Gerendás - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T15:23:15Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 15:23-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Története ==		== Története ==
-	A tiszai-kultúrához tartozó leletek árulkodnak róla, hogy '''már az őskorban éltek emberek Gerendás területén'''. Ez a korai település később elpusztult. A [[Munkácsy Mihály Múzeum]] hengeres agyagedényt őriz innen.	+	A tiszai-kultúrához tartozó leletek árulkodnak róla, hogy '''már az őskorban éltek emberek Gerendás területén'''. Ez a korai település később elpusztult. A [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]] hengeres agyagedényt őriz innen.

	'''A település neve''' akkor még „Gerendaseghaz” formában '''[[1418\|1418-ban]] fordult elő először''' egy oklevélen, amikor Maróthy János magának követelte a terület délkeleti részét. Nevét valószínűleg egyházáról kapta, amely vagy teljesen gerendákból épült vagy kilátszottak tetőgerendái.		'''A település neve''' akkor még „Gerendaseghaz” formában '''[[1418\|1418-ban]] fordult elő először''' egy oklevélen, amikor Maróthy János magának követelte a terület délkeleti részét. Nevét valószínűleg egyházáról kapta, amely vagy teljesen gerendákból épült vagy kilátszottak tetőgerendái.
	'''[[1458\|1458-ban]] már Gerendás néven említik'''. Ebben az évben Hunyadi Mátyás Ábrahámffy Tamásnak, a gerlai uradalom birtokosának adományozta. Az Ábrahámffy és a Maróthy család területi vitái során Gerendás '''két részre szakadt''', kisebbik része valószínűleg '''Zaránd vármegyéhez''', míg nagyobbik, Ógerendásként említett része '''Békés vármegyéhez tartozott'''. [[1476\|1476-ban]] a Maróthy család kihalásával újabb területi viták kezdődtek.		'''[[1458\|1458-ban]] már Gerendás néven említik'''. Ebben az évben Hunyadi Mátyás Ábrahámffy Tamásnak, a gerlai uradalom birtokosának adományozta. Az Ábrahámffy és a Maróthy család területi vitái során Gerendás '''két részre szakadt''', kisebbik része valószínűleg '''Zaránd vármegyéhez''', míg nagyobbik, Ógerendásként említett része '''Békés vármegyéhez tartozott'''. [[1476\|1476-ban]] a Maróthy család kihalásával újabb területi viták kezdődtek.

-	A 16. században előfordult, hogy ~~8–9~~ földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. [[1563\|1563-ban]] 112 családjával, körülbelül 560 lakosával '''a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt'''. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás '''[[1596\|1596-ban]] elpusztult'''.	+	A 16. században előfordult, hogy 8-9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. [[1563\|1563-ban]] 112 családjával, körülbelül 560 lakosával '''a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt'''. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás '''[[1596\|1596-ban]] elpusztult'''.

	Az 1700-as években a megye főúri uradalmainak ellátáshoz '''szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be''', így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években '''[[Békéscsaba\|Csaba]] legelőjeként jegyezték'''.		Az 1700-as években a megye főúri uradalmainak ellátáshoz '''szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be''', így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években '''[[Békéscsaba\|Csaba]] legelőjeként jegyezték'''.

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-03-13T08:55:12Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 13., 08:55-kori változata
21. sor:		21. sor:
	Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.		Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.

-	'''[[Mokry Sámuel (~~1832-1909~~)\|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864\|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú [[Búzanemesítés\|búzákat nemesített]].	+	'''[[Mokry Sámuel (1832–1909)\|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864\|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú [[Búzanemesítés\|búzákat nemesített]].

	A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.		A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T09:54:24Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 09:54-kori változata
14. sor:		14. sor:

	[[1844\|1844-től]] a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. [[1857\|1857-ben]] gróf Apponyi György hívására '''Gerendásra érkezett Korossy Camillo''' huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar '''felvirágoztatta''' a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. [[1862\|1862-ben]] katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről.		[[1844\|1844-től]] a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. [[1857\|1857-ben]] gróf Apponyi György hívására '''Gerendásra érkezett Korossy Camillo''' huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar '''felvirágoztatta''' a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. [[1862\|1862-ben]] katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről.
-	'''[[Munkácsy Mihály (~~1844-1900~~)\|Munkácsy Mihály]]''' az 1860-as években '''gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján'''. [[Áchim L(iker) András (~~1871-1911~~)\|Áchim L. András]] gerendási tanyáját egyszer Ady Endre látogatta meg.	+	'''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]]''' az 1860-as években '''gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján'''. [[Áchim L(iker) András (1871–1911)\|Áchim L. András]] gerendási tanyáját egyszer Ady Endre látogatta meg.

