Cseres Tibor (1915–1993) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése, korrekció

2021-05-24T13:18:59Z

Kép feltöltése, korrekció

←Régebbi változat		A lap 2021. május 24., 13:18-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Cseres Tibor fortepan 129731.jpg\|bélyegkép\|300px\|Cseres Tibor]]
	'''Cseres Tibor Gyergyóremetén született [[1915]]. [[április 1.\|április 1-jén]], Portik Cseres Tibor néven.''' Édesapja moldvai favágó volt, majd hároméves katonai szolgálat után császári testőr a bécsi udvarban, ahol az őrmesterségig vitte; közben egy gazdálkodó lányát vette el feleségül szülőfalujában. A család felváltva Gyergyóremetén, Budapesten és Bécsben lakott. Cseres apja [[1917\|1917-ben]] csendőrnek állt Erdélyben, a második román betöréskor pedig beállt a székely hadosztályba. Román fogságba esett, Brassóba vitték, ahonnan munka közben megszökött, és átjött Magyarországra, ahol kertészeti munkás lett. A család [[1922\|1922-ben]] követte, de az édesanya korán meghalt.		'''Cseres Tibor Gyergyóremetén született [[1915]]. [[április 1.\|április 1-jén]], Portik Cseres Tibor néven.''' Édesapja moldvai favágó volt, majd hároméves katonai szolgálat után császári testőr a bécsi udvarban, ahol az őrmesterségig vitte; közben egy gazdálkodó lányát vette el feleségül szülőfalujában. A család felváltva Gyergyóremetén, Budapesten és Bécsben lakott. Cseres apja [[1917\|1917-ben]] csendőrnek állt Erdélyben, a második román betöréskor pedig beállt a székely hadosztályba. Román fogságba esett, Brassóba vitték, ahonnan munka közben megszökött, és átjött Magyarországra, ahol kertészeti munkás lett. A család [[1922\|1922-ben]] követte, de az édesanya korán meghalt.

	Cseres Tibor az '''elemi iskolát a szülőfalujában végezte, Marosvásárhelyen, majd Budapesten járt középiskolába. [[1933\|1933-ban]] Budapesten érettségizett''', aztán több egyetemen jogi, állatorvosi és bölcsészeti előadásokat hallgatott, míg végül '''[[1937\|1937-ben]] Kolozsváron közgazdász oklevelet szerzett'''.		Cseres Tibor az '''elemi iskolát a szülőfalujában végezte, Marosvásárhelyen, majd Budapesten járt középiskolába. [[1933\|1933-ban]] Budapesten érettségizett''', aztán több egyetemen jogi, állatorvosi és bölcsészeti előadásokat hallgatott, míg végül '''[[1937\|1937-ben]] Kolozsváron közgazdász oklevelet szerzett'''.

-	[[1935\|1935-ben]] a Válasz c. folyóirat munkatársa lett. '''[[1937]]‒[[1938]]-ban a [[Békésmegyei Közlöny]] szerkesztője volt [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' [[1938]] végétől gyakran teljesített katonai szolgálatot, a második világháború végéig összesen 56 hónapot szolgált. [[1944]] őszén hadnagyként megszökött a frontról. [[1945]]–[[1946]]-ban ismét Békéscsabán újságíró, '''a [[Viharsarok]] című munkás- és parasztújság egyik alapítója és felelős szerkesztője''' volt. [[1947\|1947-ben]] Budapesten miniszteri tanácsos, ettől az évtől kezdve szabadfoglalkozású író, [[1951]]‒[[1956]]-ig az Irodalmi Újság, [[1963]]‒[[1970]]-ig pedig az Élet és Irodalom munkatársa. Több évtizedig a főváros XII. kerületének, Németvölgynek a lakója volt.	+	[[1935\|1935-ben]] a ''Válasz'' c. folyóirat munkatársa lett. '''[[1937]]‒[[1938]]-ban a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' szerkesztője volt [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' [[1938]] végétől gyakran teljesített katonai szolgálatot, a második világháború végéig összesen 56 hónapot szolgált. [[1944]] őszén hadnagyként megszökött a frontról. [[1945]]–[[1946]]-ban ismét Békéscsabán újságíró, '''a ''[[Viharsarok]]'' című munkás- és parasztújság egyik alapítója és felelős szerkesztője''' volt. [[1947\|1947-ben]] Budapesten miniszteri tanácsos, ettől az évtől kezdve szabadfoglalkozású író, [[1951]]‒[[1956]]-ig az ''Irodalmi Újság'', [[1963]]‒[[1970]]-ig pedig az ''Élet és Irodalom'' munkatársa. Több évtizedig a főváros XII. kerületének, Németvölgynek a lakója volt.

