Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése, korrekció

2022-09-26T12:12:44Z

Kép feltöltése, korrekció

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 26., 12:12-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete, munkássága ==		== Élete, munkássága ==
		+	[[Fájl:Gyoroki Pal TolnaiVilaglapja 1943.jpg\|bélyegkép\|350px\|Gyoroki Pál Dr. Strache Gusztáv titkos tanácsos arcképével]]
		+	'''Gyurkó Pál néven született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] [[1904]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' egy szlovák származású kisiparoscsalád legidősebb fiúgyermekeként; '''[[1929\|1929-től]] használta a Gyoroki nevet'''. A Gyurkó család a 18. század második felében települt át [[Medgyesegyháza\|Medgyesegyházáról]], az édesapja, Gyurkó Tamás (1879‒1957) asztalosmester már Csabán született. Édesanyja, Kristóf Judit (1879‒1954) egy régi csabai gazdálkodó és egy fűzőkészítő varrónő lánya volt. Házasságukból egy lány (Judit) és négy fiú (Pál, Sándor, János, László) született. Unokaöccse '''[[Dér (Drienyovszky) Endre (1922–2004)\|Dér (Drienyovszky) Endre]]''' író, evangélikus lelkész.

-	'''Gyurkó Pál néven született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] [[1904]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' egy szlovák származású kisiparoscsalád legidősebb fiúgyermekeként; '''[[1929\|1929-től]] használta a Gyoroki nevet'''. Dér (Drienyovszki) Endre unokaöccse volt. A Gyurkó család a 18. század második felében települt át [[Medgyesegyháza\|Medgyesegyházáról]], az édesapja, Gyurkó Tamás (1879‒1957) asztalosmester már Csabán született. Édesanyja, Kristóf Judit (1879‒1954) egy régi csabai gazdálkodó és egy fűzőkészítő varrónő lánya volt. Házasságukból egy lány (Judit) és négy fiú (Pál, Sándor, János, László) született.	+	A család az anyagi gondok miatt [[1925\|1925-ben]] Tokajba költözött, ahol az iparosság mellett szőlőgazdálkodással is foglalkoztak. '''Békéscsaban először az Elemi Népiskolába, majd [[1916\|1916-tól]] [[1919\|1919-ig]] a M. Kir. Állami Polgári Fiúiskolába járt''', közben édesapja mellett kitanulta az asztalosmesterséget. Tehetségét Wallfisch Ferenc körorvos fedezte fel, '''első iskolai rajztanára [[Mokos József (1892–1972)\|Mokos József]] volt. A festészet alapjait a Békéscsabára ellátogató [[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Bélától]] tanulta'''. Rövid ideig a helyi Auróra szimfonikus zenekarban játszott másodhegedűsként. '''[[1925\|1925-ben]] a budapesti Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett''', ahol Glatz Oszkár, Karlovszky Bertalan és Rudnay Gyula voltak a mesterei. A második szemeszterre már nem iratkozott be, kényszerű kimaradása egzisztenciális okokkal magyarázható. Részt vett az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] fennállásának tízéves jubileumán rendezett képzőművészeti tárlaton [[Jankay Tibor (1899–1994)\|Jankay-Deutsch Tiborral]], Kolozsváry Sándorral, [[Mazán László (1899–1949)\|Mazán Lászlóval]], Mokos Józseffel és Zvarinyi Gittivel együtt. '''Első önálló kiállítása [[1927\|1927-ben]] Nyíregyházán volt.''' [[1928\|1928-ban]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|békéscsabai múzeumban]] kapott műtermet [[Csabai-Wagner József (1888–1967)\|Csabai-Wagner Józseffel]], tokaji képeiből és friss portréiból szeptemberben rendezett kiállítást. Tokajból és Budapestről gyakran járt vissza Békéscsabára, portrémegbízásokat vállalt a város jeles polgáraitól és családtagjaitól. [[1928\|1928-ban]] több mint harminc portrét készített, a múzeum dísztermében [[1929]] januárjában bemutatott arcképek nagy sikert arattak. A kiállítás anyagi haszonnal is járt, ez lehetővé tette, hogy az '''[[1929]]‒[[1930]]-as tanévben a Müncheni Szépművészeti Akadémián, Ludwig von Herterich élőmodelles osztályában folytassa tanulmányait'''.
-		+
-	A család az anyagi gondok miatt [[1925\|1925-ben]] Tokajba költözött, ahol az iparosság mellett szőlőgazdálkodással is foglalkoztak. '''Békéscsaban először az Elemi Népiskolába, majd [[1916\|1916-tól]] [[1919\|1919-ig]] a M. Kir. Állami Polgári Fiúiskolába járt''', közben édesapja mellett kitanulta az asztalosmesterséget. Tehetségét Wallfisch Ferenc körorvos fedezte fel, '''első iskolai rajztanára [[Mokos József (1892–1972)\|Mokos József]] volt. A festészet alapjait a Békéscsabára ellátogató [[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Bélától]] tanulta'''. Rövid ideig a helyi Auróra szimfonikus zenekarban játszott másodhegedűsként. '''[[1925\|1925-ben]] a budapesti Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett''', ahol Glatz Oszkár, Karlovszky Bertalan és Rudnay Gyula voltak a mesterei. A második szemeszterre már nem iratkozott be, kényszerű kimaradása egzisztenciális okokkal magyarázható. Részt vett az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] fennállásának tízéves jubileumán rendezett képzőművészeti tárlaton ~~Jankai~~-Deutsch Tiborral, Kolozsváry Sándorral, [[Mazán László (1899–1949)\|Mazán Lászlóval]], Mokos Józseffel és Zvarinyi Gittivel együtt. '''Első önálló kiállítása [[1927\|1927-ben]] Nyíregyházán volt.''' [[1928\|1928-ban]] a békéscsabai múzeumban kapott műtermet [[Csabai-Wagner József (1888–1967)\|Csabai-Wagner Józseffel]], tokaji képeiből és friss portréiból szeptemberben rendezett kiállítást. Tokajból és Budapestről gyakran járt vissza Békéscsabára, portrémegbízásokat vállalt a város jeles polgáraitól és családtagjaitól. [[1928\|1928-ban]] több mint harminc portrét készített, a múzeum dísztermében [[1929]] januárjában bemutatott arcképek nagy sikert arattak. A kiállítás anyagi haszonnal is járt, ez lehetővé tette, hogy az '''[[1929]]‒[[1930]]-as tanévben a Müncheni Szépművészeti Akadémián, Ludwig von Herterich élőmodelles osztályában folytassa tanulmányait'''.	+