	[[1910\|1910-től]] beszélhetünk egységes településről, '''[[1924\|1924-ben]]''' pedig '''önálló község lett'''. Evangélikus temploma [[1930\|1930-ban]] épült meg. [[1931\|1931-ben]] készült el a betonút Csorvás felé, melynek [[2000\|2000-ben]] emlékművet is állítottak. [[1948\|1948-ban]] megtörtént a község villamosítása.		[[1910\|1910-től]] beszélhetünk egységes településről, '''[[1924\|1924-ben]]''' pedig '''önálló község lett'''. Evangélikus temploma [[1930\|1930-ban]] épült meg. [[1931\|1931-ben]] készült el a betonút Csorvás felé, melynek [[2000\|2000-ben]] emlékművet is állítottak. [[1948\|1948-ban]] megtörtént a község villamosítása.

Pbrigi: /* Látnivalók */

2020-12-02T10:10:26Z

Látnivalók

←Régebbi változat		A lap 2020. december 2., 10:10-kori változata
34. sor:		34. sor:
	== Látnivalók, rendezvények ==		== Látnivalók, rendezvények ==
	=== Látnivalók ===		=== Látnivalók ===
-	* I. ~~Világháborús~~ hősi emlékmű	+	* I. világháborús hősi emlékmű
-	* II. ~~Világháborús~~ emlékmű	+	* II. világháborús emlékmű
	* Apponyi-Gerendás hársfasor (természetvédelmileg védett)		* Apponyi-Gerendás hársfasor (természetvédelmileg védett)
	* Csicsely-tó		* Csicsely-tó

Ker0: búzanemesítés hivatkozása

2020-11-27T18:24:03Z

búzanemesítés hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 18:24-kori változata
21. sor:		21. sor:
	Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.		Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.

-	'''[[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864\|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú búzákat nemesített.	+	'''[[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864\|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú [[Búzanemesítés\|búzákat nemesített]].

	A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.		A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.

Jzoltan: Címer feltöltése

2020-11-27T14:12:37Z

Címer feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 14:12-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Békés megyei község a Békéscsabai járásban. [[Csorvás]], [[Telekgerendás]], [[Csabaszabadi]], [[Csanádapáca]], [[Pusztaföldvár]] és [[Orosháza]] települések határolják. Lakónépessége 1 170 fő (2020.01.01.). Területe 4078 hektár.		Békés megyei község a Békéscsabai járásban. [[Csorvás]], [[Telekgerendás]], [[Csabaszabadi]], [[Csanádapáca]], [[Pusztaföldvár]] és [[Orosháza]] települések határolják. Lakónépessége 1 170 fő (2020.01.01.). Területe 4078 hektár.
-		+	[[Fájl:Gerendas cimer.png\|bélyegkép\|150px\|Gerendás címere]]
	Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely '''az ország első betonútja''' volt.		Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely '''az ország első betonútja''' volt.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „Békés megyei község a Békéscsabai járásban. Csorvás, Telekgerendás, Csabaszabadi, Csanádapáca, Pusztaföldvár és Orosháza települé…”

2020-11-27T14:11:47Z

Új oldal, tartalma: „Békés megyei község a Békéscsabai járásban. Csorvás, Telekgerendás, Csabaszabadi, Csanádapáca, Pusztaföldvár és Orosháza települé…”

Új lap

Békés megyei község a Békéscsabai járásban. [[Csorvás]], [[Telekgerendás]], [[Csabaszabadi]], [[Csanádapáca]], [[Pusztaföldvár]] és [[Orosháza]] települések határolják. Lakónépessége 1 170 fő (2020.01.01.). Területe 4078 hektár.

Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely '''az ország első betonútja''' volt.

== Története ==
A tiszai-kultúrához tartozó leletek árulkodnak róla, hogy '''már az őskorban éltek emberek Gerendás területén'''. Ez a korai település később elpusztult. A [[Munkácsy Mihály Múzeum]] hengeres agyagedényt őriz innen.

'''A település neve''' akkor még „Gerendaseghaz” formában '''[[1418|1418-ban]] fordult elő először''' egy oklevélen, amikor Maróthy János magának követelte a terület délkeleti részét. Nevét valószínűleg egyházáról kapta, amely vagy teljesen gerendákból épült vagy kilátszottak tetőgerendái.
'''[[1458|1458-ban]] már Gerendás néven említik'''. Ebben az évben Hunyadi Mátyás Ábrahámffy Tamásnak, a gerlai uradalom birtokosának adományozta. Az Ábrahámffy és a Maróthy család területi vitái során Gerendás '''két részre szakadt''', kisebbik része valószínűleg '''Zaránd vármegyéhez''', míg nagyobbik, Ógerendásként említett része '''Békés vármegyéhez tartozott'''. [[1476|1476-ban]] a Maróthy család kihalásával újabb területi viták kezdődtek.

