Gávai Gaal Jenő (1846–1934) - Laptörténet

Ker0: /* Emlékezete */ emléktábla hivatkozás

2023-03-08T11:18:31Z

Emlékezete: emléktábla hivatkozás

←Régebbi változat		A lap 2023. március 8., 11:18-kori változata
41. sor:		41. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	* '''Eleken''' [[2019\|2019-től]] '''utca''' viseli a nevét.		* '''Eleken''' [[2019\|2019-től]] '''utca''' viseli a nevét.
-	* '''Lőkösházán és Eleken emléktábla''' őrzi emlékét.	+	* '''Lőkösházán és [[Gávai Gaal Jenő-emléktábla (Elek)\|Eleken]] emléktábla''' őrzi emlékét.

	== Főbb művei ==		== Főbb művei ==

Ker0: Gávai Gaal Jenő (1846–1943) lapot átneveztem Gávai Gaal Jenő (1846–1934) névre: hibás halálozási dátum

2023-03-08T11:15:46Z

Gávai Gaal Jenő (1846–1943) lapot átneveztem Gávai Gaal Jenő (1846–1934) névre: hibás halálozási dátum

←Régebbi változat

A lap 2023. március 8., 11:15-kori változata

Ker0: halálozási időpont javítása

2023-03-08T11:15:20Z

halálozási időpont javítása

←Régebbi változat		A lap 2023. március 8., 11:15-kori változata
14. sor:		14. sor:
	Egyetemi éveit követően rendszeresen utazott, bejárta Európa több országát, eljutott Oroszországba is. Folyékonyan beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul.		Egyetemi éveit követően rendszeresen utazott, bejárta Európa több országát, eljutott Oroszországba is. Folyékonyan beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul.

-	Gaal Jenő '''Budapesten hunyt el [[~~1943~~]]. [[május 19.\|május 19-én]]''', a Fiumei úti sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság [[2004\|2004-ben]] védetté nyilvánította.	+	Gaal Jenő '''Budapesten hunyt el [[1934]]. [[május 19.\|május 19-én]]''', a Fiumei úti sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság [[2004\|2004-ben]] védetté nyilvánította.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Képek feltöltése, galéria létrehozása

2022-02-08T11:27:28Z

Képek feltöltése, galéria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2022. február 8., 11:27-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Gavai Gaal MagyarSzalon.jpg\|bélyegkép\|300px\|Gávai Gaal Jenő]]
		+	[[Fájl:Gavai Gaal UjIdok1896.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]
	Gávai Gaal Jenő '''Pusztagerendáson ([[Gerendás]]) született [[1846]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]]'''. Édesapja Gávai Gaal Sándor, édesanyja László Franciska. Testvérei: Ferenc, Matild, Sándor és Gizella.		Gávai Gaal Jenő '''Pusztagerendáson ([[Gerendás]]) született [[1846]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]]'''. Édesapja Gávai Gaal Sándor, édesanyja László Franciska. Testvérei: Ferenc, Matild, Sándor és Gizella.

53. sor:		55. sor:

	Gávai Gaal Jenő a ''Magyar Társadalomtudományi Szemle'' (1908–1911) és az ''Aradi Gazdasági Egyesület Évkönyve''inek szerkesztője (1876–1883) volt. Írásai az előbbieken kívül – többek között – a ''Győri Közlöny''ben (1892), a ''Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítőjé''ben (1898–1909), a ''Magyar Ipar''ban (1899–1901), az ''Alkotmány''ban (1901), a ''Magyar Állam''ban (1901), a ''Magyar Tisztviselők Lapjá''ban (1901), az ''Akadémiai Értesítő''ben (1901–1918), a ''Közgazdasági Szemlé''ben (1902, 1925), a ''Budapesti Hírlap''ban (1903), a ''Politikai Hetiszemlé''ben (1903), a ''Vasúti és Hajózási Hetilap''ban (1907), a ''Népmívelés''ben (1907), a ''Magyar Paedagogiá''ban (1909), a ''Pester Lloyd''ban (1909) és az ''Aradi Közlöny''ben (1911) jelentek meg.		Gávai Gaal Jenő a ''Magyar Társadalomtudományi Szemle'' (1908–1911) és az ''Aradi Gazdasági Egyesület Évkönyve''inek szerkesztője (1876–1883) volt. Írásai az előbbieken kívül – többek között – a ''Győri Közlöny''ben (1892), a ''Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítőjé''ben (1898–1909), a ''Magyar Ipar''ban (1899–1901), az ''Alkotmány''ban (1901), a ''Magyar Állam''ban (1901), a ''Magyar Tisztviselők Lapjá''ban (1901), az ''Akadémiai Értesítő''ben (1901–1918), a ''Közgazdasági Szemlé''ben (1902, 1925), a ''Budapesti Hírlap''ban (1903), a ''Politikai Hetiszemlé''ben (1903), a ''Vasúti és Hajózási Hetilap''ban (1907), a ''Népmívelés''ben (1907), a ''Magyar Paedagogiá''ban (1909), a ''Pester Lloyd''ban (1909) és az ''Aradi Közlöny''ben (1911) jelentek meg.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Gavai Gaal TolnaiVilaglapja 1908.jpg
		+	Fájl:Gavai Gaal emlektabla Elek.jpg\|Emléktábla Eleken
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus == Élete == Gávai Gaal Jenő '''Pusztagerendáson (Gerendás) született 1846. [[szeptember 14.|szeptembe…”