	[[1932]] decemberében '''olaszországi tanulmányútra ment''', melynek célja Münchennel ellentétben nem az akadémiai továbbképzés volt, hanem az olasz kultúra megismerése. [[1933]] tavaszán tért vissza, s '''Budapesten telepedett le'''. Az évtized közepén '''önálló műtermet nyitott, melyben arcképtárlatot is rendezett, és Magyarország egyik legkedveltebb portréfestőjévé vált'''. Legjelentősebb megrendelőjének a Hadi Múzeum bizonyult, amely élő vagy már elhunyt katonai vezetőit igyekezett megörökíttetni. Modelljei között szerepeltek többek között Bethlen István, Teleki Pál, Kállay Miklósné, Horthy Miklós, Horthy István, Raffay Sándor, Geduly Henrik és több tábornok (tizenöt tábornok portréja vészelte át az intézmény háborús pusztulását). A katonai megrendelések egyik hozadéka volt, hogy Gyoroki és testvérei a második világháború idején mentesültek a katonai szolgálat alól. A '30-as évek végén '''a békéscsabai evangélikus egyház megbízásából öt lelkészről''' ‒ [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)\|dr. Szeberényi Lajos Zsigmond]], Csepregi György, [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)\|dr. Szeberényi Gusztáv]], Linder Károly és Jakabfy György ‒ '''készített portrét''', melyek a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] dísztermének falán láthatók jelenleg is. A Békéscsabai Kaszinó megbízásából elkészítette a kormányzó portréját is, melynek a háború során nyoma veszett.		[[1932]] decemberében '''olaszországi tanulmányútra ment''', melynek célja Münchennel ellentétben nem az akadémiai továbbképzés volt, hanem az olasz kultúra megismerése. [[1933]] tavaszán tért vissza, s '''Budapesten telepedett le'''. Az évtized közepén '''önálló műtermet nyitott, melyben arcképtárlatot is rendezett, és Magyarország egyik legkedveltebb portréfestőjévé vált'''. Legjelentősebb megrendelőjének a Hadi Múzeum bizonyult, amely élő vagy már elhunyt katonai vezetőit igyekezett megörökíttetni. Modelljei között szerepeltek többek között Bethlen István, Teleki Pál, Kállay Miklósné, Horthy Miklós, Horthy István, Raffay Sándor, Geduly Henrik és több tábornok (tizenöt tábornok portréja vészelte át az intézmény háborús pusztulását). A katonai megrendelések egyik hozadéka volt, hogy Gyoroki és testvérei a második világháború idején mentesültek a katonai szolgálat alól. A '30-as évek végén '''a békéscsabai evangélikus egyház megbízásából öt lelkészről''' ‒ [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)\|dr. Szeberényi Lajos Zsigmond]], Csepregi György, [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)\|dr. Szeberényi Gusztáv]], Linder Károly és Jakabfy György ‒ '''készített portrét''', melyek a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] dísztermének falán láthatók jelenleg is. A Békéscsabai Kaszinó megbízásából elkészítette a kormányzó portréját is, melynek a háború során nyoma veszett.
16. sor:		16. sor:

	== Művészete ==		== Művészete ==
-	Mestereihez hasonlóan Gyoroki Pált '''a realisztikus ábrázolásmód érdekelte, tájképfestészetében a nagybányai művésztelep hagyományait kamatoztatta'''. Arcképfestési technikájában a Munkácsy-követő Karlovszky Bertalantól tanultakat alkalmazta sikerrel. Kiváló karakterérzéke már korai portréiban is érvényesült, amelyhez az évek során egyre pontosabb rajztudás és emberismeret társult. Modelljei között nagyobb számban találunk nőket, s ezek a képei gazdagabb érzelmi töltéssel rendelkeznek. A portré művelése az emberismeret elmélyüléséhez kínált számára kiváló lehetőséget, emellett életének anyagi fedezetét is ez biztosította. A szakrális festészet kevéssé vonzotta, ilyen jellegű megrendeléseket ritkán vállalt; ha mégis, akkor inkább a nagy elődök festményeinek másolatát készítette el. Az [[1950\|1950-es]] évektől kezdve a korábbi derűs szemléletnek alig van nyoma a képein.	+	Mestereihez hasonlóan Gyoroki Pált '''a realisztikus ábrázolásmód érdekelte, tájképfestészetében a nagybányai művésztelep hagyományait kamatoztatta'''. Arcképfestési technikájában a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy]]-követő Karlovszky Bertalantól tanultakat alkalmazta sikerrel. Kiváló karakterérzéke már korai portréiban is érvényesült, amelyhez az évek során egyre pontosabb rajztudás és emberismeret társult. Modelljei között nagyobb számban találunk nőket, s ezek a képei gazdagabb érzelmi töltéssel rendelkeznek. A portré művelése az emberismeret elmélyüléséhez kínált számára kiváló lehetőséget, emellett életének anyagi fedezetét is ez biztosította. A szakrális festészet kevéssé vonzotta, ilyen jellegű megrendeléseket ritkán vállalt; ha mégis, akkor inkább a nagy elődök festményeinek másolatát készítette el. Az [[1950\|1950-es]] évektől kezdve a korábbi derűs szemléletnek alig van nyoma a képein.

