Gyóni Géza (1884–1917) - Laptörténet

Ker0: + hivatkozás

2023-01-06T15:47:56Z

+ hivatkozás

←Régebbi változat		A lap 2023. január 6., 15:47-kori változata
8. sor:		8. sor:
	Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.		Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.

-	A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874–1952)\|dr. Rell Lajos]].	+	A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint [[Petőfi Zoltán (1848–1870)\|Petőfi Zoltánt]] –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874–1952)\|dr. Rell Lajos]].

	Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól–Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a ''Marót bán'' című jelenetet.		Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól–Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a ''Marót bán'' című jelenetet.

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-04-01T11:40:12Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. április 1., 11:40-kori változata
40. sor:		40. sor:
	* '''Budapest, 7. kerület''' (1932. június 19.) – lakott a Damjanich u. 28/a alatti házban.		* '''Budapest, 7. kerület''' (1932. június 19.) – lakott a Damjanich u. 28/a alatti házban.
	* '''Budapest, Ferencváros'''-Tisztviselőtelepi Ref. Gyülekezet Emlékezet Templomának díszhelye (1947. június 1.)		* '''Budapest, Ferencváros'''-Tisztviselőtelepi Ref. Gyülekezet Emlékezet Templomának díszhelye (1947. június 1.)
-	* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, ~~Andrássy~~-~~Gyóni utca~~)\|Békéscsaba, ~~Andrássy-Gyóni~~ utca]]''' sarkán (1984 júniusa)	+	* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy–Gyóni-sarok)\|Békéscsaba, Andrássy–Gyóni utca]]''' sarkán (1984 júniusa)
	* '''Przemysl''' (2010. június 6.)		* '''Przemysl''' (2010. június 6.)

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T13:34:22Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Formázás

2021-03-15T13:02:21Z

Formázás

Jzoltan: Gyóni Géza (1884-1917) lapot átneveztem Gyóni Géza (1884–1917) névre: Hosszú kötőjel

2021-02-24T10:10:25Z

Gyóni Géza (1884-1917) lapot átneveztem Gyóni Géza (1884–1917) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 24., 10:10-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T10:29:23Z

Belső hivatkozások javítása

Jzoltan: Helyesírás javítása

2019-08-26T13:54:00Z

Helyesírás javítása

←Régebbi változat		A lap 2019. augusztus 26., 13:54-kori változata
4. sor:		4. sor:
	[[Fájl:Gyoni Geza.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza]]		[[Fájl:Gyoni Geza.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza]]
	[[Fájl:GyoniG alairasa.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza eredeti aláírása]]		[[Fájl:GyoniG alairasa.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza eredeti aláírása]]
-	'''Gyónon (Pest megye) született [[1884]]. [[június 25.\|június 25-én]]. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán ~~vettel~~ fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére [[Áchim L(iker) András (1871-1911)\|Áchim Andrásnak]]'''. '''Apja, [[Áchim Mihály]]''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, [[Becker Gizella\|Becker (Bekker) Gizellát]]''' tízéves korában vesztette el.	+	'''Gyónon (Pest megye) született [[1884]]. [[június 25.\|június 25-én]]. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vette fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére [[Áchim L(iker) András (1871-1911)\|Áchim Andrásnak]]'''. '''Apja, [[Áchim Mihály]]''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, [[Becker Gizella\|Becker (Bekker) Gizellát]]''' tízéves korában vesztette el.

	Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.		Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.

Jzoltan: Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

2019-07-23T11:28:12Z

Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 11:28-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874-1952)\|dr. Rell Lajos]].		A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874-1952)\|dr. Rell Lajos]].

-	Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól-Októberig'' című versét. A [[~~Békéscsabai Evangélikus Gimnázium~~\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a „Marót bán” című jelenetet.	+	Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól-Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a „Marót bán” című jelenetet.

	Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban''' fejezte be, '''[[1902\|1902-ben]] jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a Képes Családi Lapok-ban és az Új Idők-ben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.		Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban''' fejezte be, '''[[1902\|1902-ben]] jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a Képes Családi Lapok-ban és az Új Idők-ben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.

