Hegyesi János (1899–1992) - Laptörténet

Ker0: javítások

2018-05-07T19:57:21Z

javítások

←Régebbi változat		A lap 2018. május 7., 19:57-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	~~'''Hegyesi János'''''~~	+	Parasztköltő és politikus
-	~~/1899-1992/~~	+

	== Élete ==		== Élete ==
-	~~Parasztköltő és politikus~~	+
	[[Fájl:Hegyesijanos.jpg\|bélyegkép\|Hegyesi János (1899-1992)]]Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt családból származott, úgy nőtt fel, mint a többi falusi parasztgyermek, csak kissé zárkózottabb volt, és jobban szeretett olvasni társainál. Jó tanuló volt, de nem telt nekik arra, hogy tovább tanuljon. Próbált iparos lenni [http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest]Budapesten. Az első világháborúban 1919-től 1922-ig katonáskodott. Hazakerülve szántóvető-fuvaros lett belőle, 1924-ben megnősült, fia született. Ekkorra egy kis földet és egy kis telket is szerzett a családnak. Mikorra felépült a házuk, felesége meghalt. „Nem maradt más számomra csak a három éves kisfiam és a kétségbeesett keserűség és a lelkemben a sötét reménytelenség ” írta magáról. Ismét Pestre ment szerencsét próbálni. Volt háziszolga, gyári kifutó, súrolta az edényeket és a padlót éttermekben, kocsit húzott. 1926 őszén hazament [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCzesgyarmat]Füzesgyarmatra, ahol útőr munkát vállalt. 1930-ban újranősült. „Sok küzdelemmel, de boldog családi szeretetben neveltük fel öt gyermekünket.” írta. 1934-35-ben kezdett közérdekű cikkeket és verseket írni. Írásai meg is jelentek különböző lapokban. Mint ő maga mondta, szeretne „a gondolat erejével, a tollal küzdeni a fajtájáért, egy igazságosabb, szebb jövőért”. Míg nappal kötelességből nehéz testi munkát végzett, éjjel a pihenésre való időben írogatott.		[[Fájl:Hegyesijanos.jpg\|bélyegkép\|Hegyesi János (1899-1992)]]Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt családból származott, úgy nőtt fel, mint a többi falusi parasztgyermek, csak kissé zárkózottabb volt, és jobban szeretett olvasni társainál. Jó tanuló volt, de nem telt nekik arra, hogy tovább tanuljon. Próbált iparos lenni [http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest]Budapesten. Az első világháborúban 1919-től 1922-ig katonáskodott. Hazakerülve szántóvető-fuvaros lett belőle, 1924-ben megnősült, fia született. Ekkorra egy kis földet és egy kis telket is szerzett a családnak. Mikorra felépült a házuk, felesége meghalt. „Nem maradt más számomra csak a három éves kisfiam és a kétségbeesett keserűség és a lelkemben a sötét reménytelenség ” írta magáról. Ismét Pestre ment szerencsét próbálni. Volt háziszolga, gyári kifutó, súrolta az edényeket és a padlót éttermekben, kocsit húzott. 1926 őszén hazament [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCzesgyarmat]Füzesgyarmatra, ahol útőr munkát vállalt. 1930-ban újranősült. „Sok küzdelemmel, de boldog családi szeretetben neveltük fel öt gyermekünket.” írta. 1934-35-ben kezdett közérdekű cikkeket és verseket írni. Írásai meg is jelentek különböző lapokban. Mint ő maga mondta, szeretne „a gondolat erejével, a tollal küzdeni a fajtájáért, egy igazságosabb, szebb jövőért”. Míg nappal kötelességből nehéz testi munkát végzett, éjjel a pihenésre való időben írogatott.