	'''Gyoroki Pál több mint 750 művet hagyott hátra.'''		'''Gyoroki Pál több mint 750 művet hagyott hátra.'''
27. sor:		27. sor:
	== Kiállításai ==		== Kiállításai ==
	'''Egyéni'''		'''Egyéni'''
-	* 1927, 1931 Nyíregyháza	+	* 1927, 1931 • Nyíregyháza
-	* 1928, 1929, 1930 Békéscsaba	+	* 1928, 1929, 1930 • Békéscsaba
-	* 1936, 1937, 1941 Budapest	+	* 1936, 1937, 1941 • Budapest
-	* 1984, 2005 Tokaj	+	* 1984, 2005 • Tokaj

	'''Csoportos'''		'''Csoportos'''
-	* 1935, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1949, 1951, 1952, 1953 1958, 1959 Budapest	+	* 1935, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1949, 1951, 1952, 1953 1958, 1959 • Budapest
-	* 1938 Helsinki, Riga, Tallinn	+	* 1938 • Helsinki, Riga, Tallinn
-	* 1941 Tokaj	+	* 1941 • Tokaj
-	* 1948 Sátoraljaújhely	+	* 1948 • Sátoraljaújhely
-	* 1968 Békéscsaba	+	* 1968 • Békéscsaba

	== Források ==		== Források ==
-	* ~~Csabai Mérleg, 2005~~. ~~március 24~~., 15. évf. 6. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Egy elfeledett csabai festőművész: Gyoroki (Gyurkó) Pál. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2005/6/csabai-merleg-2005-6.pdf Csabai Mérleg, 15. évf. 6. szám (2005. március 24.) 12. p.] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum ~~Évkönyve II. (39). „Ami csabai...! múzeumi sorozat. Békéscsaba~~, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gyoroki (Gyurkó) Pál: egy portréfestő életútja: Békéscsaba ‒ Budapest ‒ Tokaj.	+	* Gyoroki (Gyurkó) Pál : egy portréfestő életútja : Békéscsaba, Budapest, Tokaj. Szerk.: Sáray Ákos. Miskolc : Bíbor Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
48. sor:		48. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
		+	[[Kategória:Festőművészek]]

Jzoltan: Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904‒1972) lapot átneveztem Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-10T12:10:28Z

Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904‒1972) lapot átneveztem Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 10., 12:10-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T10:47:10Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 10:47-kori változata
5. sor:		5. sor:
	'''Gyurkó Pál néven született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] [[1904]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' egy szlovák származású kisiparoscsalád legidősebb fiúgyermekeként; '''[[1929\|1929-től]] használta a Gyoroki nevet'''. Dér (Drienyovszki) Endre unokaöccse volt. A Gyurkó család a 18. század második felében települt át [[Medgyesegyháza\|Medgyesegyházáról]], az édesapja, Gyurkó Tamás (1879‒1957) asztalosmester már Csabán született. Édesanyja, Kristóf Judit (1879‒1954) egy régi csabai gazdálkodó és egy fűzőkészítő varrónő lánya volt. Házasságukból egy lány (Judit) és négy fiú (Pál, Sándor, János, László) született.		'''Gyurkó Pál néven született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] [[1904]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' egy szlovák származású kisiparoscsalád legidősebb fiúgyermekeként; '''[[1929\|1929-től]] használta a Gyoroki nevet'''. Dér (Drienyovszki) Endre unokaöccse volt. A Gyurkó család a 18. század második felében települt át [[Medgyesegyháza\|Medgyesegyházáról]], az édesapja, Gyurkó Tamás (1879‒1957) asztalosmester már Csabán született. Édesanyja, Kristóf Judit (1879‒1954) egy régi csabai gazdálkodó és egy fűzőkészítő varrónő lánya volt. Házasságukból egy lány (Judit) és négy fiú (Pál, Sándor, János, László) született.

