Csabagyöngye szőlő - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-31T09:42:58Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 31., 09:42-kori változata
19. sor:		19. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* A [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|békéscsabai kulturális központ]] a Csabagyöngye nevet viseli.	+	* A [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|békéscsabai kulturális központ]] a Csabagyöngye nevet viseli.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-18T09:01:04Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 18., 09:01-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Csabagyongye Gyumolcskertesz 1904.jpg\|bélyegkép\|400px\|Csabagyöngye szőlő]]		[[Fájl:Csabagyongye Gyumolcskertesz 1904.jpg\|bélyegkép\|400px\|Csabagyöngye szőlő]]
-	A Csabagyöngye szőlő [[Békéscsaba\|Békéscsabáról]], [[Stark Adolf (~~1834-1910~~)\|Stark Adolf]] kereskedő Széchenyi utcai kertjéből indult világkörüli útjára. Stark abban az időben kezdte szőlészeti munkásságát, amikor szokássá vált a szőlő nemesítése, a magoncok nevelése. Kísérletei során az elvetett magokból nemesítette ki a különböző fajtákat.	+	A Csabagyöngye szőlő [[Békéscsaba\|Békéscsabáról]], [[Stark Adolf (1834–1910)\|Stark Adolf]] kereskedő Széchenyi utcai kertjéből indult világkörüli útjára. Stark abban az időben kezdte szőlészeti munkásságát, amikor szokássá vált a szőlő nemesítése, a magoncok nevelése. Kísérletei során az elvetett magokból nemesítette ki a különböző fajtákat.

	== Története ==		== Története ==
	A Csabagyöngye szőlő a német '''Bronnerstraube és a Muscat ottonel fajtákból származtatott'''. Stark Adolf '''Mathiász Jánostól szerezte a magokat'''.		A Csabagyöngye szőlő a német '''Bronnerstraube és a Muscat ottonel fajtákból származtatott'''. Stark Adolf '''Mathiász Jánostól szerezte a magokat'''.

-	A Csabagyöngye '''a legkorábban érő muskotályos fajta'''. A világon sehol sem tudtak korábban termő csemegeszőlőt előállítani. Első leírását [[1900\|1900-ban]] a gyulai Domokos János közölte a Borászati ~~Lapokban~~. Vesszője [[1901\|1901-től]] volt kapható.	+	A Csabagyöngye '''a legkorábban érő muskotályos fajta'''. A világon sehol sem tudtak korábban termő csemegeszőlőt előállítani. Első leírását [[1900\|1900-ban]] a gyulai Domokos János közölte a ''Borászati Lapok''ban. Vesszője [[1901\|1901-től]] volt kapható.

	Napjainkban a világ valamennyi szőlőtermesztő területén termesztik. Még japán szőlőtermesztők körében is nagy népszerűségnek örvend. '''Újabb fajták előállítására is fölhasználták''', például a Szőlőskertek királynőjéhez.		Napjainkban a világ valamennyi szőlőtermesztő területén termesztik. Még japán szőlőtermesztők körében is nagy népszerűségnek örvend. '''Újabb fajták előállítására is fölhasználták''', például a Szőlőskertek királynőjéhez.

Jzoltan: Képkorrekció

2020-06-16T13:25:58Z

Képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. június 16., 13:25-kori változata
11. sor:		11. sor:
	A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának bemutató gazdaságában, Kisfáiban fólia sátrat állítottak a Csabagyöngye szőlő fölé. A védett vesszők korábban kezdtek el hajtani, mint a szabadban levők. A fólia alatti vesszőkön borsó nagyságú szemek teremtek, míg a szabadban levők még csak akkor kezdtek el virágozni. Így sokkal korábban szedhették a szőlőt. A Csabagyöngye szőlőfajtát Magyarországon '''elsősorban a Balaton környékén és a Mátra vidéken termesztik'''. A belőle készült primőr borok megőrzik a szőlő frissességét, gyümölcsösségét. Erjedést követően azonnal palackba zárják így szeptember elejére az üzletekbe kerülhet.		A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának bemutató gazdaságában, Kisfáiban fólia sátrat állítottak a Csabagyöngye szőlő fölé. A védett vesszők korábban kezdtek el hajtani, mint a szabadban levők. A fólia alatti vesszőkön borsó nagyságú szemek teremtek, míg a szabadban levők még csak akkor kezdtek el virágozni. Így sokkal korábban szedhették a szőlőt. A Csabagyöngye szőlőfajtát Magyarországon '''elsősorban a Balaton környékén és a Mátra vidéken termesztik'''. A belőle készült primőr borok megőrzik a szőlő frissességét, gyümölcsösségét. Erjedést követően azonnal palackba zárják így szeptember elejére az üzletekbe kerülhet.

-	[[Fájl:Csabagyongye ultetveny.JPG\|bélyegkép\|Csabagyöngye szőlőültetvény a Kenderföldeken.]]'''Békéscsabán''' [[2011\|2011-ben]] a Kenderföldek és a Csaba-tó közötti két hektáron '''Csabagyöngye szőlőültetvényt létesítettek'''. A város célja a csemegeszőlő értékeinek és a borkultúra hagyományainak megőrzése volt. A termés egy részéből békéscsabai tájbor és szőlőpálinka készül. A július közepén érő csemegeszőlőből iskolákba és közintézményekbe is kerül.	+	[[Fájl:Csabagyongye ultetveny.JPG\|bélyegkép\|400px\|Csabagyöngye szőlőültetvény a Kenderföldeken]]'''Békéscsabán''' [[2011\|2011-ben]] a Kenderföldek és a Csaba-tó közötti két hektáron '''Csabagyöngye szőlőültetvényt létesítettek'''. A város célja a csemegeszőlő értékeinek és a borkultúra hagyományainak megőrzése volt. A termés egy részéből békéscsabai tájbor és szőlőpálinka készül. A július közepén érő csemegeszőlőből iskolákba és közintézményekbe is kerül.

	== Jellemzői ==		== Jellemzői ==

Gmari, 2020. június 16., 13:12-n

2020-06-16T13:12:02Z

←Régebbi változat		A lap 2020. június 16., 13:12-kori változata
11. sor:		11. sor:
	A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának bemutató gazdaságában, Kisfáiban fólia sátrat állítottak a Csabagyöngye szőlő fölé. A védett vesszők korábban kezdtek el hajtani, mint a szabadban levők. A fólia alatti vesszőkön borsó nagyságú szemek teremtek, míg a szabadban levők még csak akkor kezdtek el virágozni. Így sokkal korábban szedhették a szőlőt. A Csabagyöngye szőlőfajtát Magyarországon '''elsősorban a Balaton környékén és a Mátra vidéken termesztik'''. A belőle készült primőr borok megőrzik a szőlő frissességét, gyümölcsösségét. Erjedést követően azonnal palackba zárják így szeptember elejére az üzletekbe kerülhet.		A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának bemutató gazdaságában, Kisfáiban fólia sátrat állítottak a Csabagyöngye szőlő fölé. A védett vesszők korábban kezdtek el hajtani, mint a szabadban levők. A fólia alatti vesszőkön borsó nagyságú szemek teremtek, míg a szabadban levők még csak akkor kezdtek el virágozni. Így sokkal korábban szedhették a szőlőt. A Csabagyöngye szőlőfajtát Magyarországon '''elsősorban a Balaton környékén és a Mátra vidéken termesztik'''. A belőle készült primőr borok megőrzik a szőlő frissességét, gyümölcsösségét. Erjedést követően azonnal palackba zárják így szeptember elejére az üzletekbe kerülhet.

-	'''Békéscsabán''' [[2011\|2011-ben]] a Kenderföldek és a Csaba-tó közötti két hektáron '''Csabagyöngye szőlőültetvényt létesítettek'''. A város célja a csemegeszőlő értékeinek és a borkultúra hagyományainak megőrzése volt. A termés egy részéből békéscsabai tájbor és szőlőpálinka készül. A július közepén érő csemegeszőlőből iskolákba és közintézményekbe is kerül.	+	[[Fájl:Csabagyongye ultetveny.JPG\|bélyegkép\|Csabagyöngye szőlőültetvény a Kenderföldeken.]]'''Békéscsabán''' [[2011\|2011-ben]] a Kenderföldek és a Csaba-tó közötti két hektáron '''Csabagyöngye szőlőültetvényt létesítettek'''. A város célja a csemegeszőlő értékeinek és a borkultúra hagyományainak megőrzése volt. A termés egy részéből békéscsabai tájbor és szőlőpálinka készül. A július közepén érő csemegeszőlőből iskolákba és közintézményekbe is kerül.

