Béke szabadkőműves páholy (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-03-26T11:23:36Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 26., 11:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
	A [[Békéscsaba\|békéscsabai]] páholyt '''[[1871\|1871-ben]] alapították'''. A források szerint [[1885\|1885-ig]] működött – azonban valószínű, hogy a tagjai még a 20. század elején is aktívak voltak. A Béke páholy '''nevében megjelenik a béke, mint elérendő cél'''. Emellett '''utal a megyére és a városra''' is.		A [[Békéscsaba\|békéscsabai]] páholyt '''[[1871\|1871-ben]] alapították'''. A források szerint [[1885\|1885-ig]] működött – azonban valószínű, hogy a tagjai még a 20. század elején is aktívak voltak. A Béke páholy '''nevében megjelenik a béke, mint elérendő cél'''. Emellett '''utal a megyére és a városra''' is.

-	[[1872\|1872-ben]] a páholy '''tagja volt [[Zsilinszky Mihály (~~1838-1925~~)\|Zsilinszky Mihály]]''' szarvasi tanár.	+	[[1872\|1872-ben]] a páholy '''tagja volt [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]]''' szarvasi tanár.
	'''Wessermayer Ferenc'''nek, a tiszántúli vasúttársaság pályafőnökének [[1875\|1875-ben]] mesterfokozata volt a Béke páholyban. [[1875\|1875-ben]] több más páholyból érkezett társával megalapította a debreceni Haladás páholyt. A szabadkőművesség szabályai szerint legalább hét mesterfokozatú tag alakíthatott csak új páholyt.		'''Wessermayer Ferenc'''nek, a tiszántúli vasúttársaság pályafőnökének [[1875\|1875-ben]] mesterfokozata volt a Béke páholyban. [[1875\|1875-ben]] több más páholyból érkezett társával megalapította a debreceni Haladás páholyt. A szabadkőművesség szabályai szerint legalább hét mesterfokozatú tag alakíthatott csak új páholyt.

Jzoltan: Átfogalmazás

2020-10-10T12:21:00Z

Átfogalmazás

←Régebbi változat		A lap 2020. október 10., 12:21-kori változata
1. sor:		1. sor:
	A [[Békéscsaba\|békéscsabai]] páholyt '''[[1871\|1871-ben]] alapították'''. A források szerint [[1885\|1885-ig]] működött – azonban valószínű, hogy a tagjai még a 20. század elején is aktívak voltak. A Béke páholy '''nevében megjelenik a béke, mint elérendő cél'''. Emellett '''utal a megyére és a városra''' is.		A [[Békéscsaba\|békéscsabai]] páholyt '''[[1871\|1871-ben]] alapították'''. A források szerint [[1885\|1885-ig]] működött – azonban valószínű, hogy a tagjai még a 20. század elején is aktívak voltak. A Béke páholy '''nevében megjelenik a béke, mint elérendő cél'''. Emellett '''utal a megyére és a városra''' is.
-
-	A békéscsabai páholyról [[1876\|1876-ban]] a következőképp tesznek említést: ''„A vidéki páholyok sikerrel folytatják a nevelés terén működésüket, a testvéreink által kezdeményezett vagy pártfogolt intézetek közül különösen kiemelendőnek tartjuk a békéscsabai és beregszászi polgári leányiskolákat és a kassai gyermekkertet.”''