43. sor:		42. sor:
	[[Kategória:BékésWiki vetélkedő (2011)]][[Kategória:Füzesgyarmat]]		[[Kategória:BékésWiki vetélkedő (2011)]][[Kategória:Füzesgyarmat]]
	[[Kategória: Irodalmárok]]		[[Kategória: Irodalmárok]]
		+	[[Kategória: személyek]]

Ker0: Hegyesi János lapot átneveztem Hegyesi János (1899–1992) névre: Hibajavítás

2018-05-07T19:56:08Z

Hegyesi János lapot átneveztem Hegyesi János (1899–1992) névre: Hibajavítás

←Régebbi változat

A lap 2018. május 7., 19:56-kori változata

Szabo.csanad97: /* Halála */ belső hivatkozások

2017-08-10T15:29:11Z

Halála: belső hivatkozások

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 10., 15:29-kori változata
12. sor:		12. sor:
	== Halála ==		== Halála ==

-	Kilencvenkét éves korában, 1992. március 14-én hunyt el. Halála után díszpolgárrá választották. Lezárult egy bámulatra méltó paraszt ember élete, és felettébb küzdelmes életpálya. Az itt maradtak ezután tudják felmérni, mit is hagyott ránk az utolsó magyar paraszt költő, a nemes poéta, az igazi hazafi, akit soha, semmi nem tudott eltántorítani a Veres Pétertől kapott karátjeltől: ''„Nem tud mást mondani, mint amit gondol”''. Összes költeménye közül a legjobban az alábbi vers jellemzi Hegyesi Jánost -írta róla Borbíró Lajos bácsi. János bácsit a nagyközség református templomában ravatalozták fel. A Sárrét „betűhöz értő” nagy fiainak utolsója ment el; [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3)]Szabó Pál, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n]Sinka István, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Lad%C3%A1nyi_Mih%C3%A1ly]Ladányi Mihály, vagyis a legnagyobbak méltó társa. Tanúja egy század történéseinek! A föld befogadta örökre, amelyek igazi krónikása, hites költője volt… írta róla Borbíró Lajos, szeghalmi helytörténész.	+	Kilencvenkét éves korában, 1992. március 14-én hunyt el. Halála után díszpolgárrá választották. Lezárult egy bámulatra méltó paraszt ember élete, és felettébb küzdelmes életpálya. Az itt maradtak ezután tudják felmérni, mit is hagyott ránk az utolsó magyar paraszt költő, a nemes poéta, az igazi hazafi, akit soha, semmi nem tudott eltántorítani a Veres Pétertől kapott karátjeltől: ''„Nem tud mást mondani, mint amit gondol”''. Összes költeménye közül a legjobban az alábbi vers jellemzi Hegyesi Jánost -írta róla Borbíró Lajos bácsi. János bácsit a nagyközség református templomában ravatalozták fel. A Sárrét „betűhöz értő” nagy fiainak utolsója ment el; [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3)][[Szabó Pál (író, politikus)\|Szabó Pál]], [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n][[Sinka István]], [http://hu.wikipedia.org/wiki/Lad%C3%A1nyi_Mih%C3%A1ly]Ladányi Mihály, vagyis a legnagyobbak méltó társa. Tanúja egy század történéseinek! A föld befogadta örökre, amelyek igazi krónikása, hites költője volt… írta róla Borbíró Lajos, szeghalmi helytörténész.

Szabo.csanad97: új kategória

2017-08-10T15:27:53Z

új kategória

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 10., 15:27-kori változata
42. sor:		42. sor:

	[[Kategória:BékésWiki vetélkedő (2011)]][[Kategória:Füzesgyarmat]]		[[Kategória:BékésWiki vetélkedő (2011)]][[Kategória:Füzesgyarmat]]
		+	[[Kategória: Irodalmárok]]

Vandi: Formázás

2012-01-27T17:31:52Z

Formázás

←Régebbi változat		A lap 2012. január 27., 17:31-kori változata
2. sor:		2. sor:
	/1899-1992/		/1899-1992/

