Albrecht Dürer (1471–1528) - Laptörténet

Pbrigi: Képek feltöltése

2021-05-06T06:51:22Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. május 6., 06:51-kori változata
58. sor:		58. sor:
	*[[2006\|2006-ban]] elkészült '''a Kossuth téren az [https://www.kozterkep.hu/7065/anamorfozis-oszlop Anamorfózis oszlop], amely Dürer ''Ádám és Éva'' című alkotásának mozaikból készült mását mutatja'''.		*[[2006\|2006-ban]] elkészült '''a Kossuth téren az [https://www.kozterkep.hu/7065/anamorfozis-oszlop Anamorfózis oszlop], amely Dürer ''Ádám és Éva'' című alkotásának mozaikból készült mását mutatja'''.
	*Halálának 480. évfordulójára Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Dürer Társaság és a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület egy magyar–német nyelvű Dürer-könyv kiadását kezdeményezte, mely [[2008\|2008-ban]] ''A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen'' címmel jelent meg.		*Halálának 480. évfordulójára Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Dürer Társaság és a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület egy magyar–német nyelvű Dürer-könyv kiadását kezdeményezte, mely [[2008\|2008-ban]] ''A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen'' címmel jelent meg.
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Durer onarckepe VasarnapiUjsag 1912.jpg\|Dürer önarcképe.
		+	Fájl:Nagy Karoly VasarnapiUjsag 1912.jpg\|Nagy Károly képmása Albrecht Dürer metszete után.
		+	Fájl:Krisztus bucsuja anyjatol VasarnapiUjsag 1912.jpg\|Albrecht Dürer Krisztus búcsúja anyjától című rézkarca.
		+	Fájl:A szent csalad VasarnapiUjsag 1912.jpg\|Albrecht Dürer A szent család című rézkarca.
		+	Fájl:Durer apja VasarnapiUjsag 1912.jpg\|Albrecht Dürer rajza édesapjáról, id. Albrecht Dürerről.
		+	Fájl:Durer haz VasarnapiUjsag 1912.jpg\|A nürnbergi Dürer-ház.
		+	Fájl:Durer haz ebedlo VasarnapiUjsag 1912.jpg\|A nürnbergi Dürer-ház ebédlője.
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-05-05T11:22:42Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. május 5., 11:22-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete és művészete ==		== Élete és művészete ==
		+	[[Fájl:Albrecht Durer VasarnapiUjsag 1871.jpg\|bélyegkép\|300px\|Albrecht Dürer]]
	Idősebb Albrecht Dürer aranyműves a Gyula melletti [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)\|Ajtósról]] származott. Hosszabb európai, főleg németalföldi tartózkodás után 1455-ben Nürnbergben telepedett le. 1467-ben feleségül vette Barbara Holpert, munkaadójának, Hieronymus Holper ötvösnek lányát. Tizennyolc gyermekük született, de csupán három fiú élte meg a felnőttkort.		Idősebb Albrecht Dürer aranyműves a Gyula melletti [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)\|Ajtósról]] származott. Hosszabb európai, főleg németalföldi tartózkodás után 1455-ben Nürnbergben telepedett le. 1467-ben feleségül vette Barbara Holpert, munkaadójának, Hieronymus Holper ötvösnek lányát. Tizennyolc gyermekük született, de csupán három fiú élte meg a felnőttkort.

31. sor:		32. sor:
	'''[[1526\|1526-ban]] festette ''A négy apostol'' című képét, mely festői életművének mesterien kivitelezett lezárása volt.'''		'''[[1526\|1526-ban]] festette ''A négy apostol'' című képét, mely festői életművének mesterien kivitelezett lezárása volt.'''

-	'''1528. [[Április 6.\|április 6-án]] halt meg''', a nürnbergi Johannis temetőben helyezték örök nyugalomra.	+	'''[[1528]]. [[Április 6.\|április 6-án]] halt meg''', a nürnbergi Johannis temetőben helyezték örök nyugalomra.

