Búzanemesítés - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-03-13T08:53:00Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 13., 08:53-kori változata
3. sor:		3. sor:

	== A kötet háttere ==		== A kötet háttere ==
-	[[Mokry Sámuel (~~1832-1909~~)\|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a [[Békéscsaba]] [[Gerendás\|gerendási]] határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''	+	[[Mokry Sámuel (1832–1909)\|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a [[Békéscsaba]] [[Gerendás\|gerendási]] határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''
	Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula\|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 64 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''		Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula\|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 64 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''

18. sor:		18. sor:

	== Kötet információk ==		== Kötet információk ==
-	* Mokry Sámuel: Búzanemesítés. Gyula: Dobay János könyvnyomdája, 1875. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Mokry Sámuel: Búzanemesítés. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1875 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]		[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]
	[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]		[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]

Jzoltan: Gerendás belső hivatkozása

2020-11-27T17:38:28Z

Gerendás belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 17:38-kori változata
3. sor:		3. sor:

	== A kötet háttere ==		== A kötet háttere ==
-	[[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a Békéscsaba gerendási határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''	+	[[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a [[Békéscsaba]] [[Gerendás\|gerendási]] határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''
	Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula\|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 64 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''		Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula\|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 64 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''

Ker0: formázás

2018-02-27T22:11:48Z

formázás

←Régebbi változat		A lap 2018. február 27., 22:11-kori változata
8. sor:		8. sor:
	== Tartalom ==		== Tartalom ==
	=== Bevezető ===		=== Bevezető ===
-	A könyv bevezetőjében a szerző a magyar mezőgazdaság súlyos állapotáról, a búzanemesítés szükségességéről és gyakorlati hasznáról ír, melynek lényegét így foglalja össze: „...lehet-e ez úton ezrekkel gyarapítani az egyet, milliókkal a nemzet vagyonát?” Emellett kifejti, hogy a külföldi példák, tapasztalatok, bár hasznosak, de – Magyarország természeti adottságai miatt – nem vehetők át egy az egyben.	+	A könyv bevezetőjében a szerző a magyar mezőgazdaság súlyos állapotáról, a búzanemesítés szükségességéről és gyakorlati hasznáról ír, melynek lényegét így foglalja össze: ''„...lehet-e ez úton ezrekkel gyarapítani az egyet, milliókkal a nemzet vagyonát?”'' Emellett kifejti, hogy a külföldi példák, tapasztalatok, bár hasznosak, de – Magyarország természeti adottságai miatt – nem vehetők át egy az egyben.
	=== Nemesítés ===		=== Nemesítés ===
	A nemesítés elmélete című fejezetben a magyar búzafajták sajátosságait, a mezőgazdaság helyzetét taglalja. A honi búzafajták gyenge minőségének okát a hanyag, gondatlan művelésben, a föld folytonos „kizsarolásában”, a nem megfelelő vetőmagok használatában látja. Tévesnek tartja azt a nézetet, hogy a mezei gazdálkodáshoz a legkevesebb előműveltség kell, mint kifejti, ''„aki jó mezőgazda akar lenni, annak roppant sok és alapos, minden ízében tudományon alapuló ismerettel kell bírnia. (…) Mi az időjárást, a csapásokat okoljuk, s szegények maradunk; holott nyomorúságunk oka inkább a tudatlanság és tunyaság, irtózás a tanulástól és a fáradalmaktól!”'' A búzanövény tökéletesedésének öt kellékét sorolja fel: a megfelelő magválasztás, a föld jó erőben tartása és mély megművelése, a ritka vetés és a vetés szakszerű gondozása.		A nemesítés elmélete című fejezetben a magyar búzafajták sajátosságait, a mezőgazdaság helyzetét taglalja. A honi búzafajták gyenge minőségének okát a hanyag, gondatlan művelésben, a föld folytonos „kizsarolásában”, a nem megfelelő vetőmagok használatában látja. Tévesnek tartja azt a nézetet, hogy a mezei gazdálkodáshoz a legkevesebb előműveltség kell, mint kifejti, ''„aki jó mezőgazda akar lenni, annak roppant sok és alapos, minden ízében tudományon alapuló ismerettel kell bírnia. (…) Mi az időjárást, a csapásokat okoljuk, s szegények maradunk; holott nyomorúságunk oka inkább a tudatlanság és tunyaság, irtózás a tanulástól és a fáradalmaktól!”'' A búzanövény tökéletesedésének öt kellékét sorolja fel: a megfelelő magválasztás, a föld jó erőben tartása és mély megművelése, a ritka vetés és a vetés szakszerű gondozása.