Jzoltan: /* Források */ Gimn. értesítő kiadójának javítása

2018-10-28T13:27:05Z

Források: Gimn. értesítő kiadójának javítása

←Régebbi változat		A lap 2018. október 28., 13:27-kori változata
59. sor:		59. sor:

	* A béke katonája : írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 325–327. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A béke katonája : írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 325–327. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgumnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : ~~Körösvidék~~, 1923. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgumnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1923. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* A szarvasi ág. h. ev. gimnázium értesítője az 1926/27. iskolai évről. Közzéteszi: Saskó Samu. Szarvas : Gimn., 1926. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33299_1926/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=10&layout=s 11–20. p] (Látogatva: 2017. 08. 25.)		* A szarvasi ág. h. ev. gimnázium értesítője az 1926/27. iskolai évről. Közzéteszi: Saskó Samu. Szarvas : Gimn., 1926. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33299_1926/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=10&layout=s 11–20. p] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
	* Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza. Budapest: Balogh I., 1927. 192. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza. Budapest: Balogh I., 1927. 192. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Képek áthelyezése, leírások egységesítése, fejezetekre tagolás

2018-10-28T12:06:10Z

Képek áthelyezése, leírások egységesítése, fejezetekre tagolás

Változtatások megtekintése

←Régebbi változat		A lap 2023. január 6., 15:47-kori változata
8. sor:		8. sor:
	Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.		Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.

-	A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874–1952)\|dr. Rell Lajos]].	+	A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint [[Petőfi Zoltán (1848–1870)\|Petőfi Zoltánt]] –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874–1952)\|dr. Rell Lajos]].

	Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól–Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a ''Marót bán'' című jelenetet.		Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól–Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a ''Marót bán'' című jelenetet.

←Régebbi változat		A lap 2019. augusztus 26., 13:54-kori változata
4. sor:		4. sor:
	[[Fájl:Gyoni Geza.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza]]		[[Fájl:Gyoni Geza.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza]]
	[[Fájl:GyoniG alairasa.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza eredeti aláírása]]		[[Fájl:GyoniG alairasa.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza eredeti aláírása]]
-	'''Gyónon (Pest megye) született [[1884]]. [[június 25.\|június 25-én]]. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán ~~vettel~~ fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére [[Áchim L(iker) András (1871-1911)\|Áchim Andrásnak]]'''. '''Apja, [[Áchim Mihály]]''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, [[Becker Gizella\|Becker (Bekker) Gizellát]]''' tízéves korában vesztette el.	+	'''Gyónon (Pest megye) született [[1884]]. [[június 25.\|június 25-én]]. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vette fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére [[Áchim L(iker) András (1871-1911)\|Áchim Andrásnak]]'''. '''Apja, [[Áchim Mihály]]''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, [[Becker Gizella\|Becker (Bekker) Gizellát]]''' tízéves korában vesztette el.

	Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.		Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 11:28-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874-1952)\|dr. Rell Lajos]].		A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874-1952)\|dr. Rell Lajos]].

-	Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól-Októberig'' című versét. A [[~~Békéscsabai Evangélikus Gimnázium~~\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a „Marót bán” című jelenetet.	+	Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól-Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a „Marót bán” című jelenetet.

	Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban''' fejezte be, '''[[1902\|1902-ben]] jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a Képes Családi Lapok-ban és az Új Idők-ben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.		Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban''' fejezte be, '''[[1902\|1902-ben]] jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a Képes Családi Lapok-ban és az Új Idők-ben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 13:34-kori változata
25. sor:		25. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* [[1901\|1901-ben]] osztálytársa '''[[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Béla]] olajfestményt készített''' Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye [[1983\|1983-ig]] ismeretlen volt, a ''[[Békés Megyei Népújság]]'' hirdetésének köszönhetően került elő, a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Múzeumban]] állították ki.	+	* [[1901\|1901-ben]] osztálytársa '''[[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Béla]] olajfestményt készített''' Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye [[1983\|1983-ig]] ismeretlen volt, a ''[[Békés Megyei Népújság]]'' hirdetésének köszönhetően került elő, a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Múzeumban]] állították ki.
	* Az [[Auróra Kör]] indítványára [[1927\|1927-ben]], halálának 10. évfordulója alkalmából '''[https://goo.gl/CaMVvN utcát] neveztek el róla'''.		* Az [[Auróra Kör]] indítványára [[1927\|1927-ben]], halálának 10. évfordulója alkalmából '''[https://goo.gl/CaMVvN utcát] neveztek el róla'''.
	* Az [[1975\|1975-ben]] felavatott '''szoborsétányon megtekinthető Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása'''.		* Az [[1975\|1975-ben]] felavatott '''szoborsétányon megtekinthető Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása'''.
-	* [[1992\|1992-ben]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeumban]] '''kiállítást rendeztek''' emlékére.	+	* [[1992\|1992-ben]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeumban]] '''kiállítást rendeztek''' emlékére.

