Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba) - Laptörténet

Gmari: /* Képgaléria */

2021-11-07T15:10:50Z

Képgaléria

←Régebbi változat		A lap 2021. november 7., 15:10-kori változata
28. sor:		28. sor:
	Fájl:Bekot bontas1.jpg\|Az épület lebontása		Fájl:Bekot bontas1.jpg\|Az épület lebontása
	Fájl:Bekot bontas2.jpg		Fájl:Bekot bontas2.jpg
-	Fájl:Kotottarugyar logo.JPG~~\|bélyegkép\| A bontás után egy darabig látható volt a híres gyár logó-ja~~	+	Fájl:Kotottarugyar logo.JPG
	</Gallery>		</Gallery>

Gmari, 2021. november 7., 15:09-n

2021-11-07T15:09:49Z

←Régebbi változat		A lap 2021. november 7., 15:09-kori változata
28. sor:		28. sor:
	Fájl:Bekot bontas1.jpg\|Az épület lebontása		Fájl:Bekot bontas1.jpg\|Az épület lebontása
	Fájl:Bekot bontas2.jpg		Fájl:Bekot bontas2.jpg
		+	Fájl:Kotottarugyar logo.JPG\|bélyegkép\| A bontás után egy darabig látható volt a híres gyár logó-ja
	</Gallery>		</Gallery>

Jzoltan: Képek feltöltése

2021-10-21T12:19:49Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. október 21., 12:19-kori változata
6. sor:		6. sor:
	=== Rokka Kötszövő Rt. ===		=== Rokka Kötszövő Rt. ===
	[[Fájl:Rokka Bekes vmegye 1936.jpg\|bélyegkép\|400px\|A Rokka-gyár az 1930-as években]]		[[Fájl:Rokka Bekes vmegye 1936.jpg\|bélyegkép\|400px\|A Rokka-gyár az 1930-as években]]
		+	[[Fájl:Bekot fortepan 139106.jpg\|bélyegkép\|400px\|A Békéscsabai Kötöttárugyár 1974-ben]]
	Az első világháborút követően, a trianoni szerződés eredményeként a nagy textilgyárak az országhatáron kívülre kerültek. A megmaradt üzemek területét megnövelték, gépparkjaikat bővítették. Az ország legfontosabb iparágává a textilipar vált. Békéscsabán '''[[1920]]. [[július 23.\|július 23-án]] új textilgyár alakult Rokka Kötszövő Rt. néven'''. A gyár alapításában a Magyar Állami Hitel Bank (M. Á. H. B.), a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, a Magyar Pamutipar Rt., [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Béla]] gyógyszerész, Werner Frigyes és Ede tűzifa-nagykereskedők vettek részt. A cégalapítás ötlete Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar elnök-vezérigazgatója nevéhez fűződik.		Az első világháborút követően, a trianoni szerződés eredményeként a nagy textilgyárak az országhatáron kívülre kerültek. A megmaradt üzemek területét megnövelték, gépparkjaikat bővítették. Az ország legfontosabb iparágává a textilipar vált. Békéscsabán '''[[1920]]. [[július 23.\|július 23-án]] új textilgyár alakult Rokka Kötszövő Rt. néven'''. A gyár alapításában a Magyar Állami Hitel Bank (M. Á. H. B.), a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, a Magyar Pamutipar Rt., [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Béla]] gyógyszerész, Werner Frigyes és Ede tűzifa-nagykereskedők vettek részt. A cégalapítás ötlete Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar elnök-vezérigazgatója nevéhez fűződik.

