Gerla - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-04-01T13:17:56Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. április 1., 13:17-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' – a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi–Weinckheim birtok''' – ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.		Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' – a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi–Weinckheim birtok''' – ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

-	'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.	+	'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő (Gerla)\|Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

	== Adatok ==		== Adatok ==
19. sor:		19. sor:
	=== Ó-Gerla ===		=== Ó-Gerla ===

-	A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''14–16. század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.	+	A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''14–16. század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő (Gerla)\|Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.

	=== A mai Gerla ===		=== A mai Gerla ===

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-30T14:13:30Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Korrekció

2021-03-25T14:00:48Z

Korrekció

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-23T08:18:37Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 08:18-kori változata
23. sor:		23. sor:
	=== A mai Gerla ===		=== A mai Gerla ===

-	[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg\|bélyegkép\|Az iskola épülete (2003)]] A település a XVIII. században [[Wenckheim József Ágoston]] Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A '''[[Wenckheim kastély (Gerla)\|gerlai kastély]]t és magtárat''' [[1854]]-[[1862]] között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Wenkcheim Károly]]''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. [[1874]]-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. [[1888]]. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. [[1889]]-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré [[Védgát (Gerla)\|védgát]]at építettek.''' Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Károly]] fia, [[Wenckheim Géza (1847-1924)\|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A XX. század első felében a gerlai uradalmat '''[[lórévasút]]''' (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a '''[[Póstelek\|Pósteleki uradalom]]'''mal, s azon keresztül más településsekkel is.	+	[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg\|bélyegkép\|Az iskola épülete (2003)]] A település a XVIII. században [[Wenckheim József Ágoston]] Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A '''[[Wenckheim-kastély (Gerla)\|gerlai kastély]]t és magtárat''' [[1854]]-[[1862]] között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Wenkcheim Károly]]''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. [[1874]]-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. [[1888]]. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. [[1889]]-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré [[Védgát (Gerla)\|védgát]]at építettek.''' Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Károly]] fia, [[Wenckheim Géza (1847-1924)\|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A XX. század első felében a gerlai uradalmat '''[[lórévasút]]''' (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a '''[[Póstelek\|Pósteleki uradalom]]'''mal, s azon keresztül más településsekkel is.

	A II. világháború után az egykori uradalom és [[Kastélypark (Gerla)\|park]] nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. '''Gerlát [[1958]]. [[Január 1.\|január 1]]-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága [[1984]]. [[Január 1.\|január 1]]-jén megszűnt''', mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''[[1998]]. [[Szeptember 1.\|szeptember 1.]]''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát [[2011]]-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az [[1910]]-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.		A II. világháború után az egykori uradalom és [[Kastélypark (Gerla)\|park]] nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. '''Gerlát [[1958]]. [[Január 1.\|január 1]]-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága [[1984]]. [[Január 1.\|január 1]]-jén megszűnt''', mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''[[1998]]. [[Szeptember 1.\|szeptember 1.]]''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát [[2011]]-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az [[1910]]-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.

Vandi: /* Ó-Gerla */ Helyesírási hiba javítása

2017-06-01T17:17:08Z

Ó-Gerla: Helyesírási hiba javítása

←Régebbi változat		A lap 2017. június 1., 17:17-kori változata
19. sor:		19. sor:
	=== Ó-Gerla ===		=== Ó-Gerla ===

-	A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XVI század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi-erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat [[Harruckern János György]] szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.	+	A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XVI század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat [[Harruckern János György]] szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.