-	Élete	+	== Élete ==
	Parasztköltő és politikus		Parasztköltő és politikus
-	Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt családból származott, úgy nőtt fel, mint a többi falusi parasztgyermek, csak kissé zárkózottabb volt, és jobban szeretett olvasni társainál. Jó tanuló volt, de nem telt nekik arra, hogy tovább tanuljon. Próbált iparos lenni [http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest]Budapesten. Az első világháborúban 1919-től 1922-ig katonáskodott. Hazakerülve szántóvető-fuvaros lett belőle, 1924-ben megnősült, fia született. Ekkorra egy kis földet és egy kis telket is szerzett a családnak. Mikorra felépült a házuk, felesége meghalt. „Nem maradt más számomra csak a három éves kisfiam és a kétségbeesett keserűség és a lelkemben a sötét reménytelenség ” írta magáról. Ismét Pestre ment szerencsét próbálni. Volt háziszolga, gyári kifutó, súrolta az edényeket és a padlót éttermekben, kocsit húzott. 1926 őszén hazament [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCzesgyarmat]Füzesgyarmatra, ahol útőr munkát vállalt. 1930-ban újranősült. „Sok küzdelemmel, de boldog családi szeretetben neveltük fel öt gyermekünket.” írta. 1934-35-ben kezdett közérdekű cikkeket és verseket írni. Írásai meg is jelentek különböző lapokban. Mint ő maga mondta, szeretne „a gondolat erejével, a tollal küzdeni a fajtájáért, egy igazságosabb, szebb jövőért”. Míg nappal kötelességből nehéz testi munkát végzett, éjjel a pihenésre való időben írogatott.	+	[[Fájl:Hegyesijanos.jpg\|bélyegkép\|Hegyesi János (1899-1992)]]Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt családból származott, úgy nőtt fel, mint a többi falusi parasztgyermek, csak kissé zárkózottabb volt, és jobban szeretett olvasni társainál. Jó tanuló volt, de nem telt nekik arra, hogy tovább tanuljon. Próbált iparos lenni [http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest]Budapesten. Az első világháborúban 1919-től 1922-ig katonáskodott. Hazakerülve szántóvető-fuvaros lett belőle, 1924-ben megnősült, fia született. Ekkorra egy kis földet és egy kis telket is szerzett a családnak. Mikorra felépült a házuk, felesége meghalt. „Nem maradt más számomra csak a három éves kisfiam és a kétségbeesett keserűség és a lelkemben a sötét reménytelenség ” írta magáról. Ismét Pestre ment szerencsét próbálni. Volt háziszolga, gyári kifutó, súrolta az edényeket és a padlót éttermekben, kocsit húzott. 1926 őszén hazament [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCzesgyarmat]Füzesgyarmatra, ahol útőr munkát vállalt. 1930-ban újranősült. „Sok küzdelemmel, de boldog családi szeretetben neveltük fel öt gyermekünket.” írta. 1934-35-ben kezdett közérdekű cikkeket és verseket írni. Írásai meg is jelentek különböző lapokban. Mint ő maga mondta, szeretne „a gondolat erejével, a tollal küzdeni a fajtájáért, egy igazságosabb, szebb jövőért”. Míg nappal kötelességből nehéz testi munkát végzett, éjjel a pihenésre való időben írogatott.

-		+	== Politikai tevékenysége ==
-	~~[[Fájl:Hegyesijanos.jpg]]~~	+
-	~~----~~	+
-		+
-		+
-		+
-	~~'''Politikája'''~~	+

	Szókimondó, egyenes beszédű, ez jellemezte írását. 1944. december 22-én, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen]Debrecenben, Ideiglenes Nemzetgyűlésen [http://hu.wikipedia.org/wiki/Erdei_Ferenc]Erdei Ferenc felkérésére [http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Parasztp%C3%A1rt]Nemzeti Parasztpárt tagjaként beszédet mondott, ami Tisztelt nemzetgyűlés című felszólalása a Rögös Utakon című kötetében megjelent. A készülődő földreformok ismertető beszédeket tartott a Debreceni környéki községekben .A Békés megyei Földbirtokrendező tanácsban nevezték ki . 1945 őszén Békés megye képviselőjeként az országgyűlés jegyzőjévé választották , amit 1949.májusáig töltött be A politikai változások hatására 1949-től 1973-ig nem jelent meg írása, mert önkéntes száműzetésbe vonult. Aktívan részt vett Honismereti mozgalomban. De Füzesgyarmaton sosem ismerték el, s ez nagyon fájt neki.		Szókimondó, egyenes beszédű, ez jellemezte írását. 1944. december 22-én, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen]Debrecenben, Ideiglenes Nemzetgyűlésen [http://hu.wikipedia.org/wiki/Erdei_Ferenc]Erdei Ferenc felkérésére [http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Parasztp%C3%A1rt]Nemzeti Parasztpárt tagjaként beszédet mondott, ami Tisztelt nemzetgyűlés című felszólalása a Rögös Utakon című kötetében megjelent. A készülődő földreformok ismertető beszédeket tartott a Debreceni környéki községekben .A Békés megyei Földbirtokrendező tanácsban nevezték ki . 1945 őszén Békés megye képviselőjeként az országgyűlés jegyzőjévé választották , amit 1949.májusáig töltött be A politikai változások hatására 1949-től 1973-ig nem jelent meg írása, mert önkéntes száműzetésbe vonult. Aktívan részt vett Honismereti mozgalomban. De Füzesgyarmaton sosem ismerték el, s ez nagyon fájt neki.