22. sor:		23. sor:

	A kötöttárugyár megmaradt épületében a felújítást követően megnyílt a '''Rokka Rendezvényház'''.		A kötöttárugyár megmaradt épületében a felújítást követően megnyílt a '''Rokka Rendezvényház'''.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Bekot bontas1.jpg\|Az épület lebontása
		+	Fájl:Bekot bontas2.jpg
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Kép feltöltése, belső hivatkozás, +1 kapcsolódó irodalom

2021-10-18T11:46:41Z

Kép feltöltése, belső hivatkozás, +1 kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2021. október 18., 11:46-kori változata
5. sor:		5. sor:

	=== Rokka Kötszövő Rt. ===		=== Rokka Kötszövő Rt. ===
		+	[[Fájl:Rokka Bekes vmegye 1936.jpg\|bélyegkép\|400px\|A Rokka-gyár az 1930-as években]]
	Az első világháborút követően, a trianoni szerződés eredményeként a nagy textilgyárak az országhatáron kívülre kerültek. A megmaradt üzemek területét megnövelték, gépparkjaikat bővítették. Az ország legfontosabb iparágává a textilipar vált. Békéscsabán '''[[1920]]. [[július 23.\|július 23-án]] új textilgyár alakult Rokka Kötszövő Rt. néven'''. A gyár alapításában a Magyar Állami Hitel Bank (M. Á. H. B.), a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, a Magyar Pamutipar Rt., [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Béla]] gyógyszerész, Werner Frigyes és Ede tűzifa-nagykereskedők vettek részt. A cégalapítás ötlete Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar elnök-vezérigazgatója nevéhez fűződik.		Az első világháborút követően, a trianoni szerződés eredményeként a nagy textilgyárak az országhatáron kívülre kerültek. A megmaradt üzemek területét megnövelték, gépparkjaikat bővítették. Az ország legfontosabb iparágává a textilipar vált. Békéscsabán '''[[1920]]. [[július 23.\|július 23-án]] új textilgyár alakult Rokka Kötszövő Rt. néven'''. A gyár alapításában a Magyar Állami Hitel Bank (M. Á. H. B.), a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, a Magyar Pamutipar Rt., [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Béla]] gyógyszerész, Werner Frigyes és Ede tűzifa-nagykereskedők vettek részt. A cégalapítás ötlete Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar elnök-vezérigazgatója nevéhez fűződik.

14. sor:		15. sor:

	=== Békéscsabai Kötöttárugyár ===		=== Békéscsabai Kötöttárugyár ===
-	Az államosítás után '''a Rokka központja''' a fővárosból '''Békéscsabára került'''. A Hubertus, a Rokka, valamint a kisebb, Molnár Béla-féle és a szegedi Zwiekl-féle üzemek egyesítése után '''[[1949\|1949-ben]] létrejött a Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT)'''. A vállalat első igazgatója Kovács Pál, a Hubertus párttitkára lett. A kötöttárugyár termelékenysége megnőtt, az alkalmazottak létszáma meghaladta a 800 főt. [[1965\|1965-ben]] a Sztálin úton kétemeletes konfekcióépület létesült. Az üzem területén bölcsőde, orvosi rendelő, könyvtár, étterem és mintabolt működött. A kötöttárugyár a korszerűsített gépparkjával '''modern szocialista nagyüzemmé vált'''. A megye több településén '''helyi üzemeket nyitottak'''. Az 1970-es években a Békéscsabai Kötöttárugyárban '''több mint 2500 munkavállaló''' dolgozott. A plüssanyagból készült árucikkek külföldön is népszerűvé váltak. A BÉKÖT főként csecsemőruházatot, fehérnemű- és szabadidő-ruházati cikkeket gyártott. Az üzem a tevékenységével több kitüntetést kiérdemelt (BNV-díj, Kiváló Vállalat cím, Könnyűipari Miniszter dicsérete).	+	Az államosítás után '''a Rokka központja''' a fővárosból '''Békéscsabára került'''. A Hubertus, a Rokka, valamint a kisebb, Molnár Béla-féle és a szegedi Zwiekl-féle üzemek egyesítése után '''[[1949\|1949-ben]] létrejött a Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT)'''. A vállalat első igazgatója [[Kovács Pál (1901–1976)\|Kovács Pál]], a Hubertus párttitkára lett. A kötöttárugyár termelékenysége megnőtt, az alkalmazottak létszáma meghaladta a 800 főt. [[1965\|1965-ben]] a Sztálin úton kétemeletes konfekcióépület létesült. Az üzem területén bölcsőde, orvosi rendelő, könyvtár, étterem és mintabolt működött. A kötöttárugyár a korszerűsített gépparkjával '''modern szocialista nagyüzemmé vált'''. A megye több településén '''helyi üzemeket nyitottak'''. Az 1970-es években a Békéscsabai Kötöttárugyárban '''több mint 2500 munkavállaló''' dolgozott. A plüssanyagból készült árucikkek külföldön is népszerűvé váltak. A BÉKÖT főként csecsemőruházatot, fehérnemű- és szabadidő-ruházati cikkeket gyártott. Az üzem a tevékenységével több kitüntetést kiérdemelt (BNV-díj, Kiváló Vállalat cím, Könnyűipari Miniszter dicsérete).