-	A család az anyagi gondok miatt [[1925\|1925-ben]] Tokajba költözött, ahol az iparosság mellett szőlőgazdálkodással is foglalkoztak. '''Békéscsaban először az Elemi Népiskolába, majd [[1916\|1916-tól]] [[1919\|1919-ig]] a M. Kir. Állami Polgári Fiúiskolába járt''', közben édesapja mellett kitanulta az asztalosmesterséget. Tehetségét Wallfisch Ferenc körorvos fedezte fel, '''első iskolai rajztanára [[Mokos József (~~1892-1972~~)\|Mokos József]] volt. A festészet alapjait a Békéscsabára ellátogató [[Vidovszky Béla (~~1883-1973~~)\|Vidovszky Bélától]] tanulta'''. Rövid ideig a helyi Auróra szimfonikus zenekarban játszott másodhegedűsként. '''[[1925\|1925-ben]] a budapesti Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett''', ahol Glatz Oszkár, Karlovszky Bertalan és Rudnay Gyula voltak a mesterei. A második szemeszterre már nem iratkozott be, kényszerű kimaradása egzisztenciális okokkal magyarázható. Részt vett az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] fennállásának tízéves jubileumán rendezett képzőművészeti tárlaton Jankai-Deutsch Tiborral, Kolozsváry Sándorral, [[Mazán László (~~1899-1949~~)\|Mazán Lászlóval]], Mokos Józseffel és Zvarinyi Gittivel együtt. '''Első önálló kiállítása [[1927\|1927-ben]] Nyíregyházán volt.''' [[1928\|1928-ban]] a békéscsabai múzeumban kapott műtermet [[Csabai-Wagner József (~~1888-1967~~)\|Csabai-Wagner Józseffel]], tokaji képeiből és friss portréiból szeptemberben rendezett kiállítást. Tokajból és Budapestről gyakran járt vissza Békéscsabára, portrémegbízásokat vállalt a város jeles polgáraitól és családtagjaitól. [[1928\|1928-ban]] több mint harminc portrét készített, a múzeum dísztermében [[1929]] januárjában bemutatott arcképek nagy sikert arattak. A kiállítás anyagi haszonnal is járt, ez lehetővé tette, hogy az '''[[1929]]‒[[1930]]-as tanévben a Müncheni Szépművészeti Akadémián, Ludwig von Herterich élőmodelles osztályában folytassa tanulmányait'''.	+	A család az anyagi gondok miatt [[1925\|1925-ben]] Tokajba költözött, ahol az iparosság mellett szőlőgazdálkodással is foglalkoztak. '''Békéscsaban először az Elemi Népiskolába, majd [[1916\|1916-tól]] [[1919\|1919-ig]] a M. Kir. Állami Polgári Fiúiskolába járt''', közben édesapja mellett kitanulta az asztalosmesterséget. Tehetségét Wallfisch Ferenc körorvos fedezte fel, '''első iskolai rajztanára [[Mokos József (1892–1972)\|Mokos József]] volt. A festészet alapjait a Békéscsabára ellátogató [[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Bélától]] tanulta'''. Rövid ideig a helyi Auróra szimfonikus zenekarban játszott másodhegedűsként. '''[[1925\|1925-ben]] a budapesti Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett''', ahol Glatz Oszkár, Karlovszky Bertalan és Rudnay Gyula voltak a mesterei. A második szemeszterre már nem iratkozott be, kényszerű kimaradása egzisztenciális okokkal magyarázható. Részt vett az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] fennállásának tízéves jubileumán rendezett képzőművészeti tárlaton Jankai-Deutsch Tiborral, Kolozsváry Sándorral, [[Mazán László (1899–1949)\|Mazán Lászlóval]], Mokos Józseffel és Zvarinyi Gittivel együtt. '''Első önálló kiállítása [[1927\|1927-ben]] Nyíregyházán volt.''' [[1928\|1928-ban]] a békéscsabai múzeumban kapott műtermet [[Csabai-Wagner József (1888–1967)\|Csabai-Wagner Józseffel]], tokaji képeiből és friss portréiból szeptemberben rendezett kiállítást. Tokajból és Budapestről gyakran járt vissza Békéscsabára, portrémegbízásokat vállalt a város jeles polgáraitól és családtagjaitól. [[1928\|1928-ban]] több mint harminc portrét készített, a múzeum dísztermében [[1929]] januárjában bemutatott arcképek nagy sikert arattak. A kiállítás anyagi haszonnal is járt, ez lehetővé tette, hogy az '''[[1929]]‒[[1930]]-as tanévben a Müncheni Szépművészeti Akadémián, Ludwig von Herterich élőmodelles osztályában folytassa tanulmányait'''.