-	~~----~~	+	== Halála ==
-		+
-	~~'''~~Halála~~'''~~	+

	Kilencvenkét éves korában, 1992. március 14-én hunyt el. Halála után díszpolgárrá választották. Lezárult egy bámulatra méltó paraszt ember élete, és felettébb küzdelmes életpálya. Az itt maradtak ezután tudják felmérni, mit is hagyott ránk az utolsó magyar paraszt költő, a nemes poéta, az igazi hazafi, akit soha, semmi nem tudott eltántorítani a Veres Pétertől kapott karátjeltől: ''„Nem tud mást mondani, mint amit gondol”''. Összes költeménye közül a legjobban az alábbi vers jellemzi Hegyesi Jánost -írta róla Borbíró Lajos bácsi. János bácsit a nagyközség református templomában ravatalozták fel. A Sárrét „betűhöz értő” nagy fiainak utolsója ment el; [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3)]Szabó Pál, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n]Sinka István, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Lad%C3%A1nyi_Mih%C3%A1ly]Ladányi Mihály, vagyis a legnagyobbak méltó társa. Tanúja egy század történéseinek! A föld befogadta örökre, amelyek igazi krónikása, hites költője volt… írta róla Borbíró Lajos, szeghalmi helytörténész.		Kilencvenkét éves korában, 1992. március 14-én hunyt el. Halála után díszpolgárrá választották. Lezárult egy bámulatra méltó paraszt ember élete, és felettébb küzdelmes életpálya. Az itt maradtak ezután tudják felmérni, mit is hagyott ránk az utolsó magyar paraszt költő, a nemes poéta, az igazi hazafi, akit soha, semmi nem tudott eltántorítani a Veres Pétertől kapott karátjeltől: ''„Nem tud mást mondani, mint amit gondol”''. Összes költeménye közül a legjobban az alábbi vers jellemzi Hegyesi Jánost -írta róla Borbíró Lajos bácsi. János bácsit a nagyközség református templomában ravatalozták fel. A Sárrét „betűhöz értő” nagy fiainak utolsója ment el; [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3)]Szabó Pál, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n]Sinka István, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Lad%C3%A1nyi_Mih%C3%A1ly]Ladányi Mihály, vagyis a legnagyobbak méltó társa. Tanúja egy század történéseinek! A föld befogadta örökre, amelyek igazi krónikása, hites költője volt… írta róla Borbíró Lajos, szeghalmi helytörténész.


-
-
-	~~----~~
	'''Vers részletek'''		'''Vers részletek'''

Vandi: Kategória beillesztése

2012-01-27T17:26:35Z

Kategória beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2012. január 27., 17:26-kori változata
51. sor:		51. sor:
	---		---
	{{#ev:youtube\|jE-kAzL-DEA}}		{{#ev:youtube\|jE-kAzL-DEA}}
		+
		+	[[Kategória:BékésWiki vetélkedő (2011)]][[Kategória:Füzesgyarmat]]

Happym, 2011. június 7., 16:46-n

2011-06-07T16:46:16Z

←Régebbi változat		A lap 2011. június 7., 16:46-kori változata
50. sor:		50. sor:

	---		---
-	{{#ev:youtube\|v=jE-kAzL-DEA}}	+	{{#ev:youtube\|jE-kAzL-DEA}}

Happym, 2011. június 7., 16:45-n

2011-06-07T16:45:51Z

←Régebbi változat		A lap 2011. június 7., 16:45-kori változata
46. sor:		46. sor:
	De fajtámhoz hűtlen nem leszek!”		De fajtámhoz hűtlen nem leszek!”
	1942'''		1942'''
		+
		+
		+
		+	---
		+	{{#ev:youtube\|v=jE-kAzL-DEA}}