	A BÉKÖT kézilabda-, röplabda-, sakk-, biliárd-, pingpong- és úszócsapattal, zenekarral és tánccsoporttal is rendelkezett. A Rokka futballcsapata [[1926\|1926-tól]] kerületi és városi bajnokságokban szerepelt. [[1973\|1973-ban]] megalakult a Békéscsabai Kötöttárugyár Sporthorgász Egyesülete, [[1987\|1987-ben]] pedig a BÉKÖT nyugdíjasok klubja.		A BÉKÖT kézilabda-, röplabda-, sakk-, biliárd-, pingpong- és úszócsapattal, zenekarral és tánccsoporttal is rendelkezett. A Rokka futballcsapata [[1926\|1926-tól]] kerületi és városi bajnokságokban szerepelt. [[1973\|1973-ban]] megalakult a Békéscsabai Kötöttárugyár Sporthorgász Egyesülete, [[1987\|1987-ben]] pedig a BÉKÖT nyugdíjasok klubja.
36. sor:		37. sor:

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-
	* Ary Róza: Hubertus, Rokka, Béköt... In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_09/?pg=44&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 210. szám (1985. szeptember 7.) 5. p.]		* Ary Róza: Hubertus, Rokka, Béköt... In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_09/?pg=44&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 210. szám (1985. szeptember 7.) 5. p.]
	* Ary Róza: Korszerű termék, gazdaságos termelés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_02/?pg=110&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 36. szám (1973. február 13.)]		* Ary Róza: Korszerű termék, gazdaságos termelés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_02/?pg=110&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 36. szám (1973. február 13.)]
47. sor:		47. sor:
	* Kazár Mátyás: Negyvenkét év a kötőgép mellett. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_02/?pg=27&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 30. szám (1965. február 5.) 4. p.]		* Kazár Mátyás: Negyvenkét év a kötőgép mellett. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_02/?pg=27&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 30. szám (1965. február 5.) 4. p.]
	* Látogatás a békéscsabai kötöttárugyárban. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/KepesUjsag_1968-2/?pg=684&layout=s Képes Újság, 9. évf. 51. szám (1968. december 21.) 14. p.]		* Látogatás a békéscsabai kötöttárugyárban. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/KepesUjsag_1968-2/?pg=684&layout=s Képes Újság, 9. évf. 51. szám (1968. december 21.) 14. p.]
		+	* Látogatás a legnagyobb csabai ipartelepen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?pg=220&layout=s Körösvidék, 2. évf. 269. szám (1921. november 27.) 3. p.]
	* Ledzényi Pálné: Visszaemlékezés. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Textilmunkas_1975/?pg=31&layout=s Textilmunkás, 19. évf. 4. szám (1975. április 1.) 6. p.]		* Ledzényi Pálné: Visszaemlékezés. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Textilmunkas_1975/?pg=31&layout=s Textilmunkás, 19. évf. 4. szám (1975. április 1.) 6. p.]
	* Lónyai László: A jövőre készül a kötöttárugyár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_12/?pg=178&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 299. szám (1981. december 22.) 5. p.]		* Lónyai László: A jövőre készül a kötöttárugyár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_12/?pg=178&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 299. szám (1981. december 22.) 5. p.]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT) a Rokka, a Hubertus és több kisebb textilüzem összevonásával jött létre. A gyár épületei az [[Andrássy út (Békés…”

