Botyánszki Pálné (1890–1956) - Laptörténet

Jzoltan: Kötöttárugyár belső hivatkozása

2021-10-18T11:38:40Z

Kötöttárugyár belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. október 18., 11:38-kori változata
16. sor:		16. sor:
	A szocialista nők [[1910\|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán [[1931\|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.\|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.		A szocialista nők [[1910\|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán [[1931\|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.\|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.

-	Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932\|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.\|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.	+	Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a [[Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba)\|Rokka]], a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932\|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.\|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.

	A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava Kiadónál helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.		A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava Kiadónál helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.

Jzoltan: Botyánszki Pálné (1890−1956) lapot átneveztem Botyánszki Pálné (1890–1956) névre: Hosszú kötőjel cseréje

2021-08-23T15:57:58Z

Botyánszki Pálné (1890−1956) lapot átneveztem Botyánszki Pálné (1890–1956) névre: Hosszú kötőjel cseréje

←Régebbi változat

A lap 2021. augusztus 23., 15:57-kori változata

Jzoltan: Városháza belső hivatkozása

2020-12-03T17:42:52Z

Városháza belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 3., 17:42-kori változata
16. sor:		16. sor:
	A szocialista nők [[1910\|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán [[1931\|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.\|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.		A szocialista nők [[1910\|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán [[1931\|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.\|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.

-	Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932\|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.\|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a ~~városháza~~ előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.	+	Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932\|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.\|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.

	A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava Kiadónál helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.		A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava Kiadónál helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.

Jzoltan: Kép feltöltése

2019-08-21T14:50:13Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. augusztus 21., 14:50-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Botyanszki Palne.jpg\|bélyegkép\|300px\|Botyánszki Pálné]]
	'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] látta meg a napvilágot [[1890]]. [[február 20.\|február 20-án]].'''		'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] látta meg a napvilágot [[1890]]. [[február 20.\|február 20-án]].'''

Jzoltan: /* Források */ Leírások egységesítése

2018-10-26T16:56:53Z

Források: Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 26., 16:56-kori változata
27. sor:		27. sor:
	== Források ==		== Források ==
	* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1972. március 8.~~, 27. évf. 57. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békés Megyei Népújság, 27. évf. 57. szám (1972. március 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1977. szeptember 22.~~, 32. évf. 223. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békés Megyei Népújság, 32. évf. 223. szám (1977. szeptember 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1977. szeptember 24.~~, 32. évf. 225. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békés Megyei Népújság, 32. évf. 225. szám (1977. szeptember 24.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1981. március 7.~~, 36. évf. 56. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békés Megyei Népújság, 36. évf. 56. szám ( 1981. március 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Viharsarok Népe~~, 1956. február 25.~~, 12. évf. 48. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Viharsarok Népe, 12. évf. 48. szám (1956. február 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]

Jzoltan: /* Források */ formázás

2018-08-26T11:37:27Z

Források: formázás

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 26., 11:37-kori változata
26. sor:		26. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság, 1972. március 8., 27. évf. 57. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 1972. március 8., 27. évf. 57. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 22., 32. évf. 223. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 22., 32. évf. 223. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 24., 32. évf. 225. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 24., 32. évf. 225. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság, 1981. március 7., 36. évf. 56. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 1981. március 7., 36. évf. 56. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Viharsarok Népe, 1956. február 25., 12. évf. 48. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Viharsarok Népe, 1956. február 25., 12. évf. 48. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]

Jzoltan: Fejezetekre tagolás

2018-08-26T11:36:43Z

Fejezetekre tagolás

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 26., 11:36-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] látta meg a napvilágot [[1890]]. [[február 20.\|február 20-án]].''' A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakja volt. A városban és Békés megyében sztrájkokat és tüntetéseket szervezett.	+	'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] látta meg a napvilágot [[1890]]. [[február 20.\|február 20-án]].'''
		+
		+	Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.\|február 23-án]] Budapesten hunyt el.
		+
		+	== Munkássága ==
		+	A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakja volt. A városban és Békés megyében sztrájkokat és tüntetéseket szervezett.

	A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. '''[[1921]] áprilisában belépett a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula\|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926\|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus Textilgyárban kapott állást.'''		A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. '''[[1921]] áprilisában belépett a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula\|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926\|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus Textilgyárban kapott állást.'''
15. sor:		20. sor:

	A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954\|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953\|1953-ig]].		A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954\|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953\|1953-ig]].
-
-	~~Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.\|február 23-án]] Budapesten hunyt el.~~

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-08-24T12:14:15Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 24., 12:14-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] ~~született~~ [[1890]]. [[február 20.\|február 20-án]].''' A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó ~~alakjaként a~~ városban és Békés megyében~~, sztrájkok~~ és ~~tüntetések ismert szervezője volt~~.	+	'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] látta meg a napvilágot [[1890]]. [[február 20.\|február 20-án]].''' A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakja volt. A városban és Békés megyében sztrájkokat és tüntetéseket szervezett.

-	A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba, '''[[1921]] áprilisában ~~lépett be~~ a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula\|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926\|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus ~~textilgyárban~~ kapott állást.'''	+	A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. '''[[1921]] áprilisában belépett a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula\|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926\|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus Textilgyárban kapott állást.'''

-	Az 1920-as évek közepétől '''aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet ~~fejtett ki~~''', a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már '''több vezető funkciót ~~látott el~~''': ~~az SZDP békéscsabai szervezetének titkára~~ [[1936\|1936-ig]], és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának a vezetője, Békéscsabán, Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.	+	Az 1920-as évek közepétől '''aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet folytatott''', a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már '''több vezető funkciót is ellátott''': [[1936\|1936-ig]] az SZDP békéscsabai szervezetének titkára és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának vezetője volt. Békéscsabán és Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.