	== Származása ==		== Származása ==

Pbrigi: kiemelések

2021-05-05T07:28:56Z

kiemelések

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Albrecht Dürer (1471 – 1528) lapot átneveztem Albrecht Dürer (1471–1528) névre: Korrekció

2021-05-04T13:35:33Z

Albrecht Dürer (1471 – 1528) lapot átneveztem Albrecht Dürer (1471–1528) névre: Korrekció

←Régebbi változat

A lap 2021. május 4., 13:35-kori változata

Pbrigi: Kategóriák hozzáadása

2021-05-04T13:26:55Z

Kategóriák hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2021. május 4., 13:26-kori változata
82. sor:		82. sor:
	*Dürerről a [https://www.wikiart.org/en/albrecht-durer WikiArt enciklopédiában]		*Dürerről a [https://www.wikiart.org/en/albrecht-durer WikiArt enciklopédiában]
	*A nürnbergi [https://museums.nuernberg.de/albrecht-duerer-house/ Albrecht Dürer Ház honlapja]		*A nürnbergi [https://museums.nuernberg.de/albrecht-duerer-house/ Albrecht Dürer Ház honlapja]
		+
		+	[[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]

Pbrigi: Új oldal, tartalma: „Magyar származású német festőművész, grafikus és szerző, a német reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója. == Élete és művészete == Idősebb Albrecht Dü…”

2021-05-04T13:18:34Z

Új oldal, tartalma: „Magyar származású német festőművész, grafikus és szerző, a német reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója. == Élete és művészete == Idősebb Albrecht Dü…”

Új lap

Magyar származású német festőművész, grafikus és szerző, a német reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója.

== Élete és művészete ==
Idősebb Albrecht Dürer aranyműves a Gyula melletti [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtósról]] származott. Hosszabb európai, főleg németalföldi tartózkodás után 1455-ben Nürnbergben telepedett le. 1467-ben feleségül vette Barbara Holpert, munkaadójának, Hieronymus Holper ötvösnek lányát. Tizennyolc gyermekük született, de csupán három fiú élte meg a felnőttkort.

Ifjabb Albrecht Dürer [[1471|1471.]] [[Május 21.|május 21-én]] Nürnbergben, harmadik gyermekként látta meg a napvilágot. Édesapja korán felismerte a fiúban rejlő lehetőségeket, így előbb iskolába járatta, majd műhelyében megkezdte kitanítását az ötvösmesterségre. Tizenhárom éves korában készült önarcképén már megmutatkozott kiemelkedő grafikai tehetsége és készsége. A festészet jobban vonzotta, mint az aranyművesség, így apja [[1486|1486-ban]] inasnak adta Michael Wolgemut helyi festő és fametszőmester műhelyébe. [[1490|1490-ben]] inaséveit maga mögött hagyva, elkészítette legkorábbi ismert festményét – édesapjának portréját –, melynek ''A művész apjának portréja'' címet adta. Majd még ez év tavaszán tanulmányútra indult.

Első vándorútja során feltehetőleg bejárta a Rajna középső vidékét, továbbá Németalföldön is megfordult. Colmarba (Franciaország elzászi régiója) azzal a céllal érkezett, hogy megismerje Martin Schongauer festő és grafikust, azonban Schongauer elhunyt, mielőtt ez megtörténhetett volna. Colmar után Bázelbe ment, ahol Martin Amerbach kiadónak készített metszeteket. Ebből az időből származik első hitelesített fametszete is, amely Szent Jeromost ábrázolja. [[1493|1493-ban]] a franciaországi Strassburgban tartózkodott, majd visszatért Bázelbe, ebből az évből két jelentős festménye maradt fenn az utókor számára: az ''Önarckép eryngiummal'' és a ''Fájdalmas Krisztus''. Előbbit egyesek a nyugati festészet első igazi önarcképeként tartják számon.

[[1494]] tavaszán visszatért Nürnbergbe, nyáron pedig édesapja megállapodása alapján feleségül vette Agnes Freyt. Dürer haláláig jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, gyermekük azonban nem született. Agnesről több rajzot is készített férje az évek során.