2021-10-08T15:20:58Z

Új oldal, tartalma: „A Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT) a Rokka, a Hubertus és több kisebb textilüzem összevonásával jött létre. A gyár épületei az [[Andrássy út (Békés…”

Új lap

A Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT) a Rokka, a Hubertus és több kisebb textilüzem összevonásával jött létre. A gyár épületei az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] és a Kazinczy utca sarkán, az egykori Nagysándor József laktanyával szemben álltak a [[2012|2012-es]] lebontásukig.

== Története ==
Az [[1899|1899-es]] és az [[1907|1907-es]] ipartörvények az ipar és a gyárak fejlődését eredményezték. [[Békéscsaba|Békéscsabán]] adottak voltak a textilipar meghonosodásához szükséges feltételek (elhelyezkedés, munkaerő), az első textilgyárat helyi tőkések alapították '''Hubertus Kötszövőgyár Rt.''' néven. Az üzemnek indulásakor harminc dolgozója és tizenhat kézi gépe volt, a világháború idején olcsó tömegárukat és katonai ruházatot gyártottak.

=== Rokka Kötszövő Rt. ===
Az első világháborút követően, a trianoni szerződés eredményeként a nagy textilgyárak az országhatáron kívülre kerültek. A megmaradt üzemek területét megnövelték, gépparkjaikat bővítették. Az ország legfontosabb iparágává a textilipar vált. Békéscsabán '''[[1920]]. [[július 23.|július 23-án]] új textilgyár alakult Rokka Kötszövő Rt. néven'''. A gyár alapításában a Magyar Állami Hitel Bank (M. Á. H. B.), a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, a Magyar Pamutipar Rt., [[Réthy Béla (1862–1935)|Réthy Béla]] gyógyszerész, Werner Frigyes és Ede tűzifa-nagykereskedők vettek részt. A cégalapítás ötlete Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar elnök-vezérigazgatója nevéhez fűződik.

A gyár '''az Andrássy út és a Kazinczy utca sarkán álló épületekben''' kapott helyet. A korábban Porjesz Mihály és Reisz Miksa műbútorgyáraként működő létesítmény '''átalakítási terveit Quittner Ervin építész készítette'''. Az üzem '''gépeit egy szegedi ócskavas-kereskedőtől hozták''', a beüzemelésüket osztrák szakemberek végezték. A Rokkának az alapításakor 230 alkalmazottja volt. A vállalat tizennyolc hónap után, 40 síkkötővel, 4 körkötővel, 50 körhurkolóval és 25 lánckötő géppel kezdte meg működését. A magyar dolgozók külföldi mérnököktől és szerelőktől sajátították el a szükséges szakmai ismereteket. A vállalat szakmai irányítását fokozatosan átvették a magyar mesterek.

A '''Hubertus''' elsősorban '''jó minőségű divatárukat''', míg a '''Rokka kelendő, olcsó tömegcikkeket''' (kabátokat, mellényeket, berlinger kendőket, műselyem sálakat) '''gyártott'''. [[1926|1926-ban]] Budapestre helyezték át a Rokka központi irodáját. Az 1930-as években a gazdasági válság hatására a Rokka is nehéz helyzetbe került (tüntetések, tiltakozások). A vállalat emelte gépei számát és a termelés hatékonyságát. A részvénytársaság [[1939|1939-ben]] '''megvásárolta a szintén békéscsabai Excelsior üzemet''' és annak gépeit. Helyhiány miatt [[1939|1939-ben]] kétemeletes épületet emeltek, [[1940|1940-ben]] pedig a szomszédos Werner-féle épület megvásárlásával '''bővítették az üzemet'''. A dolgozóik számára napközi otthont és kultúrtermet alakítottak ki. A vállalat kapacitása folyamatosan emelkedett, [[1943|1943-ban]] felépült a kétemeletes irodaház, a vezetőség a tőkéjéből budapesti bérházakat is vásárolt.