	Élete folyamán '''sok díjjal tüntették ki''', ezek közül a legrangosabbak a József Attila- és a Kossuth-díj. Újságíróként, dokumentaristaként, riporterként is számon tartották. Cseres Tibor 78 éves korában, '''[[1993]]. [[május 24.\|május 24-én]] hunyt el Budapesten'''.		Élete folyamán '''sok díjjal tüntették ki''', ezek közül a legrangosabbak a József Attila- és a Kossuth-díj. Újságíróként, dokumentaristaként, riporterként is számon tartották. Cseres Tibor 78 éves korában, '''[[1993]]. [[május 24.\|május 24-én]] hunyt el Budapesten'''.
12. sor:		13. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	=== Az Írószövetség élén ===		=== Az Írószövetség élén ===
-	Cseres Tibor [[1983\|1983-ban]] mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposium jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. [[1984]]. [[június 6.\|június 6-án]] Csurka Istvánnal és Mészöly Miklóssal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, akinek bírósági tárgyalásán személyesen is megjelentek.	+	Cseres Tibor [[1983\|1983-ban]] mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az ''Új Symposium'' jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. [[1984]]. [[június 6.\|június 6-án]] Csurka Istvánnal és Mészöly Miklóssal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, akinek bírósági tárgyalásán személyesen is megjelentek.

	'''[[1987]] és [[1989]] között a Magyar Írószövetsége elnöke volt.''' Kiállt a magyar írók mellett egy olyan korban, amikor szilenciumra ítéltek sok olyan értelmiségit, aki a rendszer ellen véleményt nyilvánított. [[1988\|1988-ban]] a szövetség nyílt levélben kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen.		'''[[1987]] és [[1989]] között a Magyar Írószövetsége elnöke volt.''' Kiállt a magyar írók mellett egy olyan korban, amikor szilenciumra ítéltek sok olyan értelmiségit, aki a rendszer ellen véleményt nyilvánított. [[1988\|1988-ban]] a szövetség nyílt levélben kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen.
19. sor:		20. sor:

	=== Írói munkássága ===		=== Írói munkássága ===
-	Cseres Tibor műveiben '''a magyar történelem sorsfordító időszakait ábrázolja'''. Írásai elsősorban azok számára értékesek és érdekesek, akiket foglalkoztat '''az erdélyi értelmiségi sors és általában Erdély múltja'''. Alkotói pályáját '''versírással kezdte, Palos Tibor néven''' két verseskötetet ‒ Tájkép, elöl guggolva én és Zöld levél árnyéka ‒ jelentetett meg Békéscsabán [[1937\|1937-ben]], illetve [[1942\|1942-ben]]. Közben '''novellákat és elbeszéléseket is írt''', melyeknek világa a falusi életmód; ezek már a világháború után láttak napvilágot. [[1955\|1955-ig]] írói munkássága mélyponton van, próbál alkalmazkodni a kor munkás-paraszt diktatúrájának irodalom- és kultúrpolitikájához. Elbeszéléseket, verseket, regényeket, színjátékokat, riportokat írt. Az [[1956\|1956-ban]] kiadott Here-báró című regénye Örkény István figyelmét is felkeltette.	+	Cseres Tibor műveiben '''a magyar történelem sorsfordító időszakait ábrázolja'''. Írásai elsősorban azok számára értékesek és érdekesek, akiket foglalkoztat '''az erdélyi értelmiségi sors és általában Erdély múltja'''. Alkotói pályáját '''versírással kezdte, Palos Tibor néven''' két verseskötetet ‒ ''Tájkép, elöl guggolva én'' és ''Zöld levél árnyéka'' ‒ jelentetett meg Békéscsabán [[1937\|1937-ben]], illetve [[1942\|1942-ben]]. Közben '''novellákat és elbeszéléseket is írt''', melyeknek világa a falusi életmód; ezek már a világháború után láttak napvilágot. [[1955\|1955-ig]] írói munkássága mélyponton van, próbál alkalmazkodni a kor munkás-paraszt diktatúrájának irodalom- és kultúrpolitikájához. Elbeszéléseket, verseket, regényeket, színjátékokat, riportokat írt. Az [[1956\|1956-ban]] kiadott ''Here-báró'' című regénye Örkény István figyelmét is felkeltette.

-	'''A hatvanas évektől kezdve komoly sikereket könyvelhet el.''' [[1964\|1964-ben]] a Hideg napok című regényében a téma meglepő újdonságról árulkodik: Magyarország a második világháborúban, az újvidéki lakosság elleni [[1942\|1942-es]] atrocitásokra fókuszálva. A regényt angol, francia, horvát, lengyel, német, orosz, román és szerb nyelvre is lefordították. '''A Hideg napok megfilmesítették, forgatókönyvét Cseres Tibor maga írta'''; Kovács András fekete-fehér játékfilmjét [[1966\|1966-ban]] mutatták be, a film fődíjat nyert a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon, melyen a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díjában is részesült, továbbá az [[1967\|1967-es]] Magyar Filmszemle fődíját nyerte. Cseres Tibor jelentősebb művei közé tartoznak még a Játékosok és szeretők ([[1970]]), a Parázna szobrok ([[1976]]), a Vízaknai csaták ([[1988]]) és a Vérbosszú Bácskában ([[1991]]) című regények.	+	'''A hatvanas évektől kezdve komoly sikereket könyvelhet el.''' [[1964\|1964-ben]] a ''Hideg napok'' című regényében a téma meglepő újdonságról árulkodik: Magyarország a második világháborúban, az újvidéki lakosság elleni [[1942\|1942-es]] atrocitásokra fókuszálva. A regényt angol, francia, horvát, lengyel, német, orosz, román és szerb nyelvre is lefordították. '''A ''Hideg napok'' megfilmesítették, forgatókönyvét Cseres Tibor maga írta'''; Kovács András fekete-fehér játékfilmjét [[1966\|1966-ban]] mutatták be, a film fődíjat nyert a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon, melyen a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díjában is részesült, továbbá az [[1967\|1967-es]] Magyar Filmszemle fődíját nyerte. Cseres Tibor jelentősebb művei közé tartoznak még a ''Játékosok és szeretők'' ([[1970]]), a ''Parázna szobrok'' ([[1976]]), a ''Vízaknai csaták'' ([[1988]]) és a ''Vérbosszú Bácskában'' ([[1991]]) című regények.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
86. sor:		87. sor:
	== Források ==		== Források ==
	* 97 éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)		* 97 éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
		+	* Cseres Tibor. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Cseres_Tibor Wikipedia] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
	* Cseres Tibor: Here-báró ; Ember fia és farkasa ; Fekete rózsa. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Cseres Tibor: Here-báró ; Ember fia és farkasa ; Fekete rózsa. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Dénes László: Száz éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)		* Dénes László: Száz éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
	* Hideg napok. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hideg_napok Wikipedia] (Látogatva: 2018. 04. 25.)		* Hideg napok. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hideg_napok Wikipedia] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
-	* Cseres Tibor. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Cseres_Tibor Wikipedia] (Látogatva: 2018. 04. 25.)	+	* Új magyar életrajzi lexikon, főszerk.: Markó László, Budapest : Magyar Könyvklub, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Új magyar életrajzi lexikon, főszerk.: Markó László, Budapest : Magyar Könyvklub, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Furkó Zoltán: Cseres Tibor és kora. Budapest : Szenci Molnár Társaság, 2005.	+	* Furkó Zoltán: Cseres Tibor és kora. Budapest : Szenci Molnár Társaság, 2005
-	* Zappe László: Cseres Tibor. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Zappe László: Cseres Tibor. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]

