Erkel Ferenc (1810–1893) - Laptörténet

Wikibogi: Külső hivatkozás: "Erkel Ferenc: Bánk bán – virtuális kiállítás"

2021-06-04T10:56:59Z

Külső hivatkozás: "Erkel Ferenc: Bánk bán – virtuális kiállítás"

←Régebbi változat		A lap 2021. június 4., 10:56-kori változata
185. sor:		185. sor:
	* Erkel Ferenc-emléktáblát avattunk. In: [https://www.sokkaljobb.hu/content/erkel-ferenc-eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t-avattunk Sokkaljobb.hu ]		* Erkel Ferenc-emléktáblát avattunk. In: [https://www.sokkaljobb.hu/content/erkel-ferenc-eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t-avattunk Sokkaljobb.hu ]
	* Erkel Ferencz [http://erkel.oszk.hu/ Online tanuló- és kutatószoba]		* Erkel Ferencz [http://erkel.oszk.hu/ Online tanuló- és kutatószoba]
		+	* [https://sites.google.com/view/bmk-erkel-ferenc/f%C5%91oldal Erkel Ferenc: Bánk bán – virtuális kiállítás]

	[[Kategória: Gyula]]		[[Kategória: Gyula]]

Ker0: + kategória

2021-03-11T08:44:30Z

+ kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 11., 08:44-kori változata
190. sor:		190. sor:
	[[Kategória: Zeneművészek]]		[[Kategória: Zeneművészek]]
	[[Kategória: Zongoraművészek]]		[[Kategória: Zongoraművészek]]
		+	[[Kategória: 1848/49]]

Jzoltan: kép feltöltése, belső hivatkozás javítása

2021-03-10T08:35:28Z

kép feltöltése, belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 10., 08:35-kori változata
3. sor:		3. sor:
	[[Fájl:Erkel Ferenc sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Erkel Ferenc síremléke a Fiumei úti temetőben]]		[[Fájl:Erkel Ferenc sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Erkel Ferenc síremléke a Fiumei úti temetőben]]
	[[Fájl:Erkel Ferenc siremlek tervazlata.jpg\|bélyegkép\|300px\|Síremlékének tervvázlata]]		[[Fájl:Erkel Ferenc siremlek tervazlata.jpg\|bélyegkép\|300px\|Síremlékének tervvázlata]]
		+	[[Fájl:Erkelszobor Gyula varfurdo 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Erkel-szobor a Gyulai Várfürdő parkjában]]

	== Az Erkel család ==		== Az Erkel család ==
12. sor:		13. sor:
	Erkel Ferenc az elemi iskolai tanulmányait Czingulszky Simon kántortanító keze alatt kezdte, második tanítója az édesapja volt. Már 7–8 évesen kottát lapozott, '''első nyilvános fellépésére 11 évesen került sor. A magyargyulai elemi iskolába járt''', ahol Pap László tanította. '''Gimnáziumi tanulmányait''' először '''Nagyváradon kezdte'''. Később '''Pozsonyban''' a bencéseknél '''folytatta''', ahol eljutott a híres komponistához, Henrik Kleinhez, aki folytatta Erkel zenei továbbképzését. Rendszeres látogatója volt a pozsonyi operának, többször is volt nyilvános fellépése. '''A pozsonyi évek alatt készült első műve a Litánia''', ami elveszett. A vakációkat mindig a szülői házban töltötte, Gyulán figyelt fel először a népi dallamokra.		Erkel Ferenc az elemi iskolai tanulmányait Czingulszky Simon kántortanító keze alatt kezdte, második tanítója az édesapja volt. Már 7–8 évesen kottát lapozott, '''első nyilvános fellépésére 11 évesen került sor. A magyargyulai elemi iskolába járt''', ahol Pap László tanította. '''Gimnáziumi tanulmányait''' először '''Nagyváradon kezdte'''. Később '''Pozsonyban''' a bencéseknél '''folytatta''', ahol eljutott a híres komponistához, Henrik Kleinhez, aki folytatta Erkel zenei továbbképzését. Rendszeres látogatója volt a pozsonyi operának, többször is volt nyilvános fellépése. '''A pozsonyi évek alatt készült első műve a Litánia''', ami elveszett. A vakációkat mindig a szülői házban töltötte, Gyulán figyelt fel először a népi dallamokra.

