Bárány vendéglő (Szarvas) - Laptörténet

Ker0: + 1 hivatkozás

2023-01-30T19:11:30Z

+ 1 hivatkozás

←Régebbi változat		A lap 2023. január 30., 19:11-kori változata
5. sor:		5. sor:
	Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847\|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.\|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét.		Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847\|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.\|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét.

-	Petőfi Sándor és családja az '''1848–49-es szabadságharc''' utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–[[Békésszentandrás]]–Szarvas útvonalon keresztül '''[[Mezőberény\|Mezőberénybe]] tartottak''', '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)\|Orlai Petrics Soma]]''' festőművészhez. [[1849]]. [[július 4.\|július 4-én]] egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, '''a Bárány vendégfogadóban szálltak meg'''. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és Placskó István lelkészek társaságában felkereste '''[[Vajda Péter (1808–1846)\|Vajda Péter]]''' költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit.	+	Petőfi Sándor és családja az '''1848–49-es szabadságharc''' utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–[[Békésszentandrás]]–Szarvas útvonalon keresztül '''[[Mezőberény\|Mezőberénybe]] tartottak''', '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)\|Orlai Petrics Soma]]''' festőművészhez. [[1849]]. [[július 4.\|július 4-én]] egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, '''a Bárány vendégfogadóban szálltak meg'''. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és [[Placskó István (1806–1855)\|Placskó István]] lelkészek társaságában felkereste '''[[Vajda Péter (1808–1846)\|Vajda Péter]]''' költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit.

	Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az '''Arénában''' tartották. [[1898\|1898-ban]] az vendéglő helyiségeit '''átalakították''', a munkálatokat Popják György végezte. Az épületben az '''adóhivatal, a posta és pénzügyőrség''' került elhelyezésre. Az udvaron [[1899\|1899-ig]] 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott '''nyári színkör''' állt.		Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az '''Arénában''' tartották. [[1898\|1898-ban]] az vendéglő helyiségeit '''átalakították''', a munkálatokat Popják György végezte. Az épületben az '''adóhivatal, a posta és pénzügyőrség''' került elhelyezésre. Az udvaron [[1899\|1899-ig]] 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott '''nyári színkör''' állt.

Ker0: + kategóia

2023-01-06T14:29:36Z

+ kategóia

←Régebbi változat		A lap 2023. január 6., 14:29-kori változata
45. sor:		45. sor:
	[[Kategória:Épített értékek]]		[[Kategória:Épített értékek]]
	[[Kategória:Postahivatalok]]		[[Kategória:Postahivatalok]]
		+	[[Kategória:Petőfi 200]]
	[[Kategória:Egészségügyi intézmények]]		[[Kategória:Egészségügyi intézmények]]
	[[Kategória:Intézmények]]		[[Kategória:Intézmények]]
	[[Kategória:Vendéglátóhelyek]]		[[Kategória:Vendéglátóhelyek]]

Jzoltan: Kép feltöltése

2022-11-14T13:00:11Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2022. november 14., 13:00-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Története ==		== Története ==
		+	[[Fájl:Szarvas Barany fogado 2022.JPG\|bélyegkép\|400px\|Az egykori Bárány vendéglő épülete 2022-ben]]
	Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847\|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.\|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét.		Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847\|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.\|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét.

15. sor:		16. sor:
	* [[Petőfi Zoltán (1848–1870)]]		* [[Petőfi Zoltán (1848–1870)]]
	* [[Szendrey Júlia (1828–1868)]]		* [[Szendrey Júlia (1828–1868)]]
		+	* [[Vajda Péter (1808–1846)]]

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „Az egykori Bárány vendéglő (napjainkban szakrendelő) épülete a Szabadság út 11. szám alatt található. 1849. július 4-én '''az épület fal…”

2022-11-07T18:37:37Z

Új oldal, tartalma: „Az egykori Bárány vendéglő (napjainkban szakrendelő) épülete a Szabadság út 11. szám alatt található. 1849. július 4-én '''az épület fal…”

Új lap

Az egykori Bárány vendéglő (napjainkban szakrendelő) épülete a Szabadság út 11. szám alatt található. [[1849]]. [[július 4.|július 4-én]] '''az épület falai között szállt meg Petőfi Sándor, [[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júlia]], [[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]]''' és a kisfiú dajkája.

== Története ==
Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét.

Petőfi Sándor és családja az '''1848–49-es szabadságharc''' utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–[[Békésszentandrás]]–Szarvas útvonalon keresztül '''[[Mezőberény|Mezőberénybe]] tartottak''', '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' festőművészhez. [[1849]]. [[július 4.|július 4-én]] egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, '''a Bárány vendégfogadóban szálltak meg'''. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és Placskó István lelkészek társaságában felkereste '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit.

Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az '''Arénában''' tartották. [[1898|1898-ban]] az vendéglő helyiségeit '''átalakították''', a munkálatokat Popják György végezte. Az épületben az '''adóhivatal, a posta és pénzügyőrség''' került elhelyezésre. Az udvaron [[1899|1899-ig]] 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott '''nyári színkör''' állt.

[[1940|1940-ben]] az egyemeletes fő- és a földszintes melléképületben a posta, a pénzügyőrség hivatalai, valamint magánlakások voltak. A község a női tanítóképző akadémia felállítása céljára felajánlotta az ingatlant a bányai evangélikus egyházkerületnek. [[1958|1958-ban]] '''egészségház''' költözött az létesítménybe. [[2011|2011-ben]] felújított és kibővített épületben kezdte meg működését a '''dr. Lohr Gyula Kistérségi Szakrendelő'''.

== Lásd még ==
* [[1848–49-es szabadságharc és Petőfi Sándor emléktáblája (Szarvas)]]
* [[Petőfi Sándor-dombormű (Szarvas)]]
* [[Petőfi Zoltán (1848–1870)]]
* [[Szendrey Júlia (1828–1868)]]

== Források ==
* A szarvasi ev. leányliceum és tanitóképző 1940–41. tanévi évkönyve. Közli: Kiss Sándor. Szarvas : Igazgatóság, 1940. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33322_tanitokepzo_33353_1940/?pg=21&layout=s 20. p.] (Látogatva: 2022. 08. 24.)
* Árverési hirdetmény. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?pg=65&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 12. szám (1899. február 9.) 4. p.] (Látogatva: 2022. 09. 26.)
* Átadták a szarvasi szakrendelőt. In: [https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2011/07/atadtak-a-szarvasi-szakrendelot Beol.hu] (Látogatva: 2022. 11. 07.)
* Kovács Jánoné – Pásztor Emil: Petőfi Szarvason. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Tukor_1981_07-09/?pg=210&layout=s Új Tükör, 18. évf. 31. szám (1981. augusztus 2.) 19. p.] (Látogatva: 2022. 09. 26.)
* Nádor Jenő: Szarvas 1848-ban. Szarvas : Községi Tcs., 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szarvas város haladása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1898_1/?pg=272&layout=s Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 45. szám (1898. június 5.) 3. p.] (Látogatva: 2022. 09. 26.)
* Városunk, Szarvas : olvasókönyv kicsiknek és nagyoknak. Szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Önkormányzat, 2014. 97. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A "Bárány". In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_2/?pg=24&layout=s Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 56. szám (1897. július 15.) 3. p.]
* Dr. Lohr Gulya Kistérségi Szakrendelő. In: Szarvas és Vidéke, 26. évf. 29. szám (2011. július 21.) 3. p.
* Fülöp János: Petőfi világa. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1973_01/?pg=240&layout=s Magyar Nemzet, 29. évf. 22. szám (1973. január 27.) 5. p.]
* Juhász Irén, T.: Szarvas, látnivalók. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1996. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Máday Pál: Petőfi Sándor Szarvason. In: Viharsarok Népe, 10. évf. 234. szám (1954. október 3.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története : az új Szarvas alapításának 200 éves jubileuma alkalmából a községi képviselőtestület megbízásából. Szarvas : Digitális Kalamáris, 2012. 196. p.
* Szilágyi László: Történelmi mozaik II. (1825–1918) Szarvas. Szarvas, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vajda Péter sirjánál Szarvason. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HazaiTudositasok_USAHUN_1973/?pg=88&layout=s Hazai Tudósítások, 10. évf. 6. szám (1973. március 15.) 4–5. p.]
* [http://www.szarvasnet.hu/varos/vall_helytort_irasok.pdf Válogatott helytörténeti írások Szarvas város közéleti lapjaiból (1994–2007). Szerk.: Szilvássy László. Szarvas, 2008. 201–204. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Mottó: „Első az egészség! És az egészségügy?”. In: [http://www.szarvasihet.hu/2017/03/24/motto-elso-az-egeszseg-es-az-egeszsegugy-6/ Szarvasihet.hu]
* Szarvas. Postapalota; Róm. kat. templom; Városháza a Hősök emlékével. In: [https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1431058/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzemFydmFzIHBvc3RhcGFsb3RhIn0 Gallery.hungaricana.hu]

[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Postahivatalok]]
[[Kategória:Egészségügyi intézmények]]
[[Kategória:Intézmények]]
[[Kategória:Vendéglátóhelyek]]