Jzoltan: + Kossuth-díjasok kategória

2021-03-23T08:55:06Z

+ Kossuth-díjasok kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 23., 08:55-kori változata
101. sor:		101. sor:
	[[Kategória:Irodalmárok]]		[[Kategória:Irodalmárok]]
	[[Kategória:Újságírók]]		[[Kategória:Újságírók]]
		+	[[Kategória:Kossuth-díjasok]]

Jzoltan: Cseres Tibor (1915‒1993) lapot átneveztem Cseres Tibor (1915–1993) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-09T12:35:18Z

Cseres Tibor (1915‒1993) lapot átneveztem Cseres Tibor (1915–1993) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 9., 12:35-kori változata

Jzoltan: A Válasz munkatársa + forrás

2020-01-08T16:11:22Z

A Válasz munkatársa + forrás

←Régebbi változat		A lap 2020. január 8., 16:11-kori változata
5. sor:		5. sor:

	Cseres Tibor az '''elemi iskolát a szülőfalujában végezte, Marosvásárhelyen, majd Budapesten járt középiskolába. [[1933\|1933-ban]] Budapesten érettségizett''', aztán több egyetemen jogi, állatorvosi és bölcsészeti előadásokat hallgatott, míg végül '''[[1937\|1937-ben]] Kolozsváron közgazdász oklevelet szerzett'''.		Cseres Tibor az '''elemi iskolát a szülőfalujában végezte, Marosvásárhelyen, majd Budapesten járt középiskolába. [[1933\|1933-ban]] Budapesten érettségizett''', aztán több egyetemen jogi, állatorvosi és bölcsészeti előadásokat hallgatott, míg végül '''[[1937\|1937-ben]] Kolozsváron közgazdász oklevelet szerzett'''.
-	'''	+
-	[[1937]]‒[[1938]]-ban a [[Békésmegyei Közlöny]] szerkesztője volt [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' [[1938]] végétől gyakran teljesített katonai szolgálatot, a második világháború végéig összesen 56 hónapot szolgált. [[1944]] őszén hadnagyként megszökött a frontról. [[1945]]–[[1946]]-ban ismét Békéscsabán újságíró, '''a [[Viharsarok]] című munkás- és parasztújság egyik alapítója és felelős szerkesztője''' volt. [[1947\|1947-ben]] Budapesten miniszteri tanácsos, ettől az évtől kezdve szabadfoglalkozású író, [[1951]]‒[[1956]]-ig az Irodalmi Újság, [[1963]]‒[[1970]]-ig pedig az Élet és Irodalom munkatársa. Több évtizedig a főváros XII. kerületének, Németvölgynek a lakója volt.	+	[[1935\|1935-ben]] a Válasz c. folyóirat munkatársa lett. '''[[1937]]‒[[1938]]-ban a [[Békésmegyei Közlöny]] szerkesztője volt [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' [[1938]] végétől gyakran teljesített katonai szolgálatot, a második világháború végéig összesen 56 hónapot szolgált. [[1944]] őszén hadnagyként megszökött a frontról. [[1945]]–[[1946]]-ban ismét Békéscsabán újságíró, '''a [[Viharsarok]] című munkás- és parasztújság egyik alapítója és felelős szerkesztője''' volt. [[1947\|1947-ben]] Budapesten miniszteri tanácsos, ettől az évtől kezdve szabadfoglalkozású író, [[1951]]‒[[1956]]-ig az Irodalmi Újság, [[1963]]‒[[1970]]-ig pedig az Élet és Irodalom munkatársa. Több évtizedig a főváros XII. kerületének, Németvölgynek a lakója volt.

