Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: 2021-es felújítás, újraszentelés + emléktáblák belső hivatkozása

2021-12-15T17:30:44Z

2021-es felújítás, újraszentelés + emléktáblák belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. december 15., 17:30-kori változata
37. sor:		37. sor:
	A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat ([[1896]]) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került. [[1994\|1994-ben]] leszakadt a templom nagyharangja. A helyreállítás [[1995]] szeptemberében történt meg.		A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat ([[1896]]) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került. [[1994\|1994-ben]] leszakadt a templom nagyharangja. A helyreállítás [[1995]] szeptemberében történt meg.
	A templomot [[1995\|1995-ben]] ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását [[2010\|2010-ben]] végezték el.		A templomot [[1995\|1995-ben]] ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását [[2010\|2010-ben]] végezték el.
		+
		+	[[2021\|2021-ben]] befejeződött a templom külső és belső felújítása (kicserélődött a tetőszerkezet, megújult a külső homlokzat és a belső padozat). Az Evangélikus Kistemplomot a [[2021]]. [[december 12.\|december 12-i]] ünnepi istentiszteleten Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.

	Az Evangélikus Kistemplom a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Nagytemplom]] felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.		Az Evangélikus Kistemplom a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Nagytemplom]] felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.
71. sor:		73. sor:
	== Lásd még ==		== Lásd még ==
	* [[Evangélikus Kistemplom-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Evangélikus Kistemplom-emléktábla (Békéscsaba)]]
		+	* [[Evangélikus Kistemplom felújításának emléktáblája (Békéscsaba)]]
	* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]		* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]
	* [[Templomépítő ősök emléktáblája (Békéscsaba)]]		* [[Templomépítő ősök emléktáblája (Békéscsaba)]]
		+	* [[Tessedik Sámuel, id.-emléktábla (Békéscsaba, Kistemplom)]]

	== Források ==		== Források ==
	* A város műemlékei. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf Békéscsaba honlapja.] (Látogatva: 2013. április. 19.)		* A város műemlékei. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf Békéscsaba honlapja.] (Látogatva: 2013. április. 19.)
	* Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Csiffáry Zsuzsanna: Felszentelték a felújított evangélikus kistemplomot Békéscsabán. In: [https://behir.hu/felszenteltek-a-felujitott-evangelikus-kistemplomot-bekescsaban Behir.hu] (Látogatva: 2021. 12. 15.)
	* Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 244. szám (1995. október 17.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 244. szám (1995. október 17.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Dedinszky Gyula: Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966. 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Dedinszky Gyula: Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966. 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-24T19:11:39Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 24., 19:11-kori változata
5. sor:		5. sor:
	== A templom története ==		== A templom története ==

-	[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (~~1818-1891~~)\|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717\|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718\|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok '''[[1717\|1717-ben]] felépítették első imaházukat'''. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat '''[[1723\|1723-ban]] vályogtemplommá építették át'''.	+	[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717\|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718\|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok '''[[1717\|1717-ben]] felépítették első imaházukat'''. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat '''[[1723\|1723-ban]] vályogtemplommá építették át'''.

	A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak, '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733\|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták.		A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak, '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733\|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták.

-	A paplak [[1729\|1729-ben]] épült. Amikor [[Tessedik Sámuel, id. (~~1710-1749~~)\|Tessedik Sámuel]] a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta, milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''[[Tessedik Sámuel, id. (~~1710-1749~~)\|Tessedik Sámuel (1710–1749)]]''' – aki '''[[Tessedik Sámuel (1742–1820)\|Tessedik Sámuel]]''' közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – [[1944\|1944-ben]] a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.	+	A paplak [[1729\|1729-ben]] épült. Amikor [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)\|Tessedik Sámuel]] a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta, milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''[[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)\|Tessedik Sámuel (1710–1749)]]''' – aki '''[[Tessedik Sámuel (1742–1820)\|Tessedik Sámuel]]''' közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – [[1944\|1944-ben]] a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.