1494 őszén – csupán pár hónappal a házasságkötést követően – újabb vándorútra indult, most Velencébe. Itáliában behatóan megismerhette többek között Lorenzo de Credi, Antonio Pollaiuolo, Mantegna és da Vinci munkásságát. Az antik kultúra és a humanista alkotások nagy hatást gyakoroltak művészetére, alkotásai pedig a reneszánsz új korszaka felé mutattak.

[[1495]] tavaszán indult vissza Nürnbergbe. Számos gyönyörű vízfestékkel készült tájképe – melynek műfaját ő maga kezdeményezte – maradt fenn a hazaútról. Egyik kiemelkedő akvarellje a ''Malmok folyóparton''. Ekkor kezdte az állatokat is élethűen ábrázolni, mint azt 1495-ös ''Tengeri rák'' és [[1502|1502-es]] a ''Nyúl'' című akvarelljei is jól példázzák.

Hazatérése után nem sokkal kezdett el első fametszet-sorozatán, az ''Apokalipszisen'' dolgozni, melyben a ''Jelenések könyvének'' jeleneteit dolgozta fel. Ez a vállalkozás jelentős anyagi nyereség mellett nagy hírnevet és szakmai elismerést is hozott neki. Később készült sorozatai közül a legnagyobb sikert a ''Mária élete'' és a ''Nagy passió'' művekkel érte el.

1500 körül egyre többet kezdett foglalkozni az emberi anatómiával, arányokkal, a kiszámítható szépséggel. Kereste a tökéletes formaábrázolás törvényszerűségeit. Számos tanulmányt készített vizsgálatairól, melyeknek egyik eredménye 1504-ben készült ''Ádám és Éva'' című rézmetszete volt. Ezen a pontján művészetének már teljesen szakított a gótikus ábrázolásmód formai nyelvével.
Nehéz időszaka volt ez a művész életének, 1502-ben elhunyt édesapja, [[1505|1505-ben]] pedig pestis kezdte tizedelni Nürnberg lakosságát.

1505-ben főleg a járvány elől menekülve, második itáliai útjára indult, melyről Willibald Pirckheimer barátjával való levelezésének köszönhetően bőséges információ áll rendelkezésünkre. Már elismert művészként érkezett Velencébe, ahol többek között egy nagyszabású megrendelés is várta: a németek velencei temploma, a S. Bartolommeo számára kellett oltárképet készítenie. Az [[1506|1506-ban]] elkészült festmény a ''Rózsafüzérünnep'' címet viseli. Dürer leveleiben nagy tisztelettel beszélt Giovanni Bellini festőről, a legjobbnak tartotta kortársai között, és ezt az is alátámasztja, hogy munkáiban később fellelhető Bellini hatása.

[[1507|1507-ben]] hazatért. [[1508|1508-ban]] Bölcs Frigyes szász választófejedelem megrendelésére megfestette a ''Tízezer keresztény vértanúsága'' című oltárképet. Mindeközben már várt rá egy újabb munka, Jacob Heller gazdag kereskedő a frankfurti dominikánus templom oltárképének megfestésével bízta meg. [[1509|1509-ben]] impozáns házat vásárolt Nürnbergben, amely még ma is áll.

[[1512]] és [[1519]] között főleg I. Miksa német-római császár szolgálatában munkálkodott, réz- és fametszeteket készített a császár családtörténeti krónikájához, továbbá részt vett monumentális ''Diadalkapujának'' elkészítésében is. A festés ebben az időszakban háttérbe szorult. [[1518]] nyarán találkozott Luther Mártonnal, és az ezt követő években lelkes követője lett tanainak.

[[1520]] júniusában Németalföldön járt feleségével, hogy Antwerpenben V. Károllyal megerősíttesse a korábban I. Miksa által folyósított életjáradékát. Útjáról naplójában írt, továbbá számos tájkép és arckép is őrzi az élményeit. [[1521|1521-ben]] festett ''Szent Jeromos'' című képén felismerhető a németalföldi művészet hatása.