-	[[1932]] decemberében '''olaszországi tanulmányútra ment''', melynek célja Münchennel ellentétben nem az akadémiai továbbképzés volt, hanem az olasz kultúra megismerése. [[1933]] tavaszán tért vissza, s '''Budapesten telepedett le'''. Az évtized közepén '''önálló műtermet nyitott, melyben arcképtárlatot is rendezett, és Magyarország egyik legkedveltebb portréfestőjévé vált'''. Legjelentősebb megrendelőjének a Hadi Múzeum bizonyult, amely élő vagy már elhunyt katonai vezetőit igyekezett megörökíttetni. Modelljei között szerepeltek többek között Bethlen István, Teleki Pál, Kállay Miklósné, Horthy Miklós, Horthy István, Raffay Sándor, Geduly Henrik és több tábornok (tizenöt tábornok portréja vészelte át az intézmény háborús pusztulását). A katonai megrendelések egyik hozadéka volt, hogy Gyoroki és testvérei a második világháború idején mentesültek a katonai szolgálat alól. A '30-as évek végén '''a békéscsabai evangélikus egyház megbízásából öt lelkészről''' ‒ [[Szeberényi Lajos Zsigmond (~~1859‒1941~~)\|dr. Szeberényi Lajos Zsigmond]], Csepregi György, [[Szeberényi Gusztáv (~~1890‒1941~~)\|dr. Szeberényi Gusztáv]], Linder Károly és Jakabfy György ‒ '''készített portrét''', melyek a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] dísztermének falán láthatók jelenleg is. A Békéscsabai Kaszinó megbízásából elkészítette a kormányzó portréját is, melynek a háború során nyoma veszett.	+	[[1932]] decemberében '''olaszországi tanulmányútra ment''', melynek célja Münchennel ellentétben nem az akadémiai továbbképzés volt, hanem az olasz kultúra megismerése. [[1933]] tavaszán tért vissza, s '''Budapesten telepedett le'''. Az évtized közepén '''önálló műtermet nyitott, melyben arcképtárlatot is rendezett, és Magyarország egyik legkedveltebb portréfestőjévé vált'''. Legjelentősebb megrendelőjének a Hadi Múzeum bizonyult, amely élő vagy már elhunyt katonai vezetőit igyekezett megörökíttetni. Modelljei között szerepeltek többek között Bethlen István, Teleki Pál, Kállay Miklósné, Horthy Miklós, Horthy István, Raffay Sándor, Geduly Henrik és több tábornok (tizenöt tábornok portréja vészelte át az intézmény háborús pusztulását). A katonai megrendelések egyik hozadéka volt, hogy Gyoroki és testvérei a második világháború idején mentesültek a katonai szolgálat alól. A '30-as évek végén '''a békéscsabai evangélikus egyház megbízásából öt lelkészről''' ‒ [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)\|dr. Szeberényi Lajos Zsigmond]], Csepregi György, [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)\|dr. Szeberényi Gusztáv]], Linder Károly és Jakabfy György ‒ '''készített portrét''', melyek a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] dísztermének falán láthatók jelenleg is. A Békéscsabai Kaszinó megbízásából elkészítette a kormányzó portréját is, melynek a háború során nyoma veszett.

	'''A háborúban több festménye megsemmisült vagy eltűnt.''' A Gyoroki által megfestettek névsora előrevetítette háború utáni mellőzését. '''Az új hatalom az „arisztokrácia festőjének” tartotta, az arcképfestés megbélyegzett műfajjá vált''', több Gyoroki-portrénak nyoma veszett. A festő számára két kiút kínálkozott: visszatérni a csendélet- és tájképfestészethez, vagy portréiban a politikai elvárásokhoz igazodni. Gyoroki az előbbit választotta, bár az '50-es években a hatalom igényeinek is megpróbált valamelyest megfelelni. Készített portrét többek között Kulich Gyuláról, amely a rendszerváltás után a békéscsabai 635. Számú Szakmunkásképző Iskola faláról ismeretlen helyre került. Jegyzetfüzetében egy Rákosi Mátyást ábrázoló vázlat is található, festmény azonban nem készült belőle.		'''A háborúban több festménye megsemmisült vagy eltűnt.''' A Gyoroki által megfestettek névsora előrevetítette háború utáni mellőzését. '''Az új hatalom az „arisztokrácia festőjének” tartotta, az arcképfestés megbélyegzett műfajjá vált''', több Gyoroki-portrénak nyoma veszett. A festő számára két kiút kínálkozott: visszatérni a csendélet- és tájképfestészethez, vagy portréiban a politikai elvárásokhoz igazodni. Gyoroki az előbbit választotta, bár az '50-es években a hatalom igényeinek is megpróbált valamelyest megfelelni. Készített portrét többek között Kulich Gyuláról, amely a rendszerváltás után a békéscsabai 635. Számú Szakmunkásképző Iskola faláról ismeretlen helyre került. Jegyzetfüzetében egy Rákosi Mátyást ábrázoló vázlat is található, festmény azonban nem készült belőle.

