Jzoltan: Új oldal, tartalma: „író, forgatókönyvíró, újságíró, dramaturg == Élete == Békés József '''Gádoroson született 1923. szeptember 19-én'''. …”

2022-09-12T10:44:36Z

Új oldal, tartalma: „író, forgatókönyvíró, újságíró, dramaturg == Élete == Békés József '''Gádoroson született 1923. szeptember 19-én'''. …”

Új lap

író, forgatókönyvíró, újságíró, dramaturg

== Élete ==
Békés József '''[[Gádoros|Gádoroson]] született [[1923]]. [[szeptember 19.|szeptember 19-én]]'''. Édesapja id. Békés József vegyeskereskedő, a „Békési bolt” egykori tulajdonosa, édesanyja Osváth Erzsébet. Három testvére született, Sándor (három hónaposan elhunyt), Ilona (Vass Márta) újságíró és Erzsébet (Varga Virág) festőművész.

Békés József tízéves koráig élt Gádoroson. Tanulmányait a gyulai római katolikus reálgimnázium, majd a szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban végezte, [[1942|1942-ben]] érettségizett.

[[1942]] és [[1944]] között Újvidéken, a Keleti Kereskedelmi Főiskolán tanult, '''köz- és üzemgazda oklevelet szerzett'''. [[1944]] szeptemberében behívták katonának, Németországban '''fogságba került''', [[1946]] májusában tért haza. [[1947|1947-től]] [[1949|1949-ig]] a budapesti '''Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem''' hallgatója volt.

'''Gyarmati Vera''' hegedűművésszel házasodott össze. Három gyermeke született, Erzsébet, Judit és Gábor.

Békés József '''[[2006]]. [[január 5.|január 5-én]] hunyt el Budapesten'''. [[január 19.|Január 19-én]] Budapesten helyezték örök nyugalomra, a Fiumei úti sírkert művészparcellájában nyugszik.

== Munkássága ==
[[1948]] és [[1949]] között Szekszárdon, az Országos Szövetkezeti Központ körzeti ellenőreként foglalkoztatták. [[1949|1949-ben]] a '''''Dunántúli Napló''''' rovatvezető újságírója lett. [[1951|1951-ben]] eltiltották az újságírástól.

[[1951|1951-től]] Budapesten, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárnál dolgozott lakatossegédként, karossésziralakatosként. [[1953|1953-ben]] diszpécser lett.

'''Az 1950-es évektől novellákat, darabokat írt.''' A ''Három királyok'' című első novelláskötete [[1959|1959-ben]] jelent meg. A kötetből ''Három csillag'' címmel film készült.

[[1959|1959-ben]] a '''Magyar Televízió''' Ifjúsági Osztályához került. A televíziónál rovatvezetőként, az ifjúsági osztály vezetőjeként (1965–1969), főmunkatársként (1969–1972), az ifjúsági osztály dramaturgiájának vezetőjeként (1972–1987) tevékenykedett. [[1987|1987-től]] [[1993|1993-ig]] félállásban a Magyar Televízió munkatársa maradt. Nyugdíjas éveit – egészen a [[2005|2005-ös]] megbetegedéséig – a televíziónál töltötte.

Dramaturgként, forgatókönyvíróként '''mintegy 130 gyermek- és ifjúsági filmet, tévéjátékot készített'''. Tizenegy filmjét nemzetközi fesztiváldíjjal tüntették ki, tizenkilenc elnöki nívódíjat kapott. Nemzetközi fesztiválokon zsűriként működött közre.
Nevéhez köthetők '''az ország első tudományos, kulturális, szakmai vetélkedői''' (''Ki mit tud?'', ''Ki miben tudós?'', ''Ki minek mestere?'', ''Riporter kerestetik''), '''az első külföldi kapcsolásos műsora''' (Szeged–Odessza testvérvárosok), '''az első többhelyszínes, kapcsolásos műsora''' (''Versengő városok'') és '''az első ifjúsági televíziós magazinja''' (''Halló fiúk, halló lányok''). Az általa szerkesztett műsorokban tűnt fel Koncz Zsuzsa, Kern András, Horváth János.
Forgatókönyve alapján készült '''az első magyar tévéjáték''', a ''Próbáld meg, daddy'' (1959). Filmjei között található a ''Keménykalap és krumpliorr'' (1978), a ''Sándor Mátyás'' (1979), a ''Jó utat, autóbusz!'' (1961) és a ''Tündér Lala'' (1981).