	=== A mai Gerla ===		=== A mai Gerla ===

Vandi: Belső hivatkozás javítása + külső hivatkozás beillesztése

2016-07-26T08:32:02Z

Belső hivatkozás javítása + külső hivatkozás beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2016. július 26., 08:32-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi-Weinckheim birtok''' - ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.		Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi-Weinckheim birtok''' - ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

-	'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi-erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.	+	'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

	== Adatok ==		== Adatok ==
78. sor:		78. sor:
	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

-	* [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&o=zpjjTSNlcX Gerla] (honlap)	+	* [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&o=zpjjTSNlcX Gerla] (archiv honlap)
-	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=364 Békéscsaba, Gerla, Magtár] (fotó, 2003)	+	* [http://iskolagerla.hu/Gerla/index.htm Gerla] (Gerla története a gerlai iskola website-ján, látogatva:2016.07.26.)
-	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=367 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a bejáratról, 2003)	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=364 Békéscsaba, Gerla, Magtár] (fotó, 2003., látogatva:2016.07.26)
-	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=368 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a belső udvarról, 2004)	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=367 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a bejáratról, 2003., látogatva:2016.07.26.)
		+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=368 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a belső udvarról, 2004., látogatva:2016.07.26.)

	[[Kategória:Települések]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Települések]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]]

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */ Külső hivatkozás javítása (Dobos Ágnes szakdolgozata)

2016-07-11T09:08:21Z

Kapcsolódó irodalom: Külső hivatkozás javítása (Dobos Ágnes szakdolgozata)

←Régebbi változat		A lap 2016. július 11., 09:08-kori változata
49. sor:		49. sor:
	* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.		* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
	* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.		* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
-	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=~~4280~~ Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=2825 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)
	* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]		* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
	* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.		* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.

Vandi: /* Külső hivatkozások */ Külső hivatkozások aktualizálása

2016-07-11T09:06:29Z

Külső hivatkozások: Külső hivatkozások aktualizálása

←Régebbi változat		A lap 2016. július 11., 09:06-kori változata
79. sor:		79. sor:

	* [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&o=zpjjTSNlcX Gerla] (honlap)		* [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&o=zpjjTSNlcX Gerla] (honlap)
-	* [http://ek.bmk.hu/~~jetspeed/portal/browser.psml~~?~~docID~~=364~~&secID=4144~~ Békéscsaba, Gerla, Magtár] (fotó, 2003)	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=364 Békéscsaba, Gerla, Magtár] (fotó, 2003)
-	* [http://ek.bmk.hu/~~jetspeed/portal/browser.psml~~?~~docID~~=367~~&secID=4147~~ Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a bejáratról, 2003)	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=367 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a bejáratról, 2003)
-	* [http://ek.bmk.hu/~~jetspeed/portal/browser.psml~~?~~docID~~=368~~&secID=4148~~ Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a belső udvarról, 2004)	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=368 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a belső udvarról, 2004)
-	* [http://www.korosvolan.hu/files/mrend/bcs_helyi_20_menetrend.pdf Helyi menetrend] (20-as járat)	+
-	* [http://www.korosvolan.hu/files/mrend/bcs_helykozi_menetrend.pdf Helyközi menetrend] (Békéscsaba-Doboz)	+

	[[Kategória:Települések]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Települések]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]]

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */ Külső hivatkozások aktualizálása

2016-07-11T09:01:48Z

Kapcsolódó irodalom: Külső hivatkozások aktualizálása

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */ Módosítás: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár -> Békés Megyei Könyvtár

2016-07-11T08:43:45Z

Kapcsolódó irodalom: Módosítás: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár -> Békés Megyei Könyvtár

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 14:13-kori változata
5. sor:		5. sor:
	A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.		A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

-	Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' – a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''~~Széchenyi-Weinckheim~~ birtok''' – ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.	+	Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' – a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi–Weinckheim birtok''' – ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

	'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.		'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.
19. sor:		19. sor:
	=== Ó-Gerla ===		=== Ó-Gerla ===

-	A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''~~XIV–XVI~~ század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.	+	A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''14–16. század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.