	== Emléktáblái ==		== Emléktáblái ==
44. sor:		44. sor:

	== Művei ==		== Művei ==
-	* Az élet szeretője. Budapest: Szépirod. K., 1984. 229 p.	+	* Az élet szeretője. Budapest : Szépirod. K., 1984. 229 p.
-	* Csak egy éjszakára. Válogatott versek. Budapest: Szépirod. K., 1959. 237 p. (Több kiad.)	+	* Csak egy éjszakára. Válogatott versek. Budapest : Szépirod. K., 1959. 237 p. (Több kiad.)
-	* Élet szeretője. Versek. 1909–1914. Budapest: Athenaeum, 1917. 127 p. (Több kiad.)	+	* Élet szeretője. Versek. 1909–1914. Budapest : Athenaeum, 1917. 127 p. (Több kiad.)
-	* Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Budapest: Orsz. Hadsegélyező Biz., 1915. 64 p. (Több kiad.)	+	* Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Budapest : Orsz. Hadsegélyező Biz., 1915. 64 p. (Több kiad.)
-	* Levelek a Kálváriáról és más költemények. Budapest: Athenaeum, 1915. 72 p.	+	* Levelek a Kálváriáról és más költemények. Budapest : Athenaeum, 1915. 72 p.
-	* Összes versei. Budapest: MEFHOSZ K., 1941. 317 P. (Több kiad.)	+	* Összes versei. Budapest : MEFHOSZ K., 1941. 317 P. (Több kiad.)
-	* Rabságban. Utolsó versek. (1915–1917). Budapest: Athenaeum, 1919. 160 p.	+	* Rabságban. Utolsó versek. (1915–1917). Budapest : Athenaeum, 1919. 160 p.
-	* Válogatott versei. Békéscsaba: Városi T.; HNF Városi Biz.; Rózsa F. Gimn., 1964. 100 p.	+	* Válogatott versei. Békéscsaba : Városi T.; HNF Városi Biz.; Rózsa F. Gimn., 1964. 100 p.
-	* Versek. Béke, háború, fogság. Budapest: Athenaeum, 1923. 196 p. (Több kiad.)	+	* Versek. Béke, háború, fogság. Budapest : Athenaeum, 1923. 196 p. (Több kiad.)
-	* Versek. Pozsony: Wigand ny., 1904. 143 p.	+	* Versek. Pozsony : Wigand ny., 1904. 143 p.
	* [http://mek.oszk.hu/00600/00664/00664.htm Gyóni Géza összes verse a MEK-oldalán]		* [http://mek.oszk.hu/00600/00664/00664.htm Gyóni Géza összes verse a MEK-oldalán]

