Aurora-kör - Laptörténet

Jzoltan: Korrekció

2021-03-23T15:29:06Z

Korrekció

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T10:45:03Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 10:45-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]		[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]

-	'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.\|március 2-án]]''' [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnáziumban]] '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (~~1882-1973~~)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (~~1889-1944~~)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.	+	'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.\|március 2-án]]''' [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnáziumban]] '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (1882–1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889–1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.
-	Díszelnökének [[Donner Lajos (~~1849-1923~~)\|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (~~1853-1928~~)\|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (~~1874-1952~~)\|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (~~1876-1959~~)\|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.	+	Díszelnökének [[Donner Lajos (1849–1923)\|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (1853–1928)\|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (1874–1952)\|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (1876–1959)\|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.

-	A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, [[Gyóni Géza (~~1884-1917~~)\|Gyóni]], Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit.	+	A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, [[Gyóni Géza (1884–1917)\|Gyóni]], Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit.
-	'''A Kör emblémáját [[Tevan Andor (~~1889-1955~~)\|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.	+	'''A Kör emblémáját [[Tevan Andor (1889–1955)\|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.

	Az Aurora '''az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.\|január 6-án]] indult újra'''. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt '''a tagok száma drasztikusan lecsökkent''' (500-ról 86-ra), az egyesület pedig '''"Kis Auróra" néven működött''' még egy ideig.		Az Aurora '''az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.\|január 6-án]] indult újra'''. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt '''a tagok száma drasztikusan lecsökkent''' (500-ról 86-ra), az egyesület pedig '''"Kis Auróra" néven működött''' még egy ideig.
28. sor:		28. sor:

	== '''Képzőművészeti élet''' ==		== '''Képzőművészeti élet''' ==
-	A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A Kör '''esztétikai és művészettörténeti előadások''' szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először [[Vidovszky Béla (1883-1973)\|Vidovszky Béla]] kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (~~1888-1967~~)\|Wagner József]] vezette.	+	A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A Kör '''esztétikai és művészettörténeti előadások''' szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először [[Vidovszky Béla (1883-1973)\|Vidovszky Béla]] kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (1888–1967)\|Wagner József]] vezette.

-	[[1923]]. [[július 22.\|július 22-én]] a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. [[1926\|1926-ban]] [[Jankay Tibor (~~1899-1994~~)\|Jankay Tibornak]], majd [[Perlrott-Csaba Vilmos (~~1880-1955~~)\|Perlrott-Csaba Vilmosnak]] nyitottak '''önálló tárlat'''ot. [[1930\|1930-ban]] Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek '''csoportos kiállítás'''t. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (~~1904‒1972~~)\|Gyoroki Pál]], Kapitány József, Kolozsváry Sándor, [[Mazán László (~~1899-1949~~)\|Mazán László]], [[Mokos József (~~1892-1972~~)\|Mokos József]], Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.	+	[[1923]]. [[július 22.\|július 22-én]] a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. [[1926\|1926-ban]] [[Jankay Tibor (1899–1994)\|Jankay Tibornak]], majd [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)\|Perlrott-Csaba Vilmosnak]] nyitottak '''önálló tárlat'''ot. [[1930\|1930-ban]] Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek '''csoportos kiállítás'''t. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)\|Gyoroki Pál]], Kapitány József, Kolozsváry Sándor, [[Mazán László (1899–1949)\|Mazán László]], [[Mokos József (1892–1972)\|Mokos József]], Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.

	A szakosztállyal a '''Nemzeti Szalon, a Paál László és a Szinyei Társaság is együttműködött'''. Emellett képzőművészeti előadók (Fónagy Béla, Lázár Béla) is segítették tevékenységüket.		A szakosztállyal a '''Nemzeti Szalon, a Paál László és a Szinyei Társaság is együttműködött'''. Emellett képzőművészeti előadók (Fónagy Béla, Lázár Béla) is segítették tevékenységüket.
38. sor:		38. sor:

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
-	* [[Donner Lajos (~~1849-1923~~)]]	+	* [[Donner Lajos (1849–1923)]]
	* [[Engel Iván (1899–1985)]]		* [[Engel Iván (1899–1985)]]
	* [[Erzsébethelyi Daloskör]]		* [[Erzsébethelyi Daloskör]]
-	* [[Gyóni Géza (~~1884-1917~~)]]	+	* [[Gyóni Géza (1884–1917)]]
-	* [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (~~1904‒1972~~)]]	+	* [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)]]
-	* [[Jankay Tibor (~~1899-1994~~)]]	+	* [[Jankay Tibor (1899–1994)]]
	* [[Korniss Géza (1888–1961)]]		* [[Korniss Géza (1888–1961)]]
-	* [[Mazán László (~~1899-1949~~)]]	+	* [[Mazán László (1899–1949)]]
-	* [[Mokos József (~~1892-1972~~)]]	+	* [[Mokos József (1892–1972)]]
-	* [[Perlrott-Csaba Vilmos (~~1880-1955~~)]]	+	* [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)]]
-	* [[Reisz Miksa (~~1853-1928~~)]]	+	* [[Reisz Miksa (1853–1928)]]
-	* [[Rell Lajos (~~1874-1952~~)]]	+	* [[Rell Lajos (1874–1952)]]
-	* [[Remenár Elek (~~1876-1959~~)]]	+	* [[Remenár Elek (1876–1959)]]
-	* [[Révész Sándor (~~1889-1944~~)]]	+	* [[Révész Sándor (1889–1944)]]
-	* [[Sinka István (~~1897-1969~~)]]	+	* [[Sinka István (1897–1969)]]
-	* [[Südy Ernő (~~1882-1973~~)]]	+	* [[Südy Ernő (1882–1973)]]
-	* [[Tevan Andor (~~1889-1955~~)]]	+	* [[Tevan Andor (1889–1955)]]
-	* [[Vidovszky Béla (~~1883-1973~~)]]	+	* [[Vidovszky Béla (1883–1973)]]

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

2019-07-23T11:19:37Z

Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 11:19-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]		[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]

-	'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.\|március 2-án]]''' [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a Rudolf Főgimnáziumban '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (1882-1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.	+	'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.\|március 2-án]]''' [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnáziumban]] '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (1882-1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.
	Díszelnökének [[Donner Lajos (1849-1923)\|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (1853-1928)\|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (1874-1952)\|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (1876-1959)\|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.		Díszelnökének [[Donner Lajos (1849-1923)\|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (1853-1928)\|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (1874-1952)\|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (1876-1959)\|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.

Jzoltan: Kapcsolódó irodalom hozzáadása

2019-02-28T17:00:40Z

Kapcsolódó irodalom hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2019. február 28., 17:00-kori változata
66. sor:		66. sor:
	* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. In: Körös népe. fel. szerk.: Maday Pál. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83–114. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. In: Körös népe. fel. szerk.: Maday Pál. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83–114. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula, Székely Lajos. Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325–336. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula, Székely Lajos. Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325–336. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* Hajdu Mihály: Egy vidéki kulturegyesület harmincéves jubileuma. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Zene_1942-1943/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%20B%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=315&layout=s A Zene, 24. évf. 13. szám (1943. június 12.) 202–203. p.]
		+	* Sárhelyi Jenő: Az Aurora Kör szerepe Békéscsaba zenei életének fellendítésében. In: Új Aurora, 1. szám (1980) 126–129. p.

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

Jzoltan: Bővítés

2019-02-28T16:45:35Z

Bővítés

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés part 2

2019-02-26T14:38:34Z

Nyelvi ellenőrzés part 2

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés part 1

2019-02-26T14:31:45Z

Nyelvi ellenőrzés part 1

←Régebbi változat		A lap 2019. február 26., 14:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎ \|bélyegkép\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]Az ~~„Auróra zenei~~, ~~irodalmi~~ és ~~képzőművészeti kör”~~ '''[[1913]]'''. '''[[Február 20.\|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult [[Südy Ernő (1882-1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi~~, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. A kör irodalmi élete~~ elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei ~~élete~~ dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.	+	[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎ \|bélyegkép\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]
		+	Az Auróra Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör '''[[1913]]'''. '''[[Február 20.\|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult [[Südy Ernő (1882-1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi tevékenysége elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei pedig dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.
		+	A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit.
		+	'''A kör emblémáját [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.

-	A ~~tagok követendő példának tartották~~ az ~~irodalomban Jókai~~, ~~Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg~~ a ~~zenében~~ a nagy ~~klasszikusok mellett Kodály Zoltán~~ és ~~Bartók műveit~~.	+	A kör az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.\|január 6-án]] indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Auróra-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent és az egyesület "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.

-	'''~~A plakettet [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor]] készítette Guido Reni Aurora című festménye után.''' (~~Az auróra szó jelentése magyarul hajnal.) Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.''' A kör alapelve ez volt: a kultúrával az embert kell felemelni, nem a kultúrát az emberhez lezülleszteni.''' A háború kitörésekor az Auróra ~~Kör működésének első szakasza véget ért.~~	+	'''Az Auróra-kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''
-		+
-	~~Második szakasza [[1918]]. január 06~~-~~án kezdődött. A~~ kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.	+
-		+
-	~~'''Az Auróra Kör~~ [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''	+

	[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg\|bélyegkép\|]]		[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg\|bélyegkép\|]]
13. sor:		12. sor:
	== '''Irodalmi élet''' ==		== '''Irodalmi élet''' ==

		+	A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. Dapsy Gizella (Nil), Ascher Oszkár, [[Sinka István (1897-1969)\|Sinka István]], Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. '''[[1927]]. [[Február 7.\|február 7-én]]''' Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurórában. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”''

-	A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. "NIL" álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, [[~~Sinka István (1897-1969)~~\|Sinka István]], Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. '''[[1927]]. [[Február 7.\|február 07-én]]~~''' Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott~~ az ~~Aurórában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.”~~	+	[[1929\|1929-ben]] az Auróra-kör könyvtárat alapított, ami főként kortárs szerzők műveit gyűjtötte. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A 2000 kötetből álló gyűjteményt [[1940\|1940-ben]] felajánlották a városi könyvtárnak.
-	~~1929~~-~~ben az Auróra Kör~~ könyvtárat alapított~~. A könyvtár állománya~~ főként kortárs szerzők műveit ~~tartalmazta~~. ~~A könyvtár hetente~~ egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. ~~Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a~~ 2000 ~~kötetet. Az Auróra Kör~~ 1940-ben ~~a köteteit felajánlotta~~ a városi könyvtárnak.	+

	== '''Zenei élet''' ==		== '''Zenei élet''' ==

Jzoltan: +1 kategória hozzáadása

2019-02-10T14:55:31Z

+1 kategória hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2019. február 10., 14:55-kori változata
57. sor:		57. sor:

	[[Kategória: Békéscsaba]]		[[Kategória: Békéscsaba]]
		+	[[Kategória: Egyesületek]]

Jzoltan: Kategória hozzáadása

2019-02-10T11:21:27Z

Kategória hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2019. február 10., 11:21-kori változata
49. sor:		49. sor:
	* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
-

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
57. sor:		55. sor:
	* [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913 Az Auróra kör szerepe a múzeum életében] In: Egykor.hu		* [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913 Az Auróra kör szerepe a múzeum életében] In: Egykor.hu
	* Dr. Révész Sándor:[http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713 Emléktábla avatás]. In: Beol.hu		* Dr. Révész Sándor:[http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713 Emléktábla avatás]. In: Beol.hu
		+
		+	[[Kategória: Békéscsaba]]

Jzoltan: +Korniss

2018-05-30T10:20:18Z

+Korniss

←Régebbi változat		A lap 2018. május 30., 10:20-kori változata
36. sor:		36. sor:

	* [[Aurora-kör-emléktábla (Békéscsaba)\|Emléktábla a Munkácsy Mihály Múzeum falán]]		* [[Aurora-kör-emléktábla (Békéscsaba)\|Emléktábla a Munkácsy Mihály Múzeum falán]]
		+
		+	== Lásd még ==
		+	* [[Korniss Géza (1888–1961)]]

	== Forrás ==		== Forrás ==

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 11:19-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]		[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]

-	'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.\|március 2-án]]''' [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a Rudolf Főgimnáziumban '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (1882-1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.	+	'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.\|március 2-án]]''' [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Főgimnáziumban]] '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (1882-1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.
	Díszelnökének [[Donner Lajos (1849-1923)\|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (1853-1928)\|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (1874-1952)\|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (1876-1959)\|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.		Díszelnökének [[Donner Lajos (1849-1923)\|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (1853-1928)\|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (1874-1952)\|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (1876-1959)\|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.

←Régebbi változat		A lap 2021. március 23., 15:29-kori változata
14. sor:		14. sor:

	== '''Irodalmi élet''' ==		== '''Irodalmi élet''' ==
-	A ~~Kör~~ irodalmi tevékenységében – előadóként és szervezőként is – '''meghatározó szerepe volt Gyöngyösi Jánosnak'''. Műsoraikkal megemlékeztek többek között Ady Endréről, Dantéról, Gyóni Gézáról, Jókai Mórról és Petőfi Sándorról is. A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.	+	A kör irodalmi tevékenységében – előadóként és szervezőként is – '''meghatározó szerepe volt [[Gyöngyösi János (1893–1951)\|Gyöngyösi Jánosnak]]'''. Műsoraikkal megemlékeztek többek között Ady Endréről, Dantéról, Gyóni Gézáról, Jókai Mórról és Petőfi Sándorról is. A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.
-	'''Számos megyéből elszármazott költő is a meghívottak között volt''', például Ascher Oszkár, Bakó József, Dapsy Gizella (Nil), Darvas József, Erdei Ferenc, Jankovich Ferenc, Kovács Imre, Sinka István, Szabó Zoltán és Veres Péter. A ~~Kör~~ irodalmi estjeire erdélyi és szlovákiai magyar írók is ellátogattak.	+	'''Számos megyéből elszármazott költő is a meghívottak között volt''', például Ascher Oszkár, Bakó József, Dapsy Gizella (Nil), Darvas József, Erdei Ferenc, Jankovich Ferenc, Kovács Imre, [[Sinka István (1897–1969)\|Sinka István]], Szabó Zoltán és Veres Péter. A kör irodalmi estjeire erdélyi és szlovákiai magyar írók is ellátogattak.
	[[1927]]. [[február 7.\|február 7-én]] '''Móricz Zsigmond is az egyesület vendége volt'''. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”''		[[1927]]. [[február 7.\|február 7-én]] '''Móricz Zsigmond is az egyesület vendége volt'''. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”''

23. sor:		23. sor:
	== '''Zenei élet''' ==		== '''Zenei élet''' ==
	[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg\|bélyegkép\|300px]]		[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg\|bélyegkép\|300px]]
-	Az Aurora-kör az '''első hangversenyét [[1913]]. [[május 17.\|május 17-én]] rendezte'''. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy [[1914\|1914-es]] előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A ~~Kör~~ újraindulása után, [[1919\|1919-ben]] szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora '''zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt''', melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően '''neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek'''. Többek között Dohnányi Ernő és [[Engel Iván (1899–1985)\|Engel Iván]] is volt az Aurora-kör előadója. '''Bartók Béla''' önálló műsorral [[1922\|1922-ben]] mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére [[1923\|1923-ban]] '''Kodály Zoltán''' is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.	+	Az Aurora-kör az '''első hangversenyét [[1913]]. [[május 17.\|május 17-én]] rendezte'''. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy [[1914\|1914-es]] előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A kör újraindulása után, [[1919\|1919-ben]] szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora '''zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt''', melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően '''neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek'''. Többek között Dohnányi Ernő és [[Engel Iván (1899–1985)\|Engel Iván]] is volt az Aurora-kör előadója. '''Bartók Béla''' önálló műsorral [[1922\|1922-ben]] mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére [[1923\|1923-ban]] '''Kodály Zoltán''' is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.

-	A ~~Kör~~ zenei tevékenysége '''a munkásosztály körében is népszerűvé vált'''. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. [[1933]]. [[május 8.\|május 8-án]] Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály [[1935]] áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az [[Erzsébethelyi Daloskör]], az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. [[1935\|1935-ben]] az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.	+	A kör zenei tevékenysége '''a munkásosztály körében is népszerűvé vált'''. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. [[1933]]. [[május 8.\|május 8-án]] Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály [[1935]] áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az [[Erzsébethelyi Daloskör]], az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. [[1935\|1935-ben]] az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.

	== '''Képzőművészeti élet''' ==		== '''Képzőművészeti élet''' ==
-	A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A ~~Kör~~ '''esztétikai és művészettörténeti előadások''' szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először [[Vidovszky Béla (~~1883-1973~~)\|Vidovszky Béla]] kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (1888–1967)\|Wagner József]] vezette.	+	A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A kör '''esztétikai és művészettörténeti előadások''' szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először [[Vidovszky Béla (1883–1973)\|Vidovszky Béla]] kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (1888–1967)\|Wagner József]] vezette.

