Donner Lajos (1849–1923) - Laptörténet

Jzoltan: Kiegészítés: sírhely

2022-10-18T15:23:51Z

Kiegészítés: sírhely

←Régebbi változat		A lap 2022. október 18., 15:23-kori változata
7. sor:		7. sor:
	'''[[1879]]. [[december 29.\|december 29-én]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult.		'''[[1879]]. [[december 29.\|december 29-én]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult.

-	'''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.\|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.'''	+	'''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.\|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.''' A VI. kerületi (Bogárházi) evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
51. sor:		51. sor:
	* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 142. szám (1879. december 30.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=249&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.)		* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 142. szám (1879. december 30.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=249&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.)
	* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 212. szám (1880. november 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=278&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.)		* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 212. szám (1880. november 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=278&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.)
-	* Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?pg=1&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 11.)	+	* Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?pg=1&layout=s 2–3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 11.)
	* Donner Lajos 1849–1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923–1924. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Donner Lajos 1849–1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923–1924. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?pg=289&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.]		* Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?pg=289&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.]

Jzoltan: Donner Lajos (1849-1923) lapot átneveztem Donner Lajos (1849–1923) névre: Hosszú kötőjel

2021-02-23T19:08:49Z

Donner Lajos (1849-1923) lapot átneveztem Donner Lajos (1849–1923) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 23., 19:08-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T19:08:22Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 19:08-kori változata
11. sor:		11. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==

-	[[1874]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877\|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.	+	[[1874]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877\|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő [[Zsilinszky Endre (1852–1919)\|Zsilinszky Endre]] után '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett [[1914]] szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.

	Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898\|1898-ban]] jelent meg ''A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból'' című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901\|1901-ben]] publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.		Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898\|1898-ban]] jelent meg ''A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból'' című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901\|1901-ben]] publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.

-	Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877\|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878\|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880\|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. [[Varságh Béla (~~1840-1925~~)\|Varságh Bélával]], Zsilinszky Endrével együtt [[1898\|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – [[1898\|1898-ban]] jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899\|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. [[1899\|1899-ben]] beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál [[1901\|1901-től]] könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902\|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.	+	Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877\|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878\|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880\|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. [[Varságh Béla (1840–1925)\|Varságh Bélával]], Zsilinszky Endrével együtt [[1898\|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – [[1898\|1898-ban]] jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899\|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. [[1899\|1899-ben]] beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál [[1901\|1901-től]] könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902\|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.

-	'''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. [[1895\|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, [[1878\|1878-ban]] a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.	+	'''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium]] építkezését. [[1895\|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, [[1878\|1878-ban]] a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Kép átméretezése

2018-10-28T10:50:29Z

Kép átméretezése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 28., 10:50-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	[[Fájl:Donner Lajos.jpg\|bélyegkép\|Donner Lajos]]	+	[[Fájl:Donner Lajos.jpg\|bélyegkép\|300px\|Donner Lajos]]
	A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.		A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.

Jzoltan: Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése

2018-10-27T16:22:22Z

Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-16T12:03:01Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. október 16., 12:03-kori változata
5. sor:		5. sor:
	A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.		A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.

-	[[1874]]. [[szeptember 1.\|szeptember l-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877\|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után ~~lett~~ '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett ~~az iskola különböző fejlődési fokozatain~~ [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.	+	[[1874]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877\|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.

	'''[[1879]]. [[december 29.\|december 29-én]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult.		'''[[1879]]. [[december 29.\|december 29-én]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult.

-	Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898\|1898-ban]] jelent meg A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901\|1901-ben]] publikált ~~Muzeum~~-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.	+	Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898\|1898-ban]] jelent meg ''A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból'' című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901\|1901-ben]] publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.

-	Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877\|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878\|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880\|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. Varságh Bélával, Zsilinszky Endrével együtt [[1898\|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – 1898-ban jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899\|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. 1899-ben beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál könyvtárnoki tisztséget látott el ~~1901-től~~. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902\|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.	+	Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877\|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878\|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880\|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. [[Varságh Béla (1840-1925)\|Varságh Bélával]], Zsilinszky Endrével együtt [[1898\|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – [[1898\|1898-ban]] jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899\|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. [[1899\|1899-ben]] beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál [[1901\|1901-től]] könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902\|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.

-	'''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. [[1895\|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, 1878-ban a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.	+	'''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. [[1895\|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, [[1878\|1878-ban]] a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.