A kötszövőgyár '''[[1944]]. [[november 1.|november 1-jén]] hét bombatalálatot kapott''', a gépparkban jelentős károk keletkeztek. '''[[1948]] márciusában államosították''' a békéscsabai textilgyárakat, a Rokka első munkásigazgatójának Leitmann Istvánné varrónőt nevezték ki.

=== Békéscsabai Kötöttárugyár ===
Az államosítás után '''a Rokka központja''' a fővárosból '''Békéscsabára került'''. A Hubertus, a Rokka, valamint a kisebb, Molnár Béla-féle és a szegedi Zwiekl-féle üzemek egyesítése után '''[[1949|1949-ben]] létrejött a Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT)'''. A vállalat első igazgatója Kovács Pál, a Hubertus párttitkára lett. A kötöttárugyár termelékenysége megnőtt, az alkalmazottak létszáma meghaladta a 800 főt. [[1965|1965-ben]] a Sztálin úton kétemeletes konfekcióépület létesült. Az üzem területén bölcsőde, orvosi rendelő, könyvtár, étterem és mintabolt működött. A kötöttárugyár a korszerűsített gépparkjával '''modern szocialista nagyüzemmé vált'''. A megye több településén '''helyi üzemeket nyitottak'''. Az 1970-es években a Békéscsabai Kötöttárugyárban '''több mint 2500 munkavállaló''' dolgozott. A plüssanyagból készült árucikkek külföldön is népszerűvé váltak. A BÉKÖT főként csecsemőruházatot, fehérnemű- és szabadidő-ruházati cikkeket gyártott. Az üzem a tevékenységével több kitüntetést kiérdemelt (BNV-díj, Kiváló Vállalat cím, Könnyűipari Miniszter dicsérete).

A BÉKÖT kézilabda-, röplabda-, sakk-, biliárd-, pingpong- és úszócsapattal, zenekarral és tánccsoporttal is rendelkezett. A Rokka futballcsapata [[1926|1926-tól]] kerületi és városi bajnokságokban szerepelt. [[1973|1973-ban]] megalakult a Békéscsabai Kötöttárugyár Sporthorgász Egyesülete, [[1987|1987-ben]] pedig a BÉKÖT nyugdíjasok klubja.

Az 1980-as évek nehézségeit követően a kötöttárugyárat '''[[1994|1994-ben]] privatizálták, [[1995|1995-től]] a BCB Egyesült Textilművek Rt.''' nevet viselte. A cég ellen [[2000]] októberében felszámolási eljárás indult, '''a gyárat felszámolták.''' A telek magántulajdonba került, a kötöttárugyár '''épületét [[2012|2012-ben]] lebontották'''. [[2021|2021-ben]] bejelentették, hogy élelmiszeripari üzlet nyílik a területen.

A kötöttárugyár megmaradt épületében a felújítást követően megnyílt a '''Rokka Rendezvényház'''.

