Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T12:11:46Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 12:11-kori változata
15. sor:		15. sor:
	'''A 16. század végére Csorvás újfent elnéptelenedett''', templomának köveit is széthordták (főként a hódmezővásárhelyiek).		'''A 16. század végére Csorvás újfent elnéptelenedett''', templomának köveit is széthordták (főként a hódmezővásárhelyiek).

-	A puszta [[1720\|1720-ban]] '''[[Harruckern János György (~~1664-1742~~)\|Harruckern János György]] tulajdonába került''', [[1730]] és [[1744]] között pedig a bolgár elődökkel rendelkező Kacsemag család bérelte.	+	A puszta [[1720\|1720-ban]] '''[[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]] tulajdonába került''', [[1730]] és [[1744]] között pedig a bolgár elődökkel rendelkező Kacsemag család bérelte.
	[[1745\|1745-ben]] egyik felét, majd tíz évvel később a másik felét is [[Gyula]] lakosai kapták meg évi 1000 Ft haszonbérért.		[[1745\|1745-ben]] egyik felét, majd tíz évvel később a másik felét is [[Gyula]] lakosai kapták meg évi 1000 Ft haszonbérért.
	A 18. század végére a terület egy része albérleti viszonyba került és elkezdett népesedni.		A 18. század végére a terület egy része albérleti viszonyba került és elkezdett népesedni.
56. sor:		56. sor:
	* I. Világháborús emlékmű		* I. Világháborús emlékmű
	* II. Világháborús emlékmű		* II. Világháborús emlékmű
-	* Károly majori magtárépület: valószínűleg [[Ybl Miklós (~~1814-1891~~)\|Ybl Miklós]] tervei alapján készült. Innen indult az egykori kisvasút.	+	* Károly majori magtárépület: valószínűleg [[Ybl Miklós (1814–1891)\|Ybl Miklós]] tervei alapján készült. Innen indult az egykori kisvasút.
	* Katolikus templom		* Katolikus templom
	* Kölcsey utca 10. szám alatti lakóház: az 1900-as évek elején készült el. Egy hálás beteg építtette doktorának utcafrontos száraz bejárós kapuval, mely mára szinte teljesen eltűnt.		* Kölcsey utca 10. szám alatti lakóház: az 1900-as évek elején készült el. Egy hálás beteg építtette doktorának utcafrontos száraz bejárós kapuval, mely mára szinte teljesen eltűnt.

Jzoltan: Címer feltöltése

2020-01-14T17:19:36Z

Címer feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. január 14., 17:19-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik.		'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik.
-		+	[[Fájl:Csorvas cimer.png\|bélyegkép\|150px\|Csorvás címere]]
	Nevének jelentése homok.		Nevének jelentése homok.

	[[Orosháza\|Orosházától]] 16 km-re, [[Békéscsaba\|Békéscsabától]] 22 km-re található.		[[Orosháza\|Orosházától]] 16 km-re, [[Békéscsaba\|Békéscsabától]] 22 km-re található.
-	Szomszédos települései: [[Nagyszénás]], Orosháza, [[Gerendás]], [[Telekgerendás]], [[Kondoros]] és [[Kétsoprony]].	+	Szomszédos települései: [[Nagyszénás]], Orosháza, [[Gerendás]], [[Telekgerendás]], [[Kondoros]] és [[Kétsoprony]].

	== Történet ==		== Történet ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik. Nevének jelentése homok. Orosházától 16 km-re, [[Békéscsaba|Bék…”

2020-01-14T17:12:09Z

Új oldal, tartalma: „'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik. Nevének jelentése homok. Orosházától 16 km-re, [[Békéscsaba|Bék…”

Új lap

'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik.

Nevének jelentése homok.

[[Orosháza|Orosházától]] 16 km-re, [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 22 km-re található.
Szomszédos települései: [[Nagyszénás]], Orosháza, [[Gerendás]], [[Telekgerendás]], [[Kondoros]] és [[Kétsoprony]].

== Történet ==
Ásatások alapján [[1150|1150-ben]] templomos faluként létezett.
'''Első említése [[1456|1456-ra]] datálható''', a Szentetornyához tartozó pusztaként említik.
Első ismert lakosa egy jobbágy, Kis Kelemen volt, [[1471|1471-ben]] pedig egy Elekes Gergely nevű csorvási bírót jegyeztek le.
A következő évszázadban Csorvás bővült, ugyanakkor jobbágyai oly szegénységben éltek, hogy az [[1550|1550-es]] években csak néhány kapu adózott.
[[1560|1560-ra]] nemhogy nem tudtak fizetni, egyes jobbágyok még hátralékban is maradtak.
[[1562|1562-ben]] sem javult a helyzet, [[1564|1564-ben]] kezdődött meg lassan a viszonyok rendeződése.
'''A 16. század végére Csorvás újfent elnéptelenedett''', templomának köveit is széthordták (főként a hódmezővásárhelyiek).

A puszta [[1720|1720-ban]] '''[[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]] tulajdonába került''', [[1730]] és [[1744]] között pedig a bolgár elődökkel rendelkező Kacsemag család bérelte.
[[1745|1745-ben]] egyik felét, majd tíz évvel később a másik felét is [[Gyula]] lakosai kapták meg évi 1000 Ft haszonbérért.
A 18. század végére a terület egy része albérleti viszonyba került és elkezdett népesedni.
'''[[1857]]. [[december 3.|december 3-tól]] önálló''', adózó település lett.
[[1858|1858-ban]] a legelő elkülönítése és a tagosítás megtörténte után, Gyula polgárainak egy része ide költözött és itt telepedett le.
[[1890|1890-ben]] 536 ház állt és 4 249-en lakosa volt.
A huszadik század elejétől [[1950|1950-ig]], majd [[1970|1970-től]] újra '''nagyközség''' volt.
Csorvást '''[[2005]]. [[július 1.|július 1-jén]] várossá nyilvánították'''.