-	'''[[1839]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10-én]] feleségül vette Adler Adélt''', aki szintén kiválóan zongorázott. Nászútjukon hangversenyt adtak Gyulán a kastély színháztermében az épülő megyei kórház megsegítésére. '''Házasságukból 11 gyermek született''', a zenei pályát Gyula, László és [[Erkel Sándor (~~1846‒1900~~)\|Sándor]] fia folytatta. (Erkel Sándor az Operaház első karnagya, [[1876]]–[[1885]] között igazgatója volt. Rövid ideig [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] élt, életének e szakaszát emléktábla őrzi).	+	'''[[1839]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10-én]] feleségül vette Adler Adélt''', aki szintén kiválóan zongorázott. Nászútjukon hangversenyt adtak Gyulán a kastély színháztermében az épülő megyei kórház megsegítésére. '''Házasságukból 11 gyermek született''', a zenei pályát Gyula, László és [[Erkel Sándor (1846–1900)\|Sándor]] fia folytatta. (Erkel Sándor az Operaház első karnagya, [[1876]]–[[1885]] között igazgatója volt. Rövid ideig [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] élt, életének e szakaszát emléktábla őrzi).

	Erkel szenvedélyes sakkozó, kortársai szerint jó játékos volt. '''Szerepet játszott a Pesti Sakk-kör megalapításában''', melynek később elnöke lett.		Erkel szenvedélyes sakkozó, kortársai szerint jó játékos volt. '''Szerepet játszott a Pesti Sakk-kör megalapításában''', melynek később elnöke lett.
21. sor:		22. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	A pozsonyi tanulmányok után '''Kolozsvárra ment, ahol zongoratanári állást kapott [[1827]] végén'''. A kolozsvári évek a pályakezdés, a tanulás, a tapasztalatszerzés idejét jelentették az életében. Kolozsvár ekkor a magyar szellemi élet központja volt, megismerkedett többek között Ruzitska Györggyel, aki a zenekonzervatórium igazgatója volt, valamint Gyergyai Ferenccel és Brassai Sámuellel. Későbbi karnagytársával, Heinisch Józseffel is itt alakított ki szorosabb kapcsolatot.		A pozsonyi tanulmányok után '''Kolozsvárra ment, ahol zongoratanári állást kapott [[1827]] végén'''. A kolozsvári évek a pályakezdés, a tanulás, a tapasztalatszerzés idejét jelentették az életében. Kolozsvár ekkor a magyar szellemi élet központja volt, megismerkedett többek között Ruzitska Györggyel, aki a zenekonzervatórium igazgatója volt, valamint Gyergyai Ferenccel és Brassai Sámuellel. Későbbi karnagytársával, Heinisch Józseffel is itt alakított ki szorosabb kapcsolatot.
-	'''Zongoristaként előkelő hírnévre tett szert''', hangversenyei nagy sikert arattak, a műkedvelőkből alakult hangversenyzenekar karnagyául is megválasztották. Művei – a Magyar ábránd című zongoraművét kivéve - nem maradtak fent ebből a korszakból sem. '''Kolozsvárról jutott el Nagyváradra is, ahol több hangversenyt is tartott.'''	+	'''Zongoristaként előkelő hírnévre tett szert''', hangversenyei nagy sikert arattak, a műkedvelőkből alakult hangversenyzenekar karnagyául is megválasztották. Művei – a Magyar ábránd című zongoraművét kivéve – nem maradtak fent ebből a korszakból sem. '''Kolozsvárról jutott el Nagyváradra is, ahol több hangversenyt is tartott.'''
	A kolozsvári évek alatt Erkel – saját bevallása szerint is – teljesen érett mesterré fejlődött.		A kolozsvári évek alatt Erkel – saját bevallása szerint is – teljesen érett mesterré fejlődött.
	[[1834\|1834-ben]] meghívást kapott Szemerédre zenemesternek, Steinlein-Saalenstein grófnétől. Útközben, '''23 évesen élete első hangversenyét adta Pesten, a Nemzeti Kaszinóban. [[1835\|1835-ben]] költözött fel Pestre, a „Budai magyar színjátszó társaság” karmestere lett.''' Támogatója Rosty Albert lett, aki atyai jóbarátja is volt. Egyre több hangversenyen szerepelt, melyekről a korabeli lapok szinte naponta tudósítottak. Nemcsak itthon, hanem külföldön is híres lett. '''Első ismert és fennmaradt műve is ehhez az időszakhoz kapcsolódik: „Phantasia és változatok magyar téma felett”.'''		[[1834\|1834-ben]] meghívást kapott Szemerédre zenemesternek, Steinlein-Saalenstein grófnétől. Útközben, '''23 évesen élete első hangversenyét adta Pesten, a Nemzeti Kaszinóban. [[1835\|1835-ben]] költözött fel Pestre, a „Budai magyar színjátszó társaság” karmestere lett.''' Támogatója Rosty Albert lett, aki atyai jóbarátja is volt. Egyre több hangversenyen szerepelt, melyekről a korabeli lapok szinte naponta tudósítottak. Nemcsak itthon, hanem külföldön is híres lett. '''Első ismert és fennmaradt műve is ehhez az időszakhoz kapcsolódik: „Phantasia és változatok magyar téma felett”.'''

Jzoltan: /* Emlékezete */ Erkel-fa belső hivatkozása

2021-03-09T14:27:41Z

Emlékezete: Erkel-fa belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 9., 14:27-kori változata
43. sor:		43. sor:
	* Az [[1935\|1935-ben]] alakult '''zeneiskola''' is Erkel Ferenc nevét viseli.		* Az [[1935\|1935-ben]] alakult '''zeneiskola''' is Erkel Ferenc nevét viseli.

-	* Gyulán [[1961\|1961-tól]] az '''"Erkel-fa" alatt emléktábla''' emlékeztet arra, hogy azon a helyen írta meg a Bánk bán dalszövegét.	+	* Gyulán [[1961\|1961-tól]] az '''"[[Erkel-fa (Gyula)\|Erkel-fa]]" alatt emléktábla''' emlékeztet arra, hogy azon a helyen írta meg a Bánk bán dalszövegét.

	* [[1963\|1963-ban]] indult el az Erkel gimnázium szervezésében, az '''Erkel Diákünnepek''' néven megrendezésre kerülő kulturális seregszemle, ahol középiskolás diákok – határon innen és túl – mérik össze tudásukat, tehetségüket.		* [[1963\|1963-ban]] indult el az Erkel gimnázium szervezésében, az '''Erkel Diákünnepek''' néven megrendezésre kerülő kulturális seregszemle, ahol középiskolás diákok – határon innen és túl – mérik össze tudásukat, tehetségüket.

Jzoltan: Képformázás

2021-01-19T10:27:38Z

Képformázás

←Régebbi változat		A lap 2021. január 19., 10:27-kori változata
1. sor:		1. sor:
	zeneszerző, karmester, zongoraművész		zeneszerző, karmester, zongoraművész
		+	[[Fájl:Erkel Ferenc 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Erkel Ferenc]]
		+	[[Fájl:Erkel Ferenc sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Erkel Ferenc síremléke a Fiumei úti temetőben]]
		+	[[Fájl:Erkel Ferenc siremlek tervazlata.jpg\|bélyegkép\|300px\|Síremlékének tervvázlata]]

	== Az Erkel család ==		== Az Erkel család ==
5. sor:		8. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	~~[[Fájl:Erkel Ferenc 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Erkel Ferenc]]~~
	Erkel Ferenc '''[[1810]]. [[november 7.\|november 7-én]] született''' – az akkor még Gyulához tartozó – '''Németgyulán'''. Apja: ifj. Erkel József zenész, anyja: Ruttkay Klára Terézia (Ruttkay Ádám uradalmi tiszt lánya). Erkel Ferenc másodszülöttként (első fiúgyermekként) jött a világra, megszakítva a családi hagyományt, édesapja után nem a József nevet kapta. Elsőszülött lánytestvére hároméves korában meghalt. Kilenc testvére volt: két lány és hét fiú. A zenei pályát Ferencen kívül József választotta, aki a kolozsvári színház énekes színésze, majd karmestere lett.		Erkel Ferenc '''[[1810]]. [[november 7.\|november 7-én]] született''' – az akkor még Gyulához tartozó – '''Németgyulán'''. Apja: ifj. Erkel József zenész, anyja: Ruttkay Klára Terézia (Ruttkay Ádám uradalmi tiszt lánya). Erkel Ferenc másodszülöttként (első fiúgyermekként) jött a világra, megszakítva a családi hagyományt, édesapja után nem a József nevet kapta. Elsőszülött lánytestvére hároméves korában meghalt. Kilenc testvére volt: két lány és hét fiú. A zenei pályát Ferencen kívül József választotta, aki a kolozsvári színház énekes színésze, majd karmestere lett.

15. sor:		17. sor:
	A 19. század közepétől elindultak a dalegyletek, a mozgalom élére állt Erkel Ferenc. A Gyulán működő dalárda karmesterének választották.		A 19. század közepétől elindultak a dalegyletek, a mozgalom élére állt Erkel Ferenc. A Gyulán működő dalárda karmesterének választották.

-	~~[[Fájl:Erkel Ferenc sirja.JPG\|bélyegkép\|Erkel Ferenc síremléke a Fiumei úti temetőben.]]~~[[1893\|1893-ban]] tüdőgyulladást kapott, amiből még meggyógyult. '''Budapesten hunyt el [[1893]]. [[június 15.\|június 15-én]].''' Temetése [[június 18.\|június 18-án]] volt, fényes gyászpompában. Ravatalához, az Operaház előcsarnokában tízezrek látogattak el.	+	[[1893\|1893-ban]] tüdőgyulladást kapott, amiből még meggyógyult. '''Budapesten hunyt el [[1893]]. [[június 15.\|június 15-én]].''' Temetése [[június 18.\|június 18-án]] volt, fényes gyászpompában. Ravatalához, az Operaház előcsarnokában tízezrek látogattak el.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	~~[[Fájl:Erkel Ferenc siremlek tervazlata.jpg\|bélyegkép\|300px\|Síremlékének tervvázlata]]~~
	A pozsonyi tanulmányok után '''Kolozsvárra ment, ahol zongoratanári állást kapott [[1827]] végén'''. A kolozsvári évek a pályakezdés, a tanulás, a tapasztalatszerzés idejét jelentették az életében. Kolozsvár ekkor a magyar szellemi élet központja volt, megismerkedett többek között Ruzitska Györggyel, aki a zenekonzervatórium igazgatója volt, valamint Gyergyai Ferenccel és Brassai Sámuellel. Későbbi karnagytársával, Heinisch Józseffel is itt alakított ki szorosabb kapcsolatot.		A pozsonyi tanulmányok után '''Kolozsvárra ment, ahol zongoratanári állást kapott [[1827]] végén'''. A kolozsvári évek a pályakezdés, a tanulás, a tapasztalatszerzés idejét jelentették az életében. Kolozsvár ekkor a magyar szellemi élet központja volt, megismerkedett többek között Ruzitska Györggyel, aki a zenekonzervatórium igazgatója volt, valamint Gyergyai Ferenccel és Brassai Sámuellel. Későbbi karnagytársával, Heinisch Józseffel is itt alakított ki szorosabb kapcsolatot.
	'''Zongoristaként előkelő hírnévre tett szert''', hangversenyei nagy sikert arattak, a műkedvelőkből alakult hangversenyzenekar karnagyául is megválasztották. Művei – a Magyar ábránd című zongoraművét kivéve - nem maradtak fent ebből a korszakból sem. '''Kolozsvárról jutott el Nagyváradra is, ahol több hangversenyt is tartott.'''		'''Zongoristaként előkelő hírnévre tett szert''', hangversenyei nagy sikert arattak, a műkedvelőkből alakult hangversenyzenekar karnagyául is megválasztották. Művei – a Magyar ábránd című zongoraművét kivéve - nem maradtak fent ebből a korszakból sem. '''Kolozsvárról jutott el Nagyváradra is, ahol több hangversenyt is tartott.'''

Jzoltan: /* Emlékezete */ belső hivatkozás

2021-01-19T10:25:46Z

Emlékezete: belső hivatkozás

←Régebbi változat		A lap 2021. január 19., 10:25-kori változata
56. sor:		56. sor:
	* Keleti Márton '''film'''et készített Erkel címmel.		* Keleti Márton '''film'''et készített Erkel címmel.

-	* '''Békéscsabán emléktáblát avattak Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára.''' A megemlékezésen Tomanek Gábor színművész és Petrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott köszöntőt. Az Erkel utcai házban fia, Sándor töltött el pár hónapot.	+	* '''Békéscsabán [[Erkel Ferenc-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára.''' A megemlékezésen Tomanek Gábor színművész és Petrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott köszöntőt. Az Erkel utcai házban fia, Sándor töltött el pár hónapot.

	* [[2019\|2019-ben]] a Gyulai Várfürdő parkjában felavatták Szőke Sándor szobrászművész '''teljes alakos Erkel-szobrát'''.		* [[2019\|2019-ben]] a Gyulai Várfürdő parkjában felavatták Szőke Sándor szobrászművész '''teljes alakos Erkel-szobrát'''.

Gmari, 2020. május 29., 16:23-n

2020-05-29T16:23:09Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 29., 16:23-kori változata
15. sor:		15. sor:
	A 19. század közepétől elindultak a dalegyletek, a mozgalom élére állt Erkel Ferenc. A Gyulán működő dalárda karmesterének választották.		A 19. század közepétől elindultak a dalegyletek, a mozgalom élére állt Erkel Ferenc. A Gyulán működő dalárda karmesterének választották.

-	[[1893\|1893-ban]] tüdőgyulladást kapott, amiből még meggyógyult. '''Budapesten hunyt el [[1893]]. [[június 15.\|június 15-én]].''' Temetése [[június 18.\|június 18-án]] volt, fényes gyászpompában. Ravatalához, az Operaház előcsarnokában tízezrek látogattak el.	+	[[Fájl:Erkel Ferenc sirja.JPG\|bélyegkép\|Erkel Ferenc síremléke a Fiumei úti temetőben.]][[1893\|1893-ban]] tüdőgyulladást kapott, amiből még meggyógyult. '''Budapesten hunyt el [[1893]]. [[június 15.\|június 15-én]].''' Temetése [[június 18.\|június 18-án]] volt, fényes gyászpompában. Ravatalához, az Operaház előcsarnokában tízezrek látogattak el.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. május 29., 16:07-n

2020-05-29T16:07:08Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 29., 16:07-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Az Erkel család ==		== Az Erkel család ==
-	Az Erkel család [[1807\|1807-ben]] érkezett [[Gyula\|Gyulára]] a Wenckheimek meghívására, akihez eljutott id. Erkel József (Erkel Ferenc nagyapja) muzsikus híre. A család eredetéről több feltevés is létezik viszont egyik sem bizonyított. Van, aki a holland származás ~~mellet~~ érvel, egy másik feltevés szerint a felső-badeni Freiburg városából származnak. Az biztos, hogy Erkel közvetlen felmenői ~~Pozsonyi~~ németek voltak, a szőlőműveléssel kapcsolatban többször találkozhatunk az Erkel névvel. De akadt közöttük muzsikus is bőven.	+	Az Erkel család [[1807\|1807-ben]] érkezett [[Gyula\|Gyulára]] a Wenckheimek meghívására, akihez eljutott id. Erkel József (Erkel Ferenc nagyapja) muzsikus híre. A család eredetéről több feltevés is létezik viszont egyik sem bizonyított. Van, aki a holland származás mellett érvel, egy másik feltevés szerint a felső-badeni Freiburg városából származnak. Az biztos, hogy Erkel közvetlen felmenői pozsonyi németek voltak, a szőlőműveléssel kapcsolatban többször találkozhatunk az Erkel névvel. De akadt közöttük muzsikus is bőven.

