Jároli József (helytörténész) - Laptörténet

Jzoltan: Kiegészítések, új fotó

2021-09-30T10:09:35Z

Kiegészítések, új fotó

←Régebbi változat		A lap 2021. szeptember 30., 10:09-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	~~[[Fájl:Jaroli Jozsef.jpg\|bélyegkép\|300px\|Jároli József]]~~
-
	helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros		helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Jaroli Jozsef 2014.jpg\|bélyegkép\|300px\|Jároli József]]
	Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.\|szeptember 27-én]] született [[Orosháza\|Orosházán]]'''.		Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.\|szeptember 27-én]] született [[Orosháza\|Orosházán]]'''.

13. sor:		12. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''Másodéves OTDK-s hallgatóként''' már Szegeden, a történelem tanszéken '''elkezdte a kutatómunkát''' Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. '''Első''', Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó '''publikációja a [[Békési Élet]] című folyóirat 1970/3. számában jelent meg'''. [[1974]] óta '''az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében''' a városi monográfiák számára. '''Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz.''' Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.	+	'''Másodéves OTDK-s hallgatóként''' már Szegeden, a történelem tanszéken '''elkezdte a kutatómunkát''' Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. '''Első''', Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó '''publikációja a ''[[Békési Élet]]'' című folyóirat 1970/3. számában jelent meg'''. [[1974]] óta '''az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja [[Gyomaendrőd\|Gyoma]], [[Szeghalom]] és [[Békés]] térségében''' a városi monográfiák számára. '''Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz.''' Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.

	[[1971\|1971-től]] két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. [[1973\|1973-ban]] a '''Békés Megyei Levéltár'''hoz került, ahol [[1979\|1979-től]] [[1994\|1994-ig]] '''igazgatóhelyettes'''ként dolgozott, majd '''a Békési Fióklevéltár vezetője lett'''. Innen vonult nyugdíjba [[2008\|2008-ban]], de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.		[[1971\|1971-től]] két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. [[1973\|1973-ban]] a '''Békés Megyei Levéltár'''hoz került, ahol [[1979\|1979-től]] [[1994\|1994-ig]] '''igazgatóhelyettes'''ként dolgozott, majd '''a Békési Fióklevéltár vezetője lett'''. Innen vonult nyugdíjba [[2008\|2008-ban]], de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.

-	Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, '''a honismereti bizottság tagja volt'''. Később az 1990-ben alakult '''Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották''' meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt [[1991]] júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.	+	Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, '''a honismereti bizottság tagja volt'''. Később az [[1990\|1990-ben]] alakult '''Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották''' meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt [[1991]] júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.

-	'''Számos társadalmi funkciót is ellát.''' A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. [[2012~~\|2012-től~~]] a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület ~~elnöke,~~ [[2014\|2014-től]] a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.	+	'''Számos társadalmi funkciót is ellát.''' A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. [[2012]] és [[2019]] között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöki teendőit látta el. [[2014\|2014-től]] a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
-	* ~~[[1975]]:~~ Szocialista Kultúráért kitüntetés	+	* Szocialista Kultúráért kitüntetés (1975)
-	* ~~[[2002]]:~~ Bél Mátyás-emlékérem	+	* Bél Mátyás-emlékérem (2002)
		+	* Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata (2020)

	== Válogatott könyvei, tanulmányai ==		== Válogatott könyvei, tanulmányai ==
46. sor:		46. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: [http://www.evangelikus.hu/ami-csabai-konyv ~~evangelikus~~.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)	+	* „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: [http://www.evangelikus.hu/ami-csabai-konyv Evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
-	* Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám, 2002. augusztus 29. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/varosvedok-jaroli-jozsef-lett-cserei-pal-utoda-461663/ ~~beol~~.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)	+	* Kitüntető cím. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2020/22/csabai-merleg-2020-22.pdf Csabai Mérleg, 30. évf. 22. szám (2020. november 19.) 7. p.] (Látogatva: 2021. 09. 30.)
		+	* Tisztújító közgyűlést tartottak a csabai városvédők. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/tisztujito-kozgyulest-tartottak-a-csabai-varosvedok-1836736/ Beol.hu] (Látogatva: 2021. 09. 30.)
		+	* Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/varosvedok-jaroli-jozsef-lett-cserei-pal-utoda-461663/ Beol.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
		+
		+	== Külső hivatkozás ==
		+	* A hét embere a fegyelem és az emberség együttesére tett hitet. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/a-het-embere-a-fegyelem-es-az-emberseg-egyuttesere-tett-hitet-242893/ Beol.hu]

	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
56. sor:		61. sor:
	[[Kategória:Pedagógusok]]		[[Kategória:Pedagógusok]]
	[[Kategória:Néprajzkutatók]]		[[Kategória:Néprajzkutatók]]
		+	[[Kategória:Helytörténészek]]

Jzoltan: Jároli József lapot átneveztem Jároli József (helytörténész) névre: Cím kiegészítése

2019-08-14T07:26:12Z

Jároli József lapot átneveztem Jároli József (helytörténész) névre: Cím kiegészítése

←Régebbi változat

A lap 2019. augusztus 14., 07:26-kori változata

Ker0: /* Válogatott könyvei, tanulmányai */ 2. tétel címének javítása

2018-04-23T11:58:14Z

Válogatott könyvei, tanulmányai: 2. tétel címének javítása

←Régebbi változat		A lap 2018. április 23., 11:58-kori változata
27. sor:		27. sor:
	== Válogatott könyvei, tanulmányai ==		== Válogatott könyvei, tanulmányai ==
	* Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973)		* Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973)
-	* ~~Külön lenyomat: Szeghalom~~ (szerző, 1979)	+	* Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Szeghalmon (szerző, 1979)
	* Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981)		* Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981)
	* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991)		* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991)

Ker0: /* Élete */ szöveg javítás, bővítés

2018-04-23T11:56:52Z

Élete: szöveg javítás, bővítés

←Régebbi változat		A lap 2018. április 23., 11:56-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.\|szeptember 27-én]] született [[Orosháza\|Orosházán]]'''.		Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.\|szeptember 27-én]] született [[Orosháza\|Orosházán]]'''.