	== Források ==		== Források ==

-	* A béke katonája : írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. ~~szerk~~.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 325–327. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A béke katonája : írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. Szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 325–327. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgumnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1923. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgumnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1923. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* A szarvasi ág. h. ev. gimnázium értesítője az 1926/27. iskolai évről. Közzéteszi: Saskó Samu. Szarvas : Gimn., 1926. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33299_1926/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=10&layout=s 11–20. p] (Látogatva: 2017. 08. 25.)		* A szarvasi ág. h. ev. gimnázium értesítője az 1926/27. iskolai évről. Közzéteszi: Saskó Samu. Szarvas : Gimn., 1926. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33299_1926/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=10&layout=s 11–20. p] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-	* Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza. Budapest: Balogh I., 1927. 192. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza. Budapest : Balogh I., 1927. 192. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A csabai évek. In: Békés Megyei Népújság. 19. évf. 114. szám (1964. május 17.) 9. p.	+	* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A csabai évek. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 114. szám (1964. május 17.) 9. p.
-	* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A szarvasi évek. In: Békés Megyei Népújság. 19. évf. 108. szám (1964. május 10.) 8. p.	+	* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A szarvasi évek. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 108. szám (1964. május 10.) 8. p.
	* Békés Megyei Népújság, 38. évf. 112. szám (1983. május 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_05/?pg=98&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 28.)		* Békés Megyei Népújság, 38. évf. 112. szám (1983. május 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_05/?pg=98&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 28.)
-	* Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1963. 415. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1963. 415. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Fábián Miklós: Gyóni Géza, 1884–1917 : tanulmány és bibliográfia. Dabas: Dabas Nagyközs. Tanács, PMKK., 1984. 126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Fábián Miklós: Gyóni Géza, 1884–1917 : tanulmány és bibliográfia. Dabas : Dabas Nagyközs. Tanács, PMKK., 1984. 126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Fischer Edit: Gyóni Géza szarvasi és békéscsabai diákévei In. „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének (Kner Imre Tudományos Diáktársaság) dolgozatai. ~~szerk~~.: Papp János. Békéscsaba, 1972. 7–16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Fischer Edit: Gyóni Géza szarvasi és békéscsabai diákévei In. „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének (Kner Imre Tudományos Diáktársaság) dolgozatai. Szerk.: Papp János. Békéscsaba, 1972. 7–16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyes., 1990. p. 57–62. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyes., 1990. p. 57–62. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gyóni Ferenc: „Az én utam” In. A béke katonája: írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. ~~szerk~~.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 7–30. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gyóni Ferenc: „Az én utam” In. A béke katonája: írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. Szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 7–30. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gyóni Géza: Az élet szeretője. Budapest: Szépirod. K., 1984. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gyóni Géza: Az élet szeretője. Budapest : Szépirod. K., 1984. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Hegedűs Géza: Arcképvázlatok : száz magyar író. Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980. 248–250. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Hegedűs Géza: Arcképvázlatok : száz magyar író. Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980. 248–250. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. 639. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. 639. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája. In: Irodalomtörténet. 47. évf. 1. szám (1985) 61–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája. In: Irodalomtörténet. 47. évf. 1. szám (1985) 61–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Költő a viharban. Gyóni Gézáról. Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Életrajzok. Budapest: Szépirod. K., 1980. 32–53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Költő a viharban. Gyóni Gézáról. Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Életrajzok. Budapest : Szépirod. K., 1980. 32–53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Napi Hírek, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1927_05_2/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22%2Beml%C3%A9kt%C3%A1bla&pg=142&layout=s 1927. május 21.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)		* Napi Hírek, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1927_05_2/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22%2Beml%C3%A9kt%C3%A1bla&pg=142&layout=s 1927. május 21.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-	* Papp János: Gyóni Géza szarvasi és csabai évei. In: Békés Megyei Népújság. 25. évf. 65.szám (1970. március 18.) 5. p.	+	* Papp János: Gyóni Géza szarvasi és csabai évei. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 65.szám (1970. március 18.) 5. p.