	Élete folyamán '''sok díjjal tüntették ki''', ezek közül a legrangosabbak a József Attila- és a Kossuth-díj. Újságíróként, dokumentaristaként, riporterként is számon tartották. Cseres Tibor 78 éves korában, '''[[1993]]. [[május 24.\|május 24-én]] hunyt el Budapesten'''.		Élete folyamán '''sok díjjal tüntették ki''', ezek közül a legrangosabbak a József Attila- és a Kossuth-díj. Újságíróként, dokumentaristaként, riporterként is számon tartották. Cseres Tibor 78 éves korában, '''[[1993]]. [[május 24.\|május 24-én]] hunyt el Budapesten'''.
86. sor:		86. sor:
	== Források ==		== Források ==
	* 97 éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)		* 97 éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
		+	* Cseres Tibor: Here-báró ; Ember fia és farkasa ; Fekete rózsa. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Dénes László: Száz éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)		* Dénes László: Száz éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
	* Hideg napok. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hideg_napok Wikipedia] (Látogatva: 2018. 04. 25.)		* Hideg napok. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hideg_napok Wikipedia] (Látogatva: 2018. 04. 25.)

Jzoltan: + Lásd még

2018-05-07T19:40:06Z

+ Lásd még

←Régebbi változat		A lap 2018. május 7., 19:40-kori változata
79. sor:		79. sor:
	* Kentaurok és kentaurnők (regény, 1993)		* Kentaurok és kentaurnők (regény, 1993)
	* Felhők fölött száll a sas (elbeszélések, esszék, 1993)		* Felhők fölött száll a sas (elbeszélések, esszék, 1993)
		+
		+	== Lásd még ==
		+	* [[Békésmegyei Közlöny]]
		+	* [[Viharsarok]]

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: /* Kapcsolódó irodalom */ kategória beszúrása

2018-05-07T19:38:54Z

Kapcsolódó irodalom: kategória beszúrása

←Régebbi változat		A lap 2018. május 7., 19:38-kori változata
92. sor:		92. sor:

	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsaba]]
	[[Kategória:Irodalmárok]]		[[Kategória:Irodalmárok]]
	[[Kategória:Újságírók]]		[[Kategória:Újságírók]]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „író, újságíró == Élete == '''Cseres Tibor Gyergyóremetén született 1915. április 1-jén, Portik Cseres Tibor néven.''' Édesapja moldvai f…”

2018-05-07T19:03:11Z

Új oldal, tartalma: „író, újságíró == Élete == '''Cseres Tibor Gyergyóremetén született 1915. április 1-jén, Portik Cseres Tibor néven.''' Édesapja moldvai f…”

Új lap

író, újságíró

== Élete ==
'''Cseres Tibor Gyergyóremetén született [[1915]]. [[április 1.|április 1-jén]], Portik Cseres Tibor néven.''' Édesapja moldvai favágó volt, majd hároméves katonai szolgálat után császári testőr a bécsi udvarban, ahol az őrmesterségig vitte; közben egy gazdálkodó lányát vette el feleségül szülőfalujában. A család felváltva Gyergyóremetén, Budapesten és Bécsben lakott. Cseres apja [[1917|1917-ben]] csendőrnek állt Erdélyben, a második román betöréskor pedig beállt a székely hadosztályba. Román fogságba esett, Brassóba vitték, ahonnan munka közben megszökött, és átjött Magyarországra, ahol kertészeti munkás lett. A család [[1922|1922-ben]] követte, de az édesanya korán meghalt.

Cseres Tibor az '''elemi iskolát a szülőfalujában végezte, Marosvásárhelyen, majd Budapesten járt középiskolába. [[1933|1933-ban]] Budapesten érettségizett''', aztán több egyetemen jogi, állatorvosi és bölcsészeti előadásokat hallgatott, míg végül '''[[1937|1937-ben]] Kolozsváron közgazdász oklevelet szerzett'''.
'''
[[1937]]‒[[1938]]-ban a [[Békésmegyei Közlöny]] szerkesztője volt [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' [[1938]] végétől gyakran teljesített katonai szolgálatot, a második világháború végéig összesen 56 hónapot szolgált. [[1944]] őszén hadnagyként megszökött a frontról. [[1945]]–[[1946]]-ban ismét Békéscsabán újságíró, '''a [[Viharsarok]] című munkás- és parasztújság egyik alapítója és felelős szerkesztője''' volt. [[1947|1947-ben]] Budapesten miniszteri tanácsos, ettől az évtől kezdve szabadfoglalkozású író, [[1951]]‒[[1956]]-ig az Irodalmi Újság, [[1963]]‒[[1970]]-ig pedig az Élet és Irodalom munkatársa. Több évtizedig a főváros XII. kerületének, Németvölgynek a lakója volt.