	== Jellemzői ==		== Jellemzői ==

Jzoltan: Képek feltöltése

2020-04-28T16:25:34Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. április 28., 16:25-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Csabagyongye Gyumolcskertesz 1904.jpg\|bélyegkép\|400px\|Csabagyöngye szőlő]]
	A Csabagyöngye szőlő [[Békéscsaba\|Békéscsabáról]], [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] kereskedő Széchenyi utcai kertjéből indult világkörüli útjára. Stark abban az időben kezdte szőlészeti munkásságát, amikor szokássá vált a szőlő nemesítése, a magoncok nevelése. Kísérletei során az elvetett magokból nemesítette ki a különböző fajtákat.		A Csabagyöngye szőlő [[Békéscsaba\|Békéscsabáról]], [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] kereskedő Széchenyi utcai kertjéből indult világkörüli útjára. Stark abban az időben kezdte szőlészeti munkásságát, amikor szokássá vált a szőlő nemesítése, a magoncok nevelése. Kísérletei során az elvetett magokból nemesítette ki a különböző fajtákat.

19. sor:		20. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	* A [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|békéscsabai kulturális központ]] a Csabagyöngye nevet viseli.		* A [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|békéscsabai kulturális központ]] a Csabagyöngye nevet viseli.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:StarkA es fia BoraszatiLapok 1900.jpg\|Stark-féle hirdetés a Borászati Lapokban
		+	Fájl:Stark Csabagyongye BoraszatiLapok 1904.jpg\|Csabagyöngye szőlő
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: +Kapcsolódó irodalom

2020-04-24T06:20:17Z

+Kapcsolódó irodalom

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Csabagyöngye szőlő Békéscsabáról, Stark Adolf kereskedő Széchenyi utcai kertjéből indult világkörüli útjára.…”

2020-04-22T19:47:30Z

Új oldal, tartalma: „A Csabagyöngye szőlő Békéscsabáról, Stark Adolf kereskedő Széchenyi utcai kertjéből indult világkörüli útjára.…”

Új lap

A Csabagyöngye szőlő [[Békéscsaba|Békéscsabáról]], [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] kereskedő Széchenyi utcai kertjéből indult világkörüli útjára. Stark abban az időben kezdte szőlészeti munkásságát, amikor szokássá vált a szőlő nemesítése, a magoncok nevelése. Kísérletei során az elvetett magokból nemesítette ki a különböző fajtákat.

== Története ==
A Csabagyöngye szőlő a német '''Bronnerstraube és a Muscat ottonel fajtákból származtatott'''. Stark Adolf '''Mathiász Jánostól szerezte a magokat'''.

A Csabagyöngye '''a legkorábban érő muskotályos fajta'''. A világon sehol sem tudtak korábban termő csemegeszőlőt előállítani. Első leírását [[1900|1900-ban]] a gyulai Domokos János közölte a Borászati Lapokban. Vesszője [[1901|1901-től]] volt kapható.

Napjainkban a világ valamennyi szőlőtermesztő területén termesztik. Még japán szőlőtermesztők körében is nagy népszerűségnek örvend. '''Újabb fajták előállítására is fölhasználták''', például a Szőlőskertek királynőjéhez.

A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának bemutató gazdaságában, Kisfáiban fólia sátrat állítottak a Csabagyöngye szőlő fölé. A védett vesszők korábban kezdtek el hajtani, mint a szabadban levők. A fólia alatti vesszőkön borsó nagyságú szemek teremtek, míg a szabadban levők még csak akkor kezdtek el virágozni. Így sokkal korábban szedhették a szőlőt. A Csabagyöngye szőlőfajtát Magyarországon '''elsősorban a Balaton környékén és a Mátra vidéken termesztik'''. A belőle készült primőr borok megőrzik a szőlő frissességét, gyümölcsösségét. Erjedést követően azonnal palackba zárják így szeptember elejére az üzletekbe kerülhet.