-	A szocialista nők [[1910\|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében, amint azt a levéltári iratok bizonyítják, először Békéscsabán [[1931\|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.\|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől~~, hogy ennek keretében tartsák meg a nők napját~~'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az ~~társadalmi ünnepély helyett~~ a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.	+	A szocialista nők [[1910\|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán [[1931\|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.\|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.

-	Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932\|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior ~~textilgyár~~ munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.\|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a városháza előtt, ~~bár már a gyárból kijövet~~ kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.	+	Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932\|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.\|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a városháza előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.

-	A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték el'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava ~~kiadóhivatalában~~ helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.	+	A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava Kiadónál helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.

-	A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című ~~hétfői~~ politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954\|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953\|1953-ig]].	+	A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954\|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953\|1953-ig]].

	Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.\|február 23-án]] Budapesten hunyt el.		Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.\|február 23-án]] Budapesten hunyt el.

Jzoltan: /* Emlékezete */

2017-12-09T19:37:15Z

Emlékezete

←Régebbi változat		A lap 2017. december 9., 19:37-kori változata
20. sor:		20. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	* Békéscsabán '''[https://goo.gl/ZNkE7E utca] őrzi''' Botyánszki Pálné '''emlékét'''.		* Békéscsabán '''[https://goo.gl/ZNkE7E utca] őrzi''' Botyánszki Pálné '''emlékét'''.
-	* [[1981\|1981-ben]] tiszteletére '''a városi tanács [[Botyánszki Pálné-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avatott''' ~~a róla elnevezett utcában, annak a háznak a falán, ahol élt~~.	+	* [[1981\|1981-ben]] tiszteletére '''a városi tanács [[Botyánszki Pálné-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avatott'''.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „textilmunkás, országgyűlési képviselő == Élete == '''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet Békéscsabán született 1890. [[febru…”

2017-12-08T21:31:33Z

Új oldal, tartalma: „textilmunkás, országgyűlési képviselő == Élete == '''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet Békéscsabán született 1890. [[febru…”

Új lap

textilmunkás, országgyűlési képviselő

== Élete ==
'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1890]]. [[február 20.|február 20-án]].''' A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakjaként a városban és Békés megyében, sztrájkok és tüntetések ismert szervezője volt.

A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba, '''[[1921]] áprilisában lépett be a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus textilgyárban kapott állást.'''

Az 1920-as évek közepétől '''aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet fejtett ki''', a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már '''több vezető funkciót látott el''': az SZDP békéscsabai szervezetének titkára [[1936|1936-ig]], és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának a vezetője, Békéscsabán, Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.

A szocialista nők [[1910|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében, amint azt a levéltári iratok bizonyítják, először Békéscsabán [[1931|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől, hogy ennek keretében tartsák meg a nők napját'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az társadalmi ünnepély helyett a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.

Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a városháza előtt, bár már a gyárból kijövet kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.

A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték el'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava kiadóhivatalában helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.

A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című hétfői politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953|1953-ig]].

Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.|február 23-án]] Budapesten hunyt el.

== Emlékezete ==
* Békéscsabán '''[https://goo.gl/ZNkE7E utca] őrzi''' Botyánszki Pálné '''emlékét'''.
* [[1981|1981-ben]] tiszteletére '''a városi tanács [[Botyánszki Pálné-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avatott''' a róla elnevezett utcában, annak a háznak a falán, ahol élt.

== Források ==
* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1972. március 8., 27. évf. 57. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 22., 32. évf. 223. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 24., 32. évf. 225. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1981. március 7., 36. évf. 56. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Viharsarok Népe, 1956. február 25., 12. évf. 48. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 24., 12:14-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] ~~született~~ [[1890]]. [[február 20.\|február 20-án]].''' A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó ~~alakjaként a~~ városban és Békés megyében~~, sztrájkok~~ és ~~tüntetések ismert szervezője volt~~.	+	'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] látta meg a napvilágot [[1890]]. [[február 20.\|február 20-án]].''' A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakja volt. A városban és Békés megyében sztrájkokat és tüntetéseket szervezett.

-	A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba, '''[[1921]] áprilisában ~~lépett be~~ a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula\|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926\|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus ~~textilgyárban~~ kapott állást.'''	+	A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. '''[[1921]] áprilisában belépett a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula\|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926\|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus Textilgyárban kapott állást.'''

-	Az 1920-as évek közepétől '''aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet ~~fejtett ki~~''', a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már '''több vezető funkciót ~~látott el~~''': ~~az SZDP békéscsabai szervezetének titkára~~ [[1936\|1936-ig]], és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának a vezetője, Békéscsabán, Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.	+	Az 1920-as évek közepétől '''aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet folytatott''', a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már '''több vezető funkciót is ellátott''': [[1936\|1936-ig]] az SZDP békéscsabai szervezetének titkára és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának vezetője volt. Békéscsabán és Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.

-	A szocialista nők [[1910\|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében, amint azt a levéltári iratok bizonyítják, először Békéscsabán [[1931\|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.\|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől~~, hogy ennek keretében tartsák meg a nők napját~~'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az ~~társadalmi ünnepély helyett~~ a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.	+	A szocialista nők [[1910\|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán [[1931\|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.\|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.

-	Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932\|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior ~~textilgyár~~ munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.\|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a városháza előtt, ~~bár már a gyárból kijövet~~ kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.	+	Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932\|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.\|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a városháza előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.

-	A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték el'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava ~~kiadóhivatalában~~ helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.	+	A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava Kiadónál helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.

-	A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című ~~hétfői~~ politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954\|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953\|1953-ig]].	+	A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954\|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953\|1953-ig]].

	Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.\|február 23-án]] Budapesten hunyt el.		Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.\|február 23-án]] Budapesten hunyt el.