	[[1872\|1872-ben]] a páholy '''tagja volt [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]]''' szarvasi tanár.		[[1872\|1872-ben]] a páholy '''tagja volt [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]]''' szarvasi tanár.
-	'''Wessermayer Ferenc''', a tiszántúli vasúttársaság ~~pályafőnöke volt,~~ [[1875\|1875-re]] mesterfokozata volt a Béke páholyban. [[1875\|1875-ben]] több más páholyból érkezett társával megalapította a debreceni Haladás páholyt. A szabadkőművesség szabályai szerint legalább hét mesterfokozatú tag alakíthatott csak új páholyt.	+	'''Wessermayer Ferenc'''nek, a tiszántúli vasúttársaság pályafőnökének [[1875\|1875-ben]] mesterfokozata volt a Béke páholyban. [[1875\|1875-ben]] több más páholyból érkezett társával megalapította a debreceni Haladás páholyt. A szabadkőművesség szabályai szerint legalább hét mesterfokozatú tag alakíthatott csak új páholyt.
		+
		+	A békéscsabai páholyról [[1876\|1876-ban]] a következőképp tesznek említést: ''„A vidéki páholyok sikerrel folytatják a nevelés terén működésüket, a testvéreink által kezdeményezett vagy pártfogolt intézetek közül különösen kiemelendőnek tartjuk a békéscsabai és beregszászi polgári leányiskolákat és a kassai gyermekkertet.”''

	A páholyok '''az egyháztól való eltávolodást, a tudomány felé fordulást propagálták''', ami sokszor konfliktushoz vezetett. Békéscsabán a Polgári Leányiskolát – a jelentések alapján – a Béke páholy anyagilag támogatta, az iskolát alapító Nőképző Társulat tagjai között szabadkőművesek is voltak. Egy [[1878\|1878-as]] újságcikk kiemeli, hogy a békéscsabai szabadkőműves páholy nem vett részt a helyi izraelita nőegylet táncvigalmán. Ebben az időszakban a páholyok számtalan jótékonysági rendezvényen vettek részt, valamint nagy összegeket adományoztak. A szabadkőművesség '''titkos jellege sokszor elrettentette az embereket''', az adakozásaikat azonban jó néven vették.		A páholyok '''az egyháztól való eltávolodást, a tudomány felé fordulást propagálták''', ami sokszor konfliktushoz vezetett. Békéscsabán a Polgári Leányiskolát – a jelentések alapján – a Béke páholy anyagilag támogatta, az iskolát alapító Nőképző Társulat tagjai között szabadkőművesek is voltak. Egy [[1878\|1878-as]] újságcikk kiemeli, hogy a békéscsabai szabadkőműves páholy nem vett részt a helyi izraelita nőegylet táncvigalmán. Ebben az időszakban a páholyok számtalan jótékonysági rendezvényen vettek részt, valamint nagy összegeket adományoztak. A szabadkőművesség '''titkos jellege sokszor elrettentette az embereket''', az adakozásaikat azonban jó néven vették.

Jzoltan: + Zsilinszky tagsága

2020-10-09T15:50:10Z

+ Zsilinszky tagsága

←Régebbi változat		A lap 2020. október 9., 15:50-kori változata
3. sor:		3. sor:
	A békéscsabai páholyról [[1876\|1876-ban]] a következőképp tesznek említést: ''„A vidéki páholyok sikerrel folytatják a nevelés terén működésüket, a testvéreink által kezdeményezett vagy pártfogolt intézetek közül különösen kiemelendőnek tartjuk a békéscsabai és beregszászi polgári leányiskolákat és a kassai gyermekkertet.”''		A békéscsabai páholyról [[1876\|1876-ban]] a következőképp tesznek említést: ''„A vidéki páholyok sikerrel folytatják a nevelés terén működésüket, a testvéreink által kezdeményezett vagy pártfogolt intézetek közül különösen kiemelendőnek tartjuk a békéscsabai és beregszászi polgári leányiskolákat és a kassai gyermekkertet.”''

