Alföldi Kisvasút - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T09:55:57Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 09:55-kori változata
3. sor:		3. sor:
	==Története==		==Története==
	[[Fájl:Bekescsaba tehervonat a Kossuth teren.jpg\|bélyegkép\|300px\|490-es gőzmozdony hosszú tehervonatával a békéscsabai [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth téren]]]]		[[Fájl:Bekescsaba tehervonat a Kossuth teren.jpg\|bélyegkép\|300px\|490-es gőzmozdony hosszú tehervonatával a békéscsabai [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth téren]]]]
-	[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00121.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy úton]] a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Jókai Színház]] előtt]]	+	[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00121.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy úton]] a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Jókai Színház]] előtt]]
	Az Alföldi Kisvasút '''története [[1894\|1894-ben]] kezdődött''', amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút '''átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]] és Kupapuszta között'''. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút '''kezdetben csak árufuvarozást végzett''', '''a [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba\|Csaba]]-vasútvonal''' viszont már '''közforgalmú vasútvonalként épült''' [[1899\|1899-ben]]. Az új vonal kiépítését pénzügyileg már a megye és a városi szervek is támogatták. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba\|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására [[1903\|1903-ban]] került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként [[1904\|1904-re]] megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.		Az Alföldi Kisvasút '''története [[1894\|1894-ben]] kezdődött''', amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút '''átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]] és Kupapuszta között'''. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút '''kezdetben csak árufuvarozást végzett''', '''a [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba\|Csaba]]-vasútvonal''' viszont már '''közforgalmú vasútvonalként épült''' [[1899\|1899-ben]]. Az új vonal kiépítését pénzügyileg már a megye és a városi szervek is támogatták. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba\|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására [[1903\|1903-ban]] került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként [[1904\|1904-re]] megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.

Jzoltan: Jókai Színház belső hivatkozása

2020-12-11T19:03:58Z

Jókai Színház belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 11., 19:03-kori változata
3. sor:		3. sor:
	==Története==		==Története==
	[[Fájl:Bekescsaba tehervonat a Kossuth teren.jpg\|bélyegkép\|300px\|490-es gőzmozdony hosszú tehervonatával a békéscsabai [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth téren]]]]		[[Fájl:Bekescsaba tehervonat a Kossuth teren.jpg\|bélyegkép\|300px\|490-es gőzmozdony hosszú tehervonatával a békéscsabai [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth téren]]]]
-	[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00121.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy úton]] a Jókai Színház előtt]]	+	[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00121.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy úton]] a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Jókai Színház]] előtt]]
	Az Alföldi Kisvasút '''története [[1894\|1894-ben]] kezdődött''', amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút '''átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]] és Kupapuszta között'''. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút '''kezdetben csak árufuvarozást végzett''', '''a [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba\|Csaba]]-vasútvonal''' viszont már '''közforgalmú vasútvonalként épült''' [[1899\|1899-ben]]. Az új vonal kiépítését pénzügyileg már a megye és a városi szervek is támogatták. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba\|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására [[1903\|1903-ban]] került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként [[1904\|1904-re]] megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.		Az Alföldi Kisvasút '''története [[1894\|1894-ben]] kezdődött''', amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút '''átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]] és Kupapuszta között'''. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút '''kezdetben csak árufuvarozást végzett''', '''a [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba\|Csaba]]-vasútvonal''' viszont már '''közforgalmú vasútvonalként épült''' [[1899\|1899-ben]]. Az új vonal kiépítését pénzügyileg már a megye és a városi szervek is támogatták. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba\|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására [[1903\|1903-ban]] került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként [[1904\|1904-re]] megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.

Jzoltan: Turisztikai Főpályaudvar átadási évének javítása

2020-06-11T13:29:31Z

Turisztikai Főpályaudvar átadási évének javítása

←Régebbi változat		A lap 2020. június 11., 13:29-kori változata
21. sor:		21. sor:

	==Utóélete==		==Utóélete==
-	[[Alföldi Első Gazdasági Vasút-emléktábla (Békéscsaba)\|Békéscsabán]] és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán [[~~2014~~\|~~2014~~-~~ben~~]] ~~elkészült~~ Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény emlékeztet az Alföldi Kisvasút múltjára.	+	[[Alföldi Első Gazdasági Vasút-emléktábla (Békéscsaba)\|Békéscsabán]] és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán [[2016\|2016-ban]] megnyílt Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol a kiállított járművek mellett vasúttörténeti gyűjtemény emlékeztet az Alföldi Kisvasút múltjára.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
41. sor:		41. sor:
	* Vasúti Lexikon. Főszerk.: Urbán Lajos. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Vasúti Lexikon. Főszerk.: Urbán Lajos. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film. Rendezte: Zákonyi Rudolf		* Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film. Rendezte: Zákonyi Rudolf
		+	* Turisztikai főpályaudvar. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2016/11/csabai-merleg-2016-11.pdf Csabai Mérleg, 26. évf. 11. szám (2016. június 2.) 15. p.] (Látogatva: 2020. 06. 11.)
	* Vasúti emlékhely Vésztő határában. In: [http://www.beol.hu/bekes/kultura/vasuti-emlekhely-veszto-hataraban-299192 Beol.hu] (Látogatva: 2014. 03. 12.)		* Vasúti emlékhely Vésztő határában. In: [http://www.beol.hu/bekes/kultura/vasuti-emlekhely-veszto-hataraban-299192 Beol.hu] (Látogatva: 2014. 03. 12.)

Jzoltan: Kiegészítés, egységesítés

2020-05-08T16:54:27Z

Kiegészítés, egységesítés

←Régebbi változat		A lap 2020. május 8., 16:54-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	~~[[Fájl:Bekescsaba tehervonat a Kossuth teren.jpg\|bélyegkép\|350px\|490-es gőzmozdony hosszú tehervonatával a békéscsabai [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth téren]]]]~~	+	Az '''Alföldi Kisvasút, MÁV AK''' (régebbi nevén '''Alföldi Első Gazdasági Vasút''', '''AEGV''') országos szinten is kiemelkedő hosszúságú, 156 kilométeres ([[1956]]) hálózati hosszával Békés megye legkiterjedtebb keskeny nyomközű hálózata volt [[1894]] és [[1971]] között. Gazdasági jelentősége mellett városkép alakító tényezővé is vált Békéscsabán, Békésen és Vésztőn.
-	~~[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00121.jpg\|bélyegkép\|250px\|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy úton]] a Jókai Színház előtt]]~~	+
-	~~[[Fájl:Bekescsaba Sztalin uti kitero.jpg\|bélyegkép\|250px\|A Sztálin úti (ma Andrássy út) kitérő kisvasúti szerelvénnyel]]~~	+
-	Az '''Alföldi Kisvasút, MÁV AK''' (régebbi nevén '''Alföldi Első Gazdasági Vasút''', '''AEGV''') országos szinten is kiemelkedő hosszúságú, 156 kilométeres (1956) hálózati hosszával Békés megye legkiterjedtebb keskeny nyomközű hálózata volt 1894 és 1971 között. Gazdasági jelentősége mellett városkép alakító tényezővé is vált Békéscsabán, Békésen és Vésztőn.	+

	==Története==		==Története==
-	Az Alföldi Kisvasút története 1894-ben kezdődött, amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]] és Kupapuszta között. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút kezdetben csak árufuvarozást végzett, a [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba\|Csaba]]-vasútvonal viszont már közforgalmú vasútvonalként épült 1899-ben. Az új vonal kiépítését már a megye és a városi szervek is támogatták ~~pénzügyileg~~. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba\|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására 1903-ban került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként 1904-re megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.	+	[[Fájl:Bekescsaba tehervonat a Kossuth teren.jpg\|bélyegkép\|300px\|490-es gőzmozdony hosszú tehervonatával a békéscsabai [[Kossuth tér (Békéscsaba)\|Kossuth téren]]]]
		+	[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00121.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy úton]] a Jókai Színház előtt]]
		+	Az Alföldi Kisvasút '''története [[1894\|1894-ben]] kezdődött''', amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút '''átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]] és Kupapuszta között'''. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút '''kezdetben csak árufuvarozást végzett''', '''a [[Mezőkovácsháza\|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba\|Csaba]]-vasútvonal''' viszont már '''közforgalmú vasútvonalként épült''' [[1899\|1899-ben]]. Az új vonal kiépítését pénzügyileg már a megye és a városi szervek is támogatták. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba\|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására [[1903\|1903-ban]] került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként [[1904\|1904-re]] megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.

-	A vasúthoz számos uradalmi vasút csatlakozott. 1905-ben fejeződött be a [[Tótkomlós]] és [[Kaszaper\|Géza megálló]] közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után 1925-ben a [[Tótkomlós]]–[[Orosháza]] vonal kiépülésével a vasút elérte [[Orosháza\|Orosházát]]. Egy évvel később, 1926-ban megépült Orosházáról a hálózatba [[Gyopárosfürdő]]t bekötő vonal is. Ezzel kialakult az AEGV teljes hálózata, a két világháború között ezután már csak a meglévő hálózatot fejlesztették.	+	A vasúthoz '''számos uradalmi vasút csatlakozott'''. [[1905\|1905-ben]] fejeződött be a [[Tótkomlós]] és [[Kaszaper\|Géza megálló]] közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után [[1925\|1925-ben]] a [[Tótkomlós]]–[[Orosháza]] vonal kiépülésével a vasút elérte [[Orosháza\|Orosházát]]. Egy évvel később, '''[[1926\|1926-ban]]''' megépült Orosházáról a hálózatba [[Gyopárosfürdő\|Gyopárosfürdőt]] bekötő vonal is. Ezzel '''kialakult az AEGV teljes hálózata''', a két világháború között ezután már csak a meglévő hálózatot fejlesztették.

-	Az AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a ~~[[Szeged-Csanádi Vasút]]tól~~. A [[második ~~világháború]]s~~ hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat [[1945]]. [[november 23.\|november 23-áig]] fenn tudták tartani. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt.	+	'''Az AEGV önálló vállalattá vált''', független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a Szeged–Csanádi Vasúttól. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat '''[[1945]]. [[november 23.\|november 23-áig]] fenn tudták tartani'''. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt.

	=== A MÁV Alföldi Kisvasút ===		=== A MÁV Alföldi Kisvasút ===
		+	A leállt vasútüzemet '''[[1945]]. [[december 1.\|december 1-jén]] a MÁV vette át'''. Ezzel megszületett a MÁV Alföldi Kisvasút.

-	~~A leállt vasútüzemet~~ [[~~1945~~]]. [[~~december 1.~~\|~~december 1~~-~~jén~~]] a ~~MÁV vette át~~. ~~Ezzel megszületett~~ a ~~''MÁV Alföldi Kisvasút''~~.	+	Az államosítás után a kezdeti időszakban '''jelentős fejlesztések történtek'''. [[1948\|1948-ban]] megnyílt a forgalomnak a [[Tótkomlós]]–[[Békéssámson]] vonalszakasz, majd [[1949\|1949-ben]] a [[Ludad]] és [[Vizesfás]] közötti szakaszt tették közforgalmúvá. Végül megépült a Gyopárosfürdő Rákócziteleppel összekötő vonal, és a pusztaföldvári szárnyvonal is.

-	Az államosítás után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek. 1948-ban megnyílt a forgalomnak a [[Tótkomlós]]–[[Békéssámson]] vonalszakasz, majd 1949-ben a [[Ludad]] és [[Vizesfás]] közötti szakaszt tették közforgalmúvá. Végül megépült a [[Gyopárosfürdő]]t [[Rákóczitelep]]pel összekötő vonal és a [[pusztaföldvár]]i szárnyvonal is.	+	A forgalmat eleinte a második világháborúban zsákmányolt gőzmozdonyokkal bonyolították le, majd [[1949\|1949-től]] a jugoszláv exportból visszamaradt mozdonyok kerültek a vasútra. Később, a '60-as évek elejére már dízelmozdonyok, korszerű légfékes személy- és teherkocsik közlekedtek a vasútvonalon. A gőzvontatás [[1964\|1964-ben]] szűnt meg.
-		+
-	A forgalmat eleinte a [[második ~~világháború]]ban~~ zsákmányolt gőzmozdonyokkal bonyolították le, majd 1949-től jugoszláv exportból visszamaradt mozdonyok kerültek a vasútra. Később, a '60-as évek elejére már dízelmozdonyok, korszerű légfékes személy- és teherkocsik közlekedtek a vasútvonalon. A gőzvontatás 1964-ben szűnt meg.	+

