Geszt - Laptörténet

Jzoltan: + Képgaléria létrehozása

2020-12-14T15:50:21Z

+ Képgaléria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 14., 15:50-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Története ==		== Története ==
		+	[[Fájl:AranyJanos Geszt VasarnapiUjsag 1887.jpg\|bélyegkép\|300px\|Arany János lakása (Mészöly Géza festménye)]]
	Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.		Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

49. sor:		50. sor:
	=== Rendezvények ===		=== Rendezvények ===
	*Őszi vásár Geszten		*Őszi vásár Geszten
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Arany Janos emlekhaz.JPG\|Arany János Emlékház
		+	Fájl:Arany Janos emlekmu Geszt.jpg\|Arany János-emlékmű
		+	Fájl:Geszt altalanos iskola 1.jpg\|Geszti Arany János Általános Iskola
		+	Fájl:Tisza kripta Geszt.JPG\|A Tisza család kriptája
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Címer feltöltése

2020-12-14T10:53:28Z

Címer feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. december 14., 10:53-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950\|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.		Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950\|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

-	Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe ~~5139~~ hektár.	+	[[Fájl:Geszt cimer.png\|bélyegkép\|150px\|Geszt címere]]Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5 139 hektár.

	== Története ==		== Története ==
18. sor:		18. sor:
	'''[[1851\|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete\|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)\|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971\|1971-ben]] adták át.		'''[[1851\|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete\|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)\|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971\|1971-ben]] adták át.

-	Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a ~~19-20~~. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)\|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)\|Tisza Istvánt]].	+	Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19–20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)\|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)\|Tisza Istvánt]].

	Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.		Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

Ker0: kategória hozzáadása

2020-12-14T10:15:10Z

kategória hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 14., 10:15-kori változata
70. sor:		70. sor:
	*[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala]		*[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala]

-	[[Kategória:Települések]]	+	[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Geszt]]

Ker0: kategória hozzáadása

2020-12-14T10:13:32Z

kategória hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 14., 10:13-kori változata
69. sor:		69. sor:
	*[https://www.facebook.com/Brandt-Kriszti%C3%A1n-Geszt-K%C3%B6zs%C3%A9g-Polg%C3%A1rmestere-103767914517924/ Brandt Krisztián – Geszt Község Polgármestere facebook oldala]		*[https://www.facebook.com/Brandt-Kriszti%C3%A1n-Geszt-K%C3%B6zs%C3%A9g-Polg%C3%A1rmestere-103767914517924/ Brandt Krisztián – Geszt Község Polgármestere facebook oldala]
	*[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala]		*[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala]
		+
		+	[[Kategória:Települések]]

Pbrigi, 2020. december 14., 08:54-n

2020-12-14T08:54:31Z

←Régebbi változat		A lap 2020. december 14., 08:54-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Története ==		== Története ==
-	Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a ~~Körös-Starcevo–Cris~~ kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.	+	Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

	'''Először [[1213\|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220\|1220-ban]] Guezt, [[1458\|1458-ban]] Gezth, [[1475\|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.		'''Először [[1213\|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220\|1220-ban]] Guezt, [[1458\|1458-ban]] Gezth, [[1475\|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.

Pbrigi: Források, hivatkozások szerkesztése.

2020-12-14T08:51:50Z

Források, hivatkozások szerkesztése.

←Régebbi változat		A lap 2020. december 14., 08:51-kori változata
60. sor:		60. sor:
	*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)		*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)
	*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)		*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	*Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+
		+	== Külső hivatkozások ==
		+
		+	*[https://www.facebook.com/Brandt-Kriszti%C3%A1n-Geszt-K%C3%B6zs%C3%A9g-Polg%C3%A1rmestere-103767914517924/ Brandt Krisztián – Geszt Község Polgármestere facebook oldala]
		+	*[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala]

Pbrigi, 2020. december 14., 08:49-n

2020-12-14T08:49:01Z

←Régebbi változat		A lap 2020. december 14., 08:49-kori változata
49. sor:		49. sor:
	=== Rendezvények ===		=== Rendezvények ===
	*Őszi vásár Geszten		*Őszi vásár Geszten
		+
		+	== Források ==
		+	*Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 8–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	*Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 590–591. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	*Eltemetett történelem. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/eltemetett-tortenelem-500D/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
		+	*Geszt Összefoglaló. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/geszt-osszefoglalo-5444/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
		+	*Lázár János: 2020-ban elkezdjük a geszti Tisza-kastély felújítását. In: [http://www.vasarhely24.com/esemeny/lazar-janos-2020-ban-elkezdjuk-a-geszti-tisza-kastely-felujitasat-video vasarhely24.com] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
		+	*Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 180-182. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	*Magyarország Helységnévtára – Geszt. In: [https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=17394 ksh.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
		+	*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)
		+	*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)

Pbrigi: Új oldal, tartalma: „Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összek…”

2020-12-14T08:33:56Z

Új oldal, tartalma: „Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összek…”

Új lap

Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5139 hektár.

== Története ==
Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös-Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

'''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.

A '''vegyesházi királyok idején''' valószínűleg adománybirtokként szolgált, '''kézről-kézre járt''' az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.

A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően.
A '''16. század első felében''' a reformáció itt is kifejtette hatását, '''a település lakói protestáns hitre tértek''', majd használatba vették a régi katolikus templomot. [[1770|1770-ben]] ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.

A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. [[1759|1759-ben]] végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. [[1761|1761-től]], hivatalosan pedig '''[[1766|1766-tól]] a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten'''.
'''[[1772|1772-ben]] épült fel a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]].'''

'''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19-20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)|Tisza Istvánt]].

Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

== Gazdaság ==
[[1850|1850-ben]] 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.

Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor '''a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett'''. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. '''Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.'''

'''A felszabadulást követően [[1945|1945-ben]] a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet.''' Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. [[1949|1949-ben]] földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak.
'''A gazdasági fejlődés''' viszont már '''a Rákosi-korszak idején megtorpant''', a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart.
Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).

== Kultúra ==

A kultúra területén is fejlődést hozott az [[1944|1944-es]] felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest [[1955|1955-ben]] már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. [[1957|1957-ben]] 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastélyban]] [[1954|1954-től]] kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt.
[[1946|1946-tól]] a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.

Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.

[[2020|2020-ban]] Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]] felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását

== Látnivalók, rendezvények ==

=== Látnivalók ===
*Arany János Emlékmúzeum (remetelak)
*Tisza család sírboltja
*Tisza kastély és parkja

=== Rendezvények ===
*Őszi vásár Geszten