Élete folyamán '''sok díjjal tüntették ki''', ezek közül a legrangosabbak a József Attila- és a Kossuth-díj. Újságíróként, dokumentaristaként, riporterként is számon tartották. Cseres Tibor 78 éves korában, '''[[1993]]. [[május 24.|május 24-én]] hunyt el Budapesten'''.

== Munkássága ==
=== Az Írószövetség élén ===
Cseres Tibor [[1983|1983-ban]] mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposium jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. [[1984]]. [[június 6.|június 6-án]] Csurka Istvánnal és Mészöly Miklóssal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, akinek bírósági tárgyalásán személyesen is megjelentek.

'''[[1987]] és [[1989]] között a Magyar Írószövetsége elnöke volt.''' Kiállt a magyar írók mellett egy olyan korban, amikor szilenciumra ítéltek sok olyan értelmiségit, aki a rendszer ellen véleményt nyilvánított. [[1988|1988-ban]] a szövetség nyílt levélben kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen.

Cseres Tibornak a rendszerváltás idején állítólag felajánlották a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöki tisztét. [[1990]] februárjában Németh Miklós miniszterelnök felkérte, hogy vegyen részt a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság munkájában. A magyar PEN klub tiszteletbeli tagjává választották. Az írószövetség választmányi tagjaként, a Füst Milán prózaírói jutalom kuratóriumának, valamint a Holland‒Magyar Kulturális Egyesületnek az elnökeként is tevékenykedett. Segítette a Tokaji Írótábort, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalakítását, a Kortárs és a Magyar Napló erősítését, a Lyukasóra indítását.

=== Írói munkássága ===
Cseres Tibor műveiben '''a magyar történelem sorsfordító időszakait ábrázolja'''. Írásai elsősorban azok számára értékesek és érdekesek, akiket foglalkoztat '''az erdélyi értelmiségi sors és általában Erdély múltja'''. Alkotói pályáját '''versírással kezdte, Palos Tibor néven''' két verseskötetet ‒ Tájkép, elöl guggolva én és Zöld levél árnyéka ‒ jelentetett meg Békéscsabán [[1937|1937-ben]], illetve [[1942|1942-ben]]. Közben '''novellákat és elbeszéléseket is írt''', melyeknek világa a falusi életmód; ezek már a világháború után láttak napvilágot. [[1955|1955-ig]] írói munkássága mélyponton van, próbál alkalmazkodni a kor munkás-paraszt diktatúrájának irodalom- és kultúrpolitikájához. Elbeszéléseket, verseket, regényeket, színjátékokat, riportokat írt. Az [[1956|1956-ban]] kiadott Here-báró című regénye Örkény István figyelmét is felkeltette.

'''A hatvanas évektől kezdve komoly sikereket könyvelhet el.''' [[1964|1964-ben]] a Hideg napok című regényében a téma meglepő újdonságról árulkodik: Magyarország a második világháborúban, az újvidéki lakosság elleni [[1942|1942-es]] atrocitásokra fókuszálva. A regényt angol, francia, horvát, lengyel, német, orosz, román és szerb nyelvre is lefordították. '''A Hideg napok megfilmesítették, forgatókönyvét Cseres Tibor maga írta'''; Kovács András fekete-fehér játékfilmjét [[1966|1966-ban]] mutatták be, a film fődíjat nyert a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon, melyen a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díjában is részesült, továbbá az [[1967|1967-es]] Magyar Filmszemle fődíját nyerte. Cseres Tibor jelentősebb művei közé tartoznak még a Játékosok és szeretők ([[1970]]), a Parázna szobrok ([[1976]]), a Vízaknai csaták ([[1988]]) és a Vérbosszú Bácskában ([[1991]]) című regények.