	'''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot [[1745\|1745-ben]] Márton napján szentelték fel.''' Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.		'''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot [[1745\|1745-ben]] Márton napján szentelték fel.''' Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.
50. sor:		50. sor:
	* 1725–1728 Szalay János		* 1725–1728 Szalay János
	* 1728–1744 Burian Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról)		* 1728–1744 Burian Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról)
-	* 1744–1749 [[Tessedik Sámuel, id. (~~1710-1749~~)\|id. Tessedik Sámuel]]	+	* 1744–1749 [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)\|id. Tessedik Sámuel]]
	* 1749–1753 Vandlik Márton		* 1749–1753 Vandlik Márton
	* 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János (?–1780)		* 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János (?–1780)
58. sor:		58. sor:
	* 1799–1841 Uhrin András (?–1841)		* 1799–1841 Uhrin András (?–1841)
	* 1815–1818 Boszi Mihály		* 1815–1818 Boszi Mihály
-	* 1818–1855 [[Haan János (~~1779-1855~~)\|Haan János (1779–1855)]]	+	* 1818–1855 [[Haan János (1779–1855)\|Haan János (1779–1855)]]

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Jzoltan: +harangok

2020-06-12T12:05:11Z

+harangok

←Régebbi változat		A lap 2020. június 12., 12:05-kori változata
25. sor:		25. sor:
	A templomtorony négy harangja közül egyet a második világháború alatt elvittek. '''A legnagyobb, 36 mázsás harangot a soproni Seltenhofer Frigyes harangöntő mester műhelyében [[1876\|1876-ban]] öntötték, a feliratokat szlovák nyelven írták rá.'''		A templomtorony négy harangja közül egyet a második világháború alatt elvittek. '''A legnagyobb, 36 mázsás harangot a soproni Seltenhofer Frigyes harangöntő mester műhelyében [[1876\|1876-ban]] öntötték, a feliratokat szlovák nyelven írták rá.'''

-	'''A feliratok magyar fordítása:'''	+	'''A feliratok magyar fordítása:'''<br>
-		+
	“Mikor a harang szól		“Mikor a harang szól
	S hangja égig hatol,		S hangja égig hatol,
36. sor:		35. sor:
	Az Úrnak 1874. esztendejében.”		Az Úrnak 1874. esztendejében.”

-	A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat ([[1896]]) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került.	+	A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat ([[1896]]) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került. [[1994\|1994-ben]] leszakadt a templom nagyharangja. A helyreállítás [[1995]] szeptemberében történt meg.
-		+
	A templomot [[1995\|1995-ben]] ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását [[2010\|2010-ben]] végezték el.		A templomot [[1995\|1995-ben]] ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását [[2010\|2010-ben]] végezték el.

	Az Evangélikus Kistemplom a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Nagytemplom]] felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.		Az Evangélikus Kistemplom a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Nagytemplom]] felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.
		+
		+	== Harangok ==
		+	* nagyharang (Sopron, 1874)
		+	* középső harang (Budapest, 1922)
		+	* kisharang (Budapest, 1922)

	== Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig) ==		== Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig) ==
-
	* 1716–1718 Konik (Konicsek) Tamás		* 1716–1718 Konik (Konicsek) Tamás
	* 1718–1726 Suhajda János		* 1718–1726 Suhajda János
68. sor:		70. sor:

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
-
	* [[Evangélikus Kistemplom-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Evangélikus Kistemplom-emléktábla (Békéscsaba)]]
	* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]		* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]
74. sor:		75. sor:

