Babinszky János (1882–1956) - Laptörténet

Jzoltan: Babinszky János (1882‒1956) lapot átneveztem Babinszky János (1882–1956) névre: Jó hosszú kötőjel

2021-02-23T12:47:06Z

Babinszky János (1882‒1956) lapot átneveztem Babinszky János (1882–1956) névre: Jó hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 23., 12:47-kori változata

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-07-18T16:37:43Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. július 18., 16:37-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Babinszky Janos.jpg\|bélyegkép\|300px\|Babinszky János]]		[[Fájl:Babinszky Janos.jpg\|bélyegkép\|300px\|Babinszky János]]
		+	[[Fájl:BabinszkyJ hirdetes BmIparosokLapja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Hirdetés a Békésmegyei Iparosok Lapjában]]
	Babinszky János '''[[Mezőberény\|Mezőberényben]] született [[1882\|1882-ben]]''', földműves család gyermekeként. Kisgyermekkorában alkalma volt megtekinteni a különféle szakmák műhelyeit, így választotta ki magának az esztergályos mesterséget. Még tizenkét éves sem volt, amikor öt évre elszerződött tanoncnak.		Babinszky János '''[[Mezőberény\|Mezőberényben]] született [[1882\|1882-ben]]''', földműves család gyermekeként. Kisgyermekkorában alkalma volt megtekinteni a különféle szakmák műhelyeit, így választotta ki magának az esztergályos mesterséget. Még tizenkét éves sem volt, amikor öt évre elszerződött tanoncnak.

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-10-25T17:28:06Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 25., 17:28-kori változata
19. sor:		19. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931), 3. I. rész, Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_28_030_03/?pg=81&layout=s A magyar ipar almanachja. I. rész. Budapest : "A Magyar Ipar Almanachja" Kiadóhivatala, 1931)]
-	* 115 éves a Békéscsabai Ipartestület 1885‒2000, szerk.: Gécs Béla, Békéscsaba, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* 115 éves a Békéscsabai Ipartestület 1885‒2000, szerk.: Gécs Béla, Békéscsaba : Békéscsabai Ipartest., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: /* Források */ formázás

2018-08-22T18:39:15Z

Források: formázás

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 22., 18:39-kori változata
19. sor:		19. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931), 3. I. rész, Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931), 3. I. rész, Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* 115 éves a Békéscsabai Ipartestület 1885‒2000, szerk.: Gécs Béla, Békéscsaba, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* 115 éves a Békéscsabai Ipartestület 1885‒2000, szerk.: Gécs Béla, Békéscsaba, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-08-22T12:21:33Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 22., 12:21-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Babinszky Janos.jpg\|bélyegkép\|300px\|Babinszky János]]		[[Fájl:Babinszky Janos.jpg\|bélyegkép\|300px\|Babinszky János]]
-	Babinszky János '''[[Mezőberény\|Mezőberényben]] született [[1882\|1882-ben]]''', ~~földművescsalád~~ gyermekeként. Kisgyermekkorában ~~inasok voltak a barátai,~~ alkalma volt megtekinteni a különféle szakmák műhelyeit, így választotta ki magának az esztergályos mesterséget. Még tizenkét éves sem volt, amikor öt évre elszerződött tanoncnak.	+	Babinszky János '''[[Mezőberény\|Mezőberényben]] született [[1882\|1882-ben]]''', földműves család gyermekeként. Kisgyermekkorában alkalma volt megtekinteni a különféle szakmák műhelyeit, így választotta ki magának az esztergályos mesterséget. Még tizenkét éves sem volt, amikor öt évre elszerződött tanoncnak.

-	Iskolai tanulmányainak befejeztével '''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] sajátította el mesterségét''', aztán bejárta szinte az egész országot. Hódmezővásárhely, Szeged, Baja, Budapest, Esztergom, Komárom, Pozsony voltak első állomásai. Magyarországon nehezen tudott jobb műhelybe bejutni, egészségtelen pinceműhelyekben volt kénytelen dolgozni. Bécsbe kerülve megdöbbenéssel állapította meg, milyen nagy a különbség a hazai és a bécsi műhelyek között. Bécsből Prágába is ellátogatott, aztán Zsolnán, ~~Túrocszentmártonon~~, Körmöcbányán és Selmecbányán dolgozott. Németország több tekintélyes műhelyében, így többek között '''Berlinben tökéletesítette tudását'''. Az első világháborút mint 4-es honvéd küzdötte végig.	+	Iskolai tanulmányainak befejeztével '''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] sajátította el mesterségét''', aztán bejárta szinte az egész országot. Hódmezővásárhely, Szeged, Baja, Budapest, Esztergom, Komárom, Pozsony voltak első állomásai. Magyarországon nehezen tudott jobb műhelybe bejutni, egészségtelen pinceműhelyekben volt kénytelen dolgozni. Bécsbe kerülve megdöbbenéssel állapította meg, milyen nagy a különbség a hazai és a bécsi műhelyek között. Bécsből Prágába is ellátogatott, aztán Zsolnán, Turócszentmártonon, Körmöcbányán és Selmecbányán dolgozott. Németország több tekintélyes műhelyében, így többek között '''Berlinben tökéletesítette tudását'''. Az első világháborút mint 4-es honvéd küzdötte végig.