Hazatérésük után egészsége hanyatlani kezdett. Élete utolsó éveit főleg elméleti művek kiadásával töltötte. [[1525|1525-ben]] jelentette meg ''A mérés tankönyve'' című munkáját, ezt két évvel később az ''Erődítéstan'', majd [[1528|1528-ban]] az ''Arányelmélet'' négy kötete követte, habár utóbbinak megjelenését már nem élte meg.

[[1526|1526-ban]] festette ''A négy apostol'' című képét, mely festői életművének mesterien kivitelezett lezárása volt.

1528. [[Április 6.|április 6-án]] halt meg, a nürnbergi Johannis temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Származása ==
Dürer maga számolt be a ''Családi krónikában'' magyarországi származásáról, és ebben nagyrészt atyja jegyzeteire hagyatkozott.

„Az idősebb Albrecht Dürer a Magyar Királyságban született az ő nemzetségéből, a nyolc mérföldnyire Várad alatt lévő Jula nevű városka közelében, egy közvetlenül mellette fekvő Eytas nevű kis faluban, nemzetsége pedig ökrökből és lovakból élt.”

Jula [[Gyula]] városára, Eytas pedig a határában fekvő [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtós]] falura utal. Tudjuk még, hogy apai nagyapját Anthoni [Antal] Dürernek hívták, és Gyulán tanulta ki az ötvösmesterséget, de nem telepedett le a városban. Ajtóson valószínűleg egy paraszti telken élt, itt gazdálkodással is foglalkozhatott. Idősebb Albrecht Dürer [[1427|1427-ben]] született Ajtóson. Két testvére volt, Laßlen [László], aki szíjgyártó volt, és Johannes [János], aki plébános lett Váradon. Laßlen fia Niclas Dürer ötvös volt, aki Kölnben élt, és az Unger [Magyar] megkülönböztető nevet használta.

A Dürer (Türer) családnév az Ajtós német fordítása, idősebb Albrecht Dürer saját magának tervezett címerében pedig egy fakapu szerepel nyitott szárnyakkal egy hármas halmon. Olyan forrás azonban nem maradt fenn, amelyben a családtagok neve magyar formában szerepelne. A család nemzetiségét pedig nem említi a krónika. Tehát azt nem tudhatjuk biztosan, hogy Magyarországra betelepült német, vagy magyar nemzetiségű felmenőkkel rendelkezett-e a festő.

