Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozások

2022-02-15T08:31:35Z

Belső hivatkozások

←Régebbi változat		A lap 2022. február 15., 08:31-kori változata
33. sor:		33. sor:

	=== Békéscsabai Evangélikus Gimnázium ===		=== Békéscsabai Evangélikus Gimnázium ===
-	A gimnázium [[2006\|2006-tól]] kollégium tulajdonosa. [[2011\|2011-ben]] '''általános iskolát''', [[2013\|2013-ban]] pedig '''óvodát is létrehoztak'''. [[2013]] szeptemberétől az intézmény '''Szeberényi Gusztáv Adolf nevét viseli'''. [[2017\|2017-ben]] átadták a gimnázium sportcsarnokát az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Kistemplom]] mögött.	+	A gimnázium [[2006\|2006-tól]] kollégium tulajdonosa. [[2011\|2011-ben]] '''általános iskolát''', [[2013\|2013-ban]] pedig '''óvodát is létrehoztak'''. [[2013]] szeptemberétől az intézmény '''[[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] nevét viseli'''. [[2017\|2017-ben]] átadták a gimnázium sportcsarnokát az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Kistemplom]] mögött.

	== Neves tanárai ==		== Neves tanárai ==
42. sor:		42. sor:
	* [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)]]		* [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)]]
	* [[Mokry Sámuel (1832–1909)]]		* [[Mokry Sámuel (1832–1909)]]
-	* [[Papp János (~~1933‒2007~~)]]	+	* [[Papp János (1933–2007)]]
	* [[Rell Lajos (1874–1952)]]		* [[Rell Lajos (1874–1952)]]
	* [[Vidovszky Kálmán (1888–1932)]]		* [[Vidovszky Kálmán (1888–1932)]]
59. sor:		59. sor:
	* [[Dedinszky Gyula (1905–1994)]] lelkész, helytörténész, néprajzkutató		* [[Dedinszky Gyula (1905–1994)]] lelkész, helytörténész, néprajzkutató
	* [[Dér (Drienyovszky) Endre (1922–2004)]] író, evangélikus lelkész		* [[Dér (Drienyovszky) Endre (1922–2004)]] író, evangélikus lelkész
-	* Ezüst György festőművész	+	* [[Ezüst György (1935–2017)]] festőművész
	* [[Fajó János (1937–2018)]] festőművész		* [[Fajó János (1937–2018)]] festőművész
	* Fehér Dezső állatorvos		* Fehér Dezső állatorvos
86. sor:		86. sor:
	* [[Petényi (Donner) László (1887–1971)]] orvos		* [[Petényi (Donner) László (1887–1971)]] orvos
	* [[Rábai Miklós (1921–1974)]] koreográfus		* [[Rábai Miklós (1921–1974)]] koreográfus
-	* [[Révész Margit (~~1885‒1956~~)]] orvos, gyermekpszichológus, a gimnázium első leánytanulója	+	* [[Révész Margit (1885–1956)]] orvos, gyermekpszichológus, a gimnázium első leánytanulója
	* [[Révész Sándor (1889–1944)]] fogorvos		* [[Révész Sándor (1889–1944)]] fogorvos
	* [[Rosenthal Adolf (1863–1941)]] földbirtokos, kereskedő, gőzmalom-tulajdonos		* [[Rosenthal Adolf (1863–1941)]] földbirtokos, kereskedő, gőzmalom-tulajdonos
93. sor:		93. sor:
	* [[Sík Ferenc (1931‒1995)]] színházi rendező		* [[Sík Ferenc (1931‒1995)]] színházi rendező
	* [[Skaliczki László (kézilabdaedző)]]		* [[Skaliczki László (kézilabdaedző)]]
-	* [[Szeberényi Gusztáv (~~1890‒1941~~)]] lelkész	+	* [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)]] lelkész
	* [[Szeberényi János (1896–1961)]] kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos		* [[Szeberényi János (1896–1961)]] kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos
-	* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (~~1859‒1941~~)]] evangélikus főesperes, egyházi író	+	* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)]] evangélikus főesperes, egyházi író
	* [[Széchy Tamás (1931–2004)]] úszóedző		* [[Széchy Tamás (1931–2004)]] úszóedző
	* [[Tevan Andor (1889–1955)]] nyomdász, könyvkiadó, tipográfus, lapszerkesztő		* [[Tevan Andor (1889–1955)]] nyomdász, könyvkiadó, tipográfus, lapszerkesztő