	== Források ==		== Források ==
-
	* A város műemlékei. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf Békéscsaba honlapja.] (Látogatva: 2013. április. 19.)		* A város műemlékei. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf Békéscsaba honlapja.] (Látogatva: 2013. április. 19.)
	* Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 244. szám (1995. október 17.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 244. szám (1995. október 17.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Dedinszky Gyula: Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966. 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Folytassa turista! In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 144. szám (1991. június 21.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Folytassa turista! In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 144. szám (1991. június 21.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Gécs Béla: Az evangélikus kistemplom. In: Heti Mérleg, 5. évf. 35. szám. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Gécs Béla: Az evangélikus kistemplom. In: Heti Mérleg, 5. évf. 35. szám. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
86. sor:		87. sor:
	* Vándor Andrea: Az evangélikus templomépítő ősök emlékére. Békés Megyei Nap, 2. évf. 262. szám (1995. november 8.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Vándor Andrea: Az evangélikus templomépítő ősök emlékére. Békés Megyei Nap, 2. évf. 262. szám (1995. november 8.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Vándor Andrea: Déli harangszó a csabai templomból. In: Békés Megyei Nap, 7. évf. 253. szám (2000. október 28.) 1., 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Vándor Andrea: Déli harangszó a csabai templomból. In: Békés Megyei Nap, 7. évf. 253. szám (2000. október 28.) 1., 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Visszakerült a nagyharang. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_09/?pg=162&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 216. szám (1995. szeptember 14.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 06. 12.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-
	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Dedinszky Gyula: Az első evangélikus tégla-templom az Alföldön. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1945/?pg=58&layout=s Új Harangszó, 1. évf. 9. szám (1945. december 9.) 35. p.]		* Dedinszky Gyula: Az első evangélikus tégla-templom az Alföldön. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1945/?pg=58&layout=s Új Harangszó, 1. évf. 9. szám (1945. december 9.) 35. p.]
		+	* Dedinszky Gyula: A harangozás művészete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_03/?pg=207&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 70. szám (1990. március 24.) 8. p.]
	* Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Gyarmati Irén – Somogyi Józsefné: Településünk emlékei a Városházán. Békéscsaba, 2012		* Gyarmati Irén – Somogyi Józsefné: Településünk emlékei a Városházán. Békéscsaba, 2012
97. sor:		99. sor:

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
-
	* [http://bekescsaba.lutheran.hu Békéscsabai Evangélikus Egyházközség oldala] (Látogatva: 2013. 04. 20.)		* [http://bekescsaba.lutheran.hu Békéscsabai Evangélikus Egyházközség oldala] (Látogatva: 2013. 04. 20.)
	* [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-Kistemplom.html Evangélikus Kistemplom]. In: Városom.hu (Látogatva: 2013. 04. 20.)		* [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-Kistemplom.html Evangélikus Kistemplom]. In: Városom.hu (Látogatva: 2013. 04. 20.)

Jzoltan: Helyesírás

2020-06-11T14:22:43Z

Helyesírás

←Régebbi változat		A lap 2020. június 11., 14:22-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	'''Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma műemléki védelem alatt áll.''' A templom [[Békéscsaba]] ~~központjából~~, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István ~~térről~~]]~~, gyalogszerrel 1–2 perces, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|vasútállomástól]] 25 perces sétával közelíthető meg. '''A templom~~ a Luther utca és a Szeberényi tér sarkán lévő telekre épült.~~'''~~	+	'''Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma műemléki védelem alatt áll.''' A templom [[Békéscsaba]] központjától, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tértől]] néhány méterre található; a Luther utca és a Szeberényi tér sarkán lévő telekre épült.

-	Az [[1745\|1745-ben]] épült templomot a csabai evangélikus gyülekezet építette. '''Az evangélikus, más néven lutheránus vallás a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luther_M%C3%A1rton Luther Márton] által indított reformáció során jött létre.''' A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért ~~mint ahogyan a Debrecent "kálvinista Róma", úgy~~ ''' ~~Békéscsabát~~ "lutheránus Róma" névvel illették'''.	+	A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért ''' a várost "lutheránus Róma" névvel illették'''.

	== A templom története ==		== A templom története ==

Jzoltan: Helyesírási ellenőrzés

2020-05-28T12:29:24Z

Helyesírási ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2020. május 28., 12:29-kori változata
7. sor:		7. sor:
	[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717\|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718\|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok '''[[1717\|1717-ben]] felépítették első imaházukat'''. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat '''[[1723\|1723-ban]] vályogtemplommá építették át'''.		[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717\|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718\|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok '''[[1717\|1717-ben]] felépítették első imaházukat'''. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat '''[[1723\|1723-ban]] vályogtemplommá építették át'''.

