Féja Géza (1900–1978) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-30T17:07:32Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 17:07-kori változata
12. sor:		12. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom\|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.	+	[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''''Előőrs''''', majd [[1932]]-től '''''Szabadság''''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom\|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''''Válasz''''' című folyóiratnak.
	[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]		[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]

-	Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937\|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.\|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.	+	Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''''Forrás''''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937\|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''''Magyar Írás'' című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''''Magyarország'' című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.\|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.

-	Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)\|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (1897–1969)\|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.	+	Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)\|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (1897–1969)\|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)\|''Viharsarok'']], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.

-	'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését [[1945]]. [[május 2.\|május 2-án]] kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.\|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtár]] alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)\|Békés megyei Szabadság Rádióban]].	+	'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését [[1945]]. [[május 2.\|május 2-án]] kezdte meg, amely ekkor a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|múzeum]] épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.\|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Megyei Könyvtár]] alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)\|Békés megyei Szabadság Rádióban]].

-	'''[[1956]]–[[1960\|60]] között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs.''' [[1960]]-ban innen ment nyugdíjba. Békéscsabára csak évek múltával, az Áchim-ünnepségek, könyvheti rendezvények kapcsán tért vissza.	+	'''[[1956]]–[[1960\|60]] között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs.''' [[1960]]-ban innen ment nyugdíjba. Békéscsabára csak évek múltával az Áchim-ünnepségek, könyvheti rendezvények kapcsán tért vissza.

	'''Munkája elismeréséül [[1966]]-ban József Attila-díjat kapott.		'''Munkája elismeréséül [[1966]]-ban József Attila-díjat kapott.
76. sor:		76. sor:
	[[Kategória:Pedagógusok]]		[[Kategória:Pedagógusok]]
	[[Kategória:Irodalmárok]]		[[Kategória:Irodalmárok]]
		+	[[Kategória:1956]]

Jzoltan: Féja Géza (1900-1978) lapot átneveztem Féja Géza (1900–1978) névre: Hosszú kötőjel

2021-02-24T08:23:40Z

Féja Géza (1900-1978) lapot átneveztem Féja Géza (1900–1978) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 24., 08:23-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T12:18:22Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 12:18-kori változata
12. sor:		12. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (~~1886-1944~~)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom\|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.	+	[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom\|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.
	[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]		[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]

	Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937\|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.\|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.		Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937\|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.\|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.

-	Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)\|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (~~1897-1969~~)\|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.	+	Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)\|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (1897–1969)\|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.

	'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését [[1945]]. [[május 2.\|május 2-án]] kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.\|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtár]] alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)\|Békés megyei Szabadság Rádióban]].		'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését [[1945]]. [[május 2.\|május 2-án]] kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.\|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtár]] alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)\|Békés megyei Szabadság Rádióban]].

Jzoltan: +képgaléria

2020-09-02T15:04:51Z

+képgaléria

←Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 2., 15:04-kori változata
43. sor:		43. sor:
	* Törzsek, hajtások. (Esszék.) Bp. : Szépirodalmi K., 1978. 441 p.		* Törzsek, hajtások. (Esszék.) Bp. : Szépirodalmi K., 1978. 441 p.
	* Hazatérés : novellák. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1990. 57 p.		* Hazatérés : novellák. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1990. 57 p.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:20040707 feja geza szoba-001.jpg\|Féja-emlékszoba
		+	Fájl:20040707 feja geza szoba-005.jpg\|Féja-emlékszoba (belső fotó)
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: + Féja-emlékszoba

2020-09-02T14:34:32Z

+ Féja-emlékszoba

←Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 2., 14:34-kori változata
27. sor:		27. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	* Halálának 10. évfordulóján ([[1988]]) Békéscsabán '''teret neveztek el róla'''.'''		* Halálának 10. évfordulóján ([[1988]]) Békéscsabán '''teret neveztek el róla'''.'''
-
	* '''[[1992\|1992-ben]] [[Szabadság Rádió-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' annak tiszteletére, hogy [[1956]]. [[Október 31.\|október 31-én]] Féja Géza szózatával kezdte meg adását a [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)\|Szabadság Rádió]].		* '''[[1992\|1992-ben]] [[Szabadság Rádió-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' annak tiszteletére, hogy [[1956]]. [[Október 31.\|október 31-én]] Féja Géza szózatával kezdte meg adását a [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)\|Szabadság Rádió]].
		+	* [[2000\|2000-ben]] '''Féja-emlékszoba''' nyílt – bútorokkal, használati tárgyakkal, dokumentumokkal – a Békés Megyei Könyvtárban.

	== Művei ==		== Művei ==
36. sor:		36. sor:
	* A felvilágosodástól a sötétedésig : a magyar irodalom története 1772-től 1867-ig. Bp. : Magyar Élet, 1942. 287 p.		* A felvilágosodástól a sötétedésig : a magyar irodalom története 1772-től 1867-ig. Bp. : Magyar Élet, 1942. 287 p.
	* Bölcsődal : életregény. Bp. : Magvető K., 1956. 305 p.		* Bölcsődal : életregény. Bp. : Magvető K., 1956. 305 p.
-	* Bresztováczy és az ördög. (Novellák.) Bp. : Magvető K., 1957.273 p.	+	* Bresztováczy és az ördög. (Novellák.) Bp. : Magvető K., 1957. 273 p.
	* Szabadcsapat : életregény. Bp. : Szépirodalmi K., 1965. 387 p.		* Szabadcsapat : életregény. Bp. : Szépirodalmi K., 1965. 387 p.
	* Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. : Szépirodalmi K., 1967. 183 p.		* Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. : Szépirodalmi K., 1967. 183 p.
44. sor:		44. sor:
	* Hazatérés : novellák. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1990. 57 p.		* Hazatérés : novellák. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1990. 57 p.