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-06-12T15:54:35Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. június 12., 15:54-kori változata
25. sor:		25. sor:
	=== Rózsa Ferenc Gimnázium – Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium ===		=== Rózsa Ferenc Gimnázium – Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium ===
	[[Fájl:Andrassy gimi 2019.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]		[[Fájl:Andrassy gimi 2019.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]
		+	[[Fájl:Bcs evang gimnazium 2021.jpg\|bélyegkép\|400px\|Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium]]
	Az intézet később Állami Általános Gimnázium, [[1950\|1950-től]] pedig Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium néven működött. Az 1950-es években politechnikai képzést is biztosítottak. '''[[1957\|1957-ben]] a fiúgimnázium egyesült a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziummal.''' Az 1959/60-as tanévtől a hagyományos humán és reál mellett, ipari és mezőgazdasági osztályok is indultak. Az 1960-as években több kereskedelmi szakközépiskolai osztályt is szerveztek. Neve [[1963]]–[[1964\|1964-ben]] '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola''', [[1964\|1964-től]] pedig '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola''' volt. [[1964]] és [[1992]] között Kruchió Gábor volt az iskola igazgatója. [[1971\|1971-től]] a '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában''' a gimnáziumi mellett nyomdaipari oktatás is volt, kereskedelmi szakközépiskolai osztály nem indult. '''Az 1981/82-es tanévtől már csak gimnáziumként működött.''' A „speciális” tantárgyi képzés után az 1990-es években megjelentek az „emelt szintű” csoportok. Tornatermet, biológiai előadót, ebédlőt és szolgálati lakást alakítottak ki, továbbá bővítették a tantermeket.		Az intézet később Állami Általános Gimnázium, [[1950\|1950-től]] pedig Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium néven működött. Az 1950-es években politechnikai képzést is biztosítottak. '''[[1957\|1957-ben]] a fiúgimnázium egyesült a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziummal.''' Az 1959/60-as tanévtől a hagyományos humán és reál mellett, ipari és mezőgazdasági osztályok is indultak. Az 1960-as években több kereskedelmi szakközépiskolai osztályt is szerveztek. Neve [[1963]]–[[1964\|1964-ben]] '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola''', [[1964\|1964-től]] pedig '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola''' volt. [[1964]] és [[1992]] között Kruchió Gábor volt az iskola igazgatója. [[1971\|1971-től]] a '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában''' a gimnáziumi mellett nyomdaipari oktatás is volt, kereskedelmi szakközépiskolai osztály nem indult. '''Az 1981/82-es tanévtől már csak gimnáziumként működött.''' A „speciális” tantárgyi képzés után az 1990-es években megjelentek az „emelt szintű” csoportok. Tornatermet, biológiai előadót, ebédlőt és szolgálati lakást alakítottak ki, továbbá bővítették a tantermeket.

Jzoltan: Balás Ádám halálozási dátuma

2021-04-19T12:42:42Z

Balás Ádám halálozási dátuma

←Régebbi változat		A lap 2021. április 19., 12:42-kori változata
35. sor:		35. sor:

	== Neves tanárai ==		== Neves tanárai ==
-	* [[Balás Ádám (~~1872–?~~)]]	+	* [[Balás Ádám (1872–1950)]]
	* [[Bukovszky János (1859–1917)]]		* [[Bukovszky János (1859–1917)]]
	* [[Horváth János (1823–1901)]]		* [[Horváth János (1823–1901)]]

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T14:59:11Z

Szócikkcímek egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T12:11:52Z

Belső hivatkozások javítása

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Wagner József belső hivatkozása