	=== A megszüntetés ===		=== A megszüntetés ===
-	~~[[Fájl:Illyes gergely szabadkigyos utolso vonatjarat inditasa.jpg\|bélyegkép\|250px\|~~Az ~~utolsó vonat indul Szabadkígyós állomásról]]~~	+	Az 1960-as években kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt. A folyamat később az [[1968\|1968-as]] közlekedéspolitikai koncepció megszületésével lendületet kapott, a forgalom mindinkább közútra terelését tűzték ki célul. '''Az Alföldi Kisvasút hálózatát [[1960]] és [[1971]] között szüntették meg és bontották el''', a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó gazdasági vasutak is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. [[1960]] október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd [[1962]]. [[Január 1.\|január elsején]] a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát [[1963\|1963-ban]] szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is. A vasúthálózat bontása tovább folytatódott, [[1967\|1967-ben]] megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. [[1969\|1969-ben]] az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó pusztaföldvári szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon [[1971\|1971-ig]] maradt meg a forgalom, de [[augusztus 31.\|augusztus 31-én]] a teher-, majd [[október 30.\|október 30-án]] a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat decemberben és januárban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani.
-	~~Az [[~~1960-as ~~évek]]ben~~ kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt, később ~~azonban lendületet kapott~~ az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszületésével, ~~mely~~ a forgalom mindinkább közútra terelését ~~tűzte~~ ki célul. Az Alföldi Kisvasút hálózatát 1960 és 1971 között szüntették meg és bontották el, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó ~~[[gazdasági vasút\|~~gazdasági vasutak]] is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. [[1960]] október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd [[1962]]. [[Január 1.\|január elsején]] a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát 1963-ban szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is. A vasúthálózat bontása tovább folytatódott, 1967-ben megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó ~~Pusztaföldvári~~ szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon 1971-ig maradt meg a forgalom, de [[augusztus 31.\|augusztus 31-én]] a teher-, majd [[október 30.\|október 30-án]] a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat decemberben és januárban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani.	+

	==Utóélete==		==Utóélete==
-	~~[[Fájl:AEGV viztorony es futohaz.JPG\|bélyegkép\|250px\|A békéscsabai kisvasúti fűtőház víztornya háttérben a körcikkfűtőházzal]]~~	+	[[Alföldi Első Gazdasági Vasút-emléktábla (Békéscsaba)\|Békéscsabán]] és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán [[2014\|2014-ben]] elkészült Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény emlékeztet az Alföldi Kisvasút múltjára.
-	[[Alföldi Első Gazdasági Vasút-emléktábla (Békéscsaba)\|Békéscsabán]] és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán 2014-ben ~~elkészül~~ Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény ~~fog emlékeztetni~~ az Alföldi Kisvasút múltjára.	+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Bekescsaba Sztalin uti kitero.jpg\|A Sztálin úti (ma Andrássy út) kitérő kisvasúti szerelvénnyel
		+	Fájl:Illyes gergely szabadkigyos utolso vonatjarat inditasa.jpg\|Az utolsó vonat indul Szabadkígyós állomásról
		+	Fájl:AEGV viztorony es futohaz.JPG\|A békéscsabai kisvasúti fűtőház víztornya háttérben a körcikkfűtőházzal
		+	Fájl:AEGV emlektabla Bcs.jpg\|A kisvasút emlékékre állított márványtábla
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==
-	* Felek Ferenc: Kisvasutak a Viharsarokban – Indóház Vasúti magazin, III/12.–IV/1. 2007. december–2008. január
-	* Dr. Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – A MÁV Alföldi Kisvasút története (1894–1971), Vasúthistória könyvek, Kiadja a MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Budapest, 1999.
	* Felek Ferenc: Az elfeledett békéscsabai Traktorok – Indóház Vasúti magazin, III/2. 2007. február		* Felek Ferenc: Az elfeledett békéscsabai Traktorok – Indóház Vasúti magazin, III/2. 2007. február
-	* Felek Ferenc: Az ókígyósi uradalmi vasút – KBK füzetek XLV–XLVI, 2000/4 és 2000/5, Megjelent 2000. november, kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület.	+	* Felek Ferenc: Kisvasutak a Viharsarokban – Indóház Vasúti magazin, III/12.–IV/1. 2007. december–2008. január
		+	* Felek Ferenc: Az ókígyósi uradalmi vasút – KBK füzetek XLV–XLVI, 2000/4 és 2000/5, Megjelent 2000. november, kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület
		+	* Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894–1971. Budapest : MÁV, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* [http://kaszaper.hu/vasutallomas.htm A kaszaperi vasúttörténeti gyűjtemény oldala] (Látogatva: 2014. 03. 12.)
	* A magyar vasúthálózat csomóponti kilométertérképe		* A magyar vasúthálózat csomóponti kilométertérképe
-	* [http://www.kisvasut.hu ~~kisvasut~~.hu]	+	* [http://www.kisvasut.hu Kisvasut.hu]
-	* Urbán Lajos: ~~Vasúti Lexikon,~~ Műszaki Könyvkiadó~~, Budapest~~, 1984.	+	* Vasúti Lexikon. Főszerk.: Urbán Lajos. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film – Rendezte: Zákonyi Rudolf	+	* Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film. Rendezte: Zákonyi Rudolf
-	* ~~[http://kaszaper~~.~~hu/vasutallomas.htm A kaszaperi vasúttörténeti gyűjtemény oldala] (Látogatva~~: ~~2014. március 12.)~~	+	* Vasúti emlékhely Vésztő határában. In: [http://www.beol.hu/bekes/kultura/vasuti-emlekhely-veszto-hataraban-299192 Beol.hu] (Látogatva: 2014. 03. 12.)
-	* [http://www.beol.hu/bekes/kultura/vasuti-emlekhely-veszto-hataraban-299192 ~~Cikk a vésztői vasúti emlékhelyről~~] (Látogatva: 2014. ~~március~~ 12.)	+