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
91. sor:		91. sor:
	* Kovács László: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HadtortenelmiKozlemenyek_2008/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=108&layout=s Hadtörténelmi Közlemények, 121. évf. 1. szám (2008)]		* Kovács László: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HadtortenelmiKozlemenyek_2008/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=108&layout=s Hadtörténelmi Közlemények, 121. évf. 1. szám (2008)]
	* Kovássy Zoltán: Gyóni Géza emlékére. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1993/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=19&layout=s Honismeret, 21. évf. 1. szám (1993) 18–19. p.]		* Kovássy Zoltán: Gyóni Géza emlékére. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1993/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=19&layout=s Honismeret, 21. évf. 1. szám (1993) 18–19. p.]
-	* Sin Edit, G.: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_03/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=402&layout=s Studia Comitatensia 3. : tanulmányok Pest megye múzeumaiból. ~~szerk~~.: Ikvai Nándor. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1975. 401–432. p.]	+	* Sin Edit, G.: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_03/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=402&layout=s Studia Comitatensia 3. : tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szerk.: Ikvai Nándor. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1975. 401–432. p.]
	* Smidt Lajos: Gyóni Géza levele. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1964/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=319&layout=s Életünk : irodalmi és művészeti antológia. II. kötet. (1964) 148–150. p.]		* Smidt Lajos: Gyóni Géza levele. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1964/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=319&layout=s Életünk : irodalmi és művészeti antológia. II. kötet. (1964) 148–150. p.]
-	* Takács Olga, R.: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Pimkonyvei_01_tenyek/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=154&layout=s Tények és legendák – tárgyak és ereklyék : a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutató Csoportja közös konferenciájának megszerkesztett anyaga. ~~szerk~~.: Kalla Zsuzsa. 153–162. p.]	+	* Takács Olga, R.: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Pimkonyvei_01_tenyek/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=154&layout=s Tények és legendák – tárgyak és ereklyék : a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutató Csoportja közös konferenciájának megszerkesztett anyaga. Szerk.: Kalla Zsuzsa. 153–162. p.]
	* Turczel Lajos: Gyóni Géza. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1984/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=697&layout=s Irodalmi Szemle, 27. évf. 7. szám (1984. szeptember) 642–649. p.]		* Turczel Lajos: Gyóni Géza. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1984/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=697&layout=s Irodalmi Szemle, 27. évf. 7. szám (1984. szeptember) 642–649. p.]

←Régebbi változat		A lap 2021. március 15., 13:02-kori változata
8. sor:		8. sor:
	Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.		Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.

-	A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (~~1874-1952~~)\|dr. Rell Lajos]].	+	A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba\|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874–1952)\|dr. Rell Lajos]].

-	Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''~~Márciustól-Októberig~~'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a ~~„Marót bán”~~ című jelenetet.	+	Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.\|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól–Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a ''Marót bán'' című jelenetet.

-	Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban''' fejezte be, '''[[1902\|1902-ben]] jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a Képes Családi Lapok-ban és az Új Idők-ben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.	+	Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban''' fejezte be, '''[[1902\|1902-ben]] jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a ''Képes Családi Lapok''ban és az ''Új Idők''ben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.

-	Tanulmányait '''[[1902]] szeptemberétől a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián folytatta'''. Másodéves teológus korában '''korrektor munkatársa volt a Nyugat-magyarországi ~~Híradónak~~ ([[1903]]), majd [[1904]] januárjában megjelent első kötete ''Versek'' címmel'''. Teológiai tanulmányait apjára való tekintettel folytathatta öngyilkossági kísérlete ([[1904]]. [[január 24.]]) ellenére, mely egy máig tisztázatlan amerikai párbaj következménye volt. Ugyan beiratkozott a következő tanévre is, de mivel nem szerzett kollokviumot, '''[[1905]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20-án]] a Theológiai Akadémia elbocsátotta'''.	+	Tanulmányait '''[[1902]] szeptemberétől a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián folytatta'''. Másodéves teológus korában '''korrektor munkatársa volt a ''Nyugat-magyarországi Híradó''nak ([[1903]]), majd [[1904]] januárjában megjelent első kötete ''Versek'' címmel'''. Teológiai tanulmányait apjára való tekintettel folytathatta öngyilkossági kísérlete ([[1904]]. [[január 24.]]) ellenére, mely egy máig tisztázatlan amerikai párbaj következménye volt. Ugyan beiratkozott a következő tanévre is, de mivel nem szerzett kollokviumot, '''[[1905]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20-án]] a Theológiai Akadémia elbocsátotta'''.

