Jzoltan: Képek feltöltése, galéria létrehozása

2023-03-11T11:39:58Z

Képek feltöltése, galéria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2023. március 11., 11:39-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Története ==		== Története ==
		+	[[Fájl:Arviz 1888 terkep.jpg\|bélyegkép\|300px\|Az 1888. évi árvíz által elöntött terület]]
	Az árvízkatasztrófa leginkább '''[[Póstelek\|Gerla-Póstelek]]''' községet érintette, mely teljesen '''víz alá került'''. Az ár hihetetlen gyorsasággal futott [[Békés\|Békésnek]] és a csabai–dobozi útvonalnak. Sem a Szilvás-gát, sem a [[Gerla\|Gerlát]] és a pósteleki majort védő körgát nem bizonyult akadálynak.		Az árvízkatasztrófa leginkább '''[[Póstelek\|Gerla-Póstelek]]''' községet érintette, mely teljesen '''víz alá került'''. Az ár hihetetlen gyorsasággal futott [[Békés\|Békésnek]] és a csabai–dobozi útvonalnak. Sem a Szilvás-gát, sem a [[Gerla\|Gerlát]] és a pósteleki majort védő körgát nem bizonyult akadálynak.

22. sor:		23. sor:
	* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)]]		* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)]]
	* [[Sztraka Ernő (1830–1906)]]		* [[Sztraka Ernő (1830–1906)]]
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Arviz 1888 vizsgalat.jpg\|Vizsgálat a főkörgáton Békés-Csabán
		+	Fájl:Bekescsaba arviz VasarnapiUjsag1888.jpg\|A Körös medre Csabán
		+	Fájl:Nagy csabai arviz emlekoszlop.jpg\|A nagy csabai árvíz emlékoszlopa
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A '''csabai „nagy” árvíz''' a legnagyobb pusztítását okozta a település 18. századi újjátelepítése óta. '''1888. március 12-én reg…”

2023-03-10T13:08:07Z

Új oldal, tartalma: „A '''csabai „nagy” árvíz''' a legnagyobb pusztítását okozta a település 18. századi újjátelepítése óta. '''1888. március 12-én reg…”

Új lap

A '''csabai „nagy” árvíz''' a legnagyobb pusztítását okozta a település 18. századi újjátelepítése óta.

'''[[1888]]. [[március 12.|március 12-én]] reggel 7 óra 30 perckor''' a Kettős-Körös bal oldali töltése a dobozi hídnál rövid ideig szivárogni kezdett, majd teljesen kiszakadt. Nem sokkal később, 450 méterre az előzőtől egy újabb szakadás következett be, [[március 13.|március 13-án]] Marónál is átszakadt a gát.

== Története ==
Az árvízkatasztrófa leginkább '''[[Póstelek|Gerla-Póstelek]]''' községet érintette, mely teljesen '''víz alá került'''. Az ár hihetetlen gyorsasággal futott [[Békés|Békésnek]] és a csabai–dobozi útvonalnak. Sem a Szilvás-gát, sem a [[Gerla|Gerlát]] és a pósteleki majort védő körgát nem bizonyult akadálynak.

[[Békéscsaba|Csabát]] készületlenül érte az árvíz. [[március 14.|Március 14-én]], a megye főispánja, '''[[Beliczey István (1827–1902)|Beliczey István]]''' vette kezébe a védelem irányítását. Szaktanácsadója '''[[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]]''' városi mérnök volt, létrehozták a '''vészbizottságot'''. 400 ember közreműködésével próbálták megerősíteni a Gerlai-holtág bal parti oldalát, de éjfélre kilátástalanná vált a helyzet és az ár elérkezett a csabai tanyaföldekre is, Vandhátra és Nagyrétre. A tanyák lakossága menekülni kezdett, az állatállomány nagy része odaveszett, nagy kár keletkezett a mezőgazdaságban. '''A víz elérte a város délkeleti részét''', elborítva a Kanálisi dűlőt. [[március 15.|Március 15-én]] Csaba férfilakossága ásót fogott, hogy gátat emeljen a harmadik hídtól a gyulai országútig és onnan a kanálisi evangélikus temetőig. Beliczey katonai segítséget kért a kormánytól, főképp Budapestről, Aradról, Szegedről, Nagyváradról és [[Orosháza|Orosházáról]] érkezett erősítés. A munkáskezek által létrehozott „nyúlgát” csak [[március 16.|március 16-án]] este 9 óráig tudta tartani az ellenállást, ekkor '''átcsapott a víz a Bogár utcánál lévő Kanálisi szőlőkbe'''. Emelkedett a vízszint a Gyulai úton, '''elmosta a „[[Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház (Békéscsaba)|szegényápoldát]]” és a Népkertet''' (a mai [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetet]]). Az áradás mértéke pánikot keltett a lakosságban. [[március 17.|Március 17-én]] '''az ár megtöltötte az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatornát]]''', másnap a lakosság egy emberként próbálta megmenteni a várost a csatorna partjainál, de a víz ijesztő mértékben emelkedett, '''Csaba végveszélybe került'''.

[[március 19.|Március 19-én]] a Békési úti hídnál az árvíz két helyen szakította át az Élővíz-csatorna bal oldali gátját. Víz alá került a Kisrét. Eközben nagy vihar tombolt Csaba felett, így a védekezés lehetetlennek bizonyult. A katasztrófa ügyében '''Csabára érkezett Baross Gábor''' közlekedési és közmunkaügyi miniszter, aki '''[[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv]]''' evangélikus püspök közvetítésével egyeztetett Beliczey Istvánnal. Eközben az árvíz már északi irányból is fenyegette a várost. