Almásy család - Laptörténet

Jzoltan: Pósteleki kastély belső hivatkozása

2022-09-24T15:10:31Z

Pósteleki kastély belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 24., 15:10-kori változata
58. sor:		58. sor:
	'''([[1896]] - [[1973]])'''		'''([[1896]] - [[1973]])'''

-	[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[~~Széchenyi~~-~~Wenckheim~~ kastély (Póstelek)\|Pósteleken]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született.	+	[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)\|Pósteleken]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született.


73. sor:		73. sor:
	Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.		Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.

-	Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[~~Széchenyi~~-~~Wenckheim~~ kastély (Póstelek)\|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[~~Széchenyi~~-~~Wenckheim~~ kastély (Póstelek)\|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született.	+	Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)\|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)\|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született.

Jzoltan: Andrássy–Almásy-kastély belső hivatkozása

2021-04-22T09:36:46Z

Andrássy–Almásy-kastély belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. április 22., 09:36-kori változata
13. sor:		13. sor:
	'''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)'''		'''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)'''

-	I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz [[~~Andrássy-(Lukács)-Almásy~~-kastély (Kétegyháza)\|Kétegyházán kastélyt]] építtetett. Kétegyháza pedig az Almásy család új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.	+	I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz [[Andrássy–Almásy-kastély (Kétegyháza)\|Kétegyházán kastélyt]] építtetett. Kétegyháza pedig az Almásy család új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.


79. sor:		79. sor:


-	* [[~~Andrássy-(Lukács)-Almásy~~-kastély (Kétegyháza)]]	+	* [[Andrássy–Almásy-kastély (Kétegyháza)]]

	== Forrás ==		== Forrás ==

Vandi: Belső hivatkozások beillesztése

2020-02-18T12:56:13Z

Belső hivatkozások beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2020. február 18., 12:56-kori változata
13. sor:		13. sor:
	'''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)'''		'''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)'''

-	I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz Kétegyházán kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.	+	I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz [[Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)\|Kétegyházán kastélyt]] építtetett. Kétegyháza pedig az Almásy család új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.


51. sor:		51. sor:
	'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''		'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''

-	Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavári uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.	+	Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavári uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.


58. sor:		58. sor:
	'''([[1896]] - [[1973]])'''		'''([[1896]] - [[1973]])'''

-	[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[~~Pósteleken\|~~Póstelek]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született ~~meg~~.	+	[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|Pósteleken]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született.


73. sor:		73. sor:
	Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.		Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.

-	Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek\|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született.	+	Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született.

Vandi: Belső hivatkozások beillesztése

2020-02-18T12:49:51Z

Belső hivatkozások beillesztése

Vandi: Külső hivatkozások beillesztése

2020-02-18T12:25:22Z

Külső hivatkozások beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2020. február 18., 12:25-kori változata
91. sor:		91. sor:
	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

-	* Almásy család caaládfája (~~látogatva~~: 2020. február 18.)	+	* [https://drive.google.com/file/d/1e69UEGXWsOkWPdMvyfNoJoE3AfO-Yrp1/view?usp=sharing Almásy család caaládfája (Látogatva: 2020. február 18.)]
		+	* [https://gyulaikastely.hu/ Gyulai Almásy-kastély (Látogatva: 2020. február 18.)]


	[[:Kategória:Családok]]		[[:Kategória:Családok]]

Vandi: Formázás

2020-02-18T12:14:45Z

Formázás

←Régebbi változat		A lap 2020. február 18., 12:14-kori változata
11. sor:		11. sor:
	== gróf Almásy Ignácz (II.) ==		== gróf Almásy Ignácz (II.) ==

-	('''1751 - 1840. szeptember 24.''')	+	'''([[1751]] - 1840. szeptember 24.)'''

	I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta neki II. Almásy Ignácznak, ahol II. Ignácz kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.		I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta neki II. Almásy Ignácznak, ahol II. Ignácz kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.
18. sor:		18. sor:
	== gróf Almásy Lajos ==		== gróf Almásy Lajos ==

-	([[1786]]-[[1836]]. május)	+	'''([[1786]] - [[1836]]. május)'''

	II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.		II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.
25. sor:		25. sor:
	== gróf Almásy Alajos (I.) ==		== gróf Almásy Alajos (I.) ==

-	([[1784]] - [[1850]].október 30.)	+	'''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)'''

	I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, a honnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. .		I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, a honnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. .
33. sor:		33. sor:
	== gróf Almásy Dénes ==		== gróf Almásy Dénes ==

-	([[1817]]. október 5. - [[1871]])	+	'''([[1817]]. október 5. - [[1871]])'''
-	1851-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.	+
		+	[[1851]]-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.
		+


	== gróf Almásy Kálmán (I.) ==		== gróf Almásy Kálmán (I.) ==

-	([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])	+	'''([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])'''

	Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett.		Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett.
47. sor:		49. sor:
	== Gróf Almásy Dénes (II.) ==		== Gróf Almásy Dénes (II.) ==

-	(1863. március 23. - 1940.augusztus 12.)	+	'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''

	Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavárii uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.		Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavárii uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.
54. sor:		56. sor:
	== Almásy Imre ==		== Almásy Imre ==

-	([[1896]]-[[1973]])	+	'''([[1896]] - [[1973]])'''
		+
	[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Pósteleken\|Póstelek]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született meg.		[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Pósteleken\|Póstelek]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született meg.

