Békéscsaba - Laptörténet

Jzoltan: Pósteleki kastély belső hivatkozása

2022-09-24T15:06:04Z

Pósteleki kastély belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 24., 15:06-kori változata
49. sor:		49. sor:
	* [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]]		* [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]]
	* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]		* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]
-	* [[~~Széchenyi~~-~~Wenckheim_kastély_~~(Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim kastély]]	+	* [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim-kastély]]
	* [[Szoborsétány (Békéscsaba)\|Szoborsétány]]		* [[Szoborsétány (Békéscsaba)\|Szoborsétány]]
	* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]		* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]

Jzoltan: Fekete Pál belső hivatkozás javítása

2022-08-13T14:55:52Z

Fekete Pál belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2022. augusztus 13., 14:55-kori változata
15. sor:		15. sor:
	'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824\|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831\|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében\|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840\|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844\|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.\|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848\|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút\|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút\|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.		'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824\|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831\|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében\|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840\|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844\|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.\|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848\|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút\|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút\|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.

-	A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918\|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] lett. [[1919\|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933\|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.\|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)\|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.\|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950\|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (~~tanár~~)\|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991\|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996\|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.	+	A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918\|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] lett. [[1919\|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933\|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.\|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)\|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.\|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950\|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (1928–2022)\|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991\|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996\|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.

	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==
77. sor:		77. sor:
	* 1942 – [[Beliczey Miklós (1901–1977)\|Beliczey Miklós]], a város szülötte, Békés vármegye főispánja		* 1942 – [[Beliczey Miklós (1901–1977)\|Beliczey Miklós]], a város szülötte, Békés vármegye főispánja
	* 1946 – Károlyi Mihály, a Magyar Köztársaság elnöke		* 1946 – Károlyi Mihály, a Magyar Köztársaság elnöke
-	* 1992 – Fekete Pál, 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke	+	* 1992 – [[Fekete Pál (1928–2022)\|Fekete Pál]], 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke
	* 1998 – [[Schéner Mihály (1923–2009)\|Schéner Mihály]] képzőművész		* 1998 – [[Schéner Mihály (1923–2009)\|Schéner Mihály]] képzőművész
	* 2007 – [[Ónodi Henrietta (tornász)\|Ónodi Henrietta]] olimpiai bajnok tornász		* 2007 – [[Ónodi Henrietta (tornász)\|Ónodi Henrietta]] olimpiai bajnok tornász

Jzoltan: + Sztraka Ernő díszpolgár

2021-12-29T13:42:34Z

+ Sztraka Ernő díszpolgár

←Régebbi változat		A lap 2021. december 29., 13:42-kori változata
82. sor:		82. sor:
	* 2014 – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]] festőművész		* 2014 – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]] festőművész
	* 2014 – [[Stark Adolf (1834–1910)\|Stark Adolf]] szőlész-borász, szőlőnemesítő		* 2014 – [[Stark Adolf (1834–1910)\|Stark Adolf]] szőlész-borász, szőlőnemesítő
		+	* 2021 – [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] építész, városrendező, városi mérnök

	== Testvérvárosok ==		== Testvérvárosok ==

Jzoltan: Bartók Béla Vegyes Kar belső hivatkozásának javítása

2021-12-28T13:50:05Z

Bartók Béla Vegyes Kar belső hivatkozásának javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. december 28., 13:50-kori változata
29. sor:		29. sor:
	Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.		Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.

-	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla ~~Vegyeskar~~\|Békéscsabai Bartók Béla ~~Vegyeskar~~]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.	+	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.

	== Látnivalók, rendezvények ==		== Látnivalók, rendezvények ==

Jzoltan: Szoborsétány belső hivatkozása

2021-06-01T16:23:55Z

Szoborsétány belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. június 1., 16:23-kori változata
50. sor:		50. sor:
	* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]		* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]
	* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim kastély]]		* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim kastély]]
-	* Szoborsétány	+	* [[Szoborsétány (Békéscsaba)\|Szoborsétány]]
	* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]		* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]
	* [[Wenckheim-kastély (Gerla)\|Wenckheim kastély]]		* [[Wenckheim-kastély (Gerla)\|Wenckheim kastély]]

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-04-01T11:18:05Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. április 1., 11:18-kori változata
15. sor:		15. sor:
	'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824\|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831\|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében\|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840\|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844\|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.\|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848\|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút\|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút\|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.		'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824\|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831\|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében\|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840\|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844\|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.\|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848\|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút\|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút\|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.