2020-11-27T18:28:30Z

Wagner József belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 18:28-kori változata
14. sor:		14. sor:
	=== Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium ===		=== Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium ===
	[[Fájl:Rudolf realgimnazium 1930.jpg\|bélyegkép\|400px\|Rudolf reálgimnázium]]		[[Fájl:Rudolf realgimnazium 1930.jpg\|bélyegkép\|400px\|Rudolf reálgimnázium]]
-	Az 1897/98-as tanévben elindították az ötödik osztályt is, az intézmény pedig felvette Rudolf herceg nevét. '''Az 1899/1900-as tanévet az''' – [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]] melletti – '''Alpár Ignác tervezte új épületben kezdték''', immár 7 osztállyal. Az építkezést Wagner József és társai végezték. A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú új épületet [[1900]]. [[október 18.\|október 18-án]] avatták fel. Nyolc osztály először az 1900/1901-es tanévben indult. '''Az első érettségi vizsgát [[1901\|1901-ben]] tartották.''' [[1914]] és [[1920]] között katonai kórházként használták az épületet. A gimnázium az Ipariskolában és a Közművelődés Házában (mai [[Munkácsy Mihály Múzeum]]), majd az Irányi utcában működött. [[1916\|1916-ban]] [[Rell Lajos (1874-1952)\|Rell Lajost]] nevezték ki az iskola igazgatójának.	+	Az 1897/98-as tanévben elindították az ötödik osztályt is, az intézmény pedig felvette Rudolf herceg nevét. '''Az 1899/1900-as tanévet az''' – [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]] melletti – '''Alpár Ignác tervezte új épületben kezdték''', immár 7 osztállyal. Az építkezést [[Wagner József (1861–1917)\|Wagner József]] és társai végezték. A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú új épületet [[1900]]. [[október 18.\|október 18-án]] avatták fel. Nyolc osztály először az 1900/1901-es tanévben indult. '''Az első érettségi vizsgát [[1901\|1901-ben]] tartották.''' [[1914]] és [[1920]] között katonai kórházként használták az épületet. A gimnázium az Ipariskolában és a Közművelődés Házában (mai [[Munkácsy Mihály Múzeum]]), majd az Irányi utcában működött. [[1916\|1916-ban]] [[Rell Lajos (1874-1952)\|Rell Lajost]] nevezték ki az iskola igazgatójának.

	A diákoknak művelődési lehetőséget biztosított az önképzőkör, ami [[1917\|1917-től]] [[Gyóni Géza (1884-1917)\|Gyóni Géza]] nevét viselte. A 20. század elején tornakör és cserkészcsapat szerveződött. Az intézetet '''[[1924\|1924-ben]] reálgimnáziummá alakították''', fejlődött a fizika, a kémia és a biológia tárgyak oktatása, továbbá bevezették az angol nyelvet. Az 1930-as években munkatermeket, valamint botanikus kertet hoztak létre. Az intézmény [[1934\|1934-től]] a gimnázium nevet viseli. [[1936\|1936-tól]] Pataki Sámuel látta el az igazgatói feladatokat.		A diákoknak művelődési lehetőséget biztosított az önképzőkör, ami [[1917\|1917-től]] [[Gyóni Géza (1884-1917)\|Gyóni Géza]] nevét viselte. A 20. század elején tornakör és cserkészcsapat szerveződött. Az intézetet '''[[1924\|1924-ben]] reálgimnáziummá alakították''', fejlődött a fizika, a kémia és a biológia tárgyak oktatása, továbbá bevezették az angol nyelvet. Az 1930-as években munkatermeket, valamint botanikus kertet hoztak létre. Az intézmény [[1934\|1934-től]] a gimnázium nevet viseli. [[1936\|1936-tól]] Pataki Sámuel látta el az igazgatói feladatokat.