2022-01-31T13:01:04Z

Új oldal, tartalma: „közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus == Élete == Gávai Gaal Jenő '''Pusztagerendáson (Gerendás) született 1846. [[szeptember 14.|szeptembe…”

Új lap

közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus

== Élete ==
Gávai Gaal Jenő '''Pusztagerendáson ([[Gerendás]]) született [[1846]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]]'''. Édesapja Gávai Gaal Sándor, édesanyja László Franciska. Testvérei: Ferenc, Matild, Sándor és Gizella.

Régi '''nemesi család''' leszármazottja, a Gaal családnak a Szabolcs megyei Gáván és a Bihar megyei Földesen voltak birtokai. A család [[1811]] és [[1816]] között vagyona nagy részét elvesztette. Gaal Jenő felmenői a 18. század elején telepedtek le Békés megyében, gazdálkodók voltak.

Gaal Jenő az elemi iskoláit [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte, gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán kezdte, Pozsonyban érettségizett. Jogi tanulmányait [[1865|1865-ben]] kezdte a pesti egyetemen, ahol [[1871|1871-ben]] '''jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett'''. A jogi diploma megszerzését követően a bécsi műegyetemen és a kereskedelmi akadémián tanult.

[[1883|1883-ban]] báró Tomassics Miklós és Györöki Edelspacher Antónia dédunokáját, '''Varjassy Lenkét vette feleségül'''. Gyermekük nem született, Varjassy Lenke egy árván maradt unokatestvérét, Varjassy Lajost fogadták örökbe [[1888|1888-ban]]. A családnak Varjassy Lenke révén földbirtokai vannak [[Lőkösháza|Lőkösházán]].

Egyetemi éveit követően rendszeresen utazott, bejárta Európa több országát, eljutott Oroszországba is. Folyékonyan beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul.

Gaal Jenő '''Budapesten hunyt el [[1943]]. [[május 19.|május 19-én]]''', a Fiumei úti sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság [[2004|2004-ben]] védetté nyilvánította.

== Munkássága ==
Pályafutását Aradon kezdte, mint megyei hivatalnok. Egyik kezdeményezője és szervezője volt [[1872|1872-ben]] az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara megalakításának, melynek főtitkára, az aradi gazdasági egyesület alelnöke volt.

Már egyetemi évei alatt rendszeresen látogatta a Magyar Tudományos Akadémia előadásait, ahol Deák Ferenc tett rá mély benyomást. Ennek hatására kezdte el látogatni a képviselőház üléseit is. Az [[1865|1865-ben]] összehívott országgyűlés alatt végighallgatta Deák Ferenc akkori fontosabb beszédeit. [[1878|1878-tól]] [[1893|1893-ig]] '''a Nemzeti Párt országgyűlési képviselője''' ([[1878]]–[[1881]]: Pécskai választókerület, [[1881]]–[[1884]]: Világosi vk., [[1884]]–[[1893]]: Pécskai választókerület), a párt egyik vezérszónoka volt. [[1893|1893-ban]] a Kereskedelemügyi Minisztériumban kinevezték az Iparfejlesztési és Külkereskedelmi Főosztály vezetőjévé, [[1894|1894-től]] [[1916|1916-ig]] '''a Királyi József Műegyetemen a nemzetgazdaságtan''' magán-, helyettes- majd nyilvános rendes '''tanáraként foglalkoztatták'''.