	A szülőföldjétől távol eső orosz fogolytáborban halt meg '''33. születésnapján, [[1917]]. [[június 25.\|június 25-én]].''' Temetésére [[június 27.\|június 27-én]] került sor, a szertartást német evangélikus lelkész végezte, búcsúbeszédet Zalán Gyula országgyűlési képviselő mondott.		A szülőföldjétől távol eső orosz fogolytáborban halt meg '''33. születésnapján, [[1917]]. [[június 25.\|június 25-én]].''' Temetésére [[június 27.\|június 27-én]] került sor, a szertartást német evangélikus lelkész végezte, búcsúbeszédet Zalán Gyula országgyűlési képviselő mondott.
20. sor:		20. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==

-	Felépülése után egyértelművé vált számára, hogy nem szolgálhatja Istent, ezért a hazát kívánja szolgálni. '''Gyónon lett jegyző gyakornok. Itt lapot indított ''Alsódabas és Vidéke'' címmel''', melyet másfél év múlva anyagi gondok miatt kénytelen volt beszüntetni. [[1906\|1906-tól]] [[1908\|1908-ig]] '''Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett'''. Időközben megbánta, hogy a közhivatali pályát választotta. Szívesen írt verseket, melyeket Kiss József ''A Hét'' című folyóiratban jelentetett meg. Írásai az Új ~~Időkben~~ és a Pesti ~~Naplóban~~ is olvashatók voltak. Költői stílusára jelentős hatással volt, amikor '''[[1907\|1907-ben]] Boszniába került póttartalékosnak'''. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének viszontagságai megviselték, pacifista érzéseket fogalmazott meg. '''[[1910\|1910-től]] újságírással kezdett foglalkozni''': több ízben a Soproni Napló, majd a Sopron című napi-, később hetilap szerkesztője lett. '''[[1909\|1909-ben]], valamint [[1912\|1912-ben]] néhány hónapra behívták katonának'''. Az élmények antimilitarista szemléletű költeményeket eredményeztek. Erőteljes hatással volt írásaira Ady Endre. '''[[1913]] februárjában Szabadkára''', a Bácskai ~~Hírlaphoz~~ '''került''' segédszerkesztőnek, emellett pedig a Színházi Újság szerkesztőjeként tevékenykedett.	+	Felépülése után egyértelművé vált számára, hogy nem szolgálhatja Istent, ezért a hazát kívánja szolgálni. '''Gyónon lett jegyző gyakornok. Itt lapot indított ''Alsódabas és Vidéke'' címmel''', melyet másfél év múlva anyagi gondok miatt kénytelen volt beszüntetni. [[1906\|1906-tól]] [[1908\|1908-ig]] '''Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett'''. Időközben megbánta, hogy a közhivatali pályát választotta. Szívesen írt verseket, melyeket Kiss József ''A Hét'' című folyóiratban jelentetett meg. Írásai az ''Új Idők''ben és a ''Pesti Napló''ban is olvashatók voltak. Költői stílusára jelentős hatással volt, amikor '''[[1907\|1907-ben]] Boszniába került póttartalékosnak'''. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének viszontagságai megviselték, pacifista érzéseket fogalmazott meg. '''[[1910\|1910-től]] újságírással kezdett foglalkozni''': több ízben a ''Soproni Napló'', majd a ''Sopron'' című napi-, később hetilap szerkesztője lett. '''[[1909\|1909-ben]], valamint [[1912\|1912-ben]] néhány hónapra behívták katonának'''. Az élmények antimilitarista szemléletű költeményeket eredményeztek. Erőteljes hatással volt írásaira Ady Endre. '''[[1913]] februárjában Szabadkára''', a ''Bácskai Hírlap''hoz '''került''' segédszerkesztőnek, emellett pedig a ''Színházi Újság'' szerkesztőjeként tevékenykedett.

-	'''[[1914]]. [[augusztus 1.\|augusztus 1-jén]]''', mint a korneuburgi pionírezred póttartalékos közlegénye '''indult el a lengyelországi Przemyslbe'''. '''Kezdetben hatottak rá a háborús propaganda szólamai''', ő maga is a háborúra buzdított – szembefordulva Ady háború ellenzésével. Gyóni ünnepelt magyar költő lett. Később a háborús élmények hatására, valamint a halál megtapasztalását követően '''egyre jobban kiábrándult a háborúból, és a harctéren szenvedő katonák kétségbeesését, illetve vágyait szólaltatta meg verseiben'''. Kifejezte a gyűlöletet azokkal szemben, akik otthon maradtak a háború idején a ''Csak egy éjszakára…'' című művével, ami aztán igazán népszerűvé tette. A fronton '''a Tábori Újság közölte írásait. [[1915\|1915-ben]] orosz fogságba esett''', s a krasznojarszki fogolytáborba került. Utolsó írásaiban az orosz forradalom pártolása is megjelenik (''Egy gyöngéd lelkű grófnőhöz, Fogoly honvéd testamentuma'').	+	'''[[1914]]. [[augusztus 1.\|augusztus 1-jén]]''', mint a korneuburgi pionírezred póttartalékos közlegénye '''indult el a lengyelországi Przemyslbe'''. '''Kezdetben hatottak rá a háborús propaganda szólamai''', ő maga is a háborúra buzdított – szembefordulva Ady háború ellenzésével. Gyóni ünnepelt magyar költő lett. Később a háborús élmények hatására, valamint a halál megtapasztalását követően '''egyre jobban kiábrándult a háborúból, és a harctéren szenvedő katonák kétségbeesését, illetve vágyait szólaltatta meg verseiben'''. Kifejezte a gyűlöletet azokkal szemben, akik otthon maradtak a háború idején a ''Csak egy éjszakára…'' című művével, ami aztán igazán népszerűvé tette. A fronton '''a ''Tábori Újság'' közölte írásait. [[1915\|1915-ben]] orosz fogságba esett''', s a krasznojarszki fogolytáborba került. Utolsó írásaiban az orosz forradalom pártolása is megjelenik (''Egy gyöngéd lelkű grófnőhöz, Fogoly honvéd testamentuma'').

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* [[1901\|1901-ben]] osztálytársa '''[[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Béla]] olajfestményt készített''' Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye [[1983\|1983-ig]] ismeretlen volt, a [[Békés Megyei Népújság]] hirdetésének köszönhetően került elő, a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Múzeumban]] állították ki.	+	* [[1901\|1901-ben]] osztálytársa '''[[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Béla]] olajfestményt készített''' Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye [[1983\|1983-ig]] ismeretlen volt, a ''[[Békés Megyei Népújság]]'' hirdetésének köszönhetően került elő, a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Múzeumban]] állították ki.
	* Az [[Auróra Kör]] indítványára [[1927\|1927-ben]], halálának 10. évfordulója alkalmából '''[https://goo.gl/CaMVvN utcát] neveztek el róla'''.		* Az [[Auróra Kör]] indítványára [[1927\|1927-ben]], halálának 10. évfordulója alkalmából '''[https://goo.gl/CaMVvN utcát] neveztek el róla'''.
	* Az [[1975\|1975-ben]] felavatott '''szoborsétányon megtekinthető Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása'''.		* Az [[1975\|1975-ben]] felavatott '''szoborsétányon megtekinthető Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása'''.
46. sor:		46. sor:
	* Az élet szeretője. Budapest: Szépirod. K., 1984. 229 p.		* Az élet szeretője. Budapest: Szépirod. K., 1984. 229 p.
	* Csak egy éjszakára. Válogatott versek. Budapest: Szépirod. K., 1959. 237 p. (Több kiad.)		* Csak egy éjszakára. Válogatott versek. Budapest: Szépirod. K., 1959. 237 p. (Több kiad.)
-	* Élet szeretője. Versek. ~~1909-1914~~. Budapest: Athenaeum, 1917. 127 p. (Több kiad.)	+	* Élet szeretője. Versek. 1909–1914. Budapest: Athenaeum, 1917. 127 p. (Több kiad.)
	* Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Budapest: Orsz. Hadsegélyező Biz., 1915. 64 p. (Több kiad.)		* Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Budapest: Orsz. Hadsegélyező Biz., 1915. 64 p. (Több kiad.)
	* Levelek a Kálváriáról és más költemények. Budapest: Athenaeum, 1915. 72 p.		* Levelek a Kálváriáról és más költemények. Budapest: Athenaeum, 1915. 72 p.
	* Összes versei. Budapest: MEFHOSZ K., 1941. 317 P. (Több kiad.)		* Összes versei. Budapest: MEFHOSZ K., 1941. 317 P. (Több kiad.)
-	* Rabságban. Utolsó versek. (~~1915-1917~~). Budapest: Athenaeum, 1919. 160 p.	+	* Rabságban. Utolsó versek. (1915–1917). Budapest: Athenaeum, 1919. 160 p.
	* Válogatott versei. Békéscsaba: Városi T.; HNF Városi Biz.; Rózsa F. Gimn., 1964. 100 p.		* Válogatott versei. Békéscsaba: Városi T.; HNF Városi Biz.; Rózsa F. Gimn., 1964. 100 p.
	* Versek. Béke, háború, fogság. Budapest: Athenaeum, 1923. 196 p. (Több kiad.)		* Versek. Béke, háború, fogság. Budapest: Athenaeum, 1923. 196 p. (Több kiad.)

