Bohn téglagyár (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Képek feltöltése, galéria létrehozása

2022-08-13T11:46:10Z

Képek feltöltése, galéria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2022. augusztus 13., 11:46-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Bohn GyereBcsra.jpg\|bélyegkép\|400px\|Bohn M. és Társai Gőztégla- és Tetőcserépárugyár Rt.]]
	A '''[[Békéscsaba\|békéscsabai]] Bohn téglagyár''', később '''I-es számú téglagyár''' a város déli részén, Jamina városrészben található, '''már nem működő vállalat'''. A központi gyártelep megmaradt részei a Fiumei út, Orosházi út és Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.		A '''[[Békéscsaba\|békéscsabai]] Bohn téglagyár''', később '''I-es számú téglagyár''' a város déli részén, Jamina városrészben található, '''már nem működő vállalat'''. A központi gyártelep megmaradt részei a Fiumei út, Orosházi út és Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.

	== Története ==		== Története ==
		+	[[Fájl:Bohn AzEstHarmaskonyve.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]
		+	[[Fájl:Bohn NemzetiUjsag 1934.jpg\|bélyegkép\|300px]]
		+	[[Fájl:Bohn BmKozlony 1929.jpg\|bélyegkép\|300px]]
		+	[[Fájl:Bohn patent jz.jpg\|bélyegkép\|300px]]
	=== A téglagyár építése ===		=== A téglagyár építése ===
	A gyár létrehozását a mennyiségében és minőségében is megfelelő nyersanyag tette lehetővé. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg, mely alkalmas a nagyipari tégla- és cserépgyártásra.		A gyár létrehozását a mennyiségében és minőségében is megfelelő nyersanyag tette lehetővé. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg, mely alkalmas a nagyipari tégla- és cserépgyártásra.
33. sor:		38. sor:
	== Lásd még ==		== Lásd még ==
	* [[Bohn Mihály (1864–1930)]] téglagyáros		* [[Bohn Mihály (1864–1930)]] téglagyáros
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Bohn teglagyar BMKozlony1908.jpg\|
		+	Fájl:Bohn Korosvidek 19200803.jpg\|
		+	Fájl:Bohn Korosvidek 19260629.jpg\|
		+	Fájl:BohnRt KompaszGPT 1933-34.jpg\|
		+	Fájl:Bohn Amagyargyaripar 1941.jpg\|
		+	Fájl:Bohn teglagyar CsMoism 1943.jpg\|
		+	Fájl:Bohn Gyariparicimtar 1946.jpg\|
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Kiegészítés

2022-08-09T08:12:17Z

Kiegészítés

Változtatások megtekintése

Ker0: apróbb javítások, hivatkozások, Bohn Mihály hivatkozás

2018-08-16T12:59:04Z

apróbb javítások, hivatkozások, Bohn Mihály hivatkozás

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 16., 12:59-kori változata
5. sor:		5. sor:
	A gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyiket az ősidőktől fogva használtak és alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra.		A gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyiket az ősidőktől fogva használtak és alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra.

-	A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.	+	A téglagyár alapításához 1907. évben [[Bohn Mihály (1864–1930)\|Bohn Mihály]], nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A munkálatok [[1908]]. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.

	==Építéstől az államosításig==		==Építéstől az államosításig==
-	A gyárban 1909-ben új szárítók épültek, majd 1910-ben növelték a cserépprések számát. 1911-ben pedig forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Az [[első világháború]] alatt a termelés csökkent. Ennek okai elsősorban a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek voltak. 1919. július 29-én az I. sz kemence fölötti műszárító kigyulladt és csak 1920 elejére sikerült helyrehozni.	+	A gyárban [[1909]]-ben új szárítók épültek, majd [[1910]]-ben növelték a cserépprések számát. [[1911]]-ben pedig forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Az [[első világháború]] alatt a termelés csökkent. Ennek okai elsősorban a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek voltak. 1919. július 29-én az I. sz kemence fölötti műszárító kigyulladt és csak 1920 elejére sikerült helyrehozni.

-	1927-ben Bohn Mihály betegeskedni kezdett, ezért legkisebb fiát, Józsefet hívatta segítségül, aki addig a budapesti téglagyárukban tevékenykedett. József sokat változtatott a termelést illetően. Bevezette a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépítették az üzemen belüli távbeszélőt. 1928-29 években pedig újabb kotrógépet állítottak munkába és emellett egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. Ezek következtében a termelékenység további 10%-ot javult. A munkáslétszám az 1924-ben volt 500 főről 1000 főre emelkedett.	+	[[1927]]-ben Bohn Mihály betegeskedni kezdett, ezért legkisebb fiát, Józsefet hívatta segítségül, aki addig a budapesti téglagyárukban tevékenykedett. József sokat változtatott a termelést illetően. Bevezette a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépítették az üzemen belüli távbeszélőt. 1928-29 években pedig újabb kotrógépet állítottak munkába és emellett egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. Ezek következtében a termelékenység további 10%-ot javult. A munkáslétszám az 1924-ben volt 500 főről 1000 főre emelkedett.