-	'''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.\|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.''' ~~Emléke előtt egy alapítvány létrehozásával kívántak tisztelegni, amit gyűjtéssel kívántak megvalósítani.~~	+	'''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.\|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.'''

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: /* Élete */ kép feltöltése

2017-09-14T20:23:32Z

Élete: kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2017. szeptember 14., 20:23-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-		+	[[Fájl:Donner Lajos.jpg\|bélyegkép\|Donner Lajos]]
	A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.		A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.

Jzoltan, 2017. augusztus 11., 14:10-n

2017-08-11T14:10:15Z

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 11., 14:10-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

-	A Vas megyei Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.	+	A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.

	[[1874]]. [[szeptember 1.\|szeptember l-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877\|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után lett '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett az iskola különböző fejlődési fokozatain [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.		[[1874]]. [[szeptember 1.\|szeptember l-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877\|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után lett '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett az iskola különböző fejlődési fokozatain [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.

Jzoltan: /* Kapcsolódó irodalom */

2017-08-11T14:03:13Z

Kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 11., 14:03-kori változata
87. sor:		87. sor:

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?query=%22donner%20lajos%22&pg=1&layout=s Donner Lajos halálhíre In. Békésmegyei közlöny, 50. évf. 80. szám, 1923. október 7. 2.p] (Látogatva: 2017.08.11.)
		+
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?query=%22donner%20lajos%22&pg=289&layout=s Donner Lajos jubileuma : a csabai polgári iskola 25 éve. In. Békésmegyei közlöny, 26. évf. 50. szám, 1899. június 22. 2.p] (Látogatva: 2017.08.05.)
		+
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_1/?query=%22donner%20lajos%22&pg=192&layout=s Donner Lajos: A hűség. In. Békésmegyei közlöny, 37. évf. 25. szám, 1910. március 27. 1.p] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
		+
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1903_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=14&layout=s Donner Lajos: Emlékbeszéd az 1903. július 5-iki csabai Rákóczi ünnepélyre. In. Békésmegyei közlöny, 30. évf. 55. szám, 1903. július 9. 1.p] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
		+
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_1/?query=%22donner%20lajos%22&pg=268&layout=s Donner Lajos: Prolog : a b.csabai nőegylet pünkösdkor tartott műkedvelői előadására In. Békésmegyei közlöny, 28. évf. 43. szám, 1901. május 30. 1.p] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+

Jzoltan, 2017. augusztus 11., 13:35-n

2017-08-11T13:35:02Z

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 11., 13:35-kori változata
85. sor:		85. sor:

	* Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) : A Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014 15.p		* Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) : A Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014 15.p
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==

←Régebbi változat		A lap 2018. október 16., 12:03-kori változata
5. sor:		5. sor:
	A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.		A Vas megyei '''Körmenden született [[1849]]. [[február 16.\|február 16]]-án'''. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879\|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett.

-	[[1874]]. [[szeptember 1.\|szeptember l-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877\|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után ~~lett~~ '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett ~~az iskola különböző fejlődési fokozatain~~ [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.	+	[[1874]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877\|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.

	'''[[1879]]. [[december 29.\|december 29-én]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult.		'''[[1879]]. [[december 29.\|december 29-én]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult.

-	Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898\|1898-ban]] jelent meg A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901\|1901-ben]] publikált ~~Muzeum~~-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.	+	Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898\|1898-ban]] jelent meg ''A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból'' című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901\|1901-ben]] publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.

-	Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877\|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878\|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880\|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. Varságh Bélával, Zsilinszky Endrével együtt [[1898\|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – 1898-ban jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899\|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. 1899-ben beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál könyvtárnoki tisztséget látott el ~~1901-től~~. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902\|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.	+	Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877\|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878\|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880\|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. [[Varságh Béla (1840-1925)\|Varságh Bélával]], Zsilinszky Endrével együtt [[1898\|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – [[1898\|1898-ban]] jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899\|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. [[1899\|1899-ben]] beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál [[1901\|1901-től]] könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902\|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.

-	'''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. [[1895\|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, 1878-ban a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.	+	'''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. [[1895\|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, [[1878\|1878-ban]] a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.

-	'''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.\|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.''' ~~Emléke előtt egy alapítvány létrehozásával kívántak tisztelegni, amit gyűjtéssel kívántak megvalósítani.~~	+	'''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.\|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.'''

	== Források ==		== Források ==