Budinszky György (1721–1792) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-11-02T09:15:17Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. november 2., 09:15-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Gorliczki-Budinszky emlektabla.jpg\|bélyegkép\|400px\|Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája a katolikus plébánia udvarán]]
	Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.		Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.

Jzoltan: Budinszky György (1721-1792) lapot átneveztem Budinszky György (1721–1792) névre: Hosszú kötőjel

2021-02-23T16:15:54Z

Budinszky György (1721-1792) lapot átneveztem Budinszky György (1721–1792) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 23., 16:15-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T16:09:55Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 16:09-kori változata
7. sor:		7. sor:

	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátor és táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.		Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátor és táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.
-	[[Haan Lajos (~~1818-1891~~)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg [[Bitskoss János (~~1777-1831~~)\|Bitskoss]] plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.	+	[[Haan Lajos (1818–1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg [[Bitskoss János (1777–1831)\|Bitskoss]] plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: /* Források */ Leírások egységesítése

2018-10-26T16:59:02Z

Források: Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 26., 16:59-kori változata
18. sor:		18. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. ~~256-257~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 256–257. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20., ~~211-214~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20., 211–214. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. ~~525-526~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig. főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 525–526. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (~~1750-1895~~) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1999. ~~7-9~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750–1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1999. 7–9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. ~~3-4~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf Emődi András: A nagyváradi egyházmegye alsópapságának könyvkultúrája a kora újkor végén : 18. századi plébániai könyvjegyzékek, személyi gyűjtemények fennmaradt kötetei. ~~Budapest - Szeged - Nagyvárad~~: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, 2014.] ~~22-26~~., 32., 35. ~~40-41~~. p. (Látogatva: 2017. 08. 15.)	+	* [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf Emődi András: A nagyváradi egyházmegye alsópapságának könyvkultúrája a kora újkor végén : 18. századi plébániai könyvjegyzékek, személyi gyűjtemények fennmaradt kötetei. Budapest–Szeged–Nagyvárad: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, 2014.] 22–26., 32., 35. 40–41. p. (Látogatva: 2017. 08. 15.)
-	* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák : ~~1717-1918~~. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. ~~31-32~~., 35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák : 1717–1918. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 31–32., 35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Haán Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ‘s mostani állapotjáról. (Buda)pest, 1866. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Haán Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ‘s mostani állapotjáról. (Buda)pest, 1866. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája ~~1715-1848~~. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 244. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 244. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. ~~21-22~~., 57. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 21–22., 57. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38., 49. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38., 49. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Fejezetekre tagolás

2018-08-26T11:42:54Z

Fejezetekre tagolás

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 26., 11:42-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát. [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.		'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát. [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.

		+	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátor és táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.
		+	[[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg [[Bitskoss János (1777-1831)\|Bitskoss]] plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.
		+
		+	== Munkássága ==
	'''[[1753]]–[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok – az immáron harmonikusabb körülmények hatására – ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' – [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] – megalapítása is.		'''[[1753]]–[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok – az immáron harmonikusabb körülmények hatására – ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' – [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] – megalapítása is.

	'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé'''.		'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé'''.
-
-	~~Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátor és táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.~~
-	~~[[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.~~

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György '''tiszteletére''' [[1995]]. [[november 18.\|november 18-án]] avattak, illetve '''szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktáblát]].'''	+	* Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György '''tiszteletére''' Békéscsabán [[1995]]. [[november 18.\|november 18-án]] avattak, illetve '''szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktáblát]].'''

	== Források ==		== Források ==
-	* A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 256-257. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 256-257. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20. p, 211-214. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20., 211-214. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991.525-526. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 525-526. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1999. 7-9. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1999. 7-9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. 3-4. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. 3-4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf Emődi András: A nagyváradi egyházmegye alsópapságának könyvkultúrája a kora újkor végén : 18. századi plébániai könyvjegyzékek, személyi gyűjtemények fennmaradt kötetei. Budapest - Szeged - Nagyvárad: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, 2014.] 22-26. p, 32. p, 35. p, 40-41. p	+	* [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf Emődi András: A nagyváradi egyházmegye alsópapságának könyvkultúrája a kora újkor végén : 18. századi plébániai könyvjegyzékek, személyi gyűjtemények fennmaradt kötetei. Budapest - Szeged - Nagyvárad: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, 2014.] 22-26., 32., 35. 40-41. p. (Látogatva: 2017. 08. 15.)
-	* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák : 1717-1918. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 31-32. p, 35. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák : 1717-1918. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 31-32., 35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Haán Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ‘s mostani állapotjáról. (Buda)pest, 1866. 52. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Haán Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ‘s mostani állapotjáról. (Buda)pest, 1866. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 244. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 244. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 21-22. p, 57. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 21-22., 57. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38. p, 49. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38., 49. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-		+
-	~~== Kapcsolódó irodalom ==~~	+
-		+

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-08-24T12:27:29Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 24., 12:27-kori változata
4. sor:		4. sor:
	Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.		Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.

