Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T12:21:02Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 12:21-kori változata
18. sor:		18. sor:
	[[1936]] elején Kussbach távozott pozíciójából, mivel a német pénzügyi támogatásról szóló adatokat az állam kezére juttatta. A németek a további támogatást Kussbach távozásához kötötték, így nem volt maradása. Helyére Huss Richárd, debreceni egyetemi tanár került. [[1936]] májusa után a magyar–német kulturális egyezmény aláírása után Kozma Miklós belügyminiszter rendőri intézkedéseket foganatosított a Népi Német Bajtársak ellen. Kihallgatta a vezetőséget, valamint áttekintették a német támogatást. Ez azért volt lehetséges, mert az egyezményben nem volt szó a nemzetiségi németek sorsáról, így szabad kezet kapott.		[[1936]] elején Kussbach távozott pozíciójából, mivel a német pénzügyi támogatásról szóló adatokat az állam kezére juttatta. A németek a további támogatást Kussbach távozásához kötötték, így nem volt maradása. Helyére Huss Richárd, debreceni egyetemi tanár került. [[1936]] májusa után a magyar–német kulturális egyezmény aláírása után Kozma Miklós belügyminiszter rendőri intézkedéseket foganatosított a Népi Német Bajtársak ellen. Kihallgatta a vezetőséget, valamint áttekintették a német támogatást. Ez azért volt lehetséges, mert az egyezményben nem volt szó a nemzetiségi németek sorsáról, így szabad kezet kapott.
	[[1936]] júniusában Basch megkezdte börtönbüntetését, mert jogerőre emelkedett az ítélete. A Népi Német Bajtársak élére pedig Huss került. Gratz „tisztogatást” végzett és igyekezett olyan tagokra szűkíteni az UDV vezetését, akik nem voltak radikálisak, továbbá nem fogadtak el pénzösszeget a német államtól. A Népi Német Bajtársak viszont továbbra is támogatásban részesült.		[[1936]] júniusában Basch megkezdte börtönbüntetését, mert jogerőre emelkedett az ítélete. A Népi Német Bajtársak élére pedig Huss került. Gratz „tisztogatást” végzett és igyekezett olyan tagokra szűkíteni az UDV vezetését, akik nem voltak radikálisak, továbbá nem fogadtak el pénzösszeget a német államtól. A Népi Német Bajtársak viszont továbbra is támogatásban részesült.
-	Gömbös Gyula halála után Kozma Miklós [[1936]] októberében Berlinben megegyezett Basch amnesztiában részesítéséről (a német kormány kérésére). Basch [[1937]] januárjában szabadon távozhatott. Időközben a szintén elítélt Rothen is kiszabadult. Basch és Rothen évek óta folyamatos háborúban állt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (~~1886-1944~~)\|Bajcsy-Zsilinszky Endrével]]. Bajcsy-Zsilinszky támogatta a nemzetiségi törekvéseket, de elítélt mindenfajta külföldi támogatást és radikális megnyilvánulást. Szabadulásuk után Basch, Rothen, valamint a Népi Német Bajtársak célpontjává is Bajcsy-Zsilinszky vált.	+	Gömbös Gyula halála után Kozma Miklós [[1936]] októberében Berlinben megegyezett Basch amnesztiában részesítéséről (a német kormány kérésére). Basch [[1937]] januárjában szabadon távozhatott. Időközben a szintén elítélt Rothen is kiszabadult. Basch és Rothen évek óta folyamatos háborúban állt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endrével]]. Bajcsy-Zsilinszky támogatta a nemzetiségi törekvéseket, de elítélt mindenfajta külföldi támogatást és radikális megnyilvánulást. Szabadulásuk után Basch, Rothen, valamint a Népi Német Bajtársak célpontjává is Bajcsy-Zsilinszky vált.
	[[1937\|1937-ben]] a pénztelenség és a magyar kormány ellenségessége miatt Gratz is külföldi támogatást fogadott el (Ausztriától). Igyekezett pozícióját és a nemzeti jogokat mindentől és mindenkitől védelmezni. Még ebben az évben Rothen csatlakozott Szálasi Magyar Nemzetiszocialista Pártjához. Azt ígérte, hogy magyar szellem és vezetés alatt, de tiszteletben fogja tartani a nemzetiségek jogait és helyzetét. Basch ezt nem helyeselte, mert szerinte ez csak egy újabb magyar soviniszta törekvés volt.		[[1937\|1937-ben]] a pénztelenség és a magyar kormány ellenségessége miatt Gratz is külföldi támogatást fogadott el (Ausztriától). Igyekezett pozícióját és a nemzeti jogokat mindentől és mindenkitől védelmezni. Még ebben az évben Rothen csatlakozott Szálasi Magyar Nemzetiszocialista Pártjához. Azt ígérte, hogy magyar szellem és vezetés alatt, de tiszteletben fogja tartani a nemzetiségek jogait és helyzetét. Basch ezt nem helyeselte, mert szerinte ez csak egy újabb magyar soviniszta törekvés volt.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Volksbund kezdeti térnyerése és későbbi gyors hanyatlása egyértelműen egybefüggött a német katonai sikerekkel és a propagandagépezet professzionalizmusával…”