'''Békéscsabán''' [[2011|2011-ben]] a Kenderföldek és a Csaba-tó közötti két hektáron '''Csabagyöngye szőlőültetvényt létesítettek'''. A város célja a csemegeszőlő értékeinek és a borkultúra hagyományainak megőrzése volt. A termés egy részéből békéscsabai tájbor és szőlőpálinka készül. A július közepén érő csemegeszőlőből iskolákba és közintézményekbe is kerül.

== Jellemzői ==
A Csabagyöngye szőlő '''korai érésű, közepesen termő csemegeszőlő''', borkészítésre is alkalmas. Fürtjei gömbölyűek, vállasak és lazák. Bogyója sárgászöld, alig hamvas, vékony héjú. Húsa ropogós, lédús muskotály ízű és zamatú. Március–április, illetve október–november hónapokban ültethető. Jó fagytűrő, a szárazságot is elviseli. Rövid tenyészidejének köszönhetően igen korán érik, már '''július közepétől szedhető'''.

Helyes metszéssel irányítható a növény fejlődése, terméshozama. A metszést február hónapban kezdik. Permetezése április végétől kéthetente, esős időben hetente, felszívódó vegyszerekkel történik.

== Emlékezete ==
* A [[Csabagyöngye Kulturális Központ|békéscsabai kulturális központ]] a Csabagyöngye nevet viseli.

== Források ==
* Csabagyöngye. In: [https://www.boraszportal.hu/szolo-borfajta-leirasok/csabagyongye-19 Borászportál.hu]
* Csemegeszőlőt telepítenek Füzesgyarmaton - Japánig ér a nyíl. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1971_01/?pg=4&layout=s Békés Megyei Népújság, 26. évf. 1. szám (1971. január 1.) 5. p]
* Hajdu Edit: Csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon. In: Agrártörténeti Szemle, 42. évf. 1–2. szám (2000) 66. p.
* Jövőre már szüretelhetik az újfajta csabagyöngyét. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_2013_09/?pg=113&layout=s Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. évf. 34. szám (2013. szeptember 8.) 14. p.]
* Papp Ádám Sándor: Dr. Hoffmann Imre: A békéscsabai szőlőültetvény országos szinten is példaértékű. In: [https://behir.hu/dr-hoffmann-imre-a-bekescsabai-szoloultetveny-orszagos-szinten-is-peldaerteku Behir.hu]
* Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1970_12/?pg=156&layout=s Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám (1970. december 18.) 1. p.] (Látogatva: 2020. 04. 22.)
* Szendi Rita: Elkezdődött a szüret a Csabagyöngye szőlőültetvényen. In: [https://behir.hu/elkezdodott-a-szuret-a-csabagyongye-szoloultetvenyen Behir.hu]
* Szüretelik a szőlőt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1972_07/?pg=58&layout=s Petőfi Népe, 27. évf. 158. szám (1972. július 7.) 1. p.]

== Kapcsolódó irodalom ==
* Domokos János: Csaba gyöngye. In: Borászati Lapok, 32. évf. 46. szám (1900. november 11.) 852. p.
* Herszényi László: Csabagyöngye. In: Borászati Lapok, 62. évf. 22. szám (1930. május 31.)
* Krasznay Miklós: Csabagyöngye. In: Borászati Lapok, 62. évf. 25. szám (1930. június 21.)
* Sicz György: Stark Adolf szőlőnemesítő. In: [http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200504.pdf Bárka, 13. évf. 4. szám (2005) 98–106. p.]

== Külső hivatkozás ==
* Pethes József: Szőlőskertek korai éllovasai. In: [https://szabadfold.hu/kertunk-udvarunk/szoloskertek-korai-ellovasai-216567/ Szabadfold.hu]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