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 10:29-kori változata
4. sor:		4. sor:
	[[Fájl:Gyoni Geza.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza]]		[[Fájl:Gyoni Geza.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza]]
	[[Fájl:GyoniG alairasa.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza eredeti aláírása]]		[[Fájl:GyoniG alairasa.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gyóni Géza eredeti aláírása]]
-	'''Gyónon (Pest megye) született [[1884]]. [[június 25.\|június 25-én]]. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vette fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére [[Áchim L(iker) András (~~1871-1911~~)\|Áchim Andrásnak]]'''. '''Apja, [[Áchim Mihály]]''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, [[Becker Gizella\|Becker (Bekker) Gizellát]]''' tízéves korában vesztette el.	+	'''Gyónon (Pest megye) született [[1884]]. [[június 25.\|június 25-én]]. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vette fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére [[Áchim L(iker) András (1871–1911)\|Áchim Andrásnak]]'''. '''Apja, [[Áchim Mihály]]''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, [[Becker Gizella\|Becker (Bekker) Gizellát]]''' tízéves korában vesztette el.

	Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.		Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894\|1894-ben]] került [[Szarvas\|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály\|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor\|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.
25. sor:		25. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* [[1901\|1901-ben]] osztálytársa '''[[Vidovszky Béla (~~1883-1973~~)\|Vidovszky Béla]] olajfestményt készített''' Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye [[1983\|1983-ig]] ismeretlen volt, a [[Békés Megyei Népújság]] hirdetésének köszönhetően került elő, a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Múzeumban]] állították ki.	+	* [[1901\|1901-ben]] osztálytársa '''[[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Béla]] olajfestményt készített''' Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye [[1983\|1983-ig]] ismeretlen volt, a [[Békés Megyei Népújság]] hirdetésének köszönhetően került elő, a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Múzeumban]] állították ki.
	* Az [[Auróra Kör]] indítványára [[1927\|1927-ben]], halálának 10. évfordulója alkalmából '''[https://goo.gl/CaMVvN utcát] neveztek el róla'''.		* Az [[Auróra Kör]] indítványára [[1927\|1927-ben]], halálának 10. évfordulója alkalmából '''[https://goo.gl/CaMVvN utcát] neveztek el róla'''.
	* Az [[1975\|1975-ben]] felavatott '''szoborsétányon megtekinthető Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása'''.		* Az [[1975\|1975-ben]] felavatott '''szoborsétányon megtekinthető Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása'''.
40. sor:		40. sor:
	* '''Budapest, 7. kerület''' (1932. június 19.) – lakott a Damjanich u. 28/a alatti házban.		* '''Budapest, 7. kerület''' (1932. június 19.) – lakott a Damjanich u. 28/a alatti házban.
	* '''Budapest, Ferencváros'''-Tisztviselőtelepi Ref. Gyülekezet Emlékezet Templomának díszhelye (1947. június 1.)		* '''Budapest, Ferencváros'''-Tisztviselőtelepi Ref. Gyülekezet Emlékezet Templomának díszhelye (1947. június 1.)
-	* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy-Gyóni utca\|Békéscsaba, Andrássy-Gyóni utca]]''' sarkán (1984 júniusa)	+	* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy-Gyóni utca)\|Békéscsaba, Andrássy-Gyóni utca]]''' sarkán (1984 júniusa)
	* '''Przemysl''' (2010. június 6.)		* '''Przemysl''' (2010. június 6.)