A Békés Megyei Könyvtár zenei részlegének története (1964–2007) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-31T09:42:09Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 31., 09:42-kori változata
3. sor:		3. sor:
	A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.		A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

-	A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.	+	A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.
	A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.		A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-30T18:03:48Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 18:03-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]		[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]

-	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.	+	A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

	A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.		A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-03-10T12:42:55Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 10., 12:42-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]		[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]

-	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (~~1922-2007~~)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.	+	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

	A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.		A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.

Jzoltan: Képgaléria létrehozása

2020-10-10T14:58:05Z

Képgaléria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2020. október 10., 14:58-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|~~200px~~\|Zenei könyvtár (1964~~)]]~~	+	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]
-	~~[[Fájl:Zenei2.jpg\|bélyegkép\|200px\|Zenei könyvtár (1986–87 körül~~)]]	+

	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.		A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.
12. sor:		11. sor:

	A zenei könyvtárosok élete általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében előfordultak. A különböző zenei programokról, kiállításokról a [http://www.zeneikonyvtar.hu www.zeneikonyvtar.hu] honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a zeneiről, valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.		A zenei könyvtárosok élete általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében előfordultak. A különböző zenei programokról, kiállításokról a [http://www.zeneikonyvtar.hu www.zeneikonyvtar.hu] honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a zeneiről, valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Zenei2.jpg\|Zenei könyvtár (1986–87 körül)
		+	Fájl:Bcs zeneikonyvtar lemezjatszo.jpg\|A zenei könyvtár lemezjátszója
		+	Fájl:Bcs zeneikonyvtar lejatszoallomas 1.jpg\|Lejátszóállomások
		+	Fájl:Bcs zeneikonyvtar lejatszoallomas 2.jpg\|A lejátszóállomások másik oldala
		+	</Gallery>

	== Forrás ==		== Forrás ==

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-10-01T08:06:52Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. október 1., 08:06-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|~~400px~~\|Zenei könyvtár (1964)]]	+	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|200px\|Zenei könyvtár (1964)]]
		+	[[Fájl:Zenei2.jpg\|bélyegkép\|200px\|Zenei könyvtár (1986–87 körül)]]

	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.		A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-10-01T08:05:22Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. október 1., 08:05-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|400px\|Zenei könyvtár (1964)]]
		+
	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.		A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

Jzoltan: + olvasóterembe helyezés

2020-06-08T17:21:15Z

+ olvasóterembe helyezés

←Régebbi változat		A lap 2020. június 8., 17:21-kori változata
6. sor:		6. sor:
	A komputer korszak beköszöntével (kilencvenes évek) egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve a számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a CD-ket, kazettákat, videókazettákat és DVD-ket, először a Textlib, majd [[2005\|2005-től]] a Corvina programmal.		A komputer korszak beköszöntével (kilencvenes évek) egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve a számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a CD-ket, kazettákat, videókazettákat és DVD-ket, először a Textlib, majd [[2005\|2005-től]] a Corvina programmal.
	Lipták Pál nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta. Ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak.		Lipták Pál nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta. Ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak.
-	A '''zenei könyvtárat Dézsi Lajosné vezette''' egészen a [[2007\|2007-es]] nyugdíjba vonulásáig ([[1966\|1966-tól]] a könyvtár munkatársa volt). '''A [[2007\|2007-es]] év egyben a részleg megszűnését''', a gyűjtemény ~~átköltöztetését~~, és a Békés Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét '''jelentette'''.	+	A '''zenei könyvtárat Dézsi Lajosné vezette''' egészen a [[2007\|2007-es]] nyugdíjba vonulásáig ([[1966\|1966-tól]] a könyvtár munkatársa volt). '''A [[2007\|2007-es]] év egyben a részleg megszűnését''', a gyűjtemény olvasóterembe költöztetését, és a Békés Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét '''jelentette'''.

-	A zenei könyvtárosok "élete" általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében "előfordultak". A különböző zenei programokról, kiállításokról a [http://www.zeneikonyvtar.hu www.zeneikonyvtar.hu] honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a "zeneiről", valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.	+	A zenei könyvtárosok élete általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében előfordultak. A különböző zenei programokról, kiállításokról a [http://www.zeneikonyvtar.hu www.zeneikonyvtar.hu] honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a zeneiről, valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.

	== Forrás ==		== Forrás ==

Jzoltan, 2020. február 1., 09:00-n

2020-02-01T09:00:01Z

←Régebbi változat		A lap 2020. február 1., 09:00-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója '''Lipták Pál''' ~~hozta létre~~ 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg és a régi könyvtár bezárásáig 1980. őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták ~~jobb híján~~ a lemezekre. ~~Majd~~ megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.	+	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

-	A zenei könyvtár 1987. januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a ~~Megyei Könyvtár~~ csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből ~~/itt hallgathatott zenét~~ egyszerre 30 vendég, a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül/, raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996. júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a ~~videó kazetták~~.	+	A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.
-	A "~~zenei~~"~~-ben~~ kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A ~~zenei-ben~~ csak fejhallgatóval, de az általános részlegben /az úgynevezett sakkszobában/, az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.	+	A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