←Régebbi változat		A lap 2020. április 24., 06:20-kori változata
21. sor:		21. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Csabagyöngye. In: [https://www.boraszportal.hu/szolo-borfajta-leirasok/csabagyongye-19 Borászportál.hu]	+	* Csabagyöngye. In: [https://www.boraszportal.hu/szolo-borfajta-leirasok/csabagyongye-19 Borászportál.hu] (Látogatva: 2020. 04. 22.)
-	* Csemegeszőlőt telepítenek Füzesgyarmaton - Japánig ér a nyíl. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1971_01/?pg=4&layout=s Békés Megyei Népújság, 26. évf. 1. szám (1971. január 1.) 5. p]	+	* Csemegeszőlőt telepítenek Füzesgyarmaton - Japánig ér a nyíl. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1971_01/?pg=4&layout=s Békés Megyei Népújság, 26. évf. 1. szám (1971. január 1.) 5. p] (Látogatva: 2020. 04. 22.)
	* Hajdu Edit: Csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon. In: Agrártörténeti Szemle, 42. évf. 1–2. szám (2000) 66. p.		* Hajdu Edit: Csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon. In: Agrártörténeti Szemle, 42. évf. 1–2. szám (2000) 66. p.
-	* Jövőre már szüretelhetik az újfajta csabagyöngyét. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_2013_09/?pg=113&layout=s Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. évf. 34. szám (2013. szeptember 8.) 14. p.]	+	* Jövőre már szüretelhetik az újfajta csabagyöngyét. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_2013_09/?pg=113&layout=s Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. évf. 34. szám (2013. szeptember 8.) 14. p.] (Látogatva: 2020. 04. 22.)
-	* Papp Ádám Sándor: Dr. Hoffmann Imre: A békéscsabai szőlőültetvény országos szinten is példaértékű. In: [https://behir.hu/dr-hoffmann-imre-a-bekescsabai-szoloultetveny-orszagos-szinten-is-peldaerteku Behir.hu]	+	* Papp Ádám Sándor: Dr. Hoffmann Imre: A békéscsabai szőlőültetvény országos szinten is példaértékű. In: [https://behir.hu/dr-hoffmann-imre-a-bekescsabai-szoloultetveny-orszagos-szinten-is-peldaerteku Behir.hu] (Látogatva: 2020. 04. 22.)
	* Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1970_12/?pg=156&layout=s Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám (1970. december 18.) 1. p.] (Látogatva: 2020. 04. 22.)		* Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1970_12/?pg=156&layout=s Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám (1970. december 18.) 1. p.] (Látogatva: 2020. 04. 22.)
-	* Szendi Rita: Elkezdődött a szüret a Csabagyöngye szőlőültetvényen. In: [https://behir.hu/elkezdodott-a-szuret-a-csabagyongye-szoloultetvenyen Behir.hu]	+	* Szendi Rita: Elkezdődött a szüret a Csabagyöngye szőlőültetvényen. In: [https://behir.hu/elkezdodott-a-szuret-a-csabagyongye-szoloultetvenyen Behir.hu] (Látogatva: 2020. 04. 22.)
-	* Szüretelik a szőlőt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1972_07/?pg=58&layout=s Petőfi Népe, 27. évf. 158. szám (1972. július 7.) 1. p.]	+	* Szüretelik a szőlőt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1972_07/?pg=58&layout=s Petőfi Népe, 27. évf. 158. szám (1972. július 7.) 1. p.] (Látogatva: 2020. 04. 22.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága, 1834–1910. Gyula – Budapest : Kertészeti Egyet., 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Domokos János: Csaba gyöngye. In: Borászati Lapok, 32. évf. 46. szám (1900. november 11.) 852. p.		* Domokos János: Csaba gyöngye. In: Borászati Lapok, 32. évf. 46. szám (1900. november 11.) 852. p.
		+	* Emlékkötet : Bereczki Máté (1824–1895) : Stark Adolf (1834–1910) : emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Közp., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Herszényi László: Csabagyöngye. In: Borászati Lapok, 62. évf. 22. szám (1930. május 31.)		* Herszényi László: Csabagyöngye. In: Borászati Lapok, 62. évf. 22. szám (1930. május 31.)
	* Krasznay Miklós: Csabagyöngye. In: Borászati Lapok, 62. évf. 25. szám (1930. június 21.)		* Krasznay Miklós: Csabagyöngye. In: Borászati Lapok, 62. évf. 25. szám (1930. június 21.)
	* Sicz György: Stark Adolf szőlőnemesítő. In: [http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200504.pdf Bárka, 13. évf. 4. szám (2005) 98–106. p.]		* Sicz György: Stark Adolf szőlőnemesítő. In: [http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200504.pdf Bárka, 13. évf. 4. szám (2005) 98–106. p.]
		+	* Stark Adolf szőlőnemesítő, 1834–1910 : 170 : emlékünnepség Békéscsaba, 2005. január 14. Szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozás ==		== Külső hivatkozás ==