	=== A mai Gerla ===		=== A mai Gerla ===

-	[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg\|bélyegkép\|Az iskola épülete (2003)]] A település a ~~XVIII~~. században [[Wenckheim József Ágoston]] Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A '''[[Wenckheim-kastély (Gerla)\|gerlai kastély]]t és magtárat''' [[1854]]–[[1862]] között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Wenkcheim Károly]]''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. [[1874]]-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. [[1888]] tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. [[1889]]-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré [[Védgát (Gerla)\|védgát]]at építettek.''' Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Károly]] fia, [[Wenckheim Géza (1847–1924)\|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A XX. század első felében a gerlai uradalmat '''[[lórévasút]]''' (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a '''[[Póstelek\|Pósteleki uradalom]]'''mal, s azon keresztül más településsekkel is.	+	[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg\|bélyegkép\|Az iskola épülete (2003)]] A település a 18. században [[Wenckheim József Ágoston]] Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A '''[[Wenckheim-kastély (Gerla)\|gerlai kastély]]t és magtárat''' [[1854]]–[[1862]] között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Wenkcheim Károly]]''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. [[1874]]-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. [[1888]] tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. [[1889]]-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré [[Védgát (Gerla)\|védgát]]at építettek.''' Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Károly]] fia, [[Wenckheim Géza (1847–1924)\|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A 20. század első felében a gerlai uradalmat '''[[lórévasút]]''' (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a '''[[Póstelek\|Pósteleki uradalom]]'''mal, s azon keresztül más településsekkel is.

	A II. világháború után az egykori uradalom és [[Kastélypark (Gerla)\|park]] nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. '''Gerlát [[1958]]. [[Január 1.\|január 1]]-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága [[1984]]. [[Január 1.\|január 1]]-jén megszűnt''', mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''[[1998]]. [[szeptember 1.]]''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát [[2011]]-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az [[1910]]-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.		A II. világháború után az egykori uradalom és [[Kastélypark (Gerla)\|park]] nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. '''Gerlát [[1958]]. [[Január 1.\|január 1]]-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága [[1984]]. [[Január 1.\|január 1]]-jén megszűnt''', mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''[[1998]]. [[szeptember 1.]]''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát [[2011]]-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az [[1910]]-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.
35. sor:		35. sor:
	* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)		* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
	* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949] (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)		* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949] (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
-	* Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok, 3. évf. 43. sz. 1–2 p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])	+	* Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok, 3. évf. 43. sz. 1–2 p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
	* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923]		* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923]
-	* Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]])	+	* Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896 (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], [http://ek.bmk.hu:80/?docId=543 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])	+	* Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=543 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
-	* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]])	+	* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* A békés-gerlai út. In: Békés, 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])	+	* A békés-gerlai út. In: Békés, 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
-	* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888 (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])	+	* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011]		* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011]
-	* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés, 35. évf. 32. sz. 1. p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])	+	* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés, 35. évf. 32. sz. 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
	* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In: Magyar Hírlap, 13. évf. 304. sz. (1980. december 30.) melléklet, 6–7. p.		* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In: Magyar Hírlap, 13. évf. 304. sz. (1980. december 30.) melléklet, 6–7. p.
	* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar Építőipar, 36. évf. 9–10. sz. (1987) 521–524. p.		* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar Építőipar, 36. évf. 9–10. sz. (1987) 521–524. p.
	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=2825 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011)		* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=2825 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011)
-	* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 1. p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]])	+	* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In: Nimród 7. évf. 11. sz. (1975) 18–19. p.		* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In: Nimród 7. évf. 11. sz. (1975) 18–19. p.
	* Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In: Ország Világ, 21. évf. 51. sz. (1977) 16–17. p.		* Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In: Ország Világ, 21. évf. 51. sz. (1977) 16–17. p.
	* Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In: Magyar Hírlap, 15. évf. 9. sz. (1982. január 12.) melléklet, 2–3. p.		* Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In: Magyar Hírlap, 15. évf. 9. sz. (1982. január 12.) melléklet, 2–3. p.
	* Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In: Méhészet, 22. évf. 7. sz. (1974) 130. p.		* Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In: Méhészet, 22. évf. 7. sz. (1974) 130. p.
-	* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 145. sz. (2005. június 23.) 3. p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]])	+	* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 145. sz. (2005. június 23.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Méri István: A nadabi kályhacsempék. In: Archaeológiai Értesítő, 84. évf. (1957) 187–206. p.		* Méri István: A nadabi kályhacsempék. In: Archaeológiai Értesítő, 84. évf. (1957) 187–206. p.
-	* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In: Heti Mérleg, 3. évf. 8. sz. (1993) 4. p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]])	+	* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In: Heti Mérleg, 3. évf. 8. sz. (1993) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Budapest : Trefort Kiadó, 2008 (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]])	+	* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Budapest : Trefort Kiadó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4280 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)		* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4280 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
-	* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 149. sz. (2004. június 28.) 6. p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]])	+	* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 149. sz. (2004. június 28.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)		* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)
-	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008 (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], [http://ek.bmk.hu:80/?docId=667 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]	+	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=667 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
	* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 31. sz. (1972. július 30.) 1853–1859. p.		* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 31. sz. (1972. július 30.) 1853–1859. p.
	* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 35. sz. (1972. augusztus 27.) 2111–2115. p.		* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 35. sz. (1972. augusztus 27.) 2111–2115. p.