-	A háború utáni években kezdte meg '''a kiállításokon való részvételt, munkáiért számos kitüntetésben részesült'''. [[1924\|1924-ben]] a Faluszövetség békéscsabai kiállításán aranyérmet nyert, és kézhez vehette a szegedi kamara díszoklevelét. [[1926\|1926-ban]] Budapesten a II. Országos Kézművestárlaton ~~aranyérmet,~~ [[1927\|1927-ben]] a székesfehérvári országos kiállításon aranyérmet nyert~~, ugyanabban~~ az évben az Országos Iparegyesület ezüst díszéremmel tüntette ki. [[1928\|1928-ban]] a Békés vármegyei kiállításon a kereskedelmi miniszter elismerő oklevelét kapta, a III. Országos Kézművestárlaton pedig '''aranykoszorús esztergályosmesterré avatták'''.	+	A háború utáni években kezdte meg '''a kiállításokon való részvételt, munkáiért számos kitüntetésben részesült'''. [[1924\|1924-ben]] a Faluszövetség békéscsabai kiállításán aranyérmet nyert, és kézhez vehette a szegedi kamara díszoklevelét. [[1926\|1926-ban]] Budapesten a II. Országos Kézművestárlaton és [[1927\|1927-ben]] a székesfehérvári országos kiállításon aranyérmet nyert. Ugyanebben az évben az Országos Iparegyesület ezüst díszéremmel tüntette ki. [[1928\|1928-ban]] a Békés vármegyei kiállításon a kereskedelmi miniszter elismerő oklevelét kapta, a III. Országos Kézművestárlaton pedig '''aranykoszorús esztergályosmesterré avatták'''.

	'''Tompa Emíliával kötött házasságából egy fia született''' [[1911\|1911-ben]], Babinszky '''János''', aki folytatta édesapja mesterségét.		'''Tompa Emíliával kötött házasságából egy fia született''' [[1911\|1911-ben]], Babinszky '''János''', aki folytatta édesapja mesterségét.
14. sor:		14. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	Édesapja kívánságára '''22 éves korában hazajött külföldről''', és ~~mint önálló mester '''~~[[1905\|1905-ben]] telepedett le Békéscsabán.''' Tevékenységének zöme a műesztergályos-munkára esett, de emellett biliárdgyártással is foglalkozott; Békéscsaba környékén szállított különböző köröknek és kávéházaknak. Sétabotok készítése volt a másik specialitása az egyéb műesztergályos ipari cikkek mellett.''' Alig volt az esztergályos szakmának olyan ága, amelyet Babinszky János ne művelt volna''', gyönyörű állólámpái, állványai, kulacsai, rokkái számos kiállításon keltettek feltűnést.	+	Édesapja kívánságára '''22 éves korában hazajött külföldről''', és [[1905\|1905-ben]] mint önálló mester telepedett le Békéscsabán. Alig volt az esztergályos szakmának olyan ága, amelyet Babinszky János ne művelt volna''', gyönyörű állólámpái, állványai, kulacsai, rokkái számos kiállításon keltettek feltűnést. Tevékenységének nagy része műesztergályos-munka volt, emellett biliárdgyártással is foglalkozott. A másik specialitása sétabotok készítése volt.

	[[1927\|1927-ben]] Békéscsaba városi képviselő-testületének tagjává választották meg. Volt dísztagja az Iparos Ifjak Művelődési Egyesületének, elnöke a Jókai Műkedvelő Gárdának, vezetőségi tagja a Cserkészszövetségnek, tagja az iparostanonc-iskolai felügyelőbizottságnak és választmányi tagja a Levente Egyesületnek.		[[1927\|1927-ben]] Békéscsaba városi képviselő-testületének tagjává választották meg. Volt dísztagja az Iparos Ifjak Művelődési Egyesületének, elnöke a Jókai Műkedvelő Gárdának, vezetőségi tagja a Cserkészszövetségnek, tagja az iparostanonc-iskolai felügyelőbizottságnak és választmányi tagja a Levente Egyesületnek.