-	A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett [[1966\|1966-ban]]~~, majd Szegeden,~~ a ~~'''JATE''' Bölcsészettudományi Karán~~ '''magyar‒történelem ~~szakon~~ [[1971\|1971-ben]] ~~szerzett~~ középiskolai tanári ~~oklevelet~~'''. [[1979\|1979-ben]] '''Budapesten''', az ELTE Bölcsészettudományi Karán '''a levéltáros szakot is elvégezte'''.	+	A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett [[1966\|1966-ban]]. [[1971]]-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola '''magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd [[1971\|1971-ben]] a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett'''. [[1979\|1979-ben]] '''Budapesten''', az ELTE Bölcsészettudományi Karán '''a levéltáros szakot is elvégezte'''. '''Egyetemi doktorátust''' [[1984]]-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen.

	'''[[1974\|1974-ben]] házasságot kötött Csala Erzsébet''' magyar‒orosz szakos tanárral, '''egy lányuk és egy fiuk született'''; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.		'''[[1974\|1974-ben]] házasságot kötött Csala Erzsébet''' magyar‒orosz szakos tanárral, '''egy lányuk és egy fiuk született'''; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.

Jzoltan: kép feltöltése

2018-04-19T21:35:07Z

kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2018. április 19., 21:35-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Jaroli Jozsef.jpg\|bélyegkép\|300px\|Jároli József]]
		+
	helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros		helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros == Élete == Jároli József '''1947. szeptember 27-én született Orosházán'''. A…”

2018-04-19T21:30:16Z

Új oldal, tartalma: „helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros == Élete == Jároli József '''1947. szeptember 27-én született Orosházán'''. A…”

Új lap

helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros

== Élete ==
Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] született [[Orosháza|Orosházán]]'''.

A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett [[1966|1966-ban]], majd Szegeden, a '''JATE''' Bölcsészettudományi Karán '''magyar‒történelem szakon [[1971|1971-ben]] szerzett középiskolai tanári oklevelet'''. [[1979|1979-ben]] '''Budapesten''', az ELTE Bölcsészettudományi Karán '''a levéltáros szakot is elvégezte'''.

'''[[1974|1974-ben]] házasságot kötött Csala Erzsébet''' magyar‒orosz szakos tanárral, '''egy lányuk és egy fiuk született'''; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.

[[1975]] óta [[Békéscsaba|Békéscsabán]] él.

== Munkássága ==
'''Másodéves OTDK-s hallgatóként''' már Szegeden, a történelem tanszéken '''elkezdte a kutatómunkát''' Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. '''Első''', Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó '''publikációja a [[Békési Élet]] című folyóirat 1970/3. számában jelent meg'''. [[1974]] óta '''az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében''' a városi monográfiák számára. '''Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz.''' Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.

[[1971|1971-től]] két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. [[1973|1973-ban]] a '''Békés Megyei Levéltár'''hoz került, ahol [[1979|1979-től]] [[1994|1994-ig]] '''igazgatóhelyettes'''ként dolgozott, majd '''a Békési Fióklevéltár vezetője lett'''. Innen vonult nyugdíjba [[2008|2008-ban]], de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.

Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, '''a honismereti bizottság tagja volt'''. Később az 1990-ben alakult '''Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották''' meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt [[1991]] júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.

'''Számos társadalmi funkciót is ellát.''' A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. [[2012|2012-től]] a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke, [[2014|2014-től]] a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.

== Díjak, kitüntetések ==
* [[1975]]: Szocialista Kultúráért kitüntetés
* [[2002]]: Bél Mátyás-emlékérem

== Válogatott könyvei, tanulmányai ==
* Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973)
* Külön lenyomat: Szeghalom (szerző, 1979)
* Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981)
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991)
* Honismereti Évkönyv (szerkesztő, 1994)
* Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (társszerző, 1995)
* Dokumentumok az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez (szerkesztő, 1995)
* A gyulai földész társulatok története 1858‒1974. Gyulai füzetek 9. (1998)
* Göndöcs Benedek munkássága. Gyulai füzetek 10. (1998)
* Szabadkígyós, Újkígyós (szerző, 2001)
* A rendszerváltás folyamata az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban (szerkesztő, 2001)
* Békés megye képes krónikája (társszerző, 2001)
* Békés a reformkorban és 1848‒49-ben (szerző, 2006)
* A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950‒1990 (szerző, 2006)
* Üdvözlet Gyuláról (társszerző, 2006)
* Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig (szerző, 2014)
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1‒2. (szerkesztő, 2014, 2015)
* Csabensis. Békéscsaba 300. „Ami csabai…” múzeumi sorozat (szakmai lektor, szerző, 2017)

== Források ==
* „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: [http://www.evangelikus.hu/ami-csabai-konyv evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
* Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám, 2002. augusztus 29. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/varosvedok-jaroli-jozsef-lett-cserei-pal-utoda-461663/ beol.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Orosháza]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Néprajzkutatók]]