== Gazdaság ==
Lakóinak többsége a 16. században földműveléssel foglalkozott. Lakosainak száma akkoriban 280 körül mozgott.
A '''posta''' [[1858|1858-ban]] létesült.
[[1871|1871-ben]] '''vasútállomás''' épült, mely igencsak megnövelte a település jelentőségét.
Csorváson heves pusztai élet zajlott annak minden velejárójával (gulyákkal, pásztorokkal, betyárokkal). A 19. század végére az élet itt is átállt a stagnáló földművelésre.

Területe 9 018 ha, népessége 4 871 fő (2019. január 1.).
Roma és szlovák nemzetiségi önkormányzattal is rendelkezik.

A város országos jelentőségű természeti értékekkel is rendelkezik.
A '''védett növény- és állatvilág''' a Körös–Maros Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik.
'''Mágocs-ér''' néven kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe is van.
Itt fedezték fel [[1935|1935-ben]] '''a volgamenti héricset''', melyet [[1971|1971-ben]] '''védetté nyilvánítottak'''.

== Kultúra ==
Az éves rendezvényekkel nemzetközi hírnevet szerzett a város. A helyi nemzetiségi önkormányzatok fellépéseivel élénk kulturális élet folyik.
A helyi '''Művelődési ház''' rendelkezik könyvtárral, színházteremmel, iskolával, valamint alkalmilag mozival is.
A város gazdag kulturális örökségéből kiemelendő a '''Hudák-szövőműhely''', a '''Csorvási Hímzőkör''', valamint '''Csarejs Jánosné''' festőnő.

== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
* A Bartók-család síremléke
* A Csorvási Kisvasút emlékhelye
* Arany János úti Általános Iskola: [[1906|1906-ban]] adták át, a városházához hasonlóan romantikus stílusjegyekkel rendelkezik.
* Avilai Szent Teréz szobra
* Békéscsabai utca 3. szám alatti lakóház: szlovák építészeti hagyományokat követ. Előtornácos, „podsztyenkás” ház.
* Elekes malom: a korábban meglévő kismalom gőzmalommá vált Elekes (Englender) József alatt.
* Evangélikus templom
* Gróf Wenckheim Károly síremléke
* Helytörténeti Kiállítás: az Arany János u. 8. szám alatt található állandó és időszaki látnivalókkal.
* I. Világháborús emlékmű
* II. Világháborús emlékmű
* Károly majori magtárépület: valószínűleg [[Ybl Miklós (1814-1891)|Ybl Miklós]] tervei alapján készült. Innen indult az egykori kisvasút.
* Katolikus templom
* Kölcsey utca 10. szám alatti lakóház: az 1900-as évek elején készült el. Egy hálás beteg építtette doktorának utcafrontos száraz bejárós kapuval, mely mára szinte teljesen eltűnt.
* Milleniumi díszkút
* Művelődési ház: [[1990|1990-ben]] épült, modern építészeti elemekkel rendelkezik és előrelátó megoldásokkal készült el.
* Ortodox imaház
* Református templom
* Rudolf majori kastély: [[1925]]–[[1928|28]] között épült vadászkastélyként.
* Stojanovits Szilárd, szabadságharcos nemzetőrkapitány szobra
* Trianoni emlékmű
* Városháza: [[1912|1912-ben]] épült és helyi védelem alatt álló építészeti értéknek minősül.
* Wenckheim malom: [[1920]]–[[1922|22]] között épült és Wenckheim Matild tulajdonában volt.

'''Rendezvények'''
* Csorvási Búcsú: minden évben a Teréz-napot követő vasárnapon kerül megrendezésre [[október 15.]] után.
* Csorvási Gazdanap és Kettesfogathajtó Verseny: minden év szeptemberében kerül megrendezésre.
* Nemzetközi Népzenei Verseny: a [[március 25.|március 25-ét]] követő vasárnapon Bartók Bélára és családjára emlékezik a város, akinek szülei itt házasodtak össze.
* A Várossá Nyilvánítás Megemlékezése minden év [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] kerül megrendezésre.

== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csorvás város. [https://www.csorvas.hu/files2/Csorvas_varos_kiadvany2017.pdf Csorvás : Csorvás Város Önkormányzata, 2017] (Látogatva: 2020. 01. 14.)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 14.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Gyönyörű átok volt festeni : Csarejs Jánosné Harbovszki Ilona életútja = Bola to krásna kliatba mal'ovat : zivotná put' Heleny Carejsovej Hrabovskej, 1930–1998. Szerk. Papp János. Békéscsaba : Csabai Szlov. Szerv. ; Csorvás : Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös–Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008

== Külső hivatkozások ==
* [https://csorvastortenete.gportal.hu/ Csorvás története cikkekben]
* Csorvás város [https://www.csorvas.hu/ honlapja]
* Csorvás Város Önkormányzatának [https://www.facebook.com/csorvasvarosonkormanyzata/ Facebook oldala]

[[Kategória:Települések]]

Csorvás - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

Jzoltan: Címer feltöltése

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik. Nevének jelentése homok. Orosházától 16 km-re, [[Békéscsaba|Bék…”