A forgatókönyvek mellett ifjúsági regényeket, meseregényeket, színműveket írt. ''A legbátrabb gyáva'' és a ''Sándor, József, Benedek'' című színpadi műveit '''külföldön is bemutatták'''. [[1981]] májusában irodalmi és zenei est keretében volt a gádorosi Justh Zsigmond Művelődési Ház vendége.

Tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, a Magyar Írók Szövetségének.

== Szépirodalmi művei ==
* Három királyok (novella, 1959)
* A hetedik kocsi (regény, 1971)
* Próbakő (regény, 1974) – tv-műsor készült belőle Vonalra várva címen
* Várj egy órát! (ifj. regény, 1978)
* Ebéd (regény, 1982)
* Igazmondó aranyolló (meseregény, 1983)
* Piaci légy (ifj. regény, 1986)
* A legbátrabb gyáva (meseregény, 1987)
* A temetkező (regény, 1986)
* Kiskarácsony (regény, 2001)
* Szepi hazatérő lelke (regény, 2002)
* Sándor, József, Benedek (kópéregény, 2006)

== Díjak, elismerések ==
* A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964)
* Ifjúságért Érdemérem (1972)
* Szocialista Kultúráért (1979)
* Prix Danube (1979)
* Balázs Béla-díj (1985)
* Az Év Gyermekkönyve (IBBY-díj) – ''Piaci légy'' c. ifj. regényével (1986)
* Nagy Lajos-díj (1998)
* Árvay Jolán-díj (2006)
* MTV Elnöki Nívódíj (19 alkalommal)

== Források ==
* Filmkritikusi kitüntetések a MÚOSZ-ban. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_2006_01/?pg=628&layout=s Magyar Nemzet, 69. évf. 30. szám (2006. január 30.) 17. p.] (Látogatva: 2022. 09. 10.)
* Ki kicsoda a hírközlésben : újságírók, a sajtó, a rádió és televízió szerkesztői, tudósítói = Biografisches Lexikon der Ungarischen Journalisten. Szerk.: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd : Babits Kiadó, 1994. 42–43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Muhel Gábor: 15 éve hunyt el Békés József író, forgatókönyvíró, újságíró, dramaturg, Gádoros Nagyközség szülötte. In: [https://anyflip.com/vogib/opul Könyvtári Hírlevél (2021. február)] (Látogatva: 2022. 09. 09.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Elhunyt Békés József. In: Gádorosi Híradó, 12. évf. 2. szám (2006. február) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Elhunyt Békés József író, dramaturg. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_01/?pg=82&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 6. szám (2006. január 7.) 3. p.]
* Iszlai Zoltán: Az író negyedszázada. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/EletesIrodalomIrodalmiUjsag_1983_2/?pg=182&layout=s Élet és Irodalom, 27. évf. 37. szám (1983. szeptember 16.) 7. p.]
* [http://mek.niif.hu/00000/00019/html/b/i001170.htm Kortárs magyar írók, 1945–1997 : bibliográfia és fotótár. Szerk.: Almási Éva, F. Enciklopédia Kiadó, 1998–2000]
* Magyar filmlexikon, 1. kötet. A–N. Szerk.: Veress József. Budapest : Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005. 82. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Székelyné Sipos Klára – Botosné Koscsó Ilona: Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? : életrajzi kislexikon kortárs írókról, költőkről. 2., jav. kiad Debrecen : Csokonai Kiadó, 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass Márta (Békés Ilona): Egy kereskedőcsalád Gádoroson a XIX–XX. században. In: Adatok és források Gádoros történetéhez. Kötetszerk.: Bárány Ferenc és G. Vass István. Gádoros : Polgármesteri Hiv., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Békés József. In: [https://port.hu/adatlap/szemely/bekes-jozsef/person-11569 Port.hu]
* Békés József. In: [http://www.tvmt.hu/BekesJozsef.htm Televíziós Művészek Társasága honlapja]
* Békés József. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9s_J%C3%B3zsef Wikipedia]

[[Kategória:Gádoros]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Újságírók]]
[[Kategória:Forgatókönyvírók]]

Békés József (1923–2006) - Laptörténet

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „író, forgatókönyvíró, újságíró, dramaturg == Élete == Békés József '''Gádoroson született 1923. szeptember 19-én'''. …”