A 16. században előfordult, hogy 8–9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. [[1563|1563-ban]] 112 családjával, körülbelül 560 lakosával '''a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt'''. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás '''[[1596|1596-ban]] elpusztult'''.

Az 1700-as években a megye főúri uradalmainak ellátáshoz '''szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be''', így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években '''[[Békéscsaba|Csaba]] legelőjeként jegyezték'''.

[[1844|1844-től]] a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. [[1857|1857-ben]] gróf Apponyi György hívására '''Gerendásra érkezett Korossy Camillo''' huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar '''felvirágoztatta''' a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. [[1862|1862-ben]] katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről.
'''[[Munkácsy Mihály (1844-1900)|Munkácsy Mihály]]''' az 1860-as években '''gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján'''. [[Áchim L(iker) András (1871-1911)|Áchim L. András]] gerendási tanyáját egyszer Ady Endre látogatta meg.

[[1910|1910-től]] beszélhetünk egységes településről, '''[[1924|1924-ben]]''' pedig '''önálló község lett'''. Evangélikus temploma [[1930|1930-ban]] épült meg. [[1931|1931-ben]] készült el a betonút Csorvás felé, melynek [[2000|2000-ben]] emlékművet is állítottak. [[1948|1948-ban]] megtörtént a község villamosítása.

== Gazdaság ==
Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.

'''[[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú búzákat nemesített.

A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.

Az első tsz [[1949|1949-ben]] alakult Petőfi néven, majd [[1975|1975-ben]] a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet nevet vette fel. A szövetkezet vállalta a terület integrációját mind növényvédelem mind az értékesítés terén. A szövetkezet átalakulása négy Kft.-t hozott létre, melyek különböző mezőgazdasági és állattenyésztési területeken biztosítanak megélhetési lehetőséget a község lakóinak.

== Kultúra ==
A lakosság több, mint 16%-a szlovák nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011), a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik.

Az olyan helyi civil szervezetek, mint az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyugdíjas Egyesület, Gerendási Szlovákok Egyesülete, Csicsely-tó Gerendás Közhasznú Sport-Horgászegyesület vagy a Gerendási Gazdakör általában az egyházközségekkel együttműködésben változatos programokkal látják el a helyieket. A rendezvényeknek kiváló helyet biztosít a helyi Művelődés ház és a Csicsely-tó környezete.

== Látnivalók, rendezvények ==
=== Látnivalók ===
* I. Világháborús hősi emlékmű
* II. Világháborús emlékmű
* Apponyi-Gerendás hársfasor (természetvédelmileg védett)
* Csicsely-tó
* Evangélikus templom
* Gera Katalin bronzból készült „Ivó lány” szobra
* Katolikus templom
* Kunhalmok (legjelentősebbek: Csősz-halom és Hegyes-halom)
* „Magyarország első betonútja” gúla emlékmű
* Malomfürdő

=== Rendezvények ===
* Hársfafesztivál
* Szent István napi búcsú

== Források ==
* „Alföldi származású paraszt, tót gazda vagyok“. In: [http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul-archiv-magyarul/620-alfoldi-szarmazasu-paraszt-tot-gazda-vagyok Oslovma.hu] (Látogatva: 2020. 11. 23.)
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 89–325. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 586–589. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gerendás – Az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület honlapja In: [https://gerendas.gportal.hu/gindex.php?pg=29890011 Gerendas.gportal.hu] (Látogatva: 2020. 11. 23.)
* Gerendás Község Önkormányzata – Gerendás In: [http://gerendas.hu/wp-content/uploads/2015/08/Gerend%C3%A1s_TAK-v3-20180326.pdf Gerendas.hu] (Látogatva: 2020. 11. 23.)
* Gerendási Hírek – Gerendás 2019-es eseménynaptára In: [http://gerendas.hu/wp-content/uploads/2015/08/febru%C3%A1r-1.pdf Gerendas.hu] (Látogatva: 2020. 11. 23.)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896. 121–123. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 175–177. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország Helységnévtára – Gerendás In: [http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=07393 Ksh.hu] (Látogatva: 2020. 11. 19.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Patai János: Csodamalom. Gerendás : Gerendás Község Önkormányzata, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Réthy Zsigmond, Kiss László: Gerendás története. Gerendás : Gerendás Község Önkormányzata, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Gerendás Község Önkormányzatának [http://gerendas.hu/ holnapja]

[[Kategória:Települések]]