←Régebbi változat		A lap 2016. július 11., 09:01-kori változata
45. sor:		45. sor:
	* A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 elektronikus változat])		* A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 elektronikus változat])
	* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 elektronikus változat])		* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 elektronikus változat])
-	* [http://ek.bmk.hu/~~jetspeed/portal/browser.psml~~?~~docID~~=4279~~&secID=8057~~ A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]
	* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 elektronikus változat])		* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 elektronikus változat])
	* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.		* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
	* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.		* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
-	* [http://ek.bmk.hu/~~jetspeed/portal/browser.psml~~?~~docID=2825&secID~~=~~6603~~ Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4280 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)
	* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]		* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
	* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.		* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
59. sor:		59. sor:
	* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]		* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
	* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]		* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
-	* [http://ek.bmk.hu/~~jetspeed/portal/browser.psml~~?~~docID~~=4280~~&secID=8058~~ Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)	+	* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4280 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
	* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]		* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
	* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)		* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)
-	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár [http://ek.bmk.hu/~~jetspeed/portal/browser.psml~~?~~docID~~=667~~&secID=4445~~ Elektronikus változat]	+	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=667 Elektronikus változat]
	* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.		* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
	* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.		* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.
	* Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In.: Orvosi Hetilap 112.évf. (1971. március 7.) 10. sz. 567-569. p.		* Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In.: Orvosi Hetilap 112.évf. (1971. március 7.) 10. sz. 567-569. p.
-	*[http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=278&secID=4293 Vincze Andrea: A szlovák nemzetiség hagyományos ételei a Körös-Maros régióban. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]

	== Térképek, birtokvázlatok ==		== Térképek, birtokvázlatok ==

←Régebbi változat		A lap 2016. július 11., 08:43-kori változata
43. sor:		43. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 elektronikus változat])	+	* A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 elektronikus változat])
-	* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 elektronikus változat])	+	* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 elektronikus változat])
	* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4279&secID=8057 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]		* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4279&secID=8057 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]
-	* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 elektronikus változat])	+	* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 elektronikus változat])
	* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.		* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
	* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.		* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
	* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=2825&secID=6603 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)		* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=2825&secID=6603 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)
-	* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
	* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.		* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
	* Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In.: Ország Világ 21. évf. (1977) 51. sz. 16-17. p.		* Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In.: Ország Világ 21. évf. (1977) 51. sz. 16-17. p.
	* Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In.: Magyar Hírlap 15.évf. (1982. január 12.) 9.sz. melléklet 2-3. p.		* Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In.: Magyar Hírlap 15.évf. (1982. január 12.) 9.sz. melléklet 2-3. p.
	* Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In.: Méhészet 22.évf. (1974) 7.sz. 130. p.		* Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In.: Méhészet 22.évf. (1974) 7.sz. 130. p.
-	* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
	* Méri István: A nadabi kályhacsempék. In.: Archaeológiai Értesítő 84. évf. (1957) 187-206. p.		* Méri István: A nadabi kályhacsempék. In.: Archaeológiai Értesítő 84. évf. (1957) 187-206. p.
-	* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
-	* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
	* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4280&secID=8058 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)		* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4280&secID=8058 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
-	* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
	* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)		* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)
-	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Elektronikus változat]	+	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Elektronikus változat]
	* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.		* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
	* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.		* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.