-	A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733\|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták.	+	A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak, '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733\|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták.

-	A paplak [[1729\|1729-ben]] épült. Amikor [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|Tessedik Sámuel]] a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''[[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|Tessedik Sámuel (1710–1749)]]''' – aki '''[[Tessedik Sámuel (1742–1820)\|Tessedik Sámuel]]''' közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – [[1944\|1944-ben]] a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.	+	A paplak [[1729\|1729-ben]] épült. Amikor [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|Tessedik Sámuel]] a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta, milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''[[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|Tessedik Sámuel (1710–1749)]]''' – aki '''[[Tessedik Sámuel (1742–1820)\|Tessedik Sámuel]]''' közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – [[1944\|1944-ben]] a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.

	'''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot [[1745\|1745-ben]] Márton napján szentelték fel.''' Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.		'''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot [[1745\|1745-ben]] Márton napján szentelték fel.''' Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.

Jzoltan: Konik (Konicsek) Tamás lelkészi ideje

2020-04-13T10:19:06Z

Konik (Konicsek) Tamás lelkészi ideje

←Régebbi változat		A lap 2020. április 13., 10:19-kori változata
44. sor:		44. sor:
	== Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig) ==		== Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig) ==

-	* ~~1718~~ Konik (Konicsek) Tamás	+	* 1716–1718 Konik (Konicsek) Tamás
	* 1718–1726 Suhajda János		* 1718–1726 Suhajda János
	* 1725–1728 Szalay János		* 1725–1728 Szalay János

Jzoltan: Vágyogtemplom építési dátumának javítása (1723)

2020-04-13T09:59:23Z

Vágyogtemplom építési dátumának javítása (1723)

←Régebbi változat		A lap 2020. április 13., 09:59-kori változata
5. sor:		5. sor:
	== A templom története ==		== A templom története ==

-	[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717\|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718\|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok ~~első imaházának falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték.~~ '''Az [[1717\|1717-ben]] ~~épült imaház lelkésze Schuhajda Pál volt~~'''. Az imaházat '''[[~~1927~~\|~~1927~~-~~ben~~]]~~''', Libent Máté bírósága alatt '''~~vályogtemplommá építették át'''.	+	[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717\|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718\|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok '''[[1717\|1717-ben]] felépítették első imaházukat'''. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat '''[[1723\|1723-ban]] vályogtemplommá építették át'''.

	A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733\|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták.		A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733\|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták.

Jzoltan: Lásd még +2 tétel

2020-03-20T17:38:15Z

Lásd még +2 tétel

←Régebbi változat		A lap 2020. március 20., 17:38-kori változata
69. sor:		69. sor:
	== Lásd még ==		== Lásd még ==

		+	* [[Evangélikus Kistemplom-emléktábla (Békéscsaba)]]
	* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]		* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]
		+	* [[Templomépítő ősök emléktáblája (Békéscsaba)]]

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Lelkészek a Nagytemplom felszenteléséig

2020-02-27T15:47:43Z

Lelkészek a Nagytemplom felszenteléséig

←Régebbi változat		A lap 2020. február 27., 15:47-kori változata
42. sor:		42. sor:
	Az Evangélikus Kistemplom a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Nagytemplom]] felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.		Az Evangélikus Kistemplom a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Nagytemplom]] felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.