Jzoltan: Városháza belső hivatkozása

2020-12-03T17:45:43Z

Városháza belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 3., 17:45-kori változata
7. sor:		7. sor:
	A család az anyagi gondok miatt [[1925\|1925-ben]] Tokajba költözött, ahol az iparosság mellett szőlőgazdálkodással is foglalkoztak. '''Békéscsaban először az Elemi Népiskolába, majd [[1916\|1916-tól]] [[1919\|1919-ig]] a M. Kir. Állami Polgári Fiúiskolába járt''', közben édesapja mellett kitanulta az asztalosmesterséget. Tehetségét Wallfisch Ferenc körorvos fedezte fel, '''első iskolai rajztanára [[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] volt. A festészet alapjait a Békéscsabára ellátogató [[Vidovszky Béla (1883-1973)\|Vidovszky Bélától]] tanulta'''. Rövid ideig a helyi Auróra szimfonikus zenekarban játszott másodhegedűsként. '''[[1925\|1925-ben]] a budapesti Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett''', ahol Glatz Oszkár, Karlovszky Bertalan és Rudnay Gyula voltak a mesterei. A második szemeszterre már nem iratkozott be, kényszerű kimaradása egzisztenciális okokkal magyarázható. Részt vett az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] fennállásának tízéves jubileumán rendezett képzőművészeti tárlaton Jankai-Deutsch Tiborral, Kolozsváry Sándorral, [[Mazán László (1899-1949)\|Mazán Lászlóval]], Mokos Józseffel és Zvarinyi Gittivel együtt. '''Első önálló kiállítása [[1927\|1927-ben]] Nyíregyházán volt.''' [[1928\|1928-ban]] a békéscsabai múzeumban kapott műtermet [[Csabai-Wagner József (1888-1967)\|Csabai-Wagner Józseffel]], tokaji képeiből és friss portréiból szeptemberben rendezett kiállítást. Tokajból és Budapestről gyakran járt vissza Békéscsabára, portrémegbízásokat vállalt a város jeles polgáraitól és családtagjaitól. [[1928\|1928-ban]] több mint harminc portrét készített, a múzeum dísztermében [[1929]] januárjában bemutatott arcképek nagy sikert arattak. A kiállítás anyagi haszonnal is járt, ez lehetővé tette, hogy az '''[[1929]]‒[[1930]]-as tanévben a Müncheni Szépművészeti Akadémián, Ludwig von Herterich élőmodelles osztályában folytassa tanulmányait'''.		A család az anyagi gondok miatt [[1925\|1925-ben]] Tokajba költözött, ahol az iparosság mellett szőlőgazdálkodással is foglalkoztak. '''Békéscsaban először az Elemi Népiskolába, majd [[1916\|1916-tól]] [[1919\|1919-ig]] a M. Kir. Állami Polgári Fiúiskolába járt''', közben édesapja mellett kitanulta az asztalosmesterséget. Tehetségét Wallfisch Ferenc körorvos fedezte fel, '''első iskolai rajztanára [[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] volt. A festészet alapjait a Békéscsabára ellátogató [[Vidovszky Béla (1883-1973)\|Vidovszky Bélától]] tanulta'''. Rövid ideig a helyi Auróra szimfonikus zenekarban játszott másodhegedűsként. '''[[1925\|1925-ben]] a budapesti Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett''', ahol Glatz Oszkár, Karlovszky Bertalan és Rudnay Gyula voltak a mesterei. A második szemeszterre már nem iratkozott be, kényszerű kimaradása egzisztenciális okokkal magyarázható. Részt vett az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] fennállásának tízéves jubileumán rendezett képzőművészeti tárlaton Jankai-Deutsch Tiborral, Kolozsváry Sándorral, [[Mazán László (1899-1949)\|Mazán Lászlóval]], Mokos Józseffel és Zvarinyi Gittivel együtt. '''Első önálló kiállítása [[1927\|1927-ben]] Nyíregyházán volt.''' [[1928\|1928-ban]] a békéscsabai múzeumban kapott műtermet [[Csabai-Wagner József (1888-1967)\|Csabai-Wagner Józseffel]], tokaji képeiből és friss portréiból szeptemberben rendezett kiállítást. Tokajból és Budapestről gyakran járt vissza Békéscsabára, portrémegbízásokat vállalt a város jeles polgáraitól és családtagjaitól. [[1928\|1928-ban]] több mint harminc portrét készített, a múzeum dísztermében [[1929]] januárjában bemutatott arcképek nagy sikert arattak. A kiállítás anyagi haszonnal is járt, ez lehetővé tette, hogy az '''[[1929]]‒[[1930]]-as tanévben a Müncheni Szépművészeti Akadémián, Ludwig von Herterich élőmodelles osztályában folytassa tanulmányait'''.

-	[[1932]] decemberében '''olaszországi tanulmányútra ment''', melynek célja Münchennel ellentétben nem az akadémiai továbbképzés volt, hanem az olasz kultúra megismerése. [[1933]] tavaszán tért vissza, s '''Budapesten telepedett le'''. Az évtized közepén '''önálló műtermet nyitott, melyben arcképtárlatot is rendezett, és Magyarország egyik legkedveltebb portréfestőjévé vált'''. Legjelentősebb megrendelőjének a Hadi Múzeum bizonyult, amely élő vagy már elhunyt katonai vezetőit igyekezett megörökíttetni. Modelljei között szerepeltek többek között Bethlen István, Teleki Pál, Kállay Miklósné, Horthy Miklós, Horthy István, Raffay Sándor, Geduly Henrik és több tábornok (tizenöt tábornok portréja vészelte át az intézmény háborús pusztulását). A katonai megrendelések egyik hozadéka volt, hogy Gyoroki és testvérei a második világháború idején mentesültek a katonai szolgálat alól. A '30-as évek végén '''a békéscsabai evangélikus egyház megbízásából öt lelkészről''' ‒ [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)\|dr. Szeberényi Lajos Zsigmond]], Csepregi György, [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)\|dr. Szeberényi Gusztáv]], Linder Károly és Jakabfy György ‒ '''készített portrét''', melyek a ~~városháza~~ dísztermének falán láthatók jelenleg is. A Békéscsabai Kaszinó megbízásából elkészítette a kormányzó portréját is, melynek a háború során nyoma veszett.	+	[[1932]] decemberében '''olaszországi tanulmányútra ment''', melynek célja Münchennel ellentétben nem az akadémiai továbbképzés volt, hanem az olasz kultúra megismerése. [[1933]] tavaszán tért vissza, s '''Budapesten telepedett le'''. Az évtized közepén '''önálló műtermet nyitott, melyben arcképtárlatot is rendezett, és Magyarország egyik legkedveltebb portréfestőjévé vált'''. Legjelentősebb megrendelőjének a Hadi Múzeum bizonyult, amely élő vagy már elhunyt katonai vezetőit igyekezett megörökíttetni. Modelljei között szerepeltek többek között Bethlen István, Teleki Pál, Kállay Miklósné, Horthy Miklós, Horthy István, Raffay Sándor, Geduly Henrik és több tábornok (tizenöt tábornok portréja vészelte át az intézmény háborús pusztulását). A katonai megrendelések egyik hozadéka volt, hogy Gyoroki és testvérei a második világháború idején mentesültek a katonai szolgálat alól. A '30-as évek végén '''a békéscsabai evangélikus egyház megbízásából öt lelkészről''' ‒ [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)\|dr. Szeberényi Lajos Zsigmond]], Csepregi György, [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)\|dr. Szeberényi Gusztáv]], Linder Károly és Jakabfy György ‒ '''készített portrét''', melyek a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] dísztermének falán láthatók jelenleg is. A Békéscsabai Kaszinó megbízásából elkészítette a kormányzó portréját is, melynek a háború során nyoma veszett.