== Gyulai emlékezete ==
*[[1878|1878-ban]] jelent meg Haan Lajos ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' című kötete.
*[[1896|1896-ban]] Gyula egyik utcája az Ajtós, egy másik pedig a Dürer nevet kapta.
*[[1928|1928-ban]], Dürer halálának 400. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek. Gyulára látogatott Herman Luppe, Nürnberg főpolgármestere is, akit a város díszpolgárává avattak. Két Dürer-emléktábla átadására is sor került, az egyikre a [http://www.szecessziosmagazin.com/gyulaponthely.php?kerulet=01&cim=hodi-ut&cimtxt=Gyula,%20H%C3%B3di%20%C3%BAt&scrwidth=1920 Hódi utcában], a másikra pedig az Apor Vilmos téren. Továbbá az Ajtós utcát Ajtóssy Albert, a Dürer utcát pedig Dürer Albert utca névre keresztelték át.
*[[1929|1929-ben]] Nürnberg főpolgármestere egy Técsy László gyulai szobrász által készített Dürer-plakettet kapott ajándékba.
*[[1935|1935-ben]] Nagy P. István megalapította a Dürer Nyomdát, akkori nevén a Dürer Nyomda és Lapkiadóvállalatot.
*[[1963|1963-ban]] felavatták [https://www.kozterkep.hu/2782/albrecht-durer Kocsis András bronzból készült Dürer-mellszobrát] a szoborsétányon.
*[[1971|1971-ben]], születésének 500. évfordulója alkalmából Gyula delegációja Nürnbergbe látogatott. Ugyanebben az évben történt a Dürer Terem névadása is, továbbá [https://www.kozterkep.hu/42415/durer-dombormu Kis Nagy András Dürert ábrázoló domborművét] is ekkor avatták fel, amely a terem falán került elhelyezésre. A termet 2017-ben lebontották.
*[[1972|1972-ben]] helyezték el a terem délnyugati homlokzatán [https://www.kozterkep.hu/7032/tiszta-forrasbol Kiss Sándor Bartókot, Dürert és Munkácsyt ábrázoló ''Tiszta forrásból'' című domborművét].
*[[1990|1990-ben]] 53 alapító taggal megalakult Gyulán a Dürer Társaság. (1998-ig működött.)
*[[1992|1992-ben]] a Dürer Teremben a ''Dürer az ex librisen'' című kiállítás volt látható.
*[[1993|1993-ban]] a Dürer Társaság katalógust jelentetett meg az 1992-es kiállítás anyagából.
*[[1995|1995-ben]] egy helyi általános iskola vette fel a nevét. A névadó ünnepségen emléktáblát is avattak.
*[[2006|2006-ban]] elkészült a Kossuth téren az [https://www.kozterkep.hu/7065/anamorfozis-oszlop Anamorfózis oszlop], amely Dürer ''Ádám és Éva'' című alkotásának mozaikból készült mását mutatja.
*Halálának 480. évfordulójára Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Dürer Társaság és a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület egy magyar–német nyelvű Dürer-könyv kiadását kezdeményezte, mely [[2008|2008-ban]] ''A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen'' címmel jelent meg.

== Források ==
*Dusnoki-Draskovich József: Gyula város és a Dürer család. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 43–62. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Fenyő Iván: Dürer. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013. 34–39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gyulai séta Albrecht Dürer /1471–1528/ emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben… In: [http://www.rijo.homepage.t-online.de/pdf/UN_EU_ZE_gyula_duerer.pdf?fbclid=IwAR19geHKT4R86sN_auXOyy82UzJJ1ksJYRExkTLrJuh0VhHItQmFF48h4Q4 rijo.homepage.t-online.de](Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Matthias Mende: Egy magyarországi aranyműves. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 63–72. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A művészet története : az érett reneszánsz. Szerk.: Aradi Nóra. Budapest : Corvina, 1986. 281–302. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Nyomdák. In: [http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=3228 typographia.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Eberhard Ruhmer: Albrecht Dürer. In: [https://www.britannica.com/biography/Albrecht-Durer-German-artist britannica.com] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Végh János: Dürer Apokalipszis-sorozatáról. Tempevölgy, 8. évf. 2. sz. (2016) 17–23. p. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03099/00030/pdf/EPA03099_tempevolgy_2016_2_017-023.pdf epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Dürer Nyomda története. In: [https://durer.hu/nyomda/ durer.hu]
*Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt : tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Heinz Lüdecke: Albrecht Dürer. Budapest : Corvina, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kuno Mittelstädt: Dürer. Budapest : Corvina ; Berlin : Henschelverl. ; Varsó : Arkady, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Tevelyné Kulcsár Andrea: Albrecht Dürer és a könyvművészet. Budapest : Remek-Mű Kiadó, 2008. In: [http://toldyferenc.elte.hu/Tevelyne_Kulcsar_Andrea.pdf toldyferenc.elte.hu]

== Külső hivatkozások ==
*Albrecht Dürer alkotásai a [https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/?per_page=20&offset=0&current_page=1&orderby=author&order=asc&artwork_author=durer-albrecht Szépművészeti Múzeum weboldalán]
*Dürerről a [https://www.metmuseum.org/toah/hd/durr/hd_durr.htm Metropolitan Művészeti Múzeum oldalán]
*Dürerről a [https://www.wikiart.org/en/albrecht-durer WikiArt enciklopédiában]
*A nürnbergi [https://museums.nuernberg.de/albrecht-duerer-house/ Albrecht Dürer Ház honlapja]