2020-03-31T16:07:32Z

Új oldal, tartalma: „A Volksbund kezdeti térnyerése és későbbi gyors hanyatlása egyértelműen egybefüggött a német katonai sikerekkel és a propagandagépezet professzionalizmusával…”

Új lap

A Volksbund kezdeti térnyerése és későbbi gyors hanyatlása egyértelműen egybefüggött a német katonai sikerekkel és a propagandagépezet professzionalizmusával. '''Békés megye nagyszámú német nemzetiségének jelentős része vagy belépett a Volksbund kötelékébe, vagy legalább minimálisan is, de támogatta.'''
A korabeli magyar állam nem tudott versenyezni a németek ígéreteivel. A magasabb fizetés, földosztás, társadalmi megbecsülés, magas színvonalú oktatás, állami támogatások mind jelentősen eltértek a német viszonylathoz képest. A német propaganda miatt tömegek „váltottak” hazát. Bár helyben maradtak, de jövőjüket a Német Birodalom polgáraiként képzelték el.

== A kezdetek ==
Bethlen István és Klebersberg Kuno új nemzetiségi törvényei vezettek a németek szervezetének kialakulásához. Az új törvények alapján igyekeztek mind nyelvi, mind kulturális egyenlőséget teremteni a nemzetiségek és magyar nép között. [[1919|1919-től]] minden nemzetiségnek állami iskolában, az anyanyelvén kellett tanulnia.

'''Bleyer Jakab''', bácskai sváb származású budapesti professzor kezdte el kikövezni a német nemzetiségek önrendelkezésének útját, amihez a törvények tökéletes alapot teremtettek. A germanisztikát oktató Bleyer már [[1917|1917-ben]] '''kiállt a németség jogaiért'''. [[1918]]–[[1919|19-ben]] szakított Brandsch Rudolffal, aki az erdélyi szászok elszakadásának pártján állt. Konfliktusba került az autonómiára törekvő Gündisch Guido, erdélyi szász politikussal, valamint a képviselőház tagjával is. Bleyer minden magyarsággal ellenkező autonómia, függetlenség, sőt szocialista irányt elutasított, szembehelyezkedett a Tanácsköztársasággal is.
[[1919]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-től]] különböző '''magyar kormányok németekkel foglalkozó megbízottja''' volt. Aktívan harcolt az Őrvidék megtartásáért, továbbá maradásra bírta Nyugat-Magyarország németségét. [[1920|1920-ban]] fellépett a politika színpadára is. Pártja, a Német Keresztény Gazdasági Párt az [[1920]]. januári választásokon kilenc mandátumot szerzett, majd átkeresztelkedett Integritás Párttá, ezzel is mutatva a függetlenségi törekvések hiányát. Bár Trianon után már „kihagyták” a kormányból, de ettől függetlenül küzdött a németség határokon belül maradásáért. Németországba utazott és ténylegesen '''tárgyalt a német nemzetiség sorsáról'''. Jelentős területeket sikerült látványos erőfeszítésekkel megmentenie.