Alexandra, 2011. június 7., 16:34-n

2011-06-07T16:34:44Z

←Régebbi változat		A lap 2011. június 7., 16:34-kori változata
5. sor:		5. sor:
	Parasztköltő és politikus		Parasztköltő és politikus
	Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt családból származott, úgy nőtt fel, mint a többi falusi parasztgyermek, csak kissé zárkózottabb volt, és jobban szeretett olvasni társainál. Jó tanuló volt, de nem telt nekik arra, hogy tovább tanuljon. Próbált iparos lenni [http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest]Budapesten. Az első világháborúban 1919-től 1922-ig katonáskodott. Hazakerülve szántóvető-fuvaros lett belőle, 1924-ben megnősült, fia született. Ekkorra egy kis földet és egy kis telket is szerzett a családnak. Mikorra felépült a házuk, felesége meghalt. „Nem maradt más számomra csak a három éves kisfiam és a kétségbeesett keserűség és a lelkemben a sötét reménytelenség ” írta magáról. Ismét Pestre ment szerencsét próbálni. Volt háziszolga, gyári kifutó, súrolta az edényeket és a padlót éttermekben, kocsit húzott. 1926 őszén hazament [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCzesgyarmat]Füzesgyarmatra, ahol útőr munkát vállalt. 1930-ban újranősült. „Sok küzdelemmel, de boldog családi szeretetben neveltük fel öt gyermekünket.” írta. 1934-35-ben kezdett közérdekű cikkeket és verseket írni. Írásai meg is jelentek különböző lapokban. Mint ő maga mondta, szeretne „a gondolat erejével, a tollal küzdeni a fajtájáért, egy igazságosabb, szebb jövőért”. Míg nappal kötelességből nehéz testi munkát végzett, éjjel a pihenésre való időben írogatott.		Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt családból származott, úgy nőtt fel, mint a többi falusi parasztgyermek, csak kissé zárkózottabb volt, és jobban szeretett olvasni társainál. Jó tanuló volt, de nem telt nekik arra, hogy tovább tanuljon. Próbált iparos lenni [http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest]Budapesten. Az első világháborúban 1919-től 1922-ig katonáskodott. Hazakerülve szántóvető-fuvaros lett belőle, 1924-ben megnősült, fia született. Ekkorra egy kis földet és egy kis telket is szerzett a családnak. Mikorra felépült a házuk, felesége meghalt. „Nem maradt más számomra csak a három éves kisfiam és a kétségbeesett keserűség és a lelkemben a sötét reménytelenség ” írta magáról. Ismét Pestre ment szerencsét próbálni. Volt háziszolga, gyári kifutó, súrolta az edényeket és a padlót éttermekben, kocsit húzott. 1926 őszén hazament [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCzesgyarmat]Füzesgyarmatra, ahol útőr munkát vállalt. 1930-ban újranősült. „Sok küzdelemmel, de boldog családi szeretetben neveltük fel öt gyermekünket.” írta. 1934-35-ben kezdett közérdekű cikkeket és verseket írni. Írásai meg is jelentek különböző lapokban. Mint ő maga mondta, szeretne „a gondolat erejével, a tollal küzdeni a fajtájáért, egy igazságosabb, szebb jövőért”. Míg nappal kötelességből nehéz testi munkát végzett, éjjel a pihenésre való időben írogatott.
		+
		+
	[[Fájl:Hegyesijanos.jpg]]		[[Fájl:Hegyesijanos.jpg]]
	----		----

Alexandra: Új oldal, tartalma: „'''Hegyesi János''''' /1899-1992/ Élete Parasztköltő és politikus Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt csalá…”

2011-06-07T16:32:28Z

Új oldal, tartalma: „'''Hegyesi János''''' /1899-1992/ Élete Parasztköltő és politikus Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt csalá…”