	'''A háborúban több festménye megsemmisült vagy eltűnt.''' A Gyoroki által megfestettek névsora előrevetítette háború utáni mellőzését. '''Az új hatalom az „arisztokrácia festőjének” tartotta, az arcképfestés megbélyegzett műfajjá vált''', több Gyoroki-portrénak nyoma veszett. A festő számára két kiút kínálkozott: visszatérni a csendélet- és tájképfestészethez, vagy portréiban a politikai elvárásokhoz igazodni. Gyoroki az előbbit választotta, bár az '50-es években a hatalom igényeinek is megpróbált valamelyest megfelelni. Készített portrét többek között Kulich Gyuláról, amely a rendszerváltás után a békéscsabai 635. Számú Szakmunkásképző Iskola faláról ismeretlen helyre került. Jegyzetfüzetében egy Rákosi Mátyást ábrázoló vázlat is található, festmény azonban nem készült belőle.		'''A háborúban több festménye megsemmisült vagy eltűnt.''' A Gyoroki által megfestettek névsora előrevetítette háború utáni mellőzését. '''Az új hatalom az „arisztokrácia festőjének” tartotta, az arcképfestés megbélyegzett műfajjá vált''', több Gyoroki-portrénak nyoma veszett. A festő számára két kiút kínálkozott: visszatérni a csendélet- és tájképfestészethez, vagy portréiban a politikai elvárásokhoz igazodni. Gyoroki az előbbit választotta, bár az '50-es években a hatalom igényeinek is megpróbált valamelyest megfelelni. Készített portrét többek között Kulich Gyuláról, amely a rendszerváltás után a békéscsabai 635. Számú Szakmunkásképző Iskola faláról ismeretlen helyre került. Jegyzetfüzetében egy Rákosi Mátyást ábrázoló vázlat is található, festmény azonban nem készült belőle.

Jzoltan: /* Források */

2018-06-09T12:32:31Z

Források

←Régebbi változat		A lap 2018. június 9., 12:32-kori változata
47. sor:		47. sor:
	[[Kategória:Képzőművészek]]		[[Kategória:Képzőművészek]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
-	~~[[Kategória:Békéscsabai Százak]]~~
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „festőművész == Élete, munkássága == '''Gyurkó Pál néven született Békéscsabán 1904. június 23-án''' egy szlovák szá…”

2018-06-08T15:59:52Z

Új oldal, tartalma: „festőművész == Élete, munkássága == '''Gyurkó Pál néven született Békéscsabán 1904. június 23-án''' egy szlovák szá…”

Új lap

festőművész

== Élete, munkássága ==

'''Gyurkó Pál néven született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1904]]. [[június 23.|június 23-án]]''' egy szlovák származású kisiparoscsalád legidősebb fiúgyermekeként; '''[[1929|1929-től]] használta a Gyoroki nevet'''. Dér (Drienyovszki) Endre unokaöccse volt. A Gyurkó család a 18. század második felében települt át [[Medgyesegyháza|Medgyesegyházáról]], az édesapja, Gyurkó Tamás (1879‒1957) asztalosmester már Csabán született. Édesanyja, Kristóf Judit (1879‒1954) egy régi csabai gazdálkodó és egy fűzőkészítő varrónő lánya volt. Házasságukból egy lány (Judit) és négy fiú (Pál, Sándor, János, László) született.

A család az anyagi gondok miatt [[1925|1925-ben]] Tokajba költözött, ahol az iparosság mellett szőlőgazdálkodással is foglalkoztak. '''Békéscsaban először az Elemi Népiskolába, majd [[1916|1916-tól]] [[1919|1919-ig]] a M. Kir. Állami Polgári Fiúiskolába járt''', közben édesapja mellett kitanulta az asztalosmesterséget. Tehetségét Wallfisch Ferenc körorvos fedezte fel, '''első iskolai rajztanára [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] volt. A festészet alapjait a Békéscsabára ellátogató [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Bélától]] tanulta'''. Rövid ideig a helyi Auróra szimfonikus zenekarban játszott másodhegedűsként. '''[[1925|1925-ben]] a budapesti Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett''', ahol Glatz Oszkár, Karlovszky Bertalan és Rudnay Gyula voltak a mesterei. A második szemeszterre már nem iratkozott be, kényszerű kimaradása egzisztenciális okokkal magyarázható. Részt vett az [[Aurora-kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] fennállásának tízéves jubileumán rendezett képzőművészeti tárlaton Jankai-Deutsch Tiborral, Kolozsváry Sándorral, [[Mazán László (1899-1949)|Mazán Lászlóval]], Mokos Józseffel és Zvarinyi Gittivel együtt. '''Első önálló kiállítása [[1927|1927-ben]] Nyíregyházán volt.''' [[1928|1928-ban]] a békéscsabai múzeumban kapott műtermet [[Csabai-Wagner József (1888-1967)|Csabai-Wagner Józseffel]], tokaji képeiből és friss portréiból szeptemberben rendezett kiállítást. Tokajból és Budapestről gyakran járt vissza Békéscsabára, portrémegbízásokat vállalt a város jeles polgáraitól és családtagjaitól. [[1928|1928-ban]] több mint harminc portrét készített, a múzeum dísztermében [[1929]] januárjában bemutatott arcképek nagy sikert arattak. A kiállítás anyagi haszonnal is járt, ez lehetővé tette, hogy az '''[[1929]]‒[[1930]]-as tanévben a Müncheni Szépművészeti Akadémián, Ludwig von Herterich élőmodelles osztályában folytassa tanulmányait'''.