Ker0: kép beszúrása

2018-02-27T22:11:11Z

kép beszúrása

←Régebbi változat		A lap 2018. február 27., 22:11-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Buzanemesites borito.jpg\|bélyegkép\|300px\|A kötet hasonmás-kiadásának borítója]]
	Mokry Sámuel: Búzanemesítés		Mokry Sámuel: Búzanemesítés

Ker0: /* A kötet háttere */

2018-02-27T21:58:33Z

A kötet háttere

←Régebbi változat		A lap 2018. február 27., 21:58-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== A kötet háttere ==		== A kötet háttere ==
	[[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a Békéscsaba gerendási határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''		[[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a Békéscsaba gerendási határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''
-	Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula\|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 65 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''	+	Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula\|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 64 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''

	== Tartalom ==		== Tartalom ==

Ker0: /* Kötet információk */ formázás

2018-02-27T21:58:02Z

Kötet információk: formázás

←Régebbi változat		A lap 2018. február 27., 21:58-kori változata
17. sor:		17. sor:

	== Kötet információk ==		== Kötet információk ==
-	* Mokry Sámuel: Búzanemesítés. Dobay János könyvnyomdája~~, 64 oldal Gyula~~, 1875. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Mokry Sámuel: Búzanemesítés. Gyula: Dobay János könyvnyomdája, 1875. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]		[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]
	[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]		[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]

Ker0: formázás

2018-02-27T21:56:05Z

formázás

←Régebbi változat		A lap 2018. február 27., 21:56-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== A kötet háttere ==		== A kötet háttere ==
	[[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a Békéscsaba gerendási határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''		[[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a Békéscsaba gerendási határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''
-	Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei ~~1873–1874~~-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula\|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 65 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''	+	Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula\|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 65 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''

	== Tartalom ==		== Tartalom ==
14. sor:		14. sor:
	=== Befejezés ===		=== Befejezés ===
	A könyv befejező részében Mokry a búzanemesítés nemzetgazdasági fontosságát, lehetséges jövőjét taglalja. Itt olvashatjuk az [[1874]]-ben a földművelési minisztériumhoz felterjesztett emlékiratát, melyben felvázolja részletesen kidolgozott javaslatait arra nézve, miként lehetne a nemes búza vetését országszerte általánosan mielőbb elterjeszteni.		A könyv befejező részében Mokry a búzanemesítés nemzetgazdasági fontosságát, lehetséges jövőjét taglalja. Itt olvashatjuk az [[1874]]-ben a földművelési minisztériumhoz felterjesztett emlékiratát, melyben felvázolja részletesen kidolgozott javaslatait arra nézve, miként lehetne a nemes búza vetését országszerte általánosan mielőbb elterjeszteni.
-	~~=== Zárszó ===~~
	A füzet a minisztérium elismerő, de nemleges válaszával zárul, melyben az ország kedvezőtlen pénzügyi viszonyaira, a beruházások tetemes költségeire való hivatkozással utasítják vissza Mokry Sámuel nagyszabású tervét.		A füzet a minisztérium elismerő, de nemleges válaszával zárul, melyben az ország kedvezőtlen pénzügyi viszonyaira, a beruházások tetemes költségeire való hivatkozással utasítják vissza Mokry Sámuel nagyszabású tervét.