	== Élete ==		== Élete ==

Jzoltan: Leírások egységesítése

2019-12-31T13:13:19Z

Leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Erkel-fa

2019-09-21T15:11:58Z

Erkel-fa

←Régebbi változat		A lap 2019. szeptember 21., 15:11-kori változata
41. sor:		41. sor:

	* Az [[1935\|1935-ben]] alakult '''zeneiskola''' is Erkel Ferenc nevét viseli.		* Az [[1935\|1935-ben]] alakult '''zeneiskola''' is Erkel Ferenc nevét viseli.
		+
		+	* Gyulán [[1961\|1961-tól]] az '''"Erkel-fa" alatt emléktábla''' emlékeztet arra, hogy azon a helyen írta meg a Bánk bán dalszövegét.

	* [[1963\|1963-ban]] indult el az Erkel gimnázium szervezésében, az '''Erkel Diákünnepek''' néven megrendezésre kerülő kulturális seregszemle, ahol középiskolás diákok – határon innen és túl – mérik össze tudásukat, tehetségüket.		* [[1963\|1963-ban]] indult el az Erkel gimnázium szervezésében, az '''Erkel Diákünnepek''' néven megrendezésre kerülő kulturális seregszemle, ahol középiskolás diákok – határon innen és túl – mérik össze tudásukat, tehetségüket.
131. sor:		133. sor:
	* Szerdahelyi István: Erkel Ferenc. Gyula, Városi Tanács : Hazafias Népfront Gyulai Bizottsága, 1960. 10–14., 16–20., 22–29., 33–51. p.		* Szerdahelyi István: Erkel Ferenc. Gyula, Városi Tanács : Hazafias Népfront Gyulai Bizottsága, 1960. 10–14., 16–20., 22–29., 33–51. p.
	* Szerdahelyi István: Erkel Ferenc és emlékmúzeuma. Gyula : Városi Tanács : Erkel Ferenc Múzeum, 1975. 19–31., 43–49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Szerdahelyi István: Erkel Ferenc és emlékmúzeuma. Gyula : Városi Tanács : Erkel Ferenc Múzeum, 1975. 19–31., 43–49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk. Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

←Régebbi változat		A lap 2021. március 9., 14:27-kori változata
43. sor:		43. sor:
	* Az [[1935\|1935-ben]] alakult '''zeneiskola''' is Erkel Ferenc nevét viseli.		* Az [[1935\|1935-ben]] alakult '''zeneiskola''' is Erkel Ferenc nevét viseli.

-	* Gyulán [[1961\|1961-tól]] az '''"Erkel-fa" alatt emléktábla''' emlékeztet arra, hogy azon a helyen írta meg a Bánk bán dalszövegét.	+	* Gyulán [[1961\|1961-tól]] az '''"[[Erkel-fa (Gyula)\|Erkel-fa]]" alatt emléktábla''' emlékeztet arra, hogy azon a helyen írta meg a Bánk bán dalszövegét.

	* [[1963\|1963-ban]] indult el az Erkel gimnázium szervezésében, az '''Erkel Diákünnepek''' néven megrendezésre kerülő kulturális seregszemle, ahol középiskolás diákok – határon innen és túl – mérik össze tudásukat, tehetségüket.		* [[1963\|1963-ban]] indult el az Erkel gimnázium szervezésében, az '''Erkel Diákünnepek''' néven megrendezésre kerülő kulturális seregszemle, ahol középiskolás diákok – határon innen és túl – mérik össze tudásukat, tehetségüket.