== Források ==
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 105. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye 30 éve. Szerk.: Daniss Győző és Sass Ervin. Békéscsaba : Békés Megyei Lapkiadó Váll., 1975. 107–108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 1. szám (1976. január 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_01/?pg=16&layout=s 17. p.] (Látogatva: 2021. 10. 07.)
* Békéscsabai tőkeinjekció. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1995_03/?pg=73&layout=s Magyar Nemzet, 58. évf. 54. szám (1995. március 4.) 10. p.] (Látogatva: 2021. 10. 08.)
* Gécs Béla: Rokka-kötöttárugyár. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2006/2/csabai-merleg-2006-2.pdf Csabai Mérleg, 16. évf. 2. szám (2006. január 26.) 12. p.] (Látogatva: 2021. 10. 06.)
* Megalakult a Béköt nyugdíjasok klubja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_04/?pg=205&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 98. szám (1987. április 27.) 6. p.] (Látogatva: 2021. 10. 08.)
* Nyemcsok László: Hetvenen emlékeztek a csabai Körös Hotel fénykorára. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/hetvenen-emlekeztek-a-csabai-koros-hotel-fenykorara-3116731/ Beol.hu] (Látogatva: 2021. 10. 08.)
* Papp Ádám – Varga Diána: Rendezik az egykori kötöttárugyár területét, üzlet épül a helyén. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2021/12/csabai-merleg-2021-12.pdf Csabai Mérleg, 31. évf. 12. szám (2021. június 17.) 1., 8. p.] (Látogatva: 2021. 10. 05.)
* Rokka Horgász Egyesület [https://rokkahe.hu/rolunk/ honlapja] (Látogatva: 2021. 10. 08.)
* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. 133–140. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Varga Dezső: A békéscsabai kötszövőipar : a Békéscsabai Kötöttárugyár 50 éves története. Békéscsaba : BÉKÖT, 1962. 8–82. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==

* Ary Róza: Hubertus, Rokka, Béköt... In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_09/?pg=44&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 210. szám (1985. szeptember 7.) 5. p.]
* Ary Róza: Korszerű termék, gazdaságos termelés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_02/?pg=110&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 36. szám (1973. február 13.)]
* Az utolsó kötöttárugyár Magyarországon. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_02/?pg=277&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 43. szám (1994. február 21.) 6. p.]
* Békés megye húsz éve. Szerk.: Botyánszki Pál, Cserei Pál et al. Békéscsaba : MSZMP Békés M. Biz. : Békés M. Tcs., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Magyar Műbútorgyár Rt. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2005/4/csabai-merleg-2005-4.pdf Csabai Mérleg, 15. évf. 4. szám (2005. február 24.) 7. p.]
* Kazár Mátyás: Mit eredményezett a rekonstrukció a Békéscsabai Kötöttárugyárban? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1966_02/?pg=175&layout=s Békés Megyei Népújság, 21. évf. 46. szám (1966. február 24.) 4. p.]
* Kazár Mátyás: Negyvenkét év a kötőgép mellett. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_02/?pg=27&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 30. szám (1965. február 5.) 4. p.]
* Látogatás a békéscsabai kötöttárugyárban. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/KepesUjsag_1968-2/?pg=684&layout=s Képes Újság, 9. évf. 51. szám (1968. december 21.) 14. p.]
* Ledzényi Pálné: Visszaemlékezés. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Textilmunkas_1975/?pg=31&layout=s Textilmunkás, 19. évf. 4. szám (1975. április 1.) 6. p.]
* Lónyai László: A jövőre készül a kötöttárugyár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_12/?pg=178&layout=s Békés Megyei Népújság, 36. évf. 299. szám (1981. december 22.) 5. p.]
* Nagy Ágnes: „Csatasorban” öregek és fiatalok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_11/?pg=93&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 266. szám (1985. november 13.) 6. p.]
* Romokon született kiváló vállalat. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Textilmunkas_1969/?pg=72&layout=s Textilmunkás, 13. évf. 10. szám (1969. október 1.) 1. p.]
* Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Varga János: A BÉKÖT sikerei nyomában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_07/?pg=212&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 175. szám (1980. július 27.) 5. p.]
* Vass Márta: A szervezettség és az összefogás ereje. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_05/?pg=6&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 101. szám (1980. május 1.) 7. p.]

[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Vállalkozások]]
[[Kategória: Békéscsabai vállalkozások]]
[[Kategória: Épített értékek]]