[[1921]] októberében '''elindította a ''Sonntagsblatt'' nevű újságot''', majd [[1924|1924-ben]] '''létrehozta az Ungarländischen Deutschen Volksbildungsvereint''' (UDV). Kezdetben mindenféle politikai felhangot nélkülözött, pusztán a német nyelv tanítását és a keresztény értékek öregbítését tűzte ki célul a hazai németség körében. [[1924]]. [[szeptember 19.|szeptember 19-én]] az akkori belügyminiszter, Rakovszky Iván már be is jegyezte. Magyarország miniszterelnöke, '''gróf Bethlen István''' személyesen gratulált '''biztosította személyes támogatásáról'''. [[1925|1925-től]] a magyar állam évente 126 000 pengőt adományozott az egyesületnek. Ezt később [[1930]] júliusában tíz százalékkal csökkentették, majd végül 8 400 pengőre redukálták. [[1924|1924-ben]] az UDV több mint nyolcezer tagot számlált, több mint kétszáz településen. A maga nemében sikertörténetnek számított. [[1927]]–[[1928|28-ra]] a tagok száma közel megduplázódott és már 15 300 embert számlált. [[1930|1930-ban]] a számuk 24 966, [[1937]]–[[1938|38-ra]] pedig 27 517-re emelkedett. Ennél magasabb is lehetett volna a számuk, azonban kitétel volt, hogy a tagok minimum 24 évesek legyenek, így több ezer jelentkező nem csatlakozhatott. Két nagyobb jelentőségű ünnepük a Vollversammlung és a Landesschwabenball volt. Előbbi a népgyűlés, amit minden év [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] tartottak, míg utóbbi egy februárban megtartott táncos bál volt. Az UDV elnöki tisztségét [[1924|1924-től]] egészen [[1938|1938-ig]] Gratz Gusztáv foglalta el, bár a vezető Bleyer Jakab maradt. Gratz közvetített a kormány és a németség között és minden erejével próbálta megakadályozni a németek bármiféle politikába való bekapcsolódását. Mikor ez [[1938|1938-ban]] elbukott, a Volksbund létrejöttével visszavonult a politikától.
Bleyer Jakab a kormánnyal egy évtizeden keresztül rögös úton haladt. Folyamatosan támadták, nehezítették törekvéseit és az állami jószándék is kámforrá vált. Először [[1933]] májusában nagy port kavart parlamenti beszéde borzolta fel a kedélyeket, amelyben felszólalt a németség magyarosodása ellen, majd Németországba utazott Hitlerhez. Remélte, hogy Hitlernek majd sikerül nagyobb támogatást kinyernie a magyar kormányból, azonban a későbbi Hitler–Gömbös találkozón erről nem esett szó. Bleyer [[1933]] decemberében váratlanul elhunyt és utódai új vizeken eveztek tovább.
Halála után pozícióját ügyvezető alelnökként veje, Kussbach Ferenc örökölte meg. Parlamenti mandátumát a magyar kormánytól Heckenberger Konrád kapta, aki a nemzeti szocializmusnak és a radikális irányzatoknak is ellensége volt. Az egyesület főtitkárnak Basch Ferencet választotta, aki aktívabb szervezetet akart létrehozni.

A kormány '''Bleyer halálát követően''' enyhülést remélt, de helyette '''egy ifjú triumvirátus''' (Basch–Kussbach–Rothen) '''kezdte el még elszántabban követelni a németség jogait''' és támogatni a náci Németországot. [[1935|1935-ben]] '''Gratz''' igyekezett elhatárolni az UDV-t a nácizmus és az antiszemitizmus mételyétől. Beszüntette a ''Sonntagsblatt'' megjelenését és '''''Neues Sonntagsblatt'' néven új újságot jelentetett meg''', ami mérsékeltebb szellemben harcolt a nemzetiségi jogokért, továbbá hűséges volt a magyar államhoz. Válaszként '''a Népi Német Bajtársak nevű egyesület német forrásból létrehozta a Kultúra Kiadót''' és [[1935]] novemberétől elindította a ''Deutscher Volksbote'', valamint a ''Volk und Heimat'' nevű folyóiratokat. A lapok öthetente jelentek meg és nem kellett hozzájuk sajtóengedély. A kiadványokban változatos formában, de folyamatosan támadták Gratz személyét és munkáját.