-	A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918\|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] lett. [[1919\|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933\|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.\|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla\|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.\|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950\|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (tanár)\|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991\|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996\|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.	+	A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918\|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] lett. [[1919\|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933\|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.\|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)\|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.\|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950\|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (tanár)\|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991\|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996\|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.

	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==
115. sor:		115. sor:
	* [[:Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár\|Békéscsabai Települési Értéktárba tartozó szócikkek listája]]		* [[:Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár\|Békéscsabai Települési Értéktárba tartozó szócikkek listája]]
	* [[:Kategória:Békéscsaba\|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]		* [[:Kategória:Békéscsaba\|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
		+	* [[Kazinczy-lakótelep (Békéscsaba)\|Kazinczy-lakótelep]]

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T09:43:18Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 09:43-kori változata
29. sor:		29. sor:
	Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.		Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.

-	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.	+	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.

	== Látnivalók, rendezvények ==		== Látnivalók, rendezvények ==
	=== Látnivalók ===		=== Látnivalók ===
-	* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]	+	* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)\|Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]
-	* [[Békéscsabai Jókai Színház]]	+	* [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]]
-	* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)]]	+	* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]]
-	* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]	+	* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Kistemplom]]
-	* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]]	+	* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]
-	* [[Hotel Fiume (Békéscsaba)]]	+	* [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Hotel Fiume]]
	* [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth tér]]		* [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth tér]]
	* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]		* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]
-	* [[Munkácsy Mihály Emlékház]]	+	* [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]]
-	* [[Munkácsy Mihály Múzeum]]	+	* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]
-	* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]	+	* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)\|Ortodox zsinagóga]]
-	* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]	+	* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)\|Neológ zsinagóga]]
	* [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)\|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]		* [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)\|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]
	* [[Póstelek]]		* [[Póstelek]]
	* [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]]		* [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]]
	* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]		* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]
-	* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)\|~~Széchenyi-Wenckheim~~ kastély]]	+	* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim kastély]]
	* Szoborsétány		* Szoborsétány
	* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]		* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-10T12:05:52Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 10., 12:05-kori változata
70. sor:		70. sor:
	* 1902 – Wlassics Gyula báró, vallás- és közoktatásügyi miniszter		* 1902 – Wlassics Gyula báró, vallás- és közoktatásügyi miniszter
	* 1902 – [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]], a város szülötte és országgyűlési képviselője, vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár		* 1902 – [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]], a város szülötte és országgyűlési képviselője, vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár
-	* 1917 – [[Hazay-Sternschuss János (~~1870‒~~?)\|Hazay-Sternschuss János]] főtörzsorvos, a város katonai kórházainak parancsnoka	+	* 1917 – [[Hazay-Sternschuss János (1870–?)\|Hazay-Sternschuss János]] főtörzsorvos, a város katonai kórházainak parancsnoka
	* 1921 – Apponyi Albert gróf, a Képviselőház elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetője a trianoni tárgyalásokon		* 1921 – Apponyi Albert gróf, a Képviselőház elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetője a trianoni tárgyalásokon
	* 1925 – [[Bud János (1880–1950)\|Bud János]] gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter		* 1925 – [[Bud János (1880–1950)\|Bud János]] gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T11:23:24Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 11:23-kori változata
7. sor:		7. sor:
	[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg\|bélyegkép\|300px\|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]		[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg\|bélyegkép\|300px\|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]

-	A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (~~1818-1891~~)\|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332\|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383\|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556\|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.	+	A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332\|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383\|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556\|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.
	[[1566\|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula\|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703\|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.		[[1566\|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula\|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703\|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.

-	Csaba '''benépesülése [[1715\|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717\|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718\|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720\|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (~~1664-1742~~)\|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745\|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|evangélikus téglatemploma]]. [[1748\|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.	+	Csaba '''benépesülése [[1715\|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717\|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718\|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720\|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745\|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|evangélikus téglatemploma]]. [[1748\|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.
	A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765\|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769\|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777\|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788\|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)\|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.		A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765\|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769\|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777\|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788\|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)\|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.