	== Kötet információk ==		== Kötet információk ==
-	Mokry Sámuel: Búzanemesítés	+	* Mokry Sámuel: Búzanemesítés. Dobay János könyvnyomdája, 64 oldal Gyula, 1875. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	Dobay János könyvnyomdája	+
-	65 oldal	+
-	Gyula, 1875.	+
-	Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+

	[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]		[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]
	[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]		[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]

Ker0: új kategória

2018-02-27T21:22:49Z

új kategória

←Régebbi változat		A lap 2018. február 27., 21:22-kori változata
25. sor:		25. sor:

	[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]		[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]
		+	[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]

Ker0: Új oldal, tartalma: „Mokry Sámuel: Búzanemesítés == A kötet háttere == Mokry Sámuelről '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlé…”

2018-02-27T21:17:03Z

Új oldal, tartalma: „Mokry Sámuel: Búzanemesítés == A kötet háttere == Mokry Sámuelről '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlé…”

Új lap

Mokry Sámuel: Búzanemesítés

== A kötet háttere ==
[[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a Békéscsaba gerendási határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''
Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei 1873–1874-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 65 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''

== Tartalom ==
=== Bevezető ===
A könyv bevezetőjében a szerző a magyar mezőgazdaság súlyos állapotáról, a búzanemesítés szükségességéről és gyakorlati hasznáról ír, melynek lényegét így foglalja össze: „...lehet-e ez úton ezrekkel gyarapítani az egyet, milliókkal a nemzet vagyonát?” Emellett kifejti, hogy a külföldi példák, tapasztalatok, bár hasznosak, de – Magyarország természeti adottságai miatt – nem vehetők át egy az egyben.
=== Nemesítés ===
A nemesítés elmélete című fejezetben a magyar búzafajták sajátosságait, a mezőgazdaság helyzetét taglalja. A honi búzafajták gyenge minőségének okát a hanyag, gondatlan művelésben, a föld folytonos „kizsarolásában”, a nem megfelelő vetőmagok használatában látja. Tévesnek tartja azt a nézetet, hogy a mezei gazdálkodáshoz a legkevesebb előműveltség kell, mint kifejti, ''„aki jó mezőgazda akar lenni, annak roppant sok és alapos, minden ízében tudományon alapuló ismerettel kell bírnia. (…) Mi az időjárást, a csapásokat okoljuk, s szegények maradunk; holott nyomorúságunk oka inkább a tudatlanság és tunyaság, irtózás a tanulástól és a fáradalmaktól!”'' A búzanövény tökéletesedésének öt kellékét sorolja fel: a megfelelő magválasztás, a föld jó erőben tartása és mély megművelése, a ritka vetés és a vetés szakszerű gondozása.
=== Tapasztalatok, eredmények ===
A következő két fejezetben saját tapasztalatairól és eredményeiről ad számot, valamint a búzanemesítés kapcsán felmerült ellenvetésekről és nehézségekről értekezik.
=== Befejezés ===
A könyv befejező részében Mokry a búzanemesítés nemzetgazdasági fontosságát, lehetséges jövőjét taglalja. Itt olvashatjuk az [[1874]]-ben a földművelési minisztériumhoz felterjesztett emlékiratát, melyben felvázolja részletesen kidolgozott javaslatait arra nézve, miként lehetne a nemes búza vetését országszerte általánosan mielőbb elterjeszteni.
=== Zárszó ===
A füzet a minisztérium elismerő, de nemleges válaszával zárul, melyben az ország kedvezőtlen pénzügyi viszonyaira, a beruházások tetemes költségeire való hivatkozással utasítják vissza Mokry Sámuel nagyszabású tervét.

== Kötet információk ==
Mokry Sámuel: Búzanemesítés
Dobay János könyvnyomdája
65 oldal
Gyula, 1875.
Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]