A Népi Német Bajtársak (Volksdeutsche Kameradschaft) Basch alapításában született. Basch egy független politikai szervezetet akart, államot az államban, továbbá külön törvényeket a német nemzetiségre. [[1935|1935-ben]] Basch Ferencet névmagyarítással szembeni fellépése miatt perbe fogták, amit még Gratz is kritizált, tekintve, hogy politikai ellehetetlenítés volt, amit nem tartott helyesnek.

[[1936]] elején Kussbach távozott pozíciójából, mivel a német pénzügyi támogatásról szóló adatokat az állam kezére juttatta. A németek a további támogatást Kussbach távozásához kötötték, így nem volt maradása. Helyére Huss Richárd, debreceni egyetemi tanár került. [[1936]] májusa után a magyar–német kulturális egyezmény aláírása után Kozma Miklós belügyminiszter rendőri intézkedéseket foganatosított a Népi Német Bajtársak ellen. Kihallgatta a vezetőséget, valamint áttekintették a német támogatást. Ez azért volt lehetséges, mert az egyezményben nem volt szó a nemzetiségi németek sorsáról, így szabad kezet kapott.
[[1936]] júniusában Basch megkezdte börtönbüntetését, mert jogerőre emelkedett az ítélete. A Népi Német Bajtársak élére pedig Huss került. Gratz „tisztogatást” végzett és igyekezett olyan tagokra szűkíteni az UDV vezetését, akik nem voltak radikálisak, továbbá nem fogadtak el pénzösszeget a német államtól. A Népi Német Bajtársak viszont továbbra is támogatásban részesült.
Gömbös Gyula halála után Kozma Miklós [[1936]] októberében Berlinben megegyezett Basch amnesztiában részesítéséről (a német kormány kérésére). Basch [[1937]] januárjában szabadon távozhatott. Időközben a szintén elítélt Rothen is kiszabadult. Basch és Rothen évek óta folyamatos háborúban állt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endrével]]. Bajcsy-Zsilinszky támogatta a nemzetiségi törekvéseket, de elítélt mindenfajta külföldi támogatást és radikális megnyilvánulást. Szabadulásuk után Basch, Rothen, valamint a Népi Német Bajtársak célpontjává is Bajcsy-Zsilinszky vált.
[[1937|1937-ben]] a pénztelenség és a magyar kormány ellenségessége miatt Gratz is külföldi támogatást fogadott el (Ausztriától). Igyekezett pozícióját és a nemzeti jogokat mindentől és mindenkitől védelmezni. Még ebben az évben Rothen csatlakozott Szálasi Magyar Nemzetiszocialista Pártjához. Azt ígérte, hogy magyar szellem és vezetés alatt, de tiszteletben fogja tartani a nemzetiségek jogait és helyzetét. Basch ezt nem helyeselte, mert szerinte ez csak egy újabb magyar soviniszta törekvés volt.

[[1936]] tavaszától a külföldi német szervezetek egy irányítás alá tartoztak a Német Birodalomban: a Volksdeutsche Mittelstelle (Népi-német Közvetítőszerv), valamint az SS irányítása alá tagozódtak be. [[1937]] júniusában kijelentették, hogy '''csak a Népi Német Bajtársakat tekintik magyar partnernek''', továbbá Gratz helyett csak Basch és Huss vehetett részt a Nemzetiségi Kongresszus ülésein.
Először az Anschluss, majd a csehszlovákiai szudétakérdés rendezése növelte Basch és a szervezet renoméját, valamint radikalizálódását. A Deutscher Volksboteban kifejtették nézeteiket, mely szerint a magyar kormánynak a továbbiakban nincs esélye a kérdés elbagatellizálására, valamint ejtenie kell a Gratz-féle szervezetet.
Ezekkel az előzményekkel jött létre '''[[1938]]. [[november 26.|november 26-án]] a Volksbund der Deutschen in Ungarn''' (VDU, Magyarországi Németek Népi Szövetsége).