[[1896|1896-ban]] a '''Magyar Tudományos Akadémia tagja''' lett ([[1896|1896-tól]] levelező, [[1908|1908-tól]] rendes tag). [[1926]] és [[1934]] között az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága elnöki teendőit látta el. Akadémiai rendes tagsági székfoglalójában Széchenyi István a Pesti Hengermalom Társaság megalapítása és felvirágoztatása körüli működését ismertette, megvilágítva a magyar ipar fejlesztéséért tett érdemeit.

[[1907|1907-től]] [[1913|1913-ig]] a Magyar Társadalomtudományi Egyesület egyik igazgatójaként, a kivándorlási tanács elnökeként tevékenykedett. [[1908|1908-ban]] a főrendiház tagja lett. [[1916|1916-ban]] nyugállományba vonult.

Gazdaságtörténettel, elsősorban a '''18–19. századi magyar nemzetgazdaság''' kialakulásának történetével, [[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]], Berzeviczy Gergely és gróf Széchenyi István munkásságával foglalkozott. Magyarországon '''az elsők között vizsgálta a kivándorlás gazdasági és társadalmi hatásait'''. Különösen értékesek '''város- és vármegyetörténeti monográfiái''', valamint szociálpolitikai elemzései. Nevéhez fűződik a kétkötetes, [[1907|1907-ben]] megjelent ''Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén'' című gazdaságtörténeti tanulmány.

Az első világháborút követően, [[1919]] januárjában Lóczy Lajosnak, a Területvédő Liga első elnökének felhívására részt vett a külföldi tanulmányozó missziók felvilágosításában. Angol nyelven emlékiratot szerkesztett, melyben Arad megye példáján mutatta be, hogy a románság betelepítése mikor és milyen körülmények között történt.

=== A magyar–román határmegállapítás ===
[[1922|1922-ben]] a magyar–román határmegállapítás ügye miatt járt a Határmegállapító Központban, és '''felkutatott minden forrást, hogy a magyar érdekeket támogassa'''. Angol nyelven elkészítette az Arad megyére vonatkozó emlékiratát, melyeknek kinyomatott példányait bel- és külföldre is elküldte. Amikor arról értesült, hogy a románok [[Geszt|Gesztet]], Artándot, Biharkeresztest, sőt Arad megyében [[Elek|Eleket]] és vele Lőkösházát is meg akarják szerezni, '''akciót indított''', hogy a nemzetközi bizottság francia, angol, olasz és japán tagjait meggyőzze a követelés jogtalanságáról. [[1922]]. [[február 21.|február 21-én]] Biharkeresztesre, és onnan '''Nagyváradra rendelte a nemzetközi döntőbizottság'''. Hófúvások miatt, családja kérésére lemondott az utazásról. Végül [[február 27.|februári 27-én]] indult útnak és utazott le Aradra, ahová a nemzetközi bizottság egy nappal korábban különvonaton érkezett meg. Bár hivatalos határátlépési engedélyt nem kapott, és sem a román, sem a magyar határőrizeti szervek nem tudtak érkezéséről, végül részt tudott venni, a bizottság [[február 28.|február 28-án]] megtartott ülésén.

''„A japáni őrnagyot kivéve, mindegyikkel saját nyelvén beszéltem. Az elnöknél nem mulasztottam el felemlíteni, hogy Millerand francia köztársasági elnökkel, sőt feleségével is ismerős vagyok, mert velők Svájcban és Budapesten, amott vagy ötször, találkoztam. Az angol delegátus megtudta, hogy tagja vagyok a Royal Economic Societynak és a new yorki Akademy of Political Science-nak. Az olasz és oláh ezredeseknél is találtam valamit, ami bebizonyította, hogy országaikban nem vagyok járatlan. A kihallgattatás a bizottság formaszerű ülésében történt, melynek megnyitása után az elnök nekem adta a szót. Egy órában állapították meg francia előadásom időtartamát. Az alatt senki sem szólt közbe. Utána sem intéztek hozzám kérdéseket. Az igaz, hogy az adott keretben, melyet a magyar biztos közölt velem, minden felmerülhető ellenvetésre előzetesen igyekeztem megfelelni”'' – írta emlékirataiban Gaal Jenő.