	[[1923]]. [[július 22.\|július 22-én]] a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. [[1926\|1926-ban]] [[Jankay Tibor (1899–1994)\|Jankay Tibornak]], majd [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)\|Perlrott-Csaba Vilmosnak]] nyitottak '''önálló tárlat'''ot. [[1930\|1930-ban]] Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek '''csoportos kiállítás'''t. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)\|Gyoroki Pál]], Kapitány József, Kolozsváry Sándor, [[Mazán László (1899–1949)\|Mazán László]], [[Mokos József (1892–1972)\|Mokos József]], Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.		[[1923]]. [[július 22.\|július 22-én]] a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. [[1926\|1926-ban]] [[Jankay Tibor (1899–1994)\|Jankay Tibornak]], majd [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)\|Perlrott-Csaba Vilmosnak]] nyitottak '''önálló tárlat'''ot. [[1930\|1930-ban]] Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek '''csoportos kiállítás'''t. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)\|Gyoroki Pál]], Kapitány József, Kolozsváry Sándor, [[Mazán László (1899–1949)\|Mazán László]], [[Mokos József (1892–1972)\|Mokos József]], Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.
62. sor:		62. sor:
	* Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. In: Békési Élet, 8. évf. 3. szám (1973) 510–528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. In: Békési Élet, 8. évf. 3. szám (1973) 510–528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Megnyilik az Aurora könyvtára a Kulturpalotában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%2Bk%C3%B6nyvt%C3%A1r&pg=156&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 106. szám (1925. május 12.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 28.)		* Megnyilik az Aurora könyvtára a Kulturpalotában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%2Bk%C3%B6nyvt%C3%A1r&pg=156&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 106. szám (1925. május 12.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 28.)
-	* Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1967_05/?query=südy%20ernő&pg=88&layout=s Békés Megyei Népújság, 22. évf., 112.szám (1967. május 14.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 07. 06.)	+	* Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1967_05/?query=südy%20ernő&pg=88&layout=s Békés Megyei Népújság, 22. évf., 112. szám (1967. május 14.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 07. 06.)
-	* Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. ~~főszerk~~.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 391–397. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 391–397. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. In: Körös népe. ~~fel~~. szerk.: Maday Pál. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83–114. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. In: Körös népe. Fel. szerk.: Maday Pál. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. 83–114. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. ~~szerk~~.: Kristó Gyula, Székely Lajos. Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970~~. p~~. 325–336. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula, Székely Lajos. Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. 325–336. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

←Régebbi változat		A lap 2019. február 26., 14:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎ \|bélyegkép\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]		[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎ \|bélyegkép\|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]
-	Az ~~Auróra~~ Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör '''[[1913]]'''. '''[[Február 20.\|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult [[Südy Ernő (1882-1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi tevékenysége elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei pedig dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.	+	Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör '''[[1913]]'''. '''[[Február 20.\|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult [[Südy Ernő (1882-1973)\|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)\|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi tevékenysége elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei pedig dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.
	A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit.		A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit.
	'''A kör emblémáját [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.		'''A kör emblémáját [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.

-	A kör az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.\|január 6-án]] indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az ~~Auróra~~-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent és az egyesület "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.	+	A kör az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.\|január 6-án]] indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent és az egyesület "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.

-	'''Az ~~Auróra~~-kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''	+	'''Az Aurora-kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''

	[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg\|bélyegkép\|]]		[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg\|bélyegkép\|]]
12. sor:		12. sor:
	== '''Irodalmi élet''' ==		== '''Irodalmi élet''' ==

-	A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. Dapsy Gizella (Nil), Ascher Oszkár, [[Sinka István (1897-1969)\|Sinka István]], Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. '''[[1927]]. [[Február 7.\|február 7-én]]''' Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az ~~Aurórában~~. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”''	+	A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. Dapsy Gizella (Nil), Ascher Oszkár, [[Sinka István (1897-1969)\|Sinka István]], Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. '''[[1927]]. [[Február 7.\|február 7-én]]''' Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”''

-	[[1929\|1929-ben]] az ~~Auróra~~-kör könyvtárat alapított, ami főként kortárs szerzők műveit gyűjtötte. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A 2000 kötetből álló gyűjteményt [[1940\|1940-ben]] felajánlották a városi könyvtárnak.	+	[[1929\|1929-ben]] az Aurora-kör könyvtárat alapított, ami főként kortárs szerzők műveit gyűjtötte. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A 2000 kötetből álló gyűjteményt [[1940\|1940-ben]] felajánlották a városi könyvtárnak.

	== '''Zenei élet''' ==		== '''Zenei élet''' ==

-	A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a ~~közizlés~~ kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az [[Erzsébethelyi Daloskör\|Erzsébethelyi Daloskörnek]], ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. [[1935]]. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.	+	A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közízlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az [[Erzsébethelyi Daloskör\|Erzsébethelyi Daloskörnek]], ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. [[1935]]. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.

	[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg\|bélyegkép\|]]		[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg\|bélyegkép\|]]
27. sor:		27. sor:
	[[1923]]. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)\|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban [[Kolozsvári Sándor]], [[Vidovszky Béla (1883-1973)\|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított.		[[1923]]. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)\|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)\|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban [[Kolozsvári Sándor]], [[Vidovszky Béla (1883-1973)\|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított.

-	== '''Az ~~Auróra Kör~~ újraéledése''' ==	+	== '''Az Aurora-kör újraéledése''' ==


-	1943-ban megszünt az ~~Auróra Kör~~. [[1998]]. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.	+	1943-ban megszünt az Aurora-kör. [[1998]]. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==