=== Mezőberényi vonatkozás ===
Számos magyar településen '''a már elmagyarosodott, vagy magukat magyarnak valló németek komoly konfliktusba kerültek a Volksbunddal''' és tagjaival. A háborús években mindez komoly ellenálláshoz, továbbá '''a Hűséggel a Hazáért mozgalom létrehozásához vezetett'''. Ettől függetlenül a keveredés, a nemzetiség- vagy nemzetváltás ritka volt. [[1945|1945-ig]] jól elhatárolható közösségekben éltek.
Több szempontból is kiváló például szolgál '''[[Mezőberény]]''' a Volksbund teljes történetére. A települést '''három nemzetiség (magyar, szlovák, német) lakta''' és egészen a Volksbund megjelenéséig egyetértésben éltek. Az emberek mindhárom nyelvet beszélték, alkalmanként pedig keveredtek is. '''A békés együttélésnek a német nemzeti törekvések vetettek véget'''. Bár a Hűséggel a Hazáért mozgalom is nagyon erős volt a városban, a német nacionalista érzelmek olyannyira megerősödtek, hogy '''országos nagygyűlést is tartottak, továbbá Basch Ferenc a Volksbund vezetőivel meg is jelent''' Mezőberényben.
Ugyanakkor olyan német településeken, ahol a magyarság jelentős kisebbségben volt, nem volt ritka az elnémetesedés, így a számuk váratlan helyen is megnőtt.

== A háborús évek ==
A Volksbund konkrét társadalmi helyzetét és szerepét [[1940]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] a magyar–német és román–német megállapodás konkretizálta. Bár hivatalosan egyenlőséget élveztek, ezzel úgymond egyenlőbbek lettek (több joguk lett, mint bármely másik nemzetiségnek). Innentől kezdve szinte állam az államban a Volksbund szervezet. Teljes kontrollt gyakorolt a tagjai fölött. Az egyetlen kibúvót a tagság önkéntes jellege adta.
A második bécsi döntés egyik ára a kialkudott egyezmény volt, ugyanakkor Romániának is fizetnie kellett - ugyanilyen döntéssel - az ottani németség javára. Bár konkrétan nem volt szó a Volksbundról, egyértelműen az egyezmény haszonélvezője lett. A „népi németek” visszacsábítására és előjogaik kiharcolására a Német Birodalomnak tökéletes példa volt a dél-tiroli németek helyzete. Olyannyira, hogy még az egyezmény szövegébe is belevették.

[[1940|1940-ben]] a Volksbund helyzete kezdett kicsúszni a magyar állam irányítása alól. Szeptemberben '''Mezőberényben Josef N. Schulz merészen kijelentette, hogy Németország fegyveresen is beavatkozik a németség védelmében''', amennyiben Magyarország nem hajlandó teljesíteni a követeléseket. Célzott Lengyelország sorsára, ahol Hitler fegyveresen védte meg a németség jogait. Ez a kijelentés nem csak Magyarországon, de a Német Birodalomban is feszültséget okozott, mivel külpolitikailag roppant aggályosnak tartották. A Volksdeutsche Mittelstelle kénytelen volt Kubitz SS-őrnagyot Budapestre küldeni, hogy rendszabályozza a Volksbund vezetőségét, és kordában tartsa őket. Ekkor még a németeknek nem állt érdekében a magyar kormány megdöntése és az ország megszállása, maximum a németség kitelepítése a keleti meghódított területekre. Ebben az évben, a bécsi döntés előtt Magyarország nagyon komoly kétkulacsos politikát diktált, ami zavarta a német vezetést. A fenyegetés, a behódolás és a követelés változatos formáját mutatták be Erdély kérdésében. A német és a román diplomácia igen nehezen tudott lépést tartani a magyar kormánnyal. Franz Halder, a német szárazföldi haderő vezérkari főnöke például Magyarország megszállását és protektorátussá tételét vetette fel.

[[1940]] decemberétől minden nemzetiség a tízévenkénti népszámlálásra készülődött. A Volksbund teljes gázra kapcsolta a propagandáját, és hangsúlyozta a magyaroktól való faji elkülönülés fontosságát. [[december 8.|December 8-án]] a nyughatatlan mezőberényi németek egyik szónoka, Mathias Vogel a népi németek faji elkülönüléséről így nyilatkozott: ''„Ha egy nép elfelejti a nyelvét, azt még újra megtanulhatja, ha gazdasági élete csődbe jut, azt újjáépítheti, de ha vére összekeveredik másokkal, azon még a nagy Isten sem segíthet. Vigyázni kell arra, hogy a magyarokkal ne keveredjenek össze. Ha a vér tiszta marad, akkor nincs a világnak az a hatalma, amely valakit elválaszthatna a német népközösségtől!”'' [[december 27.|December 27-én]] Etyeken Papp Antal földművest, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületének) tagját volksbundisták szúrták le puszta politikai véleménykülönbség miatt. A tetteseket jelentősebb retorzió nem érte, csak egy gyenge vizsgálat.

[[1943]]. [[április 8.|április 8-án]] egy mezőberényi volksbundista gyűlésen H. Binder és a helyi VDU vezető, Josef N. Schulz a Hűséggel a Hazáért mozgalmat támadta: ''„Azt hirdeti, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút. Eckhardt fogja átvenni a hatalmat.”'' [[1945]]. március–áprilisban megkezdődött a „Südostraum” kiürítése. Az SS parancsára sokan elhagyták lakóhelyüket és áttelepültek a Német Birodalomba. Magyarországon főleg SS és Volksbund-családok tettek így. '''Mezőberényben a kiürítés során 22 család távozott.'''

== A vég kezdete ==
A háború után '''a magyar kormány bűnösként tekintett a német nemzetiségiekre''', függetlenül attól, hogy szerepet játszottak-e a korábbi eseményekben vagy a Volksbundban. Nem ritkán lecsaptak a Hűséggel a Hazáért mozgalom tagjaira is, pedig ők a magyar honhoz fűződő hűségüket többször is bizonyították már. A szocialista berendezkedéshez hűen a „büntetés” kaotikusan folyt. '''A Békés megyei németséget először kényszermunkára vitték a Szovjetunió különböző területeire, később pedig megindultak a kitelepítések.''' Hogy kit tekintettek németnek, azt csak nagy vonalakban írták le. Néha elég volt a németes név. Amikor nem volt meg a szükséges létszám, akkor az is elegendő volt, ha a helyszínen tartózkodott a polgár. A kitelepítés így sokszor nem érintett Volksbund és Waffen-SS tagokat, ugyanakkor érintett olyan magyarokat, akik éppen "kéznél voltak".

== Források ==
* Andrásfalvy Bertalan: Együtt élő népek - eltérő értékrendek : Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai. Budapest : L'Harmattan Kiadó ; Pécs : PTE Néprajz-Kulturákis. Antropológia Tansz., 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban, 1918–1945 : összegzés és dokumentumok. 2. köt., A Harmadik Birodalom, 1933–1945. Budapest : L'Harmattan Kiadó, cop. 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Rubicon, 23. évf. 237. szám (2012/11) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sonntagsblatt [https://view.joomag.com/sonntagsblatt-5-2014/0964586001499513715?fbclid=IwAR3jgiYamB9M6xKJG0xodAH1YSiptPfjVGXwaPRDBLLenjU_UcsVKsHq7Xw 2014/5]
* Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund : a német népcsoportpolitika és Magyarország 1938–1945. Budapest : Kossuth, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tilkovszky Loránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből, 1919–1989. Budapest : Kossuth, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* War Journal of Generaloberst Franz Halder, Chief of the General Staff of Supreme Command of the German Army. III. kötet. 1939. december 7. – 1940. május 9. Archives Section, Fort Leavenworth, Kansas, USA. Document NO. N–16845–C.

[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Egyesületek]]

A Volksbund Békés megyében - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Volksbund kezdeti térnyerése és későbbi gyors hanyatlása egyértelműen egybefüggött a német katonai sikerekkel és a propagandagépezet professzionalizmusával…”