Doboz - Laptörténet

Ker0: új kategória

2021-10-13T07:29:17Z

új kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. október 13., 07:29-kori változata
91. sor:		91. sor:

	* [[Kategória:Települések]]		* [[Kategória:Települések]]
		+	* [[Kategória: Doboz]]

Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása, formázás.

2013-04-24T15:43:12Z

Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása, formázás.

Vandi: /* Források */ Lelőhelyek beillesztése

2013-03-18T16:36:18Z

Források: Lelőhelyek beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2013. március 18., 16:36-kori változata
49. sor:		49. sor:
	== Források ==		== Források ==

-	*Dobozi tanulmányok. szerk. Réthy Zsigmond.Békéscsaba: BMMI., 1989	+	* Dobozi tanulmányok. szerk. Réthy Zsigmond.Békéscsaba: BMMI., 1989. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár
-	*Doboz. szerk. Domokos Tamás. Bp.: Száz magyar falu Könyvesháza, 2003.	+	* Doboz. szerk. Domokos Tamás. Bp.: Száz magyar falu Könyvesháza, 2003. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár
-	*Doboz község 900 esztendeje. összeáll. Marsi László. szerzői kiadás, 1975.	+	* Doboz község 900 esztendeje. összeáll. Marsi László. szerzői kiadás, 1975. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár
-		+

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */ Lelőhelyek beillesztése

2013-03-18T16:33:44Z

Kapcsolódó irodalom: Lelőhelyek beillesztése

Vandi: Katzegória beillesztése

2011-11-07T08:55:23Z

Katzegória beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2011. november 7., 08:55-kori változata
91. sor:		91. sor:
	*[http://ek.bmk.hu/?docId=459 Doboz, Róm. kath. templom és Wenckheim grófi sírbolt] (képeslap)		*[http://ek.bmk.hu/?docId=459 Doboz, Róm. kath. templom és Wenckheim grófi sírbolt] (képeslap)
	*[http://ek.bmk.hu/?docId=460 Doboz, Szent József-kultúrház] (képeslap)		*[http://ek.bmk.hu/?docId=460 Doboz, Szent József-kultúrház] (képeslap)
		+
		+	* [[Kategória:Települések]]

Vandi: Földrajz, Helynév eredete, Kulturális élete, Közlekedés alfejezetek létrehozása, Történet bővítése

2011-10-04T16:12:13Z

Földrajz, Helynév eredete, Kulturális élete, Közlekedés alfejezetek létrehozása, Történet bővítése

←Régebbi változat		A lap 2011. október 4., 16:12-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	Doboz nagyközség a Békési Kistérségben, Békés megyében a Dél Alföldön található.
		+	A település központjától 4 km-re található Doboz - Szanazug üdülőterület.
		+
		+	== Földrajza ==
		+
		+	Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű lapályok és alacsonyabb porongok tették elérhetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Doboz környékének talaja viszonylag fiatal, a vízmentes területeken a mezőségi, míg az időszakosan vízzel borított területeken, szikes talaj a jellemző. Az árhullám térben öntéstalaj, pangó vizes területeken réti talaj alakult ki.
		+	Doboz felszín feletti vízfolyásokkal jól ellátott. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes csatorna és az Óvári csatorna húzódik.
		+
		+	A térségben az évi középhőmérséklet 11-11,2 C’. A napfényes órák évi összege 2000 óra. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján DNY-i irányban a Marói erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt erdő, Faluhelyi, Madárfoki erdő, Szanazugi erdő.
		+
		+	== Helynév eredete ==
		+
		+	A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. Három elmélet is létezik , melyek szerint:
		+	Doboz nevének eredete csak a szláv "dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből" vezethető le. (Haán Lajos)
		+	Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János)
		+	Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.
		+
		+	== Közlekedés ==
		+
		+	A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. Autóbusz közlekedése jó .
		+
	== Története ==		== Története ==

-	~~Az írásos emlékek~~ Doboz ~~nevét először~~ 1075-ben ~~említik~~. Doboz a XV. ~~század elejétől~~ 1566-ig a ~~gyulai uradalomhoz tartozott~~. A ~~település lakosai~~ a ~~középkorban főként állattenyésztéssel foglalkoztak~~. A ~~dinnyetermesztés~~ a ~~XVII. században jelent meg~~ a település ~~gazdasági életében~~. ~~Doboz már~~ a ~~XVI~~. ~~században református község volt~~. ~~Az 1685~~. ~~évi pusztítás után~~ a ~~lakatlanná vált faluban~~ a ~~lakosok csak 1713~~-~~ban telepedtek meg újra~~. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A ~~Wenkheim család~~ nevéhez ~~még napjainkban~~ is ~~több épület köthető~~. 1884-ben cselédek és napszámosok ~~Olvasókört~~ alapítottak.	+	Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször.
-	Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége [http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra] 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. Ezen vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.	+	'''Doboz neve 1075-ben tűnik fel először'''. I. Géza a Duboz faluban a garamszentbenedeki apátságnak három háznép szolgát adományozott földjükkel az apátság disznóinak őrzésére, nevelésére. Dobozt tehát királyi birtokként, királyi kondások falujaként tartják számon.
		+	A lakosság ősfoglalkozása: halászat, pákászás, madárfogás, pásztorkodás. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak ez idő tájt már méhészkedtek.
		+	A '''XIV. században''' Károly Róbert megszervezte a gyulai uradalmat, melynek része Doboz. '''1403'''-ban az uradalmat Zsigmond király '''Maróthi János macsói bán'''nak adományozta.
		+	Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a települést, az '''1506'''-ban keltezett adományozó levél '''Alsó- és Felső Doboz''' néven említik a települést.
		+
		+	Gyulát a törökök 1566-ban foglalták el és alakították ki a szandzsák székhelyét . A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban . A Körös nádasai , a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.
		+
		+	'''1694. december 21-én szabadult fel Gyula vára a török uralom alól''', lassan újra kezdődött az élet , újra éledtek a falvak. A két Doboz közül, Alsó – Doboz maradt meg. 1712-13-ban patics falú templomot építettek a doboziak , fa haranglábbal.
		+
		+	1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró '''Harruckern János Györgyöt''' ( 1664-1742) '''1732-ben iktatták be Békés megye főispáni tisztébe'''. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába.
		+
		+	'''Gróf Wenckheim Rudolf''' (1814- 1889) lett Doboz birtokosa. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották. Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen intézte. A kastély, a vadaskert, a '''magtár''' építése az '''európai hírű versenyistálló''' létrehozása az ő nevéhez kötődik. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg , s birtokait Antal bátyja gyermekeire hagyta örökül. A végrendelet szerint Dobozt '''Wenckheim Dénes''' (1861 – 1933) kapta.
		+
		+	Dénes gróf nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep létesül Doboz- Műréten. Csatorna rendszert alakítanak ki, így 400 hold földet tudnak öntözni. A földhozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére emeli. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek.
		+	A gazdasági világválság miatt Dénes gróf tönkre ment.
		+
		+	Az '''I. világháború''' a településen élőket sem kímélte. A kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falun az életet. A családok ellátásának súlyos terhei óriási mértékben az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak nagyobbrészt a 101-es gyalogezredben szolgáltak. 1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak nyílván.
		+
		+	A '''II. világháború''' 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül is a községet. Összeírták és elhurcolták a zsidó származásúakat a településről. Öt család tagjait- összesen 16 főt vittek el.
		+
		+	== Kulturális élete ==
		+
		+	1884-ben cselédek és napszámosok '''Olvasókör'''t alapítottak. A '''községi könyvtár''' 1951-ben jött létre. '''Bartók Béla''' 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége '''[http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra]''' 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. Ezen vizsgálatok egy része megjelent '''Illyés Gyula Lélek és kenyér''' című művében.
		+
		+	== Források ==
		+
		+	*Dobozi tanulmányok. szerk. Réthy Zsigmond.Békéscsaba: BMMI., 1989
		+	*Doboz. szerk. Domokos Tamás. Bp.: Száz magyar falu Könyvesháza, 2003.
		+	*Doboz község 900 esztendeje. összeáll. Marsi László. szerzői kiadás, 1975.
		+

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi, 2011. október 3., 15:27-n

2011-10-03T15:27:28Z

←Régebbi változat		A lap 2011. október 3., 15:27-kori változata
2. sor:		2. sor:

	Az írásos emlékek Doboz nevét először 1075-ben említik. Doboz a XV. század elejétől 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott. A település lakosai a középkorban főként állattenyésztéssel foglalkoztak. A dinnyetermesztés a XVII. században jelent meg a település gazdasági életében. Doboz már a XVI. században református község volt. Az 1685. évi pusztítás után a lakatlanná vált faluban a lakosok csak 1713-ban telepedtek meg újra. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A Wenkheim család nevéhez még napjainkban is több épület köthető. 1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak.		Az írásos emlékek Doboz nevét először 1075-ben említik. Doboz a XV. század elejétől 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott. A település lakosai a középkorban főként állattenyésztéssel foglalkoztak. A dinnyetermesztés a XVII. században jelent meg a település gazdasági életében. Doboz már a XVI. században református község volt. Az 1685. évi pusztítás után a lakatlanná vált faluban a lakosok csak 1713-ban telepedtek meg újra. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A Wenkheim család nevéhez még napjainkban is több épület köthető. 1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak.
-	Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége [http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra] 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. Ezen a vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.	+	Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége [http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra] 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. Ezen vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi: Mondat javítás az Története fejezetben

2011-10-03T15:27:09Z

Mondat javítás az Története fejezetben

←Régebbi változat		A lap 2011. október 3., 15:27-kori változata
2. sor:		2. sor:

	Az írásos emlékek Doboz nevét először 1075-ben említik. Doboz a XV. század elejétől 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott. A település lakosai a középkorban főként állattenyésztéssel foglalkoztak. A dinnyetermesztés a XVII. században jelent meg a település gazdasági életében. Doboz már a XVI. században református község volt. Az 1685. évi pusztítás után a lakatlanná vált faluban a lakosok csak 1713-ban telepedtek meg újra. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A Wenkheim család nevéhez még napjainkban is több épület köthető. 1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak.		Az írásos emlékek Doboz nevét először 1075-ben említik. Doboz a XV. század elejétől 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott. A település lakosai a középkorban főként állattenyésztéssel foglalkoztak. A dinnyetermesztés a XVII. században jelent meg a település gazdasági életében. Doboz már a XVI. században református község volt. Az 1685. évi pusztítás után a lakatlanná vált faluban a lakosok csak 1713-ban telepedtek meg újra. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A Wenkheim család nevéhez még napjainkban is több épület köthető. 1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak.
-	Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége [http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra] 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. ~~Ennek~~ a ~~vizsgálatnak~~ egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.	+	Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége [http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra] 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. Ezen a vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi: Története fejezet létrehozása

2011-10-03T15:21:14Z

Története fejezet létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2011. október 3., 15:21-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	== Története ==
		+
		+	Az írásos emlékek Doboz nevét először 1075-ben említik. Doboz a XV. század elejétől 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott. A település lakosai a középkorban főként állattenyésztéssel foglalkoztak. A dinnyetermesztés a XVII. században jelent meg a település gazdasági életében. Doboz már a XVI. században református község volt. Az 1685. évi pusztítás után a lakatlanná vált faluban a lakosok csak 1713-ban telepedtek meg újra. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A Wenkheim család nevéhez még napjainkban is több épület köthető. 1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak.
		+	Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége [http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra] 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. Ennek a vizsgálatnak egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.
		+
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi: Hivatkozás beillesztése az ajánlott irodalomhoz

2011-10-03T14:02:36Z

Hivatkozás beillesztése az ajánlott irodalomhoz

←Régebbi változat		A lap 2011. október 3., 14:02-kori változata
6. sor:		6. sor:
	*Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p.		*Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p.
	*Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p.		*Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p.
-	*Doboz. In: Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt. Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p.	+	*Doboz. In: [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=112&secID=2083 Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt.] Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p.
	*Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p.		*Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p.
	*Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p.		*Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p.
	*Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p.		*Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p.
-	*Illyés Gyula: Lélek és kenyér. Bp.: Nyugat, [1939]	+	*[http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000244&secId=0000022776&mainContent=true&mode=html#Illyes_Gyula-Itt_elned_kell-illyes02121 Illyés Gyula: Lélek és kenyér.] Bp.: Nyugat, [1939]
	*Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p.		*Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p.
	*Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p.		*Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p.

←Régebbi változat		A lap 2013. április 24., 15:43-kori változata
5. sor:		5. sor:

	Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű lapályok és alacsonyabb porongok tették elérhetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Doboz környékének talaja viszonylag fiatal, a vízmentes területeken a mezőségi, míg az időszakosan vízzel borított területeken, szikes talaj a jellemző. Az árhullám térben öntéstalaj, pangó vizes területeken réti talaj alakult ki.		Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű lapályok és alacsonyabb porongok tették elérhetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Doboz környékének talaja viszonylag fiatal, a vízmentes területeken a mezőségi, míg az időszakosan vízzel borított területeken, szikes talaj a jellemző. Az árhullám térben öntéstalaj, pangó vizes területeken réti talaj alakult ki.
-	Doboz felszín feletti vízfolyásokkal jól ellátott. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes csatorna és az Óvári csatorna húzódik.	+	Doboz felszín feletti vízfolyásokkal jól ellátott. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes-csatorna és az Óvári-csatorna húzódik.

-	A térségben az évi középhőmérséklet 11-11,2 C’. A napfényes órák évi összege 2000 óra. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján ~~DNY-i~~ irányban a Marói erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt erdő, Faluhelyi, Madárfoki erdő, Szanazugi erdő.	+	A térségben az évi középhőmérséklet 11-11,2 C’. A napfényes órák évi összege 2000 óra. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján délnyugati irányban a Marói-erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki-erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt-erdő, Faluhelyi-, Madárfoki-erdő, Szanazugi-erdő.

	== Helynév eredete ==		== Helynév eredete ==

	A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. Három elmélet is létezik , melyek szerint:		A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. Három elmélet is létezik , melyek szerint:
-	Doboz nevének eredete ~~csak~~ a szláv "dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből" vezethető le. (Haán Lajos)	+	Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből" vezethető le. (Haán Lajos)
-	Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János)	+	Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent a 'doboz' szó, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János)
	Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.		Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.

	== Közlekedés ==		== Közlekedés ==

-	A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. ~~Autóbusz közlekedése jó~~ .	+	A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. Doboz autóbusszal is jól megközelíthető.

	== Története ==		== Története ==
28. sor:		28. sor:
	Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a települést, az '''1506'''-ban keltezett adományozó levél '''Alsó- és Felső Doboz''' néven említik a települést.		Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a települést, az '''1506'''-ban keltezett adományozó levél '''Alsó- és Felső Doboz''' néven említik a települést.

-	Gyulát a törökök 1566-ban foglalták el és alakították ki a szandzsák székhelyét . A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban . A Körös nádasai , a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.	+	Gyulát a törökök 1566-ban foglalták el és alakították ki itt a szandzsák székhelyét. A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban. A Körös nádasai, a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.

-	'''1694. december 21-én szabadult fel Gyula vára a török uralom alól''', lassan újra kezdődött az élet , ~~újra éledtek~~ a falvak. A két Doboz közül, ~~Alsó – Doboz~~ maradt meg. 1712-13-ban patics falú templomot építettek a doboziak , fa haranglábbal.	+	'''1694. december 21-én szabadult fel Gyula vára a török uralom alól''', lassan újra kezdődött az élet, újraéledtek a falvak. A két Doboz közül, Alsó–Doboz maradt meg. 1712-13-ban patics falú templomot építettek a doboziak, fa haranglábbal.

	1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró '''Harruckern János Györgyöt''' ( 1664-1742) '''1732-ben iktatták be Békés megye főispáni tisztébe'''. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába.		1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró '''Harruckern János Györgyöt''' ( 1664-1742) '''1732-ben iktatták be Békés megye főispáni tisztébe'''. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába.
36. sor:		36. sor:
	'''Gróf Wenckheim Rudolf''' (1814- 1889) lett Doboz birtokosa. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották. Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen intézte. A kastély, a vadaskert, a '''magtár''' építése az '''európai hírű versenyistálló''' létrehozása az ő nevéhez kötődik. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg , s birtokait Antal bátyja gyermekeire hagyta örökül. A végrendelet szerint Dobozt '''Wenckheim Dénes''' (1861 – 1933) kapta.		'''Gróf Wenckheim Rudolf''' (1814- 1889) lett Doboz birtokosa. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották. Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen intézte. A kastély, a vadaskert, a '''magtár''' építése az '''európai hírű versenyistálló''' létrehozása az ő nevéhez kötődik. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg , s birtokait Antal bátyja gyermekeire hagyta örökül. A végrendelet szerint Dobozt '''Wenckheim Dénes''' (1861 – 1933) kapta.

-	Dénes gróf nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep ~~létesül~~ Doboz- Műréten. ~~Csatorna rendszert alakítanak~~ ki, így 400 hold földet ~~tudnak~~ öntözni. A földhozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére ~~emeli~~. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek.	+	Dénes gróf nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep létesült Doboz-Műréten. Csatornarendszert alakítottak ki, így 400 hold földet tudtak öntözni. A földhozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére emelték. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek.
-	A gazdasági világválság miatt Dénes gróf ~~tönkre ment~~.	+	A gazdasági világválság miatt Dénes gróf tönkrement.

-	Az '''I. világháború''' a településen élőket sem kímélte. A kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falun az életet. A családok ellátásának súlyos terhei óriási mértékben az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak ~~nagyobbrészt~~ a 101-es gyalogezredben szolgáltak. 1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak ~~nyílván~~.	+	Az '''I. világháború''' a településen élőket sem kímélte. A kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falun az életet. A családok ellátásának súlyos terhei óriási mértékben az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak nagyrészt a 101-es gyalogezredben szolgáltak. 1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak nyilván.

-	A '''II. világháború''' 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül is a községet. Összeírták és elhurcolták a zsidó származásúakat a településről. Öt család tagjait- összesen 16 főt vittek el.	+	A '''II. világháború''' 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül is a községet. Összeírták és elhurcolták a zsidó származásúakat a településről. Öt család tagjait, összesen 16 főt vittek el.

	== Kulturális élete ==		== Kulturális élete ==

-	1884-ben cselédek és napszámosok '''Olvasókör'''t alapítottak. A '''községi könyvtár''' 1951-ben jött létre. '''Bartók Béla''' 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége '''[http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra]''' 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein ~~összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat~~. Ezen vizsgálatok egy része megjelent '''Illyés Gyula Lélek és kenyér''' című művében.	+	1884-ben cselédek és napszámosok '''Olvasókör'''t alapítottak. A '''községi könyvtár''' 1951-ben jött létre. '''Bartók Béla''' 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége '''[http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra]''' 1938-tól végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein. Ezen vizsgálatok egy része megjelent '''Illyés Gyula Lélek és kenyér''' című művében.

	== Források ==		== Források ==

←Régebbi változat		A lap 2013. március 18., 16:33-kori változata
56. sor:		56. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	*~~[http://ek.bmk.hu/?docId=570~~ A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1885/86. Békéscsaba: Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1886.]	+	*A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1885/86. Békéscsaba: Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1886. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtar ([http://ek.bmk.hu/?docId=570 digitalizált változat])
-	*Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986 [!1987]. 105-116 p.	+	*Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986 [!1987]. 105-116 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. Békéscsaba: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, 1979. 117-148 p.	+	*Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. Békéscsaba: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, 1979. 117-148 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p.	+	*Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p.	+	*Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Doboz. In: [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=112&secID=2083 ~~Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt.~~] ~~Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p.~~	+	*Doboz. In: Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt.] Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=112&secID=2083 digitalizált változat])
-	*Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p.	+	*Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p.	+	*Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p.	+	*Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*[http://dia.~~jadox~~.pim.hu/~~jetspeed/displayXhtml?docId=0000000244&secId=0000022776&mainContent=true&mode=~~html~~#Illyes_Gyula-Itt_elned_kell-~~illyes02121 ~~Illyés Gyula: Lélek és kenyér~~.] ~~Bp.: Nyugat, [1939]~~	+	*Illyés Gyula: Lélek és kenyér. Bp.: Nyugat, [1939] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Digitális Irodalmi Akadémia ([http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02118/illyes02121/illyes02121.html digitalizált változat])
-	*Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p.	+	*Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p.	+	*Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék : Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet, 1988. 46 p.	+	*Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék : Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet, 1988. 46 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Réthy Zsigmond: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. – 478 p.	+	*Réthy Zsigmond: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. – 478 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Sárvári Márta: Visegrád és Doboz : Középkori Települések In: Magyar Nemzet 48.évf. (1985. április 13.) 86.sz. p.7.	+	*Sárvári Márta: Visegrád és Doboz : Középkori Települések In: Magyar Nemzet 48.évf. (1985. április 13.) 86.sz. p.7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Szabó Tibor: A ~~„Doboz”~~ helységnév eredete. In: Békési Élet 7. évf. (1972) 3. sz. p. 481-484.	+	*Szabó Tibor: A "Doboz" helységnév eredete. In: Békési Élet 7. évf. (1972) 3. sz. p. 481-484. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	*Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Doboz fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba: KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. 3 p.	+	*Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Doboz fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba: KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. 3 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-		+

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==