		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Felek Ferenc–Tasnádi Tamás: A 125 éves Alföldi Első Gazdasági Vasút története (1894–1945). Békéscsaba : Kisvasutak Baráti Köre Közhasznú Egyes., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépitése. In: Békési Élet, 7.évf. 2. szám (1972) 212–224. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894–1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]		[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]
	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]		[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
		+	[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: AEGV-emléktábla belső hivatkozása

2019-07-23T14:39:22Z

AEGV-emléktábla belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 14:39-kori változata
25. sor:		25. sor:
	==Utóélete==		==Utóélete==
	[[Fájl:AEGV viztorony es futohaz.JPG\|bélyegkép\|250px\|A békéscsabai kisvasúti fűtőház víztornya háttérben a körcikkfűtőházzal]]		[[Fájl:AEGV viztorony es futohaz.JPG\|bélyegkép\|250px\|A békéscsabai kisvasúti fűtőház víztornya háttérben a körcikkfűtőházzal]]
-	Békéscsabán és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán 2014-ben elkészül Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény fog emlékeztetni az Alföldi Kisvasút múltjára.	+	[[Alföldi Első Gazdasági Vasút-emléktábla (Békéscsaba)\|Békéscsabán]] és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán 2014-ben elkészül Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény fog emlékeztetni az Alföldi Kisvasút múltjára.

	== Források ==		== Források ==

Ker0: új kategória

2018-01-06T21:05:36Z

új kategória

←Régebbi változat		A lap 2018. január 6., 21:05-kori változata
41. sor:		41. sor:

	[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]		[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Vandi: /* A megszüntetés */ Belső hivatkozás létrehozása (Január 1.)

2015-01-02T19:50:00Z

A megszüntetés: Belső hivatkozás létrehozása (Január 1.)

←Régebbi változat		A lap 2015. január 2., 19:50-kori változata
21. sor:		21. sor:
	=== A megszüntetés ===		=== A megszüntetés ===
	[[Fájl:Illyes gergely szabadkigyos utolso vonatjarat inditasa.jpg\|bélyegkép\|250px\|Az utolsó vonat indul Szabadkígyós állomásról]]		[[Fájl:Illyes gergely szabadkigyos utolso vonatjarat inditasa.jpg\|bélyegkép\|250px\|Az utolsó vonat indul Szabadkígyós állomásról]]
-	Az [[1960-as évek]]ben kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt, később azonban lendületet kapott az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszületésével, mely a forgalom mindinkább közútra terelését tűzte ki célul. Az Alföldi Kisvasút hálózatát 1960 és 1971 között szüntették meg és bontották el, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó [[gazdasági vasút\|gazdasági vasutak]] is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. [[1960]] október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd [[1962]] január elsején a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát 1963-ban szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is. A vasúthálózat bontása tovább folytatódott, 1967-ben megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó Pusztaföldvári szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon 1971-ig maradt meg a forgalom, de [[augusztus 31.\|augusztus 31-én]] a teher-, majd [[október 30.\|október 30-án]] a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat decemberben és januárban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani.	+	Az [[1960-as évek]]ben kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt, később azonban lendületet kapott az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszületésével, mely a forgalom mindinkább közútra terelését tűzte ki célul. Az Alföldi Kisvasút hálózatát 1960 és 1971 között szüntették meg és bontották el, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó [[gazdasági vasút\|gazdasági vasutak]] is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. [[1960]] október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd [[1962]]. [[Január 1.\|január elsején]] a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát 1963-ban szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is. A vasúthálózat bontása tovább folytatódott, 1967-ben megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó Pusztaföldvári szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon 1971-ig maradt meg a forgalom, de [[augusztus 31.\|augusztus 31-én]] a teher-, majd [[október 30.\|október 30-án]] a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat decemberben és januárban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani.