Jzoltan: + Pátkai-emléktábla

2020-10-18T16:32:25Z

+ Pátkai-emléktábla

←Régebbi változat		A lap 2020. október 18., 16:32-kori változata
122. sor:		122. sor:
	* [[Lenkey János-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Lenkey János-emléktábla (Békéscsaba)]]
	* [[Mazán László-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Mazán László-emléktábla (Békéscsaba)]]
		+	* [[Pátkai Ervin-emléktábla (Békéscsaba)]]
	* [[Rell Lajos-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Rell Lajos-emléktábla (Békéscsaba)]]
	* [[Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium-emléktábla (Békéscsaba)]]

Jzoltan: Helyesírás

2020-06-11T14:19:30Z

Helyesírás

Jzoltan: + egykori tanárok emléktáblája

2020-06-10T15:58:47Z

+ egykori tanárok emléktáblája

←Régebbi változat		A lap 2020. június 10., 15:58-kori változata
116. sor:		116. sor:
	* [[Csaba Gyula-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Csaba Gyula-emléktábla (Békéscsaba)]]
	* [[Csák István-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Csák István-emléktábla (Békéscsaba)]]
		+	* [[Egykori gimnáziumi tanárok emléktáblája (Békéscsaba)]]
	* [[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)]]		* [[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)]]
	* [[A Horváth János-emlékudvar emléktáblája (Békéscsaba)]]		* [[A Horváth János-emlékudvar emléktáblája (Békéscsaba)]]

Jzoltan: /* Műemlékek */ +Lenkey-emléktábla

2020-05-01T17:52:12Z

Műemlékek: +Lenkey-emléktábla

←Régebbi változat		A lap 2020. május 1., 17:52-kori változata
119. sor:		119. sor:
	* [[A Horváth János-emlékudvar emléktáblája (Békéscsaba)]]		* [[A Horváth János-emlékudvar emléktáblája (Békéscsaba)]]
	* [[Kincses Gusztáv-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Kincses Gusztáv-emléktábla (Békéscsaba)]]
		+	* [[Lenkey János-emléktábla (Békéscsaba)]]
	* [[Mazán László-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Mazán László-emléktábla (Békéscsaba)]]
	* [[Rell Lajos-emléktábla (Békéscsaba)]]		* [[Rell Lajos-emléktábla (Békéscsaba)]]

←Régebbi változat		A lap 2020. június 11., 14:19-kori változata
3. sor:		3. sor:

	== Története ==		== Története ==
-	A 19. század elején az evangélikus egyház is iskolákat alapított [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]. Az 1850-es években 9 iskolát működtettek, 6–12 éves gyermekek számára.	+	A 19. század elején az evangélikus egyház is iskolákat alapított [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]. Az 1850-es években 9 iskolát működtettek 6–12 éves gyermekek számára.

	=== Békéscsabai Evangélikus Algimnázium ===		=== Békéscsabai Evangélikus Algimnázium ===
-	'''[[1855\|1855-ben]] Breznyik János''', egykori felsőmagyarországi tanár a gyermekeiket taníttatni kívánó szülők támogatásával '''magángimnáziumot alapított'''. Az intézet az evangélikus egyház presbitériuma felügyelete alá került. [[1858\|1858-ban]] Breznyik János Selmecbányán kapott tanári állást, az utódja [[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuel]] orosházi segédlelkész lett. Ugyanebben az évben Styaszny Soma tanító nyitott – a presbitérium hatásköre alá tartozó – magániskolát, ami egyesült a már ~~meglevővel~~.	+	'''[[1855\|1855-ben]] Breznyik János''', egykori felsőmagyarországi tanár a gyermekeiket taníttatni kívánó szülők támogatásával '''magángimnáziumot alapított'''. Az intézet az evangélikus egyház presbitériuma felügyelete alá került. [[1858\|1858-ban]] Breznyik János Selmecbányán kapott tanári állást, az utódja [[Mokry Sámuel (1832-1909)\|Mokry Sámuel]] orosházi segédlelkész lett. Ugyanebben az évben Styaszny Soma tanító nyitott – a presbitérium hatásköre alá tartozó – magániskolát, ami egyesült a már meglévővel.

