Boszorkányperek Békés megyében - Laptörténet

Ker0: kép formázása

2021-11-07T16:58:20Z

kép formázása

←Régebbi változat		A lap 2021. november 7., 16:58-kori változata
26. sor:		26. sor:

	'''[[1724\|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.		'''[[1724\|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.
-	[[Fájl:Emlektabla Szeghalmon az utolso boszorkanyegetesrol.jpg\|bélyegkép\|Szeghalmon a Kossuth téri magtár falán látható az emléktábla.]]	+	[[Fájl:Emlektabla Szeghalmon az utolso boszorkanyegetesrol.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szeghalmon a Kossuth téri magtár falán látható az emléktábla.]]

	'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721\|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''		'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721\|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

Gmari, 2021. november 7., 16:27-n

2021-11-07T16:27:28Z

←Régebbi változat		A lap 2021. november 7., 16:27-kori változata
26. sor:		26. sor:

	'''[[1724\|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.		'''[[1724\|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.
		+	[[Fájl:Emlektabla Szeghalmon az utolso boszorkanyegetesrol.jpg\|bélyegkép\|Szeghalmon a Kossuth téri magtár falán látható az emléktábla.]]

	'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721\|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''		'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721\|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

Pbrigi, 2021. augusztus 13., 08:32-n

2021-08-13T08:32:10Z

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 13., 08:32-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Magyarországi háttere ==		== Magyarországi háttere ==
-	[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|~~400px~~\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]	+	[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|300px\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
-	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|~~400px~~\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]	+	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
-	[[Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg\|bélyegkép\|~~400px~~\|1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból.]]	+	[[Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg\|bélyegkép\|300px\|1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból.]]
	A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.		A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

Pbrigi, 2021. augusztus 13., 08:30-n

2021-08-13T08:30:23Z

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 13., 08:30-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Magyarországi háttere ==		== Magyarországi háttere ==
		+	[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|400px\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
		+	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
		+	[[Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg\|bélyegkép\|400px\|1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból.]]
	A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.		A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

6. sor:		9. sor:
	'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.		'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
	== A Békés megyei perek ==		== A Békés megyei perek ==
-	~~[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|400px\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]~~
-	~~[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]~~
	A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''		A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

Pbrigi: képek szerkesztése

2021-08-13T07:49:28Z

képek szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 13., 07:49-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.		'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
	== A Békés megyei perek ==		== A Békés megyei perek ==
		+	[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|400px\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]		[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
	A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''		A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

Pbrigi, 2021. augusztus 13., 06:27-n

2021-08-13T06:27:30Z

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 13., 06:27-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.		'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
	== A Békés megyei perek ==		== A Békés megyei perek ==
-	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|~~300px~~\|Vízpróba.]]	+	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
	A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''		A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

Pbrigi, 2021. augusztus 11., 13:19-n

2021-08-11T13:19:51Z

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 11., 13:19-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.		'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
	== A Békés megyei perek ==		== A Békés megyei perek ==
		+	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vízpróba.]]
	A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''		A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

Pbrigi, 2021. augusztus 11., 12:25-n

2021-08-11T12:25:17Z

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 11., 12:25-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Magyarországi háttere ==		== Magyarországi háttere ==
-	A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.	+	A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

	'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''		'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

Pbrigi: Kategóriák hozzáadása

2021-08-11T11:03:06Z

Kategóriák hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 11., 11:03-kori változata
42. sor:		42. sor:
	'''[[1761\|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''		'''[[1761\|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

-	'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték~~'''~~, majd száműzték a megyéből. A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.	+	'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték, majd száműzték a megyéből.''' A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
	== Források ==		== Források ==
	*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)		*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
66. sor:		66. sor:
	*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]		*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
	*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]		*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]
		+
		+	[[Kategória:18. század]] [[Kategória:Békés]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békésszentandrás]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Gyomaendrőd]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Körösladány]] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Öcsöd]] [[Kategória:Szeghalom]]

Pbrigi: hivatkozások szerkesztése

2021-08-11T10:47:39Z

hivatkozások szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 11., 10:47-kori változata
54. sor:		54. sor:
	*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)		*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
	*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)		*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+	*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
		+	*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
		+	*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
		+
		+	== Külső hivatkozások ==
		+	*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
		+	*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
		+	*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
		+	*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

←Régebbi változat		A lap 2021. november 7., 16:58-kori változata
26. sor:		26. sor:

	'''[[1724\|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.		'''[[1724\|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.
-	[[Fájl:Emlektabla Szeghalmon az utolso boszorkanyegetesrol.jpg\|bélyegkép\|Szeghalmon a Kossuth téri magtár falán látható az emléktábla.]]	+	[[Fájl:Emlektabla Szeghalmon az utolso boszorkanyegetesrol.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szeghalmon a Kossuth téri magtár falán látható az emléktábla.]]

	'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721\|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''		'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721\|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

←Régebbi változat		A lap 2021. november 7., 16:27-kori változata
26. sor:		26. sor:

	'''[[1724\|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.		'''[[1724\|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.
		+	[[Fájl:Emlektabla Szeghalmon az utolso boszorkanyegetesrol.jpg\|bélyegkép\|Szeghalmon a Kossuth téri magtár falán látható az emléktábla.]]

	'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721\|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''		'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721\|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 13., 08:32-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Magyarországi háttere ==		== Magyarországi háttere ==
-	[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|~~400px~~\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]	+	[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|300px\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
-	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|~~400px~~\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]	+	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
-	[[Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg\|bélyegkép\|~~400px~~\|1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból.]]	+	[[Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg\|bélyegkép\|300px\|1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból.]]
	A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.		A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 13., 08:30-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Magyarországi háttere ==		== Magyarországi háttere ==
		+	[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|400px\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
		+	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
		+	[[Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg\|bélyegkép\|400px\|1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból.]]
	A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.		A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század\|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

6. sor:		9. sor:
	'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.		'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
	== A Békés megyei perek ==		== A Békés megyei perek ==
-	~~[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|400px\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]~~
-	~~[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]~~
	A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''		A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 13., 07:49-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.		'''Mária Terézia [[1768\|1768.]] [[Május 28.\|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
	== A Békés megyei perek ==		== A Békés megyei perek ==
		+	[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg\|bélyegkép\|400px\|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
	[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]		[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg\|bélyegkép\|400px\|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
	A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''		A törökök [[1695\|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''