Jzoltan: Személyek belső hivatkozásának javítása

2021-02-23T13:49:19Z

Személyek belső hivatkozásának javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 13:49-kori változata
13. sor:		13. sor:
	A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765\|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769\|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777\|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788\|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)\|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.		A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765\|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769\|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777\|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788\|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)\|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.

-	'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824\|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831\|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében\|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840\|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844\|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.\|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848\|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút\|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút\|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (~~1830-1906~~)\|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (~~1816-1890~~)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.	+	'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824\|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831\|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében\|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840\|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844\|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.\|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848\|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút\|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút\|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.

-	A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918\|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (~~1872-1929~~)\|dr. Berthóty István]] lett. [[1919\|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933\|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.\|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla\|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.\|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950\|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (tanár)\|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991\|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996\|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.	+	A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918\|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] lett. [[1919\|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933\|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.\|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla\|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.\|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950\|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (tanár)\|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991\|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996\|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.

	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 24., 15:06-kori változata
49. sor:		49. sor:
	* [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]]		* [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]]
	* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]		* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]
-	* [[~~Széchenyi~~-~~Wenckheim_kastély_~~(Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim kastély]]	+	* [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim-kastély]]
	* [[Szoborsétány (Békéscsaba)\|Szoborsétány]]		* [[Szoborsétány (Békéscsaba)\|Szoborsétány]]
	* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]		* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]

←Régebbi változat		A lap 2021. június 1., 16:23-kori változata
50. sor:		50. sor:
	* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]		* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]
	* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim kastély]]		* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim kastély]]
-	* Szoborsétány	+	* [[Szoborsétány (Békéscsaba)\|Szoborsétány]]
	* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]		* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]
	* [[Wenckheim-kastély (Gerla)\|Wenckheim kastély]]		* [[Wenckheim-kastély (Gerla)\|Wenckheim kastély]]

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 09:43-kori változata
29. sor:		29. sor:
	Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.		Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.

-	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.	+	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.

	== Látnivalók, rendezvények ==		== Látnivalók, rendezvények ==
	=== Látnivalók ===		=== Látnivalók ===
-	* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]	+	* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)\|Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]
-	* [[Békéscsabai Jókai Színház]]	+	* [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]]
-	* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)]]	+	* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]]
-	* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]	+	* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Kistemplom]]
-	* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]]	+	* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]
-	* [[Hotel Fiume (Békéscsaba)]]	+	* [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Hotel Fiume]]
	* [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth tér]]		* [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth tér]]
	* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]		* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]
-	* [[Munkácsy Mihály Emlékház]]	+	* [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]]
-	* [[Munkácsy Mihály Múzeum]]	+	* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]
-	* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]	+	* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)\|Ortodox zsinagóga]]
-	* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]	+	* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)\|Neológ zsinagóga]]
	* [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)\|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]		* [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)\|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]
	* [[Póstelek]]		* [[Póstelek]]
	* [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]]		* [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]]
	* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]		* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]
-	* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)\|~~Széchenyi-Wenckheim~~ kastély]]	+	* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim kastély]]
	* Szoborsétány		* Szoborsétány
	* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]		* [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]]

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 11:23-kori változata
7. sor:		7. sor:
	[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg\|bélyegkép\|300px\|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]		[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg\|bélyegkép\|300px\|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]

-	A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (~~1818-1891~~)\|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332\|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383\|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556\|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.	+	A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332\|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383\|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556\|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.
	[[1566\|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula\|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703\|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.		[[1566\|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula\|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703\|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.

-	Csaba '''benépesülése [[1715\|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717\|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718\|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720\|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (~~1664-1742~~)\|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745\|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|evangélikus téglatemploma]]. [[1748\|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.	+	Csaba '''benépesülése [[1715\|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717\|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718\|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720\|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745\|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|evangélikus téglatemploma]]. [[1748\|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.
	A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765\|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769\|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777\|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788\|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)\|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.		A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765\|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769\|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777\|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788\|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)\|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.