Alföld–Fiumei Vasút - Laptörténet

Jzoltan: Galéria létrehozása

2021-08-28T12:14:10Z

Galéria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 28., 12:14-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	~~[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|bélyegkép\|250px\|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]~~	+	[[Fájl:Alfold Fiume vasut mozdony 1943.jpg\|bélyegkép\|300px\|A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony]]
-	[[Fájl:Alfold Fiume vasut mozdony 1943.jpg\|bélyegkép\|~~250px~~\|A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony]]	+	[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|bélyegkép\|300px\|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]
-	[[Fájl:~~Alfold-fiumei vasutvonal emlektabla~~.jpg\|bélyegkép\|~~250px~~\|A ~~vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla~~]]	+
	Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság [[1869]]–[[1871]] között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.		Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság [[1869]]–[[1871]] között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.

9. sor:		9. sor:
	A több szakaszban épülő vasútvonal [[Békéscsaba\|Békéscsabát]] (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''[[1871]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] adták át'''. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.		A több szakaszban épülő vasútvonal [[Békéscsaba\|Békéscsabát]] (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''[[1871]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] adták át'''. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.

-	A békéscsabai vasútállomáson '''[[Alföld–Fiumei vasútvonal emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktábla]]''' emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' [[1996\|1996-ban]] (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei ~~Vasútvonalnak~~).	+	A békéscsabai vasútállomáson '''[[Alföld–Fiumei vasútvonal emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktábla]]''' emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' [[1996\|1996-ban]] (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei vasútvonalnak).
		+
		+	Az Alföld-Fiumei Vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.

-	~~Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy~~ a ~~magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba~~. ~~Azért feltételes~~ a ~~megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig~~.	+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Nagyvarad Csaba vasut megnyitas.jpg\|Cikk a csabai szakasz megnyitásáról
		+	Fájl:Nagyvarad Eszek menetterv 1871.jpg\|A Nagyvárad–Eszék vasútvonal menetterve 1871-től
		+	Fájl:Uzletnyitas nagyvarad csaba 1871.jpg\|Üzletnyitás a Nagyvárad–Csaba vonalon (hirdetés)
		+	Fájl:Alfold-fiumei vasutvonal emlektabla.jpg\|A vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla
		+	</Gallery>

	== Forrás ==		== Forrás ==

Jzoltan: Kiegészítés

2021-08-27T14:11:33Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 27., 14:11-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság 1869-1871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.	+	[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|bélyegkép\|250px\|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]
		+	[[Fájl:Alfold Fiume vasut mozdony 1943.jpg\|bélyegkép\|250px\|A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony]]
		+	[[Fájl:Alfold-fiumei vasutvonal emlektabla.jpg\|bélyegkép\|250px\|A vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla]]
		+	Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság [[1869]]–[[1871]] között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.

	== Története ==		== Története ==
		+	A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre ([[1867]] után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld–Fiumei vasútvonal megépítéséről [[1867]]. [[november 13.\|november 13-án]] írtak alá a szerződést''' – az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.
		+	A vonal építésének '''célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül''' a főváros érintése nélkül '''eljuthassanak a fiumei kikötőbe'''. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket.
		+	A több szakaszban épülő vasútvonal [[Békéscsaba\|Békéscsabát]] (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''[[1871]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] adták át'''. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.

-	~~[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|bélyegkép\|~~A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''~~Az Alföld-Fiumei~~ vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést''' — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.	+	A békéscsabai vasútállomáson '''[[Alföld–Fiumei vasútvonal emléktáblája (Békéscsaba)\|emléktábla]]''' emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' [[1996\|1996-ban]] (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei Vasútvonalnak).
-	A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket.	+
-	~~A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát~~ (~~vagy ahogy akkor még nevezték Csabát~~) ~~érintő részét '''1871. szeptember 14'''-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.~~	+
-		+
-	~~A békéscsabai vasútállomáson '''~~emléktábla''' emlékeztet az ~~Alföld-Fiumei~~ vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''~~Békéscsaba-Szeged~~ vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' 1996-ban (a ~~Békéscsaba-Szeged~~ között épített pálya része volt annak idején az ~~Alföld-Fiumei~~ Vasútvonalnak).	+
-	Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.	+

		+	Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.

	== Forrás ==		== Forrás ==
17. sor:		19. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* Szabó Ferenc: Az ~~Alföld-Fiumei Vasút~~ Békés megyei szakaszának ~~épitéstörténete, 1862-1871~~. In: Békési Élet 7.évf. (1972) 2.sz. p.~~203-211~~ Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* 125 éves az alföld–fiumei vasút. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_09/?pg=144&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 213. szám (1996. szeptember 12.) 5. p.]
		+	* Goda Péter: A legmagyarabb vasútvonaltól a legközép-európaibbig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_11/?pg=295&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 275. szám (1996. november 25.) 8. p.]
		+	* Nagyvárad - Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein - Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. Szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Szabó Ferenc: Az Alföld–fiumei vasút Békés megyei szakaszának építéstörténete (1862–1871). In: Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 2.sz. 203–211. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Százhuszonöt éves az Alföld–Fiumei vasút. In: Békés Megyei Nap, 3. évf. 215. szám (1996. szeptember 14.) 11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Vasúthistória évkönyv. Főszerk.: Kerkápoly Endre. Budapest : MÁV Rt., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