-	~~Egyetlen tag nevét tudjuk teljes bizonyossággal:~~ Wessermayer Ferenc, a tiszántúli vasúttársaság pályafőnöke volt, [[1875\|1875-re]] mesterfokozata volt a Béke páholyban. [[1875\|1875-ben]] több más páholyból érkezett társával megalapította a debreceni Haladás páholyt. A szabadkőművesség szabályai szerint legalább hét mesterfokozatú tag alakíthatott csak új páholyt.	+	[[1872\|1872-ben]] a páholy '''tagja volt [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]]''' szarvasi tanár.
		+	'''Wessermayer Ferenc''', a tiszántúli vasúttársaság pályafőnöke volt, [[1875\|1875-re]] mesterfokozata volt a Béke páholyban. [[1875\|1875-ben]] több más páholyból érkezett társával megalapította a debreceni Haladás páholyt. A szabadkőművesség szabályai szerint legalább hét mesterfokozatú tag alakíthatott csak új páholyt.

	A páholyok '''az egyháztól való eltávolodást, a tudomány felé fordulást propagálták''', ami sokszor konfliktushoz vezetett. Békéscsabán a Polgári Leányiskolát – a jelentések alapján – a Béke páholy anyagilag támogatta, az iskolát alapító Nőképző Társulat tagjai között szabadkőművesek is voltak. Egy [[1878\|1878-as]] újságcikk kiemeli, hogy a békéscsabai szabadkőműves páholy nem vett részt a helyi izraelita nőegylet táncvigalmán. Ebben az időszakban a páholyok számtalan jótékonysági rendezvényen vettek részt, valamint nagy összegeket adományoztak. A szabadkőművesség '''titkos jellege sokszor elrettentette az embereket''', az adakozásaikat azonban jó néven vették.		A páholyok '''az egyháztól való eltávolodást, a tudomány felé fordulást propagálták''', ami sokszor konfliktushoz vezetett. Békéscsabán a Polgári Leányiskolát – a jelentések alapján – a Béke páholy anyagilag támogatta, az iskolát alapító Nőképző Társulat tagjai között szabadkőművesek is voltak. Egy [[1878\|1878-as]] újságcikk kiemeli, hogy a békéscsabai szabadkőműves páholy nem vett részt a helyi izraelita nőegylet táncvigalmán. Ebben az időszakban a páholyok számtalan jótékonysági rendezvényen vettek részt, valamint nagy összegeket adományoztak. A szabadkőművesség '''titkos jellege sokszor elrettentette az embereket''', az adakozásaikat azonban jó néven vették.
24. sor:		25. sor:
	* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 16. szám (1878. február 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1878/?pg=62&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)		* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 16. szám (1878. február 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1878/?pg=62&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
	* Berényi Zsuzsanna Ágnes: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNevtaniDolgozatok_114/?pg=0&layout=s Szabadkőműves páholyneveink 1991-ig. Budapest : ELTE Magyar Nyelvészeti Tankszékcsoport Névkutató Munkaközössége, 1992] (Látogatva: 2020. 10. 09.)		* Berényi Zsuzsanna Ágnes: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNevtaniDolgozatok_114/?pg=0&layout=s Szabadkőműves páholyneveink 1991-ig. Budapest : ELTE Magyar Nyelvészeti Tankszékcsoport Névkutató Munkaközössége, 1992] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
		+	* Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Sk_2008_histokon/?pg=61&layout=s A múlt felfedezői : epizódok és arcélek a Magyar Történelmi Társulat és a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat múltjából. Szerk.: Erdész Ádám, Katona Csaba. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2011. 59–60. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
	* Magyarországi és magyar vonatkozású páholyok listája. In: [http://www.deakpaholy.hu/paholyok Deakpaholy.hu] (Látogatva: 2020. 10. 09.)		* Magyarországi és magyar vonatkozású páholyok listája. In: [http://www.deakpaholy.hu/paholyok Deakpaholy.hu] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
	* Szabadkőműves-mozgalom Békésben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1936_07/?pg=267&layout=s Magyarság, 17. évf. 162. szám (1936. július 17.) 4. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)		* Szabadkőműves-mozgalom Békésben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1936_07/?pg=267&layout=s Magyarság, 17. évf. 162. szám (1936. július 17.) 4. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
-	* Szabó Gyula: A debreceni szabadkőművesség a dualizmus korában. In: Történeti Tanulmányok 8. Debrecen : Debreceni ~~Egytem~~ Történeti Intézet, 2000. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TortenetiTanulmanyok_08_2000/?pg=170&layout=s 167–182. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)	+	* Szabó Gyula: A debreceni szabadkőművesség a dualizmus korában. In: Történeti Tanulmányok 8. Debrecen : Debreceni Egyetem Történeti Intézet, 2000. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TortenetiTanulmanyok_08_2000/?pg=170&layout=s 167–182. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
	* Volt-e Békéscsabán szabadkőműves páholy? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_1/?pg=87&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 18. szám (1928. január 22.) 2. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)		* Volt-e Békéscsabán szabadkőműves páholy? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_1/?pg=87&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 18. szám (1928. január 22.) 2. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A békéscsabai páholyt '''1871-ben alapították'''. A források szerint 1885-ig működött – azonban valószínű, hogy a tagjai m…”