	[[1857\|1857-ben]] Békéscsaba községe 55 ezer forint kötvényt kapott az államtól, amelyből 43 ezret egy négyosztályos reálgimnázium felállítására kellett fordítania. A presbitérium elfogadta az összeget, az alapítvány [[1858]]. [[november 10.\|november 10-én]] kelt. Az iskola '''algimnáziumként működött''', az alapítással '''Rudolf herceg születésének kívántak emléket állítani'''. A három osztályosra kibővített intézményt az Iskolai Bizottmány vezette. A tanítás a káplánlakban folyt.		[[1857\|1857-ben]] Békéscsaba községe 55 ezer forint kötvényt kapott az államtól, amelyből 43 ezret egy négyosztályos reálgimnázium felállítására kellett fordítania. A presbitérium elfogadta az összeget, az alapítvány [[1858]]. [[november 10.\|november 10-én]] kelt. Az iskola '''algimnáziumként működött''', az alapítással '''Rudolf herceg születésének kívántak emléket állítani'''. A három osztályosra kibővített intézményt az Iskolai Bizottmány vezette. A tanítás a káplánlakban folyt.
14. sor:		14. sor:
	=== Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium ===		=== Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium ===
	[[Fájl:Rudolf realgimnazium 1930.jpg\|bélyegkép\|400px\|Rudolf reálgimnázium]]		[[Fájl:Rudolf realgimnazium 1930.jpg\|bélyegkép\|400px\|Rudolf reálgimnázium]]
-	Az 1897/98-as tanévben elindították az ötödik osztályt is, az intézmény pedig felvette Rudolf herceg nevét. '''Az 1899/1900-as tanévet az''' – [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]] melletti – '''Alpár Ignác tervezte új épületben kezdték''', immár 7 osztállyal. Az építkezést Wagner József és társai végezték. A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú új épületet [[1900]]. [[október 18.\|október 18-án]] avatták fel. Nyolc osztály először az 1900/1901-es tanévben indult. '''Az első érettségi vizsgát [[1901\|1901-ben]] tartották.''' [[1914]] és [[1920]] között katonai kórházként használták az épületet~~, a~~ gimnázium az ~~Ipariskola~~ és a Közművelődés ~~házában~~ (mai [[Munkácsy Mihály Múzeum]]), majd az Irányi utcában működött. [[1916\|1916-ban]] [[Rell Lajos (1874-1952)\|Rell Lajost]] nevezték ki az iskola igazgatójának.	+	Az 1897/98-as tanévben elindították az ötödik osztályt is, az intézmény pedig felvette Rudolf herceg nevét. '''Az 1899/1900-as tanévet az''' – [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]] melletti – '''Alpár Ignác tervezte új épületben kezdték''', immár 7 osztállyal. Az építkezést Wagner József és társai végezték. A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú új épületet [[1900]]. [[október 18.\|október 18-án]] avatták fel. Nyolc osztály először az 1900/1901-es tanévben indult. '''Az első érettségi vizsgát [[1901\|1901-ben]] tartották.''' [[1914]] és [[1920]] között katonai kórházként használták az épületet. A gimnázium az Ipariskolában és a Közművelődés Házában (mai [[Munkácsy Mihály Múzeum]]), majd az Irányi utcában működött. [[1916\|1916-ban]] [[Rell Lajos (1874-1952)\|Rell Lajost]] nevezték ki az iskola igazgatójának.