[[1932]] decemberében '''olaszországi tanulmányútra ment''', melynek célja Münchennel ellentétben nem az akadémiai továbbképzés volt, hanem az olasz kultúra megismerése. [[1933]] tavaszán tért vissza, s '''Budapesten telepedett le'''. Az évtized közepén '''önálló műtermet nyitott, melyben arcképtárlatot is rendezett, és Magyarország egyik legkedveltebb portréfestőjévé vált'''. Legjelentősebb megrendelőjének a Hadi Múzeum bizonyult, amely élő vagy már elhunyt katonai vezetőit igyekezett megörökíttetni. Modelljei között szerepeltek többek között Bethlen István, Teleki Pál, Kállay Miklósné, Horthy Miklós, Horthy István, Raffay Sándor, Geduly Henrik és több tábornok (tizenöt tábornok portréja vészelte át az intézmény háborús pusztulását). A katonai megrendelések egyik hozadéka volt, hogy Gyoroki és testvérei a második világháború idején mentesültek a katonai szolgálat alól. A '30-as évek végén '''a békéscsabai evangélikus egyház megbízásából öt lelkészről''' ‒ [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|dr. Szeberényi Lajos Zsigmond]], Csepregi György, [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)|dr. Szeberényi Gusztáv]], Linder Károly és Jakabfy György ‒ '''készített portrét''', melyek a városháza dísztermének falán láthatók jelenleg is. A Békéscsabai Kaszinó megbízásából elkészítette a kormányzó portréját is, melynek a háború során nyoma veszett.

'''A háborúban több festménye megsemmisült vagy eltűnt.''' A Gyoroki által megfestettek névsora előrevetítette háború utáni mellőzését. '''Az új hatalom az „arisztokrácia festőjének” tartotta, az arcképfestés megbélyegzett műfajjá vált''', több Gyoroki-portrénak nyoma veszett. A festő számára két kiút kínálkozott: visszatérni a csendélet- és tájképfestészethez, vagy portréiban a politikai elvárásokhoz igazodni. Gyoroki az előbbit választotta, bár az '50-es években a hatalom igényeinek is megpróbált valamelyest megfelelni. Készített portrét többek között Kulich Gyuláról, amely a rendszerváltás után a békéscsabai 635. Számú Szakmunkásképző Iskola faláról ismeretlen helyre került. Jegyzetfüzetében egy Rákosi Mátyást ábrázoló vázlat is található, festmény azonban nem készült belőle.

'''A háború után Tokajban élt és dolgozott, ahol egy barátjától kapott műtermet.''' Életének utolsó évtizedében egészsége megromlott, ez visszahúzódóvá tette. A '60-as évek második felétől képein is érzékelhető a hanyatlás, mely a depressziójával, valós és olykor képzelt bajaival küzdő festő életét nehezítette.

Gyoroki Pál rákbetegségben, '''[[1972]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] Tokajban hunyt el''', a szülei mellett temették el.

== Művészete ==
Mestereihez hasonlóan Gyoroki Pált '''a realisztikus ábrázolásmód érdekelte, tájképfestészetében a nagybányai művésztelep hagyományait kamatoztatta'''. Arcképfestési technikájában a Munkácsy-követő Karlovszky Bertalantól tanultakat alkalmazta sikerrel. Kiváló karakterérzéke már korai portréiban is érvényesült, amelyhez az évek során egyre pontosabb rajztudás és emberismeret társult. Modelljei között nagyobb számban találunk nőket, s ezek a képei gazdagabb érzelmi töltéssel rendelkeznek. A portré művelése az emberismeret elmélyüléséhez kínált számára kiváló lehetőséget, emellett életének anyagi fedezetét is ez biztosította. A szakrális festészet kevéssé vonzotta, ilyen jellegű megrendeléseket ritkán vállalt; ha mégis, akkor inkább a nagy elődök festményeinek másolatát készítette el. Az [[1950|1950-es]] évektől kezdve a korábbi derűs szemléletnek alig van nyoma a képein.

'''Gyoroki Pál több mint 750 művet hagyott hátra.'''

== Művészeti szervezeti tagság ==
* Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület
* Magyar Képzőművészek Szabadszakszervezete
* Művészeti Alap

== Kiállításai ==
'''Egyéni'''
* 1927, 1931 Nyíregyháza
* 1928, 1929, 1930 Békéscsaba
* 1936, 1937, 1941 Budapest
* 1984, 2005 Tokaj

'''Csoportos'''
* 1935, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1949, 1951, 1952, 1953 1958, 1959 Budapest
* 1938 Helsinki, Riga, Tallinn
* 1941 Tokaj
* 1948 Sátoraljaújhely
* 1968 Békéscsaba

== Források ==
* Csabai Mérleg, 2005. március 24., 15. évf. 6. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve II. (39). „Ami csabai...! múzeumi sorozat. Békéscsaba, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gyoroki (Gyurkó) Pál: egy portréfestő életútja: Békéscsaba ‒ Budapest ‒ Tokaj.

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Képzőművészek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]