-	== ~~Forrás~~ ==	+	== Források ==
		+	* Araczki Magdolna et al.: A 20 év könyve : 1985–2005. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. 33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
	* A Könyvtári Jegyzések különszáma. Bibliogr. 27–28. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A Könyvtári Jegyzések különszáma. Bibliogr. 27–28. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Balogh ~~Ferentz~~ Féja Géza, a népkönyvtárőr. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1991. 120 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Balogh Ferenc: Féja Géza, a népkönyvtárőr. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1991. 120 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Darabos Pál Emlékezés Féja Gézára, Békéscsabára és az ifjúságra In: Új Aurora. 7. évf. 1. szám (1979) 27–33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Darabos Pál Emlékezés Féja Gézára, Békéscsabára és az ifjúságra In: Új Aurora. 7. évf. 1. szám (1979) 27–33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Erdei Ferenc: Egy barátság emléke : Erdei Ferenc és Féja Géza leveleiből. Makó : Erdei Ferenc Társaság, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Erdei Ferenc: Egy barátság emléke : Erdei Ferenc és Féja Géza leveleiből. Makó : Erdei Ferenc Társaság, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Képméret növelése

2020-05-19T13:17:00Z

Képméret növelése

←Régebbi változat		A lap 2020. május 19., 13:17-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Feja szalatnyay jozsef.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szalatnyay József: Féja Géza]]
	író, publicista, szociográfus		író, publicista, szociográfus

	== Élete ==		== Élete ==
-	~~[[Fájl:Feja szalatnyay jozsef.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szalatnyay József: Féja Géza]]~~
	'''Féja Géza [[1900]]. [[December 19.\|december 19-én]] a Baranya megyei Szentjánospusztán született.'''		'''Féja Géza [[1900]]. [[December 19.\|december 19-én]] a Baranya megyei Szentjánospusztán született.'''

9. sor:		9. sor:
	[[1920]]-tól a '''Budapesti Tudományegyetem''' Bölcsészkarára járt, az '''Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát''', majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.		[[1920]]-tól a '''Budapesti Tudományegyetem''' Bölcsészkarára járt, az '''Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát''', majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.

-	[[Fájl: Feja Geza 1.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Farkasréti temetőben]]'''[[1978]]. [[Augusztus 14.\|augusztus 14-én]] Budapesten hunyt el.'''	+	[[Fájl: Feja Geza 1.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben]]'''[[1978]]. [[Augusztus 14.\|augusztus 14-én]] Budapesten hunyt el.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. május 18., 16:16-n

2020-05-18T16:16:19Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 18., 16:16-kori változata
9. sor:		9. sor:
	[[1920]]-tól a '''Budapesti Tudományegyetem''' Bölcsészkarára járt, az '''Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát''', majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.		[[1920]]-tól a '''Budapesti Tudományegyetem''' Bölcsészkarára járt, az '''Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát''', majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.

-	'''[[1978]]. [[Augusztus 14.\|augusztus 14-én]] Budapesten hunyt el.'''	+	[[Fájl: Feja Geza 1.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Farkasréti temetőben]]'''[[1978]]. [[Augusztus 14.\|augusztus 14-én]] Budapesten hunyt el.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Foglalkozás-kategóriák megadása

2018-10-28T13:52:04Z

Foglalkozás-kategóriák megadása

←Régebbi változat		A lap 2018. október 28., 13:52-kori változata
65. sor:		65. sor:

	[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]]
		+	[[Kategória:Újságírók]]
		+	[[Kategória:Könyvtárosok]]
		+	[[Kategória:Pedagógusok]]
		+	[[Kategória:Irodalmárok]]

Jzoltan: Képek átméretezése

2018-10-28T10:51:43Z

Képek átméretezése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 28., 10:51-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	[[Fájl:Feja szalatnyay jozsef.jpg\|bélyegkép\|Szalatnyay József: Féja Géza]]	+	[[Fájl:Feja szalatnyay jozsef.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szalatnyay József: Féja Géza]]
	'''Féja Géza [[1900]]. [[December 19.\|december 19-én]] a Baranya megyei Szentjánospusztán született.'''		'''Féja Géza [[1900]]. [[December 19.\|december 19-én]] a Baranya megyei Szentjánospusztán született.'''

13. sor:		13. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom\|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.		[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom\|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.
-	[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg\|bélyegkép\|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]	+	[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]

	Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937\|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.\|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.		Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937\|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.\|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.

Jzoltan: Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése

2018-10-28T09:42:33Z

Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 12:18-kori változata
12. sor:		12. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (~~1886-1944~~)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom\|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.	+	[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom\|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.
	[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]		[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]

	Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937\|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.\|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.		Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937\|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.\|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.

-	Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)\|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (~~1897-1969~~)\|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.	+	Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)\|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (1897–1969)\|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.

	'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését [[1945]]. [[május 2.\|május 2-án]] kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.\|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtár]] alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)\|Békés megyei Szabadság Rádióban]].		'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését [[1945]]. [[május 2.\|május 2-án]] kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.\|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtár]] alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)\|Békés megyei Szabadság Rádióban]].