-	A gyár 1930-ban részvénytársasággá alakult. A világgazdasági válság alatt a termelés 50%-al visszaesett. A válság után a mérnökként alkalmazott Kirchknopf István vezetésével modernizálták a gyárat. A vasúti anyagmozgatás terén ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra. 1935 és 1938 között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, az egész gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt évenként jelentkező vizet elvezették, amivel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg.	+	A gyár [[1930]]-ban részvénytársasággá alakult. A világgazdasági válság alatt a termelés 50%-al visszaesett. A válság után a mérnökként alkalmazott Kirchknopf István vezetésével modernizálták a gyárat. A vasúti anyagmozgatás terén ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra. 1935 és 1938 között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, az egész gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt évenként jelentkező vizet elvezették, amivel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg.

	A második világháború alatt a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. Az anyagok beszerzése nehézkessé vált és a besorozások miatt ismét megjelent a munkaerőhiány.		A második világháború alatt a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. Az anyagok beszerzése nehézkessé vált és a besorozások miatt ismét megjelent a munkaerőhiány.

-	A tulajdonos a háború utáni kezdeti időszakban a termelés felfuttatását és a gyár bővítését irányozta elő. Megvásárolta a közeli versenytársat, a Suk-Wagner téglagyárat, de ezek után rövidesen bekövetkezett az államosítás.	+	A tulajdonos a háború utáni kezdeti időszakban a termelés felfuttatását és a gyár bővítését irányozta elő. Megvásárolta a közeli versenytársat, a '''Suk-Wagner téglagyárat''', de ezek után rövidesen bekövetkezett az államosítás.

	==Az államosítás után==		==Az államosítás után==
-	Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd 1958-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. Az erőmű termelte áram lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.	+	Az [[1948]]-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd [[1958]]-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. Az erőmű termelte áram lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.
-	1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.	+	[[1969]]-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.
	A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.		A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.

Soma, 2014. június 11., 12:28-n

2014-06-11T12:28:32Z

←Régebbi változat		A lap 2014. június 11., 12:28-kori változata
21. sor:		21. sor:
	Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd 1958-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. Az erőmű termelte áram lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.		Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd 1958-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. Az erőmű termelte áram lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.
	1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.		1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.
-	A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner ~~féle~~ téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.	+	A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.

	==Szakirodalom==		==Szakirodalom==

Soma, 2014. április 11., 15:37-n

2014-04-11T15:37:47Z

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 15:37-kori változata
26. sor:		26. sor:
	*Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968.		*Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968.
	*Zelenyánszki András: Erzsébethely Jamina regénye. Békéscsaba, 2005.		*Zelenyánszki András: Erzsébethely Jamina regénye. Békéscsaba, 2005.
		+
		+
		+	[[Kategória:Békéscsaba]]

Soma: Új oldal, tartalma: „A békéscsabai '''Bohn téglagyár''', később '''I-es sz. téglagyár''' a város déli részén, Jamina városrészben található, jelenleg már nem működő vá…”

2014-04-11T12:41:33Z

Új oldal, tartalma: „A békéscsabai '''Bohn téglagyár''', később '''I-es sz. téglagyár''' a város déli részén, Jamina városrészben található, jelenleg már nem működő vá…”

Új lap

A békéscsabai '''Bohn téglagyár''', később '''I-es sz. téglagyár''' a város déli részén, [[Jamina]] városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.

==A téglagyár építése==
A gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyiket az ősidőktől fogva használtak és alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra.

A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.

==Építéstől az államosításig==
A gyárban 1909-ben új szárítók épültek, majd 1910-ben növelték a cserépprések számát. 1911-ben pedig forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Az [[első világháború]] alatt a termelés csökkent. Ennek okai elsősorban a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek voltak. 1919. július 29-én az I. sz kemence fölötti műszárító kigyulladt és csak 1920 elejére sikerült helyrehozni.

1927-ben Bohn Mihály betegeskedni kezdett, ezért legkisebb fiát, Józsefet hívatta segítségül, aki addig a budapesti téglagyárukban tevékenykedett. József sokat változtatott a termelést illetően. Bevezette a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépítették az üzemen belüli távbeszélőt. 1928-29 években pedig újabb kotrógépet állítottak munkába és emellett egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. Ezek következtében a termelékenység további 10%-ot javult. A munkáslétszám az 1924-ben volt 500 főről 1000 főre emelkedett.

A gyár 1930-ban részvénytársasággá alakult. A világgazdasági válság alatt a termelés 50%-al visszaesett. A válság után a mérnökként alkalmazott Kirchknopf István vezetésével modernizálták a gyárat. A vasúti anyagmozgatás terén ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra. 1935 és 1938 között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, az egész gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt évenként jelentkező vizet elvezették, amivel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg.

A második világháború alatt a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. Az anyagok beszerzése nehézkessé vált és a besorozások miatt ismét megjelent a munkaerőhiány.

A tulajdonos a háború utáni kezdeti időszakban a termelés felfuttatását és a gyár bővítését irányozta elő. Megvásárolta a közeli versenytársat, a Suk-Wagner téglagyárat, de ezek után rövidesen bekövetkezett az államosítás.

==Az államosítás után==
Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd 1958-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. Az erőmű termelte áram lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.
1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.
A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner féle téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.

==Szakirodalom==
*Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968.
*Zelenyánszki András: Erzsébethely Jamina regénye. Békéscsaba, 2005.