Gaburek Károly (1936–1986) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T13:07:09Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-12T09:18:08Z

Belső hivatkozások javítása

Jzoltan: Gaburek Károly (1936-1986) lapot átneveztem Gaburek Károly (1936–1986) névre: Hosszú kötőjel

2021-02-24T09:43:40Z

Gaburek Károly (1936-1986) lapot átneveztem Gaburek Károly (1936–1986) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 24., 09:43-kori változata

Ker0: képméret változtatás

2020-05-20T14:28:07Z

képméret változtatás

←Régebbi változat		A lap 2020. május 20., 14:28-kori változata
8. sor:		8. sor:
	'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."		'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."

-	[[Fájl:Gaburek Karoly sirja.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Ligeti temetőben]]'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső nyugalomra.	+	[[Fájl:Gaburek Karoly sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Ligeti temetőben]]'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. május 20., 13:04-n

2020-05-20T13:04:53Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 20., 13:04-kori változata
8. sor:		8. sor:
	'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."		'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."

-	'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső nyugalomra.	+	[[Fájl:Gaburek Karoly sirja.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Ligeti temetőben]]'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Helyesírás javítása

2019-07-17T07:15:45Z

Helyesírás javítása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 17., 07:15-kori változata
8. sor:		8. sor:
	'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."		'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."

-	'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső ~~nyugalomba~~.	+	'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: temető nevének javítása

2019-01-25T10:51:32Z

temető nevének javítása

←Régebbi változat		A lap 2019. január 25., 10:51-kori változata
8. sor:		8. sor:
	'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."		'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."

-	'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai ~~ligeti~~ temetőben helyezték végső nyugalomba.	+	'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése

2018-10-28T10:45:37Z

Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-16T12:48:24Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. október 16., 12:48-kori változata
4. sor:		4. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

-	'''Békéscsabán született [[1936]]. [[április 5.\|április 5-én]].''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt. '''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta a rajzolás és festés műhelytitkait ~~ellesni~~. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."	+	'''Békéscsabán született [[1936]]. [[április 5.\|április 5-én]].''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt. '''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."

-	A diploma megszerzése után, '''[[1960\|1960-ban]] szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a ~~[[Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoport\|~~Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának]]''', s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló bemutatója is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben '''hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott''' grafikusként.	+	A diploma megszerzése után, '''[[1960\|1960-ban]] szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának''', s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló bemutatója is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben '''hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott''' grafikusként.

-	Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig ~~új, korszerű, időszerű~~ együttélése'''. ~~A főiskola utáni első művei jó mesterségbeli tudással megoldottak, de~~ a ~~mesterek hatására kissé bátortalanok voltak. Művészetének gyökereit, egyetemes művészetbeni rokonságát kutatva korai korszakában bizonyos~~ vásárhelyi ~~etikai, magatartásbeli hasonlóságot fedezhetünk fel. Ugyanakkor~~ az alföldi realisták hatása is érvényesül alkotásaiban. Igazi magára találása a helyi kötődés megmaradása melletti önálló festői mondanivaló érvényre jutásával következett be. Itt már a táj és a környezet csak az indítást adja, mert az újjáteremtés útján minden önálló, külön világgá alakul át. '''~~Egész életműve etikailag, művészi magatartását tekintve~~ a tájszeretetre és a humánumra épült'''. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét~~, de olykor egy kapu, egy fehér fal vagy öreg ablak útján lírai hangvétellel vall életformáról, sorsról, emberi környezetről~~. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy '''utóda nem született'''.	+	Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig megújuló együttélése'''. Alkotásaiban a vásárhelyi iskola és az alföldi realisták hatása érvényesült. '''Életműve a tájszeretetre és a humánumra épült'''. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy '''utóda nem született'''.

-	Műveiből '''tárlatot nyitottak megyeszerte''' ([[Békéscsaba]], [[Orosháza]], [[Gyoma]], [[Gyula]]), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is ([[1972]]). '''Első önálló ~~tárlatára~~ [[1973~~\|1973-ig~~]] ~~kellett várni''',~~ [[október 14.\|október 14-én]] nyílt meg a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeumban]]. [[1973\|1973-ban]] felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott.	+	Műveiből '''tárlatot nyitottak megyeszerte''' ([[Békéscsaba]], [[Orosháza]], [[Gyoma]], [[Gyula]]), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is ([[1972]]). '''Első önálló tárlata [[1973]] [[október 14.\|október 14-én]] nyílt meg a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeumban]].''' [[1973\|1973-ban]] felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott.

-	Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat, [[1971\|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973\|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés\|Békésen]] találhatók meg faliképei.	+	Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat kapott, [[1971\|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973\|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés\|Békésen]] találhatók meg faliképei.

-	Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. [[1978]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20-án]] [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)\|Mladonyiczky Béla]] műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen ~~Gaburek Károly~~ készítette el a birkapörköltet.	+	Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. [[1978]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20-án]] [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)\|Mladonyiczky Béla]] műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen ő készítette el a birkapörköltet.

	Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően [[1986]] áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában. Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]] hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba.		Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően [[1986]] áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában. Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]] hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* 2006-ban a festőművész '''születésének 70., halálának 20. évfordulóján Otthonainkból címmel nyílt tárlat''' a Munkácsy Mihály Emlékházban 13 ~~családoktól~~ kölcsönzött festményből.	+	* 2006-ban a festőművész '''születésének 70., halálának 20. évfordulóján ''Otthonainkból'' címmel nyílt tárlat''' a Munkácsy Mihály Emlékházban 13 családok kölcsönzött festményből.
	* '''1996-ban''', születésének 60. évfordulója alkalmából Békéscsabán a Zsíros utca 13. szám alatt '''[[Gaburek Károly-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.'''		* '''1996-ban''', születésének 60. évfordulója alkalmából Békéscsabán a Zsíros utca 13. szám alatt '''[[Gaburek Károly-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.'''

Ker0: kép feltöltése

2017-11-10T16:50:04Z

kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2017. november 10., 16:50-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Gaburek Károly.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]
	festőművész		festőművész

←Régebbi változat		A lap 2018. október 16., 12:48-kori változata
4. sor:		4. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

-	'''Békéscsabán született [[1936]]. [[április 5.\|április 5-én]].''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt. '''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta a rajzolás és festés műhelytitkait ~~ellesni~~. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."	+	'''Békéscsabán született [[1936]]. [[április 5.\|április 5-én]].''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt. '''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."

-	A diploma megszerzése után, '''[[1960\|1960-ban]] szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a ~~[[Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoport\|~~Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának]]''', s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló bemutatója is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben '''hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott''' grafikusként.	+	A diploma megszerzése után, '''[[1960\|1960-ban]] szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának''', s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló bemutatója is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben '''hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott''' grafikusként.

-	Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig ~~új, korszerű, időszerű~~ együttélése'''. ~~A főiskola utáni első művei jó mesterségbeli tudással megoldottak, de~~ a ~~mesterek hatására kissé bátortalanok voltak. Művészetének gyökereit, egyetemes művészetbeni rokonságát kutatva korai korszakában bizonyos~~ vásárhelyi ~~etikai, magatartásbeli hasonlóságot fedezhetünk fel. Ugyanakkor~~ az alföldi realisták hatása is érvényesül alkotásaiban. Igazi magára találása a helyi kötődés megmaradása melletti önálló festői mondanivaló érvényre jutásával következett be. Itt már a táj és a környezet csak az indítást adja, mert az újjáteremtés útján minden önálló, külön világgá alakul át. '''~~Egész életműve etikailag, művészi magatartását tekintve~~ a tájszeretetre és a humánumra épült'''. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét~~, de olykor egy kapu, egy fehér fal vagy öreg ablak útján lírai hangvétellel vall életformáról, sorsról, emberi környezetről~~. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy '''utóda nem született'''.	+	Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig megújuló együttélése'''. Alkotásaiban a vásárhelyi iskola és az alföldi realisták hatása érvényesült. '''Életműve a tájszeretetre és a humánumra épült'''. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy '''utóda nem született'''.

-	Műveiből '''tárlatot nyitottak megyeszerte''' ([[Békéscsaba]], [[Orosháza]], [[Gyoma]], [[Gyula]]), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is ([[1972]]). '''Első önálló ~~tárlatára~~ [[1973~~\|1973-ig~~]] ~~kellett várni''',~~ [[október 14.\|október 14-én]] nyílt meg a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeumban]]. [[1973\|1973-ban]] felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott.	+	Műveiből '''tárlatot nyitottak megyeszerte''' ([[Békéscsaba]], [[Orosháza]], [[Gyoma]], [[Gyula]]), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is ([[1972]]). '''Első önálló tárlata [[1973]] [[október 14.\|október 14-én]] nyílt meg a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeumban]].''' [[1973\|1973-ban]] felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott.

-	Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat, [[1971\|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973\|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés\|Békésen]] találhatók meg faliképei.	+	Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat kapott, [[1971\|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973\|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés\|Békésen]] találhatók meg faliképei.

-	Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. [[1978]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20-án]] [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)\|Mladonyiczky Béla]] műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen ~~Gaburek Károly~~ készítette el a birkapörköltet.	+	Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. [[1978]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20-án]] [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)\|Mladonyiczky Béla]] műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen ő készítette el a birkapörköltet.

	Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően [[1986]] áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában. Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]] hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba.		Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően [[1986]] áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában. Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]] hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* 2006-ban a festőművész '''születésének 70., halálának 20. évfordulóján Otthonainkból címmel nyílt tárlat''' a Munkácsy Mihály Emlékházban 13 ~~családoktól~~ kölcsönzött festményből.	+	* 2006-ban a festőművész '''születésének 70., halálának 20. évfordulóján ''Otthonainkból'' címmel nyílt tárlat''' a Munkácsy Mihály Emlékházban 13 családok kölcsönzött festményből.
	* '''1996-ban''', születésének 60. évfordulója alkalmából Békéscsabán a Zsíros utca 13. szám alatt '''[[Gaburek Károly-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.'''		* '''1996-ban''', születésének 60. évfordulója alkalmából Békéscsabán a Zsíros utca 13. szám alatt '''[[Gaburek Károly-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.'''

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 13:07-kori változata
16. sor:		16. sor:
	Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig megújuló együttélése'''. Alkotásaiban a vásárhelyi iskola és az alföldi realisták hatása érvényesült. '''Életműve a tájszeretetre és a humánumra épült'''. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy '''utóda nem született'''.		Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig megújuló együttélése'''. Alkotásaiban a vásárhelyi iskola és az alföldi realisták hatása érvényesült. '''Életműve a tájszeretetre és a humánumra épült'''. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy '''utóda nem született'''.

-	Műveiből '''tárlatot nyitottak megyeszerte''' ([[Békéscsaba]], [[Orosháza]], [[Gyoma]], [[Gyula]]), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is ([[1972]]). '''Első önálló tárlata [[1973]] [[október 14.\|október 14-én]] nyílt meg a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeumban]].''' [[1973\|1973-ban]] felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott.	+	Műveiből '''tárlatot nyitottak megyeszerte''' ([[Békéscsaba]], [[Orosháza]], [[Gyoma]], [[Gyula]]), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is ([[1972]]). '''Első önálló tárlata [[1973]] [[október 14.\|október 14-én]] nyílt meg a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeumban]].''' [[1973\|1973-ban]] felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott.

	Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat kapott, [[1971\|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973\|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés\|Békésen]] találhatók meg faliképei.		Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat kapott, [[1971\|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973\|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés\|Békésen]] találhatók meg faliképei.
35. sor:		35. sor:
	== Források ==		== Források ==

-	* Andódy Tibor: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_07/?pg=158&layout=s Békés Megyei Népújság. 40. évf. 169. szám (1985. július 20.) 9. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)	+	* Andódy Tibor: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_07/?pg=158&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 169. szám (1985. július 20.) 9. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)
	* Békés Megyei Népújság, 26. évf. 262. szám (1971. november 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1971_11/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=39&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Békés Megyei Népújság, 26. évf. 262. szám (1971. november 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1971_11/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=39&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
	* Békés Megyei Népújság, 27. évf. 245. szám (1972. október 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1972_10/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=147&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Békés Megyei Népújság, 27. évf. 245. szám (1972. október 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1972_10/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=147&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
	* Békés Megyei Népújság, 41. évf. 153. szám (1986. július 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_07/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=6&layout=s 7. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Békés Megyei Népújság, 41. évf. 153. szám (1986. július 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_07/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=6&layout=s 7. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
-	* Dömötör János: Gaburek Károlyról. In: Új Aurora. 7. évf. 1. szám (1979.) 77–81. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Dömötör János: Gaburek Károlyról. In: Új Aurora, 7. évf. 1. szám (1979.) 77–81. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Festőt nem lehet feledni. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_10/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=281&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 247. szám (2006. október 20.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Festőt nem lehet feledni. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_10/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=281&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 247. szám (2006. október 20.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
-	* Gaburek Károly 1936–1986. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_06/?pg=178&layout=s Békés Megyei Népújság. 41. évf. 147. szám (1986. június 24.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)	+	* Gaburek Károly 1936–1986. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_06/?pg=178&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 147. szám (1986. június 24.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)
	* Gaburek Károly kiállítása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_10/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=115&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 240. szám (1973. október 13.) 12. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Gaburek Károly kiállítása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_10/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=115&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 240. szám (1973. október 13.) 12. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
	* Gaburek Károly. Az én műhelyem. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1984. április 13–május 2. Leporelló. (Önarckép)		* Gaburek Károly. Az én műhelyem. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1984. április 13–május 2. Leporelló. (Önarckép)
-	* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Huszár Rezső: Úgy emlékszem az absztraktokkal kezdtük... In: Békés Megyei Népújság. 17. évf. 182. szám (1962. augusztus 5.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Huszár Rezső: Úgy emlékszem az absztraktokkal kezdtük... In: Békés Megyei Népújság, 17. évf. 182. szám (1962. augusztus 5.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Kiss Margit, V.: Falkép egy óvodában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1974_12/?pg=133&layout=s Békés Megyei Népújság, 29. évf. 293. szám (1974. december 15.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Kiss Margit, V.: Falkép egy óvodában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1974_12/?pg=133&layout=s Békés Megyei Népújság, 29. évf. 293. szám (1974. december 15.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
-	* Koszta Rozália: Gaburek kiállítása elé. In: Új Aurora. 7. évf. 1. szám (1979) 76–77. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Koszta Rozália: Gaburek kiállítása elé. In: Új Aurora, 7. évf. 1. szám (1979) 76–77. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Központi fűtés, új bútorok, festmények az óvodának. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_12/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=142&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 294. szám (1973. december 16.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Központi fűtés, új bútorok, festmények az óvodának. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_12/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=142&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 294. szám (1973. december 16.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
	* Sajti Emese, B.: Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_08/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=189&layout=s Békés Megyei Népújság, 33. évf. 199. szám (1978. augusztus 24.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Sajti Emese, B.: Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_08/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=189&layout=s Békés Megyei Népújság, 33. évf. 199. szám (1978. augusztus 24.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
-	* Sass Ervin: Gaburek Károly kiállítása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_04/?pg=181&layout=s Békés Megyei Népújság. 39. évf. 96. szám (1984. április 25.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)	+	* Sass Ervin: Gaburek Károly kiállítása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_04/?pg=181&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 96. szám (1984. április 25.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)
	* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 191. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 191. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Tóth János, Cs.: Gaburek Károly festőművész kiállítása Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_04/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=43&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 80. szám (1986. április 6.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Tóth János, Cs.: Gaburek Károly festőművész kiállítása Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_04/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=43&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 80. szám (1986. április 6.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
-	* Vass Márta: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_03/?pg=152&layout=s Békés Megyei Népújság. 37. évf. 67. szám (1982. március 20.) 9. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)	+	* Vass Márta: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_03/?pg=152&layout=s Békés Megyei Népújság, 37. évf. 67. szám (1982. március 20.) 9. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

←Régebbi változat		A lap 2021. március 12., 09:18-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. [[április 5.\|április 5-én]].''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. [[április 5.\|április 5-én]].''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt.

-	'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (~~1892-1972~~)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."	+	'''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892–1972)\|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955\|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960\|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."

	[[Fájl:Gaburek Karoly sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Ligeti temetőben]]'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső nyugalomra.		[[Fájl:Gaburek Karoly sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Ligeti temetőben]]'''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.\|június 23-án]]''' hosszantartó betegség után. [[július 4.\|Július 4-én]] a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték végső nyugalomra.
20. sor:		20. sor:
	Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat kapott, [[1971\|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973\|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés\|Békésen]] találhatók meg faliképei.		Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat kapott, [[1971\|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973\|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés\|Békésen]] találhatók meg faliképei.

-	Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. [[1978]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20-án]] [[Mladonyiczky Béla (~~1936-1995~~)\|Mladonyiczky Béla]] műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen ő készítette el a birkapörköltet.	+	Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. [[1978]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20-án]] [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)\|Mladonyiczky Béla]] műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen ő készítette el a birkapörköltet.

	Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően [[1986]] áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában.		Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően [[1986]] áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában.
51. sor:		51. sor:
	* Sajti Emese, B.: Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_08/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=189&layout=s Békés Megyei Népújság, 33. évf. 199. szám (1978. augusztus 24.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Sajti Emese, B.: Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_08/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=189&layout=s Békés Megyei Népújság, 33. évf. 199. szám (1978. augusztus 24.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
	* Sass Ervin: Gaburek Károly kiállítása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_04/?pg=181&layout=s Békés Megyei Népújság. 39. évf. 96. szám (1984. április 25.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)		* Sass Ervin: Gaburek Károly kiállítása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_04/?pg=181&layout=s Békés Megyei Népújság. 39. évf. 96. szám (1984. április 25.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)
-	* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az ~~1800-1988~~ között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 191. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 191. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Tóth János, Cs.: Gaburek Károly festőművész kiállítása Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_04/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=43&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 80. szám (1986. április 6.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)		* Tóth János, Cs.: Gaburek Károly festőművész kiállítása Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_04/?query=%22gaburek%20k%C3%A1roly%22&pg=43&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 80. szám (1986. április 6.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 17.)
	* Vass Márta: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_03/?pg=152&layout=s Békés Megyei Népújság. 37. évf. 67. szám (1982. március 20.) 9. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)		* Vass Márta: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_03/?pg=152&layout=s Békés Megyei Népújság. 37. évf. 67. szám (1982. március 20.) 9. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)