http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=F%C3%BCzesgyarmat 2026-04-29T14:44:24Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=F%C3%BCzesgyarmat&diff=13631&oldid=prev 2021-12-30T14:47:00Z

<p>Új oldal, tartalma: „<a href="/index.php/F%C3%A1jl:Fuzesgyarmat_cimer.png" title="Fájl:Fuzesgyarmat cimer.png">Füzesgyarmat címere</a> &#39;&#39;&#39;Békés megye északi részén található&#39;&#39;&#39;, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék …”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>[[Fájl:Fuzesgyarmat cimer.png|bélyegkép|150px|Füzesgyarmat címere]]<br /> '''Békés megye északi részén található''', Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék által határolt '''város'''. A szeghalmi járáshoz tartozik. Szeghalomtól 11 km-re, Karcagtól 30 km-re található. Szomszédos települései: [[Szeghalom]], [[Bucsa]], [[Kertészsziget]], Biharnagybajom, Sárrétudvari, Szerep, Darvas, Csökmő.<br /> <br /> == Történet ==<br /> Határában a középkorig több falu is állott, amelyek Pázmány kivételével a törökdúlásig lakottak voltak. A Rákóczi-szabadságharc után a rácok dúlták fel a falut, a lakosok 12 év után kezdtek el visszatelepülni. Nagyvárad regestrumában '''a „Tüzesvas ítélet” 112. paragrafusában szerepel először'''.<br /> <br /> A Füzesgyarmat név utótagja a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes előtag pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Az oklevelek által bizonyítható névtörténet [[1219|1219-ig]] nyúlik vissza, amikor Gormothnak, [[1321|1321-ben]] Gyarmathnak, [[1479|1479-ben]] Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, [[1564|1564-ben]] pedig Giarmatnak írták. Egy [[1776]]. [[január 1.|január 1-jén]] keltezett, Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól '''megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett'''.<br /> <br /> A község először a Nadányiak, majd a Harruckern család, később egyes területek a Vécseiek, a Wenckheimek, illetve a Blankensteinek tulajdonában volt.<br /> <br /> A település '''[[2000]]. [[július 1.|július 1-jén]] városi rangot kapott'''.<br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> Füzesgyarmat gazdasági szereplői leginkább '''mikro- és kisvállalkozások''', illetve egyéni vállalkozók és őstermelők. Jellemzően 10 fő alatt van a foglalkoztatottak száma. A város ipari termelésének a feltételei azonban mégis jónak mondhatók, a városban több nagyobb foglalkoztató is található.<br /> <br /> Nagyobb foglalkoztatók a városban:<br /> * Egeresi István – árufuvarozás<br /> * Füzes Kacsa Kft. – állattenyésztés<br /> * Golden Pallet Kft. – raklapgyártás<br /> * KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. – kapcsolószekrény-gyártás<br /> * Kurucz Farm Kft. – állattenyésztés<br /> * Macskási Tejtermelő Zrt. – állattenyésztés<br /> * Mol Nyrt. – kőolaj-előállítás és -kereskedelem<br /> * Petrolteam Kft. – olajipari szállítmányozás<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> A város több, évről-évre ismétlődő rendezvénnyel is rendelkezik. A helyi civil szervezetek közreműködésével élénk kulturális élet folyik. A '''Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény''' keretein belül működik a könyvtár, a szomszédos közösségi központ épületében pedig helyet kapnak a '''Főnix ArtMozi''', a város, valamint a civil szervezetek rendezvényei. Ezeken felül található még a városban tájház, kiállítótér (Szitás Erzsébet Képtár), valamint helytörténeti kiállítás. Füzesgyarmat erősen kötődik a lovas hagyományok ápolásához, '''több lovas civil szervezet''' működik a településen.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> === Látnivalók ===<br /> * Állatpark és Vadfarm<br /> * Barkóczi Méhészet<br /> * Castrum termál kemping<br /> * Egykori zsinagóga épülete ([[1929]]), jelenleg iskola<br /> * Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével – öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett – várják a látogatókat. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek.<br /> * Galambos Hintókészítő Műhely<br /> * Hegyesi János-szobor<br /> * Helytörténeti kiállítás<br /> * Református templom<br /> * Szent Borbála-szobor<br /> * Szitás Erzsébet Képtár és Lázár Lajos Tűzoltóeszközök Gyűjteménye<br /> * Szűz Mária a Világ Királynője katolikus kápolna<br /> * Tájház<br /> * Unitárius templom<br /> * Városháza<br /> * Zsidó temető, az Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * Füzes Fesztivál<br /> * Füzes Tuning Találkozó<br /> * Füzesgyarmati Lovasnapok<br /> * Margaréta Családnap<br /> * Szent István Napi Lovas Vigadalom<br /> <br /> == Források ==<br /> * Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. Budapest : Földműv. Min., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Borbíró Lajos: Szülőföldem Füzesgyarmat : adalékok a falu történéseiből avagy történetének megírásához. Szeghalom : Szeghalom és Vidéke Ált. Fogy. és Értékes. Szöv., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Füzesgyarmati Vadásztársaság: 50 éves a Füzesgyarmati Vadásztársaság. Füzesgyarmat : Füzesgyarmati Vadásztársaság, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Gacsári István: Füzesgyarmati krónika : a Füzes Gyarmati Helvétziai Hitvallású Szent Ekklésiának Krónikája... : részletek. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. ; Füzesgyarmat : Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Lévainé Homoki Éva: Füzesgyarmat rövid története és népszokásai. Füzesgyarmat : Lévainé Homoki É., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Réthy Zsigmond: Füzesgyarmat térségének madártani vizsgálata. Budapest : Természettudományi Múz., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Réthy Zsigmond: Természeti változások Füzesgyarmat térségében. Budapest : Természettud. Múz., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szarkáné Bíró Piroska: Füzesgyarmat, Tájház. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szarkáné Bíró Piroska: Füzesgyarmati kapuk és keritések. Füzesgyarmat : Önkorm. Hiv. ; Szeghalom : Sárréti Múzeum, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szilágyi Márton: A füzes-gyarmati ev. ref. egyház története. Debrecen : Hoffmann és Kronowitz, 1898 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Vörös Csillag Termelőszövetkezet (Füzesgyarmat): 25 éves a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet, 1949–1974. Füzesgyarmat : Vörös Csillag Tsz., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * Füzesgyarmat város [https://www.fuzesgyarmat.hu/ honlapja]<br /> * Füzesgyarmat. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCzesgyarmat Wikipedia]<br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Jzoltan