== Díjak, kitüntetések ==
* József Attila-díj (1951, 1955, 1965)
* Kossuth-díj (1975)
* A Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
* A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1985)
* Fitz József-díj (1988)
* SZOT-díj (1988)
* Kortárs-díj (1990)
* A Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1990)
* Az Év Könyve díj (1991)
* A Magyar Művészetért Alapítvány díja (1991)

== Emlékezete ==
* Cseres Tibornak '''Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek, emlékét társaság ápolja'''.
* Az 1990-es évek közepe óta a gyergyóremetei Fráter György iskolában április utolsó péntekjén '''Cseres Tibor-napot tartanak''', anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel.
* Tiszteletére [[2001|2001-ben]] egykori lakhelyén, '''Budapest XII. kerületében''', a Tartsay Vilmos utca 20. szám alatt '''emléktáblát helyezett el''' az önkormányzat és az Írószövetség.

== Főbb művei ==
* Tájkép, elöl guggolva én (versek, 1937)
* Zöld levél árnyéka (versek, 1942)
* Földet íratok (elbeszélések, 1945)
* Ének a termelőszövetkezetekről (versek, 1950)
* Tűz Hódréten (regény, 1950)
* Tél és nyár (elbeszélések, 1952)
* Embernek próbája, avagy kocsivásár (elbeszélések, 1953)
* Nádudvari emberek (riportok, 1953)
* Magyar írók Bulgáriában (útinapló, Szeberényi Lehellel és Vészi Endrével, 1953)
* Térdig érő tenger (regény, 1954)
* Zsebek és emberek (színmű, 1954)
* Fergeteg fia (elbeszélések, 1954)
* Fiúnézőben (színmű, 1956)
* Here-báró (regény, 1956)
* Különböző szerelmek (elbeszélések, 1957)
* Az utolsó bűbájos meg a tanítványa (regény, 1959)
* Várakozó özvegyek (elbeszélések, 1960)
* Pesti háztetők (regény, 1961)
* Búcsú nélkül (regény és elbeszélések, 1964)
* Fenn az égen száll egy sas (regény, 1964)
* Hideg napok (regény és színmű, 1964)
* Fekete rózsa (regény, 1966)
* Bizonytalan század (regény, 1968)
* A kétszázötven éves Békéscsaba (fotóalbum, 1969)
* Játékosok és szeretők (regény, 1970)
* Hol a kódex? (cikkek, karcolatok, 1971)
* Itt a földön is (elbeszélések, 1973)
* Siratóének (kisregény, elbeszélések, 1975)
* Parázna szobrok (regény, 1976)
* Elveszített és megőrzött képek (cikkek, 1978)
* Én, Kossuth Lajos. Levelek Turinból (életrajzi regény, 1981)
* Igazolatlanul jelen (publicisztikai iratok, elbeszélések, emlékiratok, 1985)
* Perbeszédek és párbeszédek (vitairatok, interjúk, 1986)
* Vízaknai csaták (regény, 1988)
* Őseink kertje, Erdély (regény, 1990)
* Vérbosszú Bácskában (regény, 1991)
* Kentaurok és kentaurnők (regény, 1993)
* Felhők fölött száll a sas (elbeszélések, esszék, 1993)

== Források ==
* 97 éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
* Dénes László: Száz éve született Cseres Tibor. In: [http://olvasoterem.com/blog/2012/04/01/97-eve-szuletett-cseres-tibor/ olvasoterem.com] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
* Hideg napok. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hideg_napok Wikipedia] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
* Cseres Tibor. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Cseres_Tibor Wikipedia] (Látogatva: 2018. 04. 25.)
* Új magyar életrajzi lexikon, főszerk.: Markó László, Budapest : Magyar Könyvklub, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Furkó Zoltán: Cseres Tibor és kora. Budapest : Szenci Molnár Társaság, 2005.
* Zappe László: Cseres Tibor. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Újságírók]]