A románok az eleki járást, Eleket, a 22 ezer hold területű Lőkösházának több, mint felét, valamint a vasútállomást is követelték. Gaal Jenő '''emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket''' bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek a román fél adatait megcáfoltak. Végül [[1922]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]] Budapesten Magyarország javára dőlt el a kérdés. '''Közbenjárásának köszönhető, hogy Lőkösházát, Eleket, Gesztet, Ártándot és Biharkeresztest nem csatolták el Magyarországtól'''.

== Díjak, elismerések ==
* Közgazdaság-tudományok tiszteletbeli doktora – József Műegyetem (1922)

== Emlékezete ==
* '''Eleken''' [[2019|2019-től]] '''utca''' viseli a nevét.
* '''Lőkösházán és Eleken emléktábla''' őrzi emlékét.

== Főbb művei ==
* Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere (1897)
* Arad megye és váras közgazdasági monográfiája (Bp., 1898)
* A nemzetgazdaságtan rendszere (I–II. Bp., 1899–1900); Berzeviczy Gergely élete és művei (Bp., 1901)
* Gróf Széchenyi István nemzeti politikája (I–II. 1903)
* Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén (Bp., 1907)
* Birtokpolitika (Bp., 1912)
* Thessedik Sámuel élete, alkotásai és művei (Bp., 1918)
* Bezerédj Pál emlékezete (Bp., 1920)
* Élmények és tanulságok (Önéletrajz, Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai, Bp., 1940)

Gávai Gaal Jenő a ''Magyar Társadalomtudományi Szemle'' (1908–1911) és az ''Aradi Gazdasági Egyesület Évkönyve''inek szerkesztője (1876–1883) volt. Írásai az előbbieken kívül – többek között – a ''Győri Közlöny''ben (1892), a ''Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítőjé''ben (1898–1909), a ''Magyar Ipar''ban (1899–1901), az ''Alkotmány''ban (1901), a ''Magyar Állam''ban (1901), a ''Magyar Tisztviselők Lapjá''ban (1901), az ''Akadémiai Értesítő''ben (1901–1918), a ''Közgazdasági Szemlé''ben (1902, 1925), a ''Budapesti Hírlap''ban (1903), a ''Politikai Hetiszemlé''ben (1903), a ''Vasúti és Hajózási Hetilap''ban (1907), a ''Népmívelés''ben (1907), a ''Magyar Paedagogiá''ban (1909), a ''Pester Lloyd''ban (1909) és az ''Aradi Közlöny''ben (1911) jelentek meg.

== Források ==
* Emlékezzünk együtt! In: [http://elek.hu/qb/qb_letoltes/ELEK_AZ_EN/ELEKAZ_20_06_002.pdf Elek az Én Városom, 1. évf. 2. szám (2020. június) 7. p.] (Látogatva: 2022. 01. 31.)
* Földink volt. In.: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_05/?pg=254&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 116. szám (1995. május 19.) 5. p.] (Látogatva: 2022. 01. 07.)
* Gaál Jenő. In: [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC04834/04849.htm Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (niif.hu)] (Látogatva: 2022. 01. 07.)
* Gávai Gaal Jenő: Élmények és tanulságok Írta: Gávai Gaal Jenő. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1940
* Heller Farkas: Gávai Gaal Jenő ig. és r. tag emlékezete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1943. 1–23. p. In: [http://real-j.mtak.hu/655/1/EMLEKBESZ_024_1943_1947.pdf A Magyar Tudományos Akadémia * elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 24. kötet (1943–1947)] (Látogatva: 2022. 01. 07.)
* Kovách Géza: Kovách Géza : Válogatott tanulmányok. Arad : Szabadság-Szobor Egyesület, 2015. 291–301. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nyemcsok László: Trianoni békediktátum Gerendás szülötte hajthatatlanul kiállt Gesztért, Elekért és Lőkösházáért is In.: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/05/gerendas-szulotte-hajthatatlanul-kiallt-gesztert-elekert-es-lokoshazaert-is Beol.hu] (Látogatva: 2022. 01. 10.)
* Rapajkó Tibor: Ki volt gávai Gaal Jenő? In.: [https://elekfoto.com/2012/04/26/ki-volt-gavai-gaal-jeno/ Elekfoto.com] (Látogatva: 2022. 01. 10.)

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Elek]]
[[Kategória:Lőkösháza]]
[[Kategória:Gerendás]]
[[Kategória:Geszt]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Közgazdászok]]
[[Kategória:Politikusok]]