Jzoltan: + Kapcsolódó irodalom, külső hivatkozások

2020-01-10T15:33:11Z

+ Kapcsolódó irodalom, külső hivatkozások

←Régebbi változat		A lap 2020. január 10., 15:33-kori változata
57. sor:		57. sor:
	* Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [[https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 09.)	+	* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 09.)
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* Biró Endre: Bucsa : emberek sorsok, dokumentumok. Bucsa; Budapest : Biró, 2006. In: [http://mek.oszk.hu/15600/15617/15617.pdf Magyar Elektronikus Könyvtár]
		+	* Biró Endre: Bucsai krónika : emberek, sorsok, dokumentumok. Bucsa : Biró family Nyomda és Könyvkiadó, 2009. In: [http://mek.niif.hu/15700/15789/15789.pdf Magyar Elektronikus Könyvtár]
		+	* Biró Endre: Egy 100 éves templom emlékei : Jézus Szíve templom, Bucsa. Bucsa : Magánkiadás, 2017. In: [http://mek.oszk.hu/18700/18751/18751.pdf Magyar Elektronikus Könyvtár]
		+
		+	== Külső hivatkozások ==
		+	* Bucsa község [http://bucsa.hu/ honlapja]
		+	* Bucsa Sport Egyesület [https://bucsase.gportal.hu/ honlapja]
		+	* Bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola [http://iskola.bucsa.hu/ honlapja]
		+	* Bucsai Malom Szálláshely [http://www.bucsaszallas.hupont.hu/ honlap]
		+	* Bucsai rendezvények [https://www.facebook.com/bucsa.rendezvenyek Facebook oldala]
		+	* Kézműves és Hagyományőrző Egyesület [http://www.5mp.eu/web.php?a=bucsaihagyomany honlapja]
		+	* Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Bucsai Helyi Szervezete [http://www.mkbme-bucsa.hupont.hu/ honlapja]

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „'''Békés megye legészakibb részén található község.''' Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik. == Történet == N…”

2020-01-09T18:14:43Z

Új oldal, tartalma: „'''Békés megye legészakibb részén található község.''' Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik. == Történet == N…”

Új lap

'''Békés megye legészakibb részén található község.''' Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik.

== Történet ==
Neve szláv eredetet feltételez. Szláv országokban szintén létezik Bucsa nevű település.
'''Első írásos emléke [[1321|1321-ből]] való''', amikor a terület a Barsa család birtokában volt.
Nevének '''első említése [[1391|1391-re]] datálható''', mikoron a Nadányi család birtoka Bwucha néven.
Határai olyannyira bizonytalanok és zavarosak voltak, hogy [[1412|1412-ben]] a Nadányiaknak a rendekkel kellett bizonyítaniuk annak alapjait.
[[1447|1447-ben]] pusztának írják, tele vadakkal, erdővel. Ugyanakkor engedély nélküli vadászatok és csekély értéke miatt akkoriban roppant alacsony áron szerezte meg felét Vémery Tamás a Nadányiaktól.
Az elkövetkezendő időszakban a jobbágytelepítések miatt '''faluvá terebélyesedett'''.
[[1479|1479-ben]] tizenkét lakott és tizenkét lakatlan telekről írnak, azonban csak feltételezni lehet, hogy ez összesen hány ember jelentett.
Az elkövetkezendő években a Nadányiak lettek az egyedüli urai a falunak, miután kiváltották részüket.
A következő száz esztendőben roppant hullámzó számban voltak jobbágyai.
[[1552|1552-ben]] négy, [[1553|1553-ban]] tizenhárom, [[1556|1556-ban]] tíz, [[1558]] és [[1560]] között pedig kilenc kapura becsülték, bár jogtalanul ezen időszakban tizennyolc kaput számoltak és igen megadóztatták. A 16. században „templomos hely” volt, valamint plébániával is rendelkezett.

A török uralom alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett.
[[1577|1577-ben]] még két gazda lakott a területén, de [[1587|1587-re]] pusztává vált.
A 17. században végig puszta volt, lakatlanként volt számontartva. Határait megcsorbították, a területét legeltetésre használták.
Kérdéses, hogy pontosan mikor pusztult el véglegesen. Vagy [[1660|1660-ban]], amikor Szejdi Ahmát pasa feldúlta Füzesgyarmatot is, vagy [[1700|1700-ban]], amikor Rákóczy kurucai miatt feldühödött rácok behatoltak a területre.
A török távozása után területe '''Füzesgyarmathoz került'''. [[1742|1742-től]] haszonbérbe vették a gyulai uradalomtól.
A 18. században szinte folyamatos csapások érték, emellett szárazság, árvíz, kolera járvány váltogatták egymást.
[[1795|1795-ben]] a Berettyó medrében kutat ástak és felfedezték a régi bucsai falu kútjait.
A 19. század folyamán '''több nemes kezében is megfordult''' főként Bucsa puszta néven.

'''[[1838|1838-ban]] már majorságról írnak. ekkorra datálható Bucsa újratelepülése.'''
Az első bucsai iskola [[1897|1897-ben]] létesült.
[[1913|1913-ban]] a katolikusok, [[1926|1926-ban]] pedig a reformátusok is templomot kaptak.
[[1928|1928-ban]] ártézi kutat fúrtak a településen.
'''[[1941|1941-ben]] függetlenedett Füzesgyarmattól''' és vált teljes értékű, önálló településsé.

== Gazdaság ==
Területe 5582 hektár, amelyen 973 lakásban 2144 lakos van.
Közigazgatása helyben megoldott, korábban Füzesgyarmat látta el.
A Sárrét területén fekszik.
A Körös-Maros Nemzeti Parknak bucsai része is van, melyben túzók, szürkemarha és más neves, valamint kevésbé ismert állatok és növények is vannak.
A vidék a természetjárók és természetszeretők kiemelkedő helye.

== Kultúra ==
* A '''Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület''' felel nagyrészt a helyi kulturális örökség életben tartásáért.
* Táborokat, rendezvényeket, táncházakat és egyéb programokat szerveznek rendszeresen.
* A '''Rozmaring Néptánc Együttes''' a helyi hagyományos táncok felélesztéséért és továbbadásáért tevékenykedik. [[1993]] óta sikeresen működik civil szervezetként.
* A '''Bucsai Vándorok Természetjáró egyesülete''' a történelmi, természeti örökséget mutatja be az érdeklődőnek. A természetjárás szépségének és az egészséges életmód előmozdítása érdekében tevékenykedik.
* A '''Csali Horgász Egyesület''' a helyi horgász közösséget fogja össze.

== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
* Református templom
* I. és II. világháborús hősök emlékműve
* Római katolikus templom (Jézus Szíve Templom)
* Helytörténeti Múzeum

== Rendezvények ==
* A Bucsai Őszi Vigadalom harmadik alkalommal került megrendezésre [[2019|2019-ben]], melyben a népszerű babgulyásfőző verseny is terítékre került.
* A Bucsai Falunap évente megrendezésre kerülő össznépi rendezvény, melyre szép számmal érkeznek a község határain kívülről is.
* Határtalan Sportnapok név alatt szintén harmadjára került megrendezésre [[2019|2019-ben]] a Bucsa–Bors kerékpártúra.

== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [[https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 09.)

[[Kategória:Települések]]

Bucsa - Laptörténet

Jzoltan: + Kapcsolódó irodalom, külső hivatkozások

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „'''Békés megye legészakibb részén található község.''' Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik. == Történet == N…”