-	== ~~Az imaházban, templomban szolgálatot teljesítő lelkészek~~ ==	+	== Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig) ==

-	* ~~1718–1725 Schuhajda~~ János	+	* 1718 Konik (Konicsek) Tamás
-	* ~~1725. február 26-tól 1728-ig~~ Szalay János	+	* 1718–1726 Suhajda János
-	* 1728–1744 ~~Burjan~~ Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról)	+	* 1725–1728 Szalay János
-	* 1744–1749 Tessedik Sámuel (~~1710–1749~~)	+	* 1728–1744 Burian Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról)
		+	* 1744–1749 [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|id. Tessedik Sámuel]]
	* 1749–1753 Vandlik Márton		* 1749–1753 Vandlik Márton
-	* 1753–1780 Gyurcsek János (?–1780)	+	* 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János (?–1780)
-	* 1780–1785 Drozdik Sámuel (?–1785)	+	* 1780–1785 Drozdik Sámuel (?–1785)
-	* ~~1780–1799~~ Gyurcsek András (Gyurcsek János lelkész fia)	+	* 1780–1798 Gyurcsek András (Gyurcsek János lelkész fia)
-	* ~~1799–1815~~ [[Milecz Mihály (1751–1815)]]	+	* 1785–1815 [[Milecz Mihály (1751–1815)\|Draskóczi Milecz Mihály]]
	* 1799–1841 Uhrin András (?–1841)		* 1799–1841 Uhrin András (?–1841)
-	* 1815–1818 ~~Boszy~~ Mihály	+	* 1815–1818 Boszi Mihály
	* 1818–1855 [[Haan János (1779-1855)\|Haan János (1779–1855)]]		* 1818–1855 [[Haan János (1779-1855)\|Haan János (1779–1855)]]
-	* 1841–1849 Brozman Dániel (dr. Réthy Pállal létesítették a szegényházat, ebből lett a község közkórháza)
-	~~A világosi fegyverletétel után (1849) a ker. főnökség betiltotta a presbyteri gyűlések tartását 1853-ig.~~
-	* 1853–1890 [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)\|Szeberényi Gusztáv]] (1816–1890, 1860-ban választották püspökké)
-	* 1867–1873 Hrdlicska Károly
-	* 1873–1921 Linder Károly

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Jzoltan: Evangélikus Nagytemplom belső hivatkozása

2020-02-25T15:25:08Z

Evangélikus Nagytemplom belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. február 25., 15:25-kori változata
40. sor:		40. sor:
	A templomot [[1995\|1995-ben]] ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását [[2010\|2010-ben]] végezték el.		A templomot [[1995\|1995-ben]] ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását [[2010\|2010-ben]] végezték el.

-	Az Evangélikus Kistemplom a Nagytemplom felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.	+	Az Evangélikus Kistemplom a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Nagytemplom]] felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.

	== Az imaházban, templomban szolgálatot teljesítő lelkészek ==		== Az imaházban, templomban szolgálatot teljesítő lelkészek ==

←Régebbi változat		A lap 2020. május 28., 12:29-kori változata
7. sor:		7. sor:
	[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717\|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718\|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok '''[[1717\|1717-ben]] felépítették első imaházukat'''. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat '''[[1723\|1723-ban]] vályogtemplommá építették át'''.		[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717\|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718\|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok '''[[1717\|1717-ben]] felépítették első imaházukat'''. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat '''[[1723\|1723-ban]] vályogtemplommá építették át'''.

-	A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733\|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták.	+	A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak, '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733\|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták.

-	A paplak [[1729\|1729-ben]] épült. Amikor [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|Tessedik Sámuel]] a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''[[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|Tessedik Sámuel (1710–1749)]]''' – aki '''[[Tessedik Sámuel (1742–1820)\|Tessedik Sámuel]]''' közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – [[1944\|1944-ben]] a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.	+	A paplak [[1729\|1729-ben]] épült. Amikor [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|Tessedik Sámuel]] a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta, milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''[[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)\|Tessedik Sámuel (1710–1749)]]''' – aki '''[[Tessedik Sámuel (1742–1820)\|Tessedik Sámuel]]''' közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – [[1944\|1944-ben]] a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.

	'''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot [[1745\|1745-ben]] Márton napján szentelték fel.''' Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.		'''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot [[1745\|1745-ben]] Márton napján szentelték fel.''' Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.