-	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt ~~Alföld-Fiumei~~ Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014.02.05.)	+	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt Alföld–Fiumei Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 02. 05.)
-		+

	[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]		[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]
	[[Kategória:Békés megye közlekedése]]		[[Kategória:Békés megye közlekedése]]
	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]		[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
		+	[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: + települési értéktár kategória

2019-05-10T14:16:11Z

+ települési értéktár kategória

←Régebbi változat		A lap 2019. május 10., 14:16-kori változata
26. sor:		26. sor:
	[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]		[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]
	[[Kategória:Békés megye közlekedése]]		[[Kategória:Békés megye közlekedése]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Soma, 2014. február 12., 13:24-n

2014-02-12T13:24:08Z

←Régebbi változat		A lap 2014. február 12., 13:24-kori változata
22. sor:		22. sor:

	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt Alföld-Fiumei Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014.02.05.)		* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt Alföld-Fiumei Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014.02.05.)
		+
		+
		+	[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]
		+	[[Kategória:Békés megye közlekedése]]

Vandi: Formázás

2014-02-05T15:19:16Z

Formázás

←Régebbi változat		A lap 2014. február 5., 15:19-kori változata
5. sor:		5. sor:
	[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést''' — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.		[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést''' — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.
	A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket.		A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket.
-	A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.	+	A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''1871. szeptember 14'''-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.

	A békéscsabai vasútállomáson '''emléktábla''' emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak).		A békéscsabai vasútállomáson '''emléktábla''' emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak).

Vandi: Képgaléria törlése + Kép beillesztése a történeti részbe

2014-02-05T15:15:21Z

Képgaléria törlése + Kép beillesztése a történeti részbe

←Régebbi változat		A lap 2014. február 5., 15:15-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Története ==		== Története ==

-	A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést''' — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.	+	[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést''' — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.
	A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket.		A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket.
	A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.		A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.
10. sor:		10. sor:
	Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.		Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.

-	~~== Képgaléria ==~~
-	~~<Gallery>~~
-	~~Fájl: Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|1911 körül~~
-	~~Fájl: Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00241.jpg\|1940 körül~~
-	~~</gallery>~~

	== Forrás ==		== Forrás ==

Vandi: Fejezetcím beillesztése "Története"

2014-02-05T14:59:58Z

Fejezetcím beillesztése "Története"

←Régebbi változat		A lap 2014. február 5., 14:59-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság 1869-1871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.		Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság 1869-1871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.
		+
		+	== Története ==

	A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést''' — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.		A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést''' — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére.

Vandi: Képgaléria beillesztése + Külsú hivatkozás módosítása + Kapcsolódó irodalom

2014-02-05T14:58:31Z

Képgaléria beillesztése + Külsú hivatkozás módosítása + Kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2014. február 5., 14:58-kori változata
7. sor:		7. sor:
	A békéscsabai vasútállomáson '''emléktábla''' emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak).		A békéscsabai vasútállomáson '''emléktábla''' emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak).
	Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.		Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery>
		+	Fájl: Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg\|1911 körül
		+	Fájl: Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00241.jpg\|1940 körül
		+	</gallery>

	== Forrás ==		== Forrás ==

-	*[http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2011/08/10/%E2%80%9Eoseink-nyomaban%E2%80%9D-klub-utinaplo-ix-fejezet/ Paulik Katalin: „Őseink nyomában” klub útinapló IX. fejezet.] [online] In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. [2011.09.20]	+	* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2011/08/10/%E2%80%9Eoseink-nyomaban%E2%80%9D-klub-utinaplo-ix-fejezet/ Paulik Katalin: „Őseink nyomában” klub útinapló IX. fejezet.] [online] In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. [2011.09.20]

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	* Szabó Ferenc: Az Alföld-Fiumei Vasút Békés megyei szakaszának épitéstörténete, 1862-1871. In: Békési Élet 7.évf. (1972) 2.sz. p.203-211 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

-	[http://~~europeanalocal~~.~~bmk~~.hu/~~jetspeed~~/~~portal/browser~~.~~psml?docID=21933&secID=43122 A békéscsabai vasútállomás épülete 1900–ban~~] (~~fotó~~)	+	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt Alföld-Fiumei Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014.02.05.)

Vandi: formázás

2011-09-20T09:10:31Z

formázás

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 20., 09:10-kori változata
16. sor:		16. sor:
	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

-	[[http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=21933&secID=43122 A békéscsabai vasútállomás épülete 1900–ban]] (fotó)	+	[http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=21933&secID=43122 A békéscsabai vasútállomás épülete 1900–ban] (fotó)

Vandi: Külső hivatkozások alfejezet létrehozása

2011-09-20T09:09:44Z

Külső hivatkozások alfejezet létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 20., 09:09-kori változata
13. sor:		13. sor:

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	== Külső hivatkozások ==
		+
		+	[[http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=21933&secID=43122 A békéscsabai vasútállomás épülete 1900–ban]] (fotó)