon többek között Diószegi András irodalomtörténész méltatta az író munkásságát. '''Felavatták az író [[Justh Zsigmond-szobor (Gádoros)|szobrát]]''', amit Nyári József helyi tanító készített és Czombos Mihály leplezett le. (Czombos Mihály az utolsó, még élő tagja volt Justh Zsigmond parasztszínházának.) A '''Justh Zsigmond-kiállítás''' megnyitása után Moliére ''Botcsinálta doktor'' című vígjátékát adta elő a helyi iskola nevelőtestülete Réka István iskolaigazgató vezetésével. Ezt a darabot annak idején Justh Zsigmond parasztszínházában is eljátszották.

Ezzel elindult Gádoroson a Justh-hagyományok rendszeres ápolása. Ötévente '''irodalmi estekkel emlékezett meg''' a község a méltatlanul elfeledett és fiatalon elhunyt íróról. Emlékesteket tartottak és a település lakosságának bevonásával változatos programokat szerveztek [[1968|1968-ban]], [[1974|1974-ben]], [[1983|1983-ban]] és [[1988|1988-ban]] is. A megemlékezések és műsorok zömét a Művelődési Házban Kiss Imre igazgató irányította és fogta össze, de a rendezvények lebonyolítása nem korlátozódott csupán az intézményre.

'''Az 1993/94-es évet''' – Justh Zsigmond születésének 131. és halálának 100. évfordulója alkalmából – Gádoroson hivatalosan is '''Justh-emlékévnek nyilvánították'''. Ekkor született meg az az elhatározás, hogy a helyi Justh Zsigmond Művelődési Házban jöjjön létre egy méltó emlékkiállítás az író tiszteletére. Az emlékkiállítás főként Pongó Bertalannak köszönhetően [[1994]]. [[február 16.|február 16-án]] nyílt meg az intézményben. Az emlékév kapcsán a települési önkormányzat irodalomtörténeti pályázatot is hirdetett, valamint a helyi lapban – a ''Gádorosi Híradó''ban – havonta megjelenő cikksorozat látott napvilágot a Justh családról és az író életéről, munkásságáról. Összességében minden hónapban megemlékeztek róla valamilyen formában. [[1994]]. [[október 8.|október 8-án]] megkoszorúzták a temetőben a Justh-emlékművet, majd tudományos emlékülés tartottak a Művelődési Ház előcsarnokában. [[október 9.|Október 9-én]] rendezték meg az emlékév záró ünnepségét a Magyar Irodalmi Társaság dél-alföldi csoportjának rendezésében. Ekkor osztották ki a Justh-emlékplaketteket, -érméket és -emléklapokat is. Az elismeréseket azok a személyek kapták, akik kiemelten részt vettek valamilyen formában a Justh-emlékév szervezésében és lebonyolításában. A változatos és széleskörű összefogással létrejött program azt bizonyítja, hogy Justh Zsigmond emlékét méltóképpen igyekszik őrizni az utókor.

Az emlékévet követően a Justh-megemlékezések, visszafogottabb formában ugyan, de folytatódtak. Nem maradt abba a Justh-hagyományok őrzése és a gyűjtőmunka sem. [[1999]]. [[október 7.|október 7-én]] megemlékezés és koszorúzás zajlott a gádorosi temetőben az Országos Könyvtári Napok keretében. A Justh Zsigmond-obeliszknél tartott ünnepségen többek között az orosházi Városi Könyvtár is képviseltette magát. (Az orosházi könyvtár ebben az esztendőben ünnepelte alapításának 50. évfordulóját, mely alkalomból ők is felvették a Pusztaszentetornyán született író és irodalomszervező Justh Zsigmond nevét.)

== Az emlékszoba felavatása ==
[[2000]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] a gádorosi Falunap keretében került sor a ''Gádorosi Füzetek'' első kötetének bemutatására „''Justh Zsigmond nyomában''” címmel, amit Pongó Bertalan írt és szerkesztett. Egy nappal később, '''[[szeptember 30.|szeptember 30-án]] felavatták a Justh-emlékszobát, melyben nem csak a helyben gyűjtött relikviák, hanem az orosházi és a megyei múzeum, valamint a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagai is megtalálhatók'''. Az állandó kiállítás szakmai irányítására és berendezésének kivitelezésére '''dr. Szabó Ferenc''', a Békés Megyei Múzeumok főigazgatójának javaslatára a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum lett felkérve. A tárlat forgatókönyve '''Dede Franciska''' munkája, szaklektor Dr. Szabó Ferenc volt, a látványtervet pedig '''Lencsó László''' készítette. A kivitelezésben '''Katalicz László''', valamint '''Pongó Bertalan''' és segítői működtek közre. A megnyitón '''Hirek Edit''' mondott beszédet. Az emlékszobában található tárlat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt "Örökségünk, értékeink" című pályázaton nyert összeg felhasználásával és az Önkormányzat támogatásával jött létre, de összességében hatéves előkészítő munka előzte meg, melyben számos személy és intézmény működött közre.

