Hollósy Kornélia (1827–1890) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-30T14:16:37Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 14:16-kori változata
32. sor:		32. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	* Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét, tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.		* Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét, tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.
-	* [[2005]] novemberében a [[Békés Megyei Könyvtár]] nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.	+	* [[2005]] novemberében a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]] nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.

	== Lásd még ==		== Lásd még ==

Jzoltan: Hollósy Kornélia (1827-1890) lapot átneveztem Hollósy Kornélia (1827–1890) névre: Hosszú kötőjel

2021-02-25T15:30:26Z

Hollósy Kornélia (1827-1890) lapot átneveztem Hollósy Kornélia (1827–1890) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 25., 15:30-kori változata

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-04-13T14:22:02Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. április 13., 14:22-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:HollosyKornelia VasarnapiUjsag1910.jpg\|bélyegkép\|300px\|Hollósy Kornélia]]
	[[fájl: Hollosy 0081.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható]]		[[fájl: Hollosy 0081.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható]]
	[[fájl: Hollosykuria.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]]		[[fájl: Hollosykuria.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]]

Jzoltan: Tagolás, javítás

2020-04-13T14:03:23Z

Tagolás, javítás

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Operaénekesek kategória hozzáadása

2019-05-06T16:15:14Z

Operaénekesek kategória hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2019. május 6., 16:15-kori változata
56. sor:		56. sor:
	* [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)		* [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)

-	[[Kategória: ~~személyek~~]]	+	[[Kategória: Személyek]]
		+	[[Kategória: Operaénekesek]]

Ker0: kategória

2017-08-24T18:34:55Z

kategória

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 24., 18:34-kori változata
55. sor:		55. sor:
	* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi "Csalogány". In: MCONET - Békés megye] (Látogatva: 2012.06.26.)		* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi "Csalogány". In: MCONET - Békés megye] (Látogatva: 2012.06.26.)
	* [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)		* [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)
		+
		+	[[Kategória: személyek]]

Vandi: /* Életrajz */ Halálozási év javítása

2015-01-13T13:23:07Z

Életrajz: Halálozási év javítása

←Régebbi változat		A lap 2015. január 13., 13:23-kori változata
16. sor:		16. sor:
	Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':		Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':
	'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét [[1879]]-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.		'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét [[1879]]-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.
-	[[~~1891~~]]. [[Február 10.\|február 10-én]] hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.	+	[[1890]]. [[Február 10.\|február 10-én]] hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

	== Emléke Dombegyházon ==		== Emléke Dombegyházon ==

Vandi: /* Életrajz */ Belső hivatkozások létrehozás (dátumok)

2015-01-03T17:50:46Z

Életrajz: Belső hivatkozások létrehozás (dátumok)

Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrája

2013-09-04T14:48:50Z

Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrája

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */ Lelőhelyek javítása

2013-05-22T17:15:09Z

Kapcsolódó irodalom: Lelőhelyek javítása

←Régebbi változat		A lap 2013. május 22., 17:15-kori változata
37. sor:		37. sor:


-	* Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.		* Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.
	* Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz		* Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
-	* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)	+	* Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)
-	* Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.		* Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.
	* Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz		* Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
-	* Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=573 ~~Békés Megyei Elektronikus Könyvtár~~] ~~(A digitalizált változat~~ látogatva: 2012. 05.25.)	+	* Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=573 digitalizált változa]t látogatva: 2012. 05.25.)
-	* Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=567 ~~Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A~~ digitalizált változat látogatva: 2012.05.25.)	+	* Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei TKönyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=567 digitalizált változat] látogatva: 2012.05.25.)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

←Régebbi változat		A lap 2015. január 3., 17:50-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Életrajz ==		== Életrajz ==

-	[[fájl: Hollosy 0081.jpg \|bélyegkép\| Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.]]Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes'''en /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként jött a világra, sajnos már ekkor elveszítette édesanyját, aki a születése során eltávozott. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak.	+	[[fájl: Hollosy 0081.jpg \|bélyegkép\| Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.]]Hollósy Kornélia Julianna Klára [[1827]]. [[Április 13.\|április 13-án]] született '''Gertenyes'''en /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként jött a világra, sajnos már ekkor elveszítette édesanyját, aki a születése során eltávozott. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak.
-	A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát.	+	A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva [[1845]]-ben sikeresen elvégezte az iskolát.
	Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.		Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.
	Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából.		Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából.
-	Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - 1852-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.	+	Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - [[1852]]-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.
-	Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.	+	Két fiúk született: [[1853]]-ban Gyula, [[1854]]-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.
	Az énekesnőt harmincéves korára hol "magyar csalogánynak", hol a "nemzet csalogányának" nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "'''magyar csalogány'''" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.		Az énekesnőt harmincéves korára hol "magyar csalogánynak", hol a "nemzet csalogányának" nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "'''magyar csalogány'''" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.
-	Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.	+	Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: [[1861]]. [[Március 9.\|március 9-én]] mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.

	Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását.		Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását.
	Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet középpontja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.		Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet középpontja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.
	Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':		Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':
-	'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.	+	'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét [[1879]]-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.
-	1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.	+	[[1891]]. [[Február 10.\|február 10-én]] hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

	== Emléke Dombegyházon ==		== Emléke Dombegyházon ==

←Régebbi változat		A lap 2013. szeptember 4., 14:48-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Életrajz ==		== Életrajz ==

-	[[fájl: Hollosy 0081.jpg \|bélyegkép\| Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.]]Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes'''en /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként ~~született~~, ~~melybe~~ sajnos ~~édesanyja belehalt~~. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak.	+	[[fájl: Hollosy 0081.jpg \|bélyegkép\| Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.]]Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes'''en /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként jött a világra, sajnos már ekkor elveszítette édesanyját, aki a születése során eltávozott. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak.
	A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát.		A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát.
	Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.		Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.
9. sor:		9. sor:
	Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - 1852-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.		Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - 1852-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.
	Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.		Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.
-	Az énekesnőt harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "'''magyar csalogány'''" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.	+	Az énekesnőt harmincéves korára hol "magyar csalogánynak", hol a "nemzet csalogányának" nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "'''magyar csalogány'''" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.
	Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.		Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.

	Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását.		Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását.
-	Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet ~~központja~~ volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.	+	Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet középpontja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.
-	Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':	+	Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':
-	'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.	+	'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.
	1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.		1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

21. sor:		21. sor:

	[[fájl: Hollosykuria.jpg‎ \|bélyegkép\| A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]] [[fájl: Hollosy_001.jpg‎ \|bélyegkép\| Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán]]A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a '''[[Szent Kornélia kápolna]]''' nevet kapta.		[[fájl: Hollosykuria.jpg‎ \|bélyegkép\| A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]] [[fájl: Hollosy_001.jpg‎ \|bélyegkép\| Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán]]A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a '''[[Szent Kornélia kápolna]]''' nevet kapta.
-	Építője''' Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak - Szent Kornélia vértanú - Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is. Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök.	+	Építője '''Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak - Szent Kornélia vértanú - Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is. Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök.
	Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.		Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.