Jzoltan: kép feltöltése

2017-11-06T20:56:12Z

kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2017. november 6., 20:56-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Babinszky Janos.jpg\|bélyegkép\|300px\|Babinszky János]]
	Babinszky János '''[[Mezőberény\|Mezőberényben]] született [[1882\|1882-ben]]''', földművescsalád gyermekeként. Kisgyermekkorában inasok voltak a barátai, alkalma volt megtekinteni a különféle szakmák műhelyeit, így választotta ki magának az esztergályos mesterséget. Még tizenkét éves sem volt, amikor öt évre elszerződött tanoncnak.		Babinszky János '''[[Mezőberény\|Mezőberényben]] született [[1882\|1882-ben]]''', földművescsalád gyermekeként. Kisgyermekkorában inasok voltak a barátai, alkalma volt megtekinteni a különféle szakmák műhelyeit, így választotta ki magának az esztergályos mesterséget. Még tizenkét éves sem volt, amikor öt évre elszerződött tanoncnak.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „aranykoszorús műesztergályos-mester == Élete == Babinszky János '''Mezőberényben született 1882-ben''', földművescsalád gyermekeként…”

2017-11-06T20:51:50Z

Új oldal, tartalma: „aranykoszorús műesztergályos-mester == Élete == Babinszky János '''Mezőberényben született 1882-ben''', földművescsalád gyermekeként…”

Új lap

aranykoszorús műesztergályos-mester

== Élete ==
Babinszky János '''[[Mezőberény|Mezőberényben]] született [[1882|1882-ben]]''', földművescsalád gyermekeként. Kisgyermekkorában inasok voltak a barátai, alkalma volt megtekinteni a különféle szakmák műhelyeit, így választotta ki magának az esztergályos mesterséget. Még tizenkét éves sem volt, amikor öt évre elszerződött tanoncnak.

Iskolai tanulmányainak befejeztével '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] sajátította el mesterségét''', aztán bejárta szinte az egész országot. Hódmezővásárhely, Szeged, Baja, Budapest, Esztergom, Komárom, Pozsony voltak első állomásai. Magyarországon nehezen tudott jobb műhelybe bejutni, egészségtelen pinceműhelyekben volt kénytelen dolgozni. Bécsbe kerülve megdöbbenéssel állapította meg, milyen nagy a különbség a hazai és a bécsi műhelyek között. Bécsből Prágába is ellátogatott, aztán Zsolnán, Túrocszentmártonon, Körmöcbányán és Selmecbányán dolgozott. Németország több tekintélyes műhelyében, így többek között '''Berlinben tökéletesítette tudását'''. Az első világháborút mint 4-es honvéd küzdötte végig.

A háború utáni években kezdte meg '''a kiállításokon való részvételt, munkáiért számos kitüntetésben részesült'''. [[1924|1924-ben]] a Faluszövetség békéscsabai kiállításán aranyérmet nyert, és kézhez vehette a szegedi kamara díszoklevelét. [[1926|1926-ban]] Budapesten a II. Országos Kézművestárlaton aranyérmet, [[1927|1927-ben]] a székesfehérvári országos kiállításon aranyérmet nyert, ugyanabban az évben az Országos Iparegyesület ezüst díszéremmel tüntette ki. [[1928|1928-ban]] a Békés vármegyei kiállításon a kereskedelmi miniszter elismerő oklevelét kapta, a III. Országos Kézművestárlaton pedig '''aranykoszorús esztergályosmesterré avatták'''.

'''Tompa Emíliával kötött házasságából egy fia született''' [[1911|1911-ben]], Babinszky '''János''', aki folytatta édesapja mesterségét.

Babinszky János '''[[1956|1956-ban]] halt meg''', sírja a Berényi úti evangélikus temetőben található.

== Munkássága ==
Édesapja kívánságára '''22 éves korában hazajött külföldről''', és mint önálló mester '''[[1905|1905-ben]] telepedett le Békéscsabán.''' Tevékenységének zöme a műesztergályos-munkára esett, de emellett biliárdgyártással is foglalkozott; Békéscsaba környékén szállított különböző köröknek és kávéházaknak. Sétabotok készítése volt a másik specialitása az egyéb műesztergályos ipari cikkek mellett.''' Alig volt az esztergályos szakmának olyan ága, amelyet Babinszky János ne művelt volna''', gyönyörű állólámpái, állványai, kulacsai, rokkái számos kiállításon keltettek feltűnést.

[[1927|1927-ben]] Békéscsaba városi képviselő-testületének tagjává választották meg. Volt dísztagja az Iparos Ifjak Művelődési Egyesületének, elnöke a Jókai Műkedvelő Gárdának, vezetőségi tagja a Cserkészszövetségnek, tagja az iparostanonc-iskolai felügyelőbizottságnak és választmányi tagja a Levente Egyesületnek.

== Források ==
* A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931), 3. I. rész, Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* 115 éves a Békéscsabai Ipartestület 1885‒2000, szerk.: Gécs Béla, Békéscsaba, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]