Új lap

'''Hegyesi János'''''
/1899-1992/

Élete
Parasztköltő és politikus
Füzesgyarmaton született. Apja Hegyesi János, anyja Zsíros Zsuzsánna. Szegényparaszt családból származott, úgy nőtt fel, mint a többi falusi parasztgyermek, csak kissé zárkózottabb volt, és jobban szeretett olvasni társainál. Jó tanuló volt, de nem telt nekik arra, hogy tovább tanuljon. Próbált iparos lenni [http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest]Budapesten. Az első világháborúban 1919-től 1922-ig katonáskodott. Hazakerülve szántóvető-fuvaros lett belőle, 1924-ben megnősült, fia született. Ekkorra egy kis földet és egy kis telket is szerzett a családnak. Mikorra felépült a házuk, felesége meghalt. „Nem maradt más számomra csak a három éves kisfiam és a kétségbeesett keserűség és a lelkemben a sötét reménytelenség ” írta magáról. Ismét Pestre ment szerencsét próbálni. Volt háziszolga, gyári kifutó, súrolta az edényeket és a padlót éttermekben, kocsit húzott. 1926 őszén hazament [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCzesgyarmat]Füzesgyarmatra, ahol útőr munkát vállalt. 1930-ban újranősült. „Sok küzdelemmel, de boldog családi szeretetben neveltük fel öt gyermekünket.” írta. 1934-35-ben kezdett közérdekű cikkeket és verseket írni. Írásai meg is jelentek különböző lapokban. Mint ő maga mondta, szeretne „a gondolat erejével, a tollal küzdeni a fajtájáért, egy igazságosabb, szebb jövőért”. Míg nappal kötelességből nehéz testi munkát végzett, éjjel a pihenésre való időben írogatott.
[[Fájl:Hegyesijanos.jpg]]
----

'''Politikája'''

Szókimondó, egyenes beszédű, ez jellemezte írását. 1944. december 22-én, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen]Debrecenben, Ideiglenes Nemzetgyűlésen [http://hu.wikipedia.org/wiki/Erdei_Ferenc]Erdei Ferenc felkérésére [http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Parasztp%C3%A1rt]Nemzeti Parasztpárt tagjaként beszédet mondott, ami Tisztelt nemzetgyűlés című felszólalása a Rögös Utakon című kötetében megjelent. A készülődő földreformok ismertető beszédeket tartott a Debreceni környéki községekben .A Békés megyei Földbirtokrendező tanácsban nevezték ki . 1945 őszén Békés megye képviselőjeként az országgyűlés jegyzőjévé választották , amit 1949.májusáig töltött be A politikai változások hatására 1949-től 1973-ig nem jelent meg írása, mert önkéntes száműzetésbe vonult. Aktívan részt vett Honismereti mozgalomban. De Füzesgyarmaton sosem ismerték el, s ez nagyon fájt neki.

----

'''Halála'''

Kilencvenkét éves korában, 1992. március 14-én hunyt el. Halála után díszpolgárrá választották. Lezárult egy bámulatra méltó paraszt ember élete, és felettébb küzdelmes életpálya. Az itt maradtak ezután tudják felmérni, mit is hagyott ránk az utolsó magyar paraszt költő, a nemes poéta, az igazi hazafi, akit soha, semmi nem tudott eltántorítani a Veres Pétertől kapott karátjeltől: ''„Nem tud mást mondani, mint amit gondol”''. Összes költeménye közül a legjobban az alábbi vers jellemzi Hegyesi Jánost -írta róla Borbíró Lajos bácsi. János bácsit a nagyközség református templomában ravatalozták fel. A Sárrét „betűhöz értő” nagy fiainak utolsója ment el; [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3)]Szabó Pál, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n]Sinka István, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Lad%C3%A1nyi_Mih%C3%A1ly]Ladányi Mihály, vagyis a legnagyobbak méltó társa. Tanúja egy század történéseinek! A föld befogadta örökre, amelyek igazi krónikása, hites költője volt… írta róla Borbíró Lajos, szeghalmi helytörténész.

----
'''Vers részletek'''

'''Úgy jöttem én is…
„Üdvözlésemre nem szolt harang,
Ágyúdörejtől sem zúgtak hegyek,
Szerényen jöttem, - s ha menni kell, -
Ismét szerényen, csendben elmegyek.”
1940

Az én kutyabőröm
„Ne kutassátok, honnan jöttem,
Ki volt az ősöm, mit akarok,
Hát nem elég, hogy itt születtem,
Jöttem, láttam- s hogy magyar vagyok?
…
S ha nem szólhatok lelkem szerint,
Tollamra, számra zárat teszek:
Elmegyek majd úgy, ahogy jöttem, -
De fajtámhoz hűtlen nem leszek!”
1942'''