-	A komputer korszak beköszöntével /kilencvenes évek/ egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a cd-ket, kazettákat, ~~videó kazettákat~~ és ~~dvd~~-ket, először a Textlib, 2005-től ~~pedig~~ a Corvina programmal.	+	A komputer korszak beköszöntével (kilencvenes évek) egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve a számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a CD-ket, kazettákat, videókazettákat és DVD-ket, először a Textlib, majd [[2005\|2005-től]] a Corvina programmal.
-	Lipták Pál ~~/korábbi igazgató/~~ nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta ~~és ebbe~~ a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak.	+	Lipták Pál nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta. Ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak.
-	A ~~zenei könyvtár vezetője~~ '''Dézsi Lajosné'''~~, aki~~ 1966-tól ~~volt~~ a könyvtár munkatársa volt és 2007-~~ig, nyugdíjba vonulásáig vezette az osztályt. Utóbbi dátum~~ egyben a részleg megszűnését a gyűjtemény átköltöztetését és a Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét jelentette.	+	A '''zenei könyvtárat Dézsi Lajosné vezette''' egészen a [[2007\|2007-es]] nyugdíjba vonulásáig ([[1966\|1966-tól]] a könyvtár munkatársa volt). '''A [[2007\|2007-es]] év egyben a részleg megszűnését''', a gyűjtemény átköltöztetését, és a Békés Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét '''jelentette'''.

-	A zenei könyvtárosok "élete" általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a ~~munkájukkal kapcsolatos~~ események a ~~Megyei Könyvtár~~ szinte minden közösségi terében "előfordultak". A különböző zenei programokról, kiállításokról a www.zeneikonyvtar.hu c. honlapon tájékozódhatunk, de ~~olvashatjuk~~ az első tudósítást a ~~„zeneiről”~~, és megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.	+	A zenei könyvtárosok "élete" általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében "előfordultak". A különböző zenei programokról, kiállításokról a [http://www.zeneikonyvtar.hu www.zeneikonyvtar.hu] honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a "zeneiről", valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.

-	== ~~Források~~ ==	+	== Forrás ==
-	* http://~~www.~~zeneikonyvtar.hu/index.php~~?option=com_content&view=article&id=100:elt~~-~~negyvenharom~~-~~evet&catid=36~~:~~klasszikuszene&Itemid=55~~	+	* Gellért Mária: Zenei könyvtár Békéscsabán. In: [http://zeneikonyvtar.hu/index.php/tartalom/25-zenei-konyvtar-bekescsaban Zeneikonyvtar.hu] (Látogatva: 2020. 02. 01.)

-	* http:~~//zeneikonyvtar.hu/index.php/tartalom/25-zenei-konyvtar-bekescsaban~~	+	[[Kategória:Békéscsaba]]
		+	[[Kategória:Intézmények]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója '''Lipták Pál''' hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a h…”

2020-01-26T08:28:28Z

Új oldal, tartalma: „A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója '''Lipták Pál''' hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a h…”

Új lap

A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója '''Lipták Pál''' hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg és a régi könyvtár bezárásáig 1980. őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták jobb híján a lemezekre. Majd megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

A zenei könyvtár 1987. januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a Megyei Könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből /itt hallgathatott zenét egyszerre 30 vendég, a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül/, raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996. júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videó kazetták.
A "zenei"-ben kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zenei-ben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben /az úgynevezett sakkszobában/, az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

A komputer korszak beköszöntével /kilencvenes évek/ egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a cd-ket, kazettákat, videó kazettákat és dvd-ket, először a Textlib, 2005-től pedig a Corvina programmal.
Lipták Pál /korábbi igazgató/ nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta és ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak.
A zenei könyvtár vezetője '''Dézsi Lajosné''', aki 1966-tól volt a könyvtár munkatársa volt és 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette az osztályt. Utóbbi dátum egyben a részleg megszűnését a gyűjtemény átköltöztetését és a Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét jelentette.

A zenei könyvtárosok "élete" általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a Megyei Könyvtár szinte minden közösségi terében "előfordultak". A különböző zenei programokról, kiállításokról a www.zeneikonyvtar.hu c. honlapon tájékozódhatunk, de olvashatjuk az első tudósítást a „zeneiről”, és megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.

== Források ==
* http://www.zeneikonyvtar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=100:elt-negyvenharom-evet&catid=36:klasszikuszene&Itemid=55

* http://zeneikonyvtar.hu/index.php/tartalom/25-zenei-konyvtar-bekescsaban

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 18:03-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]		[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]

-	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.	+	A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

	A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.		A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.

←Régebbi változat		A lap 2021. március 10., 12:42-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]		[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zenei könyvtár (1964)]]

-	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (~~1922-2007~~)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.	+	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

	A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.		A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ\|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.

←Régebbi változat		A lap 2020. október 1., 08:06-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|~~400px~~\|Zenei könyvtár (1964)]]	+	[[Fájl:Zenei4.jpg\|bélyegkép\|200px\|Zenei könyvtár (1964)]]
		+	[[Fájl:Zenei2.jpg\|bélyegkép\|200px\|Zenei könyvtár (1986–87 körül)]]

	A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.		A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)\|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964\|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február\|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.