	==Utóélete==		==Utóélete==

Soma, 2014. március 19., 13:48-n

2014-03-19T13:48:04Z

←Régebbi változat		A lap 2014. március 19., 13:48-kori változata
2. sor:		2. sor:
	[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00121.jpg\|bélyegkép\|250px\|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy úton]] a Jókai Színház előtt]]		[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00121.jpg\|bélyegkép\|250px\|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy úton]] a Jókai Színház előtt]]
	[[Fájl:Bekescsaba Sztalin uti kitero.jpg\|bélyegkép\|250px\|A Sztálin úti (ma Andrássy út) kitérő kisvasúti szerelvénnyel]]		[[Fájl:Bekescsaba Sztalin uti kitero.jpg\|bélyegkép\|250px\|A Sztálin úti (ma Andrássy út) kitérő kisvasúti szerelvénnyel]]
-	Az '''Alföldi Kisvasút''' (régebbi nevén '''Alföldi Első Gazdasági Vasút''', '''AEGV''') országos szinten is kiemelkedő hosszúságú, 156 kilométeres (1956) hálózati hosszával Békés megye legkiterjedtebb keskeny nyomközű hálózata volt 1894 és 1971 között. Gazdasági jelentősége mellett városkép alakító tényezővé is vált Békéscsabán, Békésen és Vésztőn.	+	Az '''Alföldi Kisvasút, MÁV AK''' (régebbi nevén '''Alföldi Első Gazdasági Vasút''', '''AEGV''') országos szinten is kiemelkedő hosszúságú, 156 kilométeres (1956) hálózati hosszával Békés megye legkiterjedtebb keskeny nyomközű hálózata volt 1894 és 1971 között. Gazdasági jelentősége mellett városkép alakító tényezővé is vált Békéscsabán, Békésen és Vésztőn.

	==Története==		==Története==

Soma, 2014. március 19., 13:38-n

2014-03-19T13:38:52Z

←Régebbi változat		A lap 2014. március 19., 13:38-kori változata
24. sor:		24. sor:

	==Utóélete==		==Utóélete==
		+	[[Fájl:AEGV viztorony es futohaz.JPG\|bélyegkép\|250px\|A békéscsabai kisvasúti fűtőház víztornya háttérben a körcikkfűtőházzal]]
	Békéscsabán és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán 2014-ben elkészül Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény fog emlékeztetni az Alföldi Kisvasút múltjára.		Békéscsabán és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán 2014-ben elkészül Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény fog emlékeztetni az Alföldi Kisvasút múltjára.

Soma: /* Források */

2014-03-12T11:53:05Z

Források

←Régebbi változat		A lap 2014. március 12., 11:53-kori változata
35. sor:		35. sor:
	* Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.		* Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.
	* Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film – Rendezte: Zákonyi Rudolf		* Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film – Rendezte: Zákonyi Rudolf
-	* [http://kaszaper.hu/vasutallomas.htm A kaszaperi vasúttörténeti gyűjtemény oldala]	+	* [http://kaszaper.hu/vasutallomas.htm A kaszaperi vasúttörténeti gyűjtemény oldala] (Látogatva: 2014. március 12.)
-	* [http://www.beol.hu/bekes/kultura/vasuti-emlekhely-veszto-hataraban-299192 Cikk a vésztői vasúti emlékhelyről]	+	* [http://www.beol.hu/bekes/kultura/vasuti-emlekhely-veszto-hataraban-299192 Cikk a vésztői vasúti emlékhelyről] (Látogatva: 2014. március 12.)


	[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]		[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]