2020-10-09T15:16:48Z

Új oldal, tartalma: „A békéscsabai páholyt '''1871-ben alapították'''. A források szerint 1885-ig működött – azonban valószínű, hogy a tagjai m…”

Új lap

A [[Békéscsaba|békéscsabai]] páholyt '''[[1871|1871-ben]] alapították'''. A források szerint [[1885|1885-ig]] működött – azonban valószínű, hogy a tagjai még a 20. század elején is aktívak voltak. A Béke páholy '''nevében megjelenik a béke, mint elérendő cél'''. Emellett '''utal a megyére és a városra''' is.

A békéscsabai páholyról [[1876|1876-ban]] a következőképp tesznek említést: ''„A vidéki páholyok sikerrel folytatják a nevelés terén működésüket, a testvéreink által kezdeményezett vagy pártfogolt intézetek közül különösen kiemelendőnek tartjuk a békéscsabai és beregszászi polgári leányiskolákat és a kassai gyermekkertet.”''

Egyetlen tag nevét tudjuk teljes bizonyossággal: Wessermayer Ferenc, a tiszántúli vasúttársaság pályafőnöke volt, [[1875|1875-re]] mesterfokozata volt a Béke páholyban. [[1875|1875-ben]] több más páholyból érkezett társával megalapította a debreceni Haladás páholyt. A szabadkőművesség szabályai szerint legalább hét mesterfokozatú tag alakíthatott csak új páholyt.

A páholyok '''az egyháztól való eltávolodást, a tudomány felé fordulást propagálták''', ami sokszor konfliktushoz vezetett. Békéscsabán a Polgári Leányiskolát – a jelentések alapján – a Béke páholy anyagilag támogatta, az iskolát alapító Nőképző Társulat tagjai között szabadkőművesek is voltak. Egy [[1878|1878-as]] újságcikk kiemeli, hogy a békéscsabai szabadkőműves páholy nem vett részt a helyi izraelita nőegylet táncvigalmán. Ebben az időszakban a páholyok számtalan jótékonysági rendezvényen vettek részt, valamint nagy összegeket adományoztak. A szabadkőművesség '''titkos jellege sokszor elrettentette az embereket''', az adakozásaikat azonban jó néven vették.

A páholy létezése '''[[1928|1928-ig]]''' csak városi legenda volt. '''Valószínűsítették létezésüket''', de konkrét bizonyíték sosem volt rájuk. Az [[1928|1928-ban]] előkerült '''tagdiploma bebizonyította létezésüket'''. A tagdiplomán az újságcikk szerint olyan korábbi békéscsabai vezetők nevei szerepeltek, akikről nem is gondolta volna senki, hogy a páholytagok voltak (a neveket nem hozták nyilvánosságra).