A Justh családot, továbbá a Justh Zsigmond életét és munkásságát bemutató állandó kiállítás megtekinthető a Művelődési Ház nyitvatartási idejében hétfőtől péntekig 8:00–16:00 óra között. (Előzetes bejelentkezés: a 68/490-088 telefonszámon, vagy személyesen az intézmény nyitvatartási idejében.)

A Justh-emlékszoba – mint kulturális örökség – [[2020]]. [[szeptember 7.]] óta '''a helyi Települési Értéktár részét képezi'''.

A Justh-hagyományok ápolása napjainkban sem szűnt meg, s az emlékszobát időnként szervezett keretek között is látogatják. Jól példázza ezt, hogy [[2020]]. [[október 23.|október 23-án]] délelőtt '''a Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület megszervezte az első Justh Zsigmond-emléktúrát''', mellyel az író előtt is tisztelegtek. A túra útvonalának bejárása során több, az íróhoz köthető helyszínt felkerestek Gádoroson. A túrát [[2021]]. [[július 24.|július 24-én]] másodjára is megszervezték, s ezúttal is meglátogatták a Justh Zsigmond-obeliszket, valamint látogatást tettek az emlékszobában is.

== Források ==
* A Gádorosi Füzetek 1. kötetének megjelenéséről és az állandó kiállításra tervezett Justh Emlékszoba megnyitásáról. (Rövid tájékoztatás). In: Gádorosi Híradó, 6. évf. 10. szám (2000) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Justh Zsigmond Városi Könyvtár [https://blog.justhvk.hu/blog honlapja]
* Falunap 2000 (Részletes program). In: Gádorosi Híradó, 6. évf. 10. szám (2000) 2. p. (+ „Repülő lap” – Melléklet) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Felhívás (A Justh-emlékkiállítás szervezése kapcsán tárgyi emlékek gyűjtésére). In: Gádorosi Híradó, 6. évf. 10. szám (2000) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Helytörténeti Gyűjtemény. In: [https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/helytorteneti-gyujtemeny A Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár honlapja]
* Horváth Mariann: 140 éve született Justh Zsigmond. In: Gádorosi Híradó, 9. évf. 2. szám (2003) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Justh Zsigmond emlékkiállítás. In: [http://www.gadoros.hu/?page_id=410 Gádoros Nagyközség hivatalos honlapja]
* Justh Zsigmond Emlékszoba. In: [https://oroshaza-delbekes.hu/attrakciok/justh-zsigmond-emlekszoba Oroshaza-delbekes.hu]
* Justh Zsigmond emléktúra. In: [http://punkosdizarandoklatert.hu/szervezett-t%C3%BAr%C3%A1k/justh-zsigmond-eml%C3%A9kt%C3%BAra Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület honlapja]
* Kiss Imre – Oláh János: Fejezetek Gádoros történetéből. Gádoros : Községi Helytörténeti Bizottság, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Muhel Gábor: A Művelődési Ház története. Kézirat gépirata. 2021 (A szerző tulajdonában.)
* Önkormányzati hírek. In: Gádorosi Híradó, 5. évf. 10. szám (1999) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Önkormányzati hírek. In: Gádorosi Híradó, 6. évf. 7. szám (2000) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pongó Bertalan iratai a Justh-emlékévvel kapcsolatosan. Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár (Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely – Helytörténeti Gyűjtemény, Kiss Imre-hagyaték) 5932. Gádoros, Iskola utca 19.
* Pongó Bertalan: Justh Zsigmond nyomában. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Gadoros/pages/Gadorosi_fuzetek_1/main_gadorosi_fuzetek_1.htm Gádorosi Füzetek 1. Gádoros : Nagyközs. Önkorm., 2000]
* Pongó Bertalan: Vázlat a Justh Zsigmond emlékszoba előtörténetéhez. (Gépirat.) Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár (Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely – Helytörténeti Gyűjtemény, Pongó-hagyaték) 5932. Gádoros, Iskola utca 19.
* Szöveges melléklet a Települési Értéktárba való felvételhez. (Elektronikus gépirat.) In: [http://www.gadoros.hu/?wpfb_dl=1273 Gádoros Nagyközség honlapja]

[[Kategória:Gádoros]]
[[Kategória:Emlékszobák]]

Justh-emlékszoba (Gádoros) - Laptörténet

Jzoltan: Képek feltöltése

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Justh-emlékszoba '''a gádorosi Művelődési Ház emeletén''' található, a Kossuth utca 18. szám alatt. '''Átadása 2000. [[szeptember 30.|szepte…”