-	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát ~~(németül közepesen, magyarul gyengén beszélt)~~. [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.	+	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát. [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.

-	'''[[1753]]-[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok - az immáron harmonikusabb körülmények hatására - ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki a keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották.	+	'''[[1753]]–[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok – az immáron harmonikusabb körülmények hatására – ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' – [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] – megalapítása is.

-	'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé'''~~, ezután tehát nemcsak vallási kötelezettségei, hanem jogi feladatai is voltak~~.	+	'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé'''.

-	'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky tiszteletest a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.	+	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátor és táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.
-		+	[[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.
-	'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő, ekkor még torony nélküli templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek,''' a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907\|1907-ig]] folyt. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.	+
-		+
-	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert ~~prédikátort~~ és ~~egykori Békés~~ ~~megyei~~ táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.	+
-	~~Lelkiismeretes munkavégzése a közösség elismert tagjává tette: az evangélikus~~ [[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.	+

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Jzoltan: /* Élete */

2017-08-22T13:53:15Z

Élete

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 22., 13:53-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Békéscsaba második katolikus ~~lelkésze~~ '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.	+	Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.

-	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát (németül közepesen, magyarul gyengén beszélt). [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes ~~lelkészként~~ a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.	+	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát (németül közepesen, magyarul gyengén beszélt). [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.

	'''[[1753]]-[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok - az immáron harmonikusabb körülmények hatására - ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki a keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották.		'''[[1753]]-[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok - az immáron harmonikusabb körülmények hatására - ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki a keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották.
10. sor:		10. sor:
	'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé''', ezután tehát nemcsak vallási kötelezettségei, hanem jogi feladatai is voltak.		'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé''', ezután tehát nemcsak vallási kötelezettségei, hanem jogi feladatai is voltak.

-	'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky ~~lelkészt~~ a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.	+	'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky tiszteletest a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.

	'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő, ekkor még torony nélküli templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek,''' a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907\|1907-ig]] folyt. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.		'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő, ekkor még torony nélküli templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek,''' a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907\|1907-ig]] folyt. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.

-	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert ~~lelkész~~ és egykori Békés megyei táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.	+	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátort és egykori Békés megyei táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.
	Lelkiismeretes munkavégzése a közösség elismert tagjává tette: az evangélikus [[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.		Lelkiismeretes munkavégzése a közösség elismert tagjává tette: az evangélikus [[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.

Jzoltan: /* Emlékezete */

2017-08-21T15:48:42Z

Emlékezete

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 21., 15:48-kori változata
18. sor:		18. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György '''tiszteletére''' 1995. november 18-án avattak, illetve '''szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktáblát]].'''	+	* Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György '''tiszteletére''' [[1995]]. [[november 18.\|november 18-án]] avattak, illetve '''szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktáblát]].'''

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: /* Emlékezete */

2017-08-21T15:48:17Z

Emlékezete

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 21., 15:48-kori változata
18. sor:		18. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György tiszteletére 1995. november 18-án avattak, illetve szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktáblát]].	+	* Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György '''tiszteletére''' 1995. november 18-án avattak, illetve '''szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktáblát]].'''

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: /* Élete */

2017-08-21T15:47:42Z

Élete

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 21., 15:47-kori változata
12. sor:		12. sor:
	'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky lelkészt a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.		'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky lelkészt a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.

-	'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek''', a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907]]-ig folyt ~~a torony nélküli templomban~~. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.	+	'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő, ekkor még torony nélküli templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek,''' a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907\|1907-ig]] folyt. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.

	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert lelkész és egykori Békés megyei táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.		Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert lelkész és egykori Békés megyei táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 24., 12:27-kori változata
4. sor:		4. sor:
	Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.		Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.

-	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát ~~(németül közepesen, magyarul gyengén beszélt)~~. [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.	+	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát. [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.

-	'''[[1753]]-[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok - az immáron harmonikusabb körülmények hatására - ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki a keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották.	+	'''[[1753]]–[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok – az immáron harmonikusabb körülmények hatására – ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' – [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] – megalapítása is.

-	'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé'''~~, ezután tehát nemcsak vallási kötelezettségei, hanem jogi feladatai is voltak~~.	+	'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé'''.

-	'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky tiszteletest a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.	+	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátor és táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.
-		+	[[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.
-	'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő, ekkor még torony nélküli templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek,''' a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907\|1907-ig]] folyt. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.	+
-		+
-	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert ~~prédikátort~~ és ~~egykori Békés~~ ~~megyei~~ táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.	+
-	~~Lelkiismeretes munkavégzése a közösség elismert tagjává tette: az evangélikus~~ [[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.	+

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 22., 13:53-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Békéscsaba második katolikus ~~lelkésze~~ '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.	+	Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721\|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet.

-	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát (németül közepesen, magyarul gyengén beszélt). [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes ~~lelkészként~~ a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.	+	'''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát (németül közepesen, magyarul gyengén beszélt). [[1748\|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''.

	'''[[1753]]-[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok - az immáron harmonikusabb körülmények hatására - ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki a keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották.		'''[[1753]]-[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok - az immáron harmonikusabb körülmények hatására - ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki a keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották.
10. sor:		10. sor:
	'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé''', ezután tehát nemcsak vallási kötelezettségei, hanem jogi feladatai is voltak.		'''[[1755]]. [[október 21.\|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé''', ezután tehát nemcsak vallási kötelezettségei, hanem jogi feladatai is voltak.

-	'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky ~~lelkészt~~ a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.	+	'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky tiszteletest a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.

	'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő, ekkor még torony nélküli templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek,''' a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907\|1907-ig]] folyt. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.		'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő, ekkor még torony nélküli templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek,''' a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907\|1907-ig]] folyt. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.

-	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert ~~lelkész~~ és egykori Békés megyei táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.	+	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátort és egykori Békés megyei táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.
	Lelkiismeretes munkavégzése a közösség elismert tagjává tette: az evangélikus [[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.		Lelkiismeretes munkavégzése a közösség elismert tagjává tette: az evangélikus [[Haan Lajos (1818-1891)\|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 21., 15:47-kori változata
12. sor:		12. sor:
	'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky lelkészt a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.		'''A katolikus egyház kezdett megerősödni:''' [[1762]]. [[november 2.\|november 2-án]] került sor a békéscsabai temetői kereszt megáldására, egy évvel később a plébános mellett már a harangozó, Pelva Márton is szolgálati lakásban élhetett. A báró [[Harruckern Ferenc]] és neje, Antónia nagylelkűségének köszönhetően megépülő, később Páduai Szt. Antal tiszteletére felszentelt csabai templom alapkövét [[1769]]. [[július 30.\|július 30-án]] áldotta meg [[Jedlicska Antal]] váradi kanonok. Két okból lett “a szegények oltalmazója” a templom patrónusa: ő volt a báróné védőszentje, valamint így utaltak a katolikusok kezdeti anyagi helyzetére. Emellett volt a templomnak egy másik, azóta már feledésbe merült címe is: a hívők “Mindenszentek“ oltalmába ajánlották, valószínűleg azért, mert Budinszky lelkészt a szülőfalujában található, szintén “Mindenszentek” tiszteletére emelt templomban keresztelték meg. A katolikus egyház legfőbb segítője, báró [[Harruckern Ferenc]] ebben az esztendőben még földbirtokot is adományozott, megnövelve a papi birtokállományt.

-	'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek''', a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907]]-ig folyt ~~a torony nélküli templomban~~. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.	+	'''[[1770]]. [[október 8.\|október 8-tól]] fogva már az épülő, ekkor még torony nélküli templomban kerültek megrendezésre az istentiszteletek,''' a hivatalos misézés [[1771]] pünkösdjének napjától (május 19.) egészen [[1907\|1907-ig]] folyt. Az új temető felszentelésére [[1778\|1778-ban]], Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - [[Fay Ferenc]] káptalani helynök megbízásából - kérték fel a plébánost és segítőjét, Kosztolányi Sándor ferences szerzetest, majd [[1782\|1782-ben]] [[Kollonich László]] váradi püspök jóvoltából sor került az első csabai bérmálásra is. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' - [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] - megalapítása is.

	Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert lelkész és egykori Békés megyei táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.		Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.\|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert lelkész és egykori Békés megyei táblabíró '''71 évesen hunyt el'''.