66. sor:		69. sor:
	== Almásy László Ede ==		== Almásy László Ede ==

-	([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]].március 22.)	+	'''([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]]. március 22.)'''
		+
	Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.		Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.
		+
	Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban [[1932]].március 27-én született.		Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban [[1932]].március 27-én született.

		+
		+	== Lásd még ==
		+
		+
		+	* [[Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)]]

	== Forrás ==		== Forrás ==

-	* ~~Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.~~	+	* [http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.] (Látogatva: 2020. február 18.)
-	http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf	+	* Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó, 2016
-	* Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó 2016	+	* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/ Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család] (Látogatva: 2020. február 18.)
-	~~https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken~~	+	* [https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken] (Látogatva: 2020. február 18.)]
-	* ~~Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család~~ https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/	+
-	* A Széchenyi-Wenckheim család ~~“rózsás” szellemkastélya Pósteleken~~	+
-	https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken	+	== Külső hivatkozások ==
		+
		+	* Almásy család caaládfája (látogatva: 2020. február 18.)
		+

-	Kategória Családok	+	[[:Kategória:Családok]]

Vandi: Szócikk létrehozása

2020-02-18T11:46:19Z

Szócikk létrehozása

Új lap

Az Almássy család Békés megyei vonatkozásai.

== Almásy Márton ==

Almásy Márton békésvármegye alispánja volt.

Lővenburg főispán 1728-ban bérbe adta Kétegyházát a nemességszerző Almásy György fiának: Almásy Mártonnak. Almásy Márton 1732-ig bérelte Kétegyházát, mely 1794-ben, a Lőwenburgok kihalásakorr a kincstárra szállott vissza. Ekkor II. Almásy Ignácz a kincstártól megvásárolta a kétegyházai uradalmat.

== gróf Almásy Ignácz (II.) ==

('''1751 - 1840. szeptember 24.''')

I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta neki II. Almásy Ignácznak, ahol II. Ignácz kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.

== gróf Almásy Lajos ==

([[1786]]-[[1836]]. május)

II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.

== gróf Almásy Alajos (I.) ==

([[1784]] - [[1850]].október 30.)

I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, a honnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. .
Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békésmegyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban. Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyilt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.

== gróf Almásy Dénes ==

([[1817]]. október 5. - [[1871]])
1851-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.

== gróf Almásy Kálmán (I.) ==

([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])

Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett.
[[1855]]. július 23-án nőül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság folytán jutott a gyulai kastély az Almásyak birtokába.

== Gróf Almásy Dénes (II.) ==

(1863. március 23. - 1940.augusztus 12.)

Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavárii uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.

== Almásy Imre ==

([[1896]]-[[1973]])
[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Pósteleken|Póstelek]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született meg.

== Almásy Mária ==

[[1924]]-ben házasságot kötött Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina első fiú gyermekével Széchenyi Ferenccel.

== Almásy László Ede ==

([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]].március 22.)
Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.
Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban [[1932]].március 27-én született.

== Forrás ==

* Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.
http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf
* Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó 2016
https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken
* Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/
* A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken
https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken

Kategória Családok

←Régebbi változat		A lap 2020. február 18., 12:49-kori változata
11. sor:		11. sor:
	== gróf Almásy Ignácz (II.) ==		== gróf Almásy Ignácz (II.) ==

-	'''([[1751]] - 1840. szeptember 24.)'''	+	'''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)'''

-	I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta ~~neki~~ II. Almásy Ignácznak~~, ahol~~ II. Ignácz kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.	+	I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz Kétegyházán kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.


27. sor:		27. sor:
	'''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)'''		'''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)'''

-	I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, ~~a honnan~~ fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. .	+	I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, ahonnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre.
-	Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a ~~békésmegyei~~ fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban. Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán ~~megnyilt~~ a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.	+	Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békés megyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyílt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.


51. sor:		51. sor:
	'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''		'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''

-	Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és ~~gyulavárii~~ uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.	+	Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavári uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.


73. sor:		73. sor:
	Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.		Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.

-	Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban [[1932]].március 27-én született.	+	Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek\|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született.