	A diákoknak művelődési lehetőséget biztosított az önképzőkör, ami [[1917\|1917-től]] [[Gyóni Géza (1884-1917)\|Gyóni Géza]] nevét viselte. A 20. század elején tornakör és cserkészcsapat szerveződött. Az intézetet '''[[1924\|1924-ben]] reálgimnáziummá alakították''', fejlődött a fizika, a kémia és a biológia tárgyak oktatása, továbbá bevezették az angol nyelvet. Az 1930-as években munkatermeket, valamint botanikus kertet hoztak létre. Az intézmény [[1934\|1934-től]] a gimnázium nevet viseli. [[1936\|1936-tól]] Pataki Sámuel látta el az igazgatói feladatokat.		A diákoknak művelődési lehetőséget biztosított az önképzőkör, ami [[1917\|1917-től]] [[Gyóni Géza (1884-1917)\|Gyóni Géza]] nevét viselte. A 20. század elején tornakör és cserkészcsapat szerveződött. Az intézetet '''[[1924\|1924-ben]] reálgimnáziummá alakították''', fejlődött a fizika, a kémia és a biológia tárgyak oktatása, továbbá bevezették az angol nyelvet. Az 1930-as években munkatermeket, valamint botanikus kertet hoztak létre. Az intézmény [[1934\|1934-től]] a gimnázium nevet viseli. [[1936\|1936-tól]] Pataki Sámuel látta el az igazgatói feladatokat.
25. sor:		25. sor:
	=== Rózsa Ferenc Gimnázium – Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium ===		=== Rózsa Ferenc Gimnázium – Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium ===
	[[Fájl:Andrassy gimi 2019.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]		[[Fájl:Andrassy gimi 2019.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]
-	Az intézet később Állami Általános Gimnázium, [[1950\|1950-től]] pedig Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium néven működött. Az 1950-es években politechnikai képzést is biztosítottak. '''[[1957\|1957-ben]] a fiúgimnázium egyesült a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziummal.''' Az 1959/60-as tanévtől a hagyományos humán és reál mellett, ipari és mezőgazdasági osztályok is indultak. Az 1960-as években több kereskedelmi szakközépiskolai osztályt is szerveztek. Neve [[1963]]–[[1964\|1964-ben]] '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola''', [[1964\|1964-től]] pedig '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola''' volt. [[1964]] és [[1992]] között Kruchió Gábor volt az iskola igazgatója. [[1971\|1971-től]] a '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában''' a gimnáziumi mellett nyomdaipari oktatás is volt, kereskedelmi szakközépiskolai osztály nem indult. '''Az 1981/82-es tanévtől már csak gimnáziumként ~~működik~~.''' A „speciális” tantárgyi képzés után az 1990-es években megjelentek az „emelt szintű” csoportok. Tornatermet, biológiai előadót, ebédlőt és szolgálati lakást alakítottak ki, továbbá bővítették a tantermeket.	+	Az intézet később Állami Általános Gimnázium, [[1950\|1950-től]] pedig Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium néven működött. Az 1950-es években politechnikai képzést is biztosítottak. '''[[1957\|1957-ben]] a fiúgimnázium egyesült a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziummal.''' Az 1959/60-as tanévtől a hagyományos humán és reál mellett, ipari és mezőgazdasági osztályok is indultak. Az 1960-as években több kereskedelmi szakközépiskolai osztályt is szerveztek. Neve [[1963]]–[[1964\|1964-ben]] '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola''', [[1964\|1964-től]] pedig '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola''' volt. [[1964]] és [[1992]] között Kruchió Gábor volt az iskola igazgatója. [[1971\|1971-től]] a '''Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában''' a gimnáziumi mellett nyomdaipari oktatás is volt, kereskedelmi szakközépiskolai osztály nem indult. '''Az 1981/82-es tanévtől már csak gimnáziumként működött.''' A „speciális” tantárgyi képzés után az 1990-es években megjelentek az „emelt szintű” csoportok. Tornatermet, biológiai előadót, ebédlőt és szolgálati lakást alakítottak ki, továbbá bővítették a tantermeket.

	[[1992\|1992-ben]] Komáromi István lett a gimnázium igazgatója. A rendszerváltást követően '''az evangélikus egyház visszakapta az épületet''', melyben az 1993/94-es tanév során a Rózsa Ferenc Gimnázium és a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium is működött.		[[1992\|1992-ben]] Komáromi István lett a gimnázium igazgatója. A rendszerváltást követően '''az evangélikus egyház visszakapta az épületet''', melyben az 1993/94-es tanév során a Rózsa Ferenc Gimnázium és a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium is működött.