A [[Békésmegyei Közlöny]] tudósítása szerint a 60 cm hosszú és 50 cm széles oklevél felső részén egy jelképes rajz látható, egyik sarkában a holddal, a másikban pedig egy denevérszárnyas gyermekfejjel. Középen díszesen a „Post tenebras lux” felirat olvasható (jelentése: Sötét után fény). A rajzot jobbról és balról egy lelógó függöny övezi, mintha színpad lenne. '''A oklevél szövege a következő:''' ''„A.:V.:E.:N.:É.:M.:D.: Magyarország Nagy Oriense nevében, és védelme alatt minden rendes sz.:k.:-nak Üdvözlet, Erő, Egyesülés. Mi világosságai a Békés Csaba keletén dolgozó BÉKE című t.: és i.: .:-nak tisztünk erejénél fogva bizonyítjuk, hogy t.: és i.: .: unkban az i.: v.: 000872 év hó VI/29 napján sz.: k.:-nek avattatott fel, minek erejéül nevezett T.:-ünknek kiadtuk a jelen bizonyítványt t.: i.: .:-nek pecsétje alatt és őt minden T.: hajlamába ajánljuk hasonlót igérvén rendes bizonyítvánnyal ellátott minden T.:-nek.”'' (Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 18. szám (1928. január 22.) 2. p.)

Az okmány végén a főmester, az első felügyelő, a második felügyelő, a szónok, valamint a titkár aláírása található. Az okmányon bal alsó részén a Ne varietur (jelentése: Soha nem változott), jobb oldalán pedig a Kincstárnok felirat olvasható.

'''A bélyegző felirata:''' Nihilobstat. A Magyarország Nagy Oriense nagymestere (jelentése: Semmi nem áll az útban).<br>
'''A körbélyegző szövege:''' Magyarország Nagy Oriense 000871.

[[1936|1936-ban]] dr. Sebők Elek ügyvéd [[Gyula|Gyulán]], a Békés vármegye közigazgatási bizottságán jelezte, hogy mivel a kormány betiltatta a páholyokat ([[1920]] után ismét), így azok a vármegyében sem kívánatosak. Vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán válaszában kijelentette, hogy nincs tudomása a vármegyében működő páholyról. Amennyiben elfogadjuk állítását, akkor kijelenthetjük, hogy '''[[1936|1936-ban]] már nem működött''' a Béke páholy.

A belügyminiszter '''a magyarországi páholyokat hivatalosan [[1950|1950-ben]] záratta be''' teljes mértékben, azonban '''nagy részük [[1989]] után újraéledt'''.

== Források ==
* A belügyminiszter felosztotta a szabadkőműves páholyokat. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FrissUjsag_1950_06/?pg=81&layout=s Friss Ujság, 55. évf. 134. szám (1950. június 13.) 6. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 16. szám (1878. február 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1878/?pg=62&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
* Berényi Zsuzsanna Ágnes: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNevtaniDolgozatok_114/?pg=0&layout=s Szabadkőműves páholyneveink 1991-ig. Budapest : ELTE Magyar Nyelvészeti Tankszékcsoport Névkutató Munkaközössége, 1992] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
* Magyarországi és magyar vonatkozású páholyok listája. In: [http://www.deakpaholy.hu/paholyok Deakpaholy.hu] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
* Szabadkőműves-mozgalom Békésben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1936_07/?pg=267&layout=s Magyarság, 17. évf. 162. szám (1936. július 17.) 4. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
* Szabó Gyula: A debreceni szabadkőművesség a dualizmus korában. In: Történeti Tanulmányok 8. Debrecen : Debreceni Egytem Történeti Intézet, 2000. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TortenetiTanulmanyok_08_2000/?pg=170&layout=s 167–182. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)
* Volt-e Békéscsabán szabadkőműves páholy? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_1/?pg=87&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 18. szám (1928. január 22.) 2. p.] (Látogatva: 2020. 10. 09.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Gécs Béla: Töredék történetek Csaba múltjából. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2008/4/csabai-merleg-2008-4.pdf Csabai Mérleg, 18. évf. 4. szám (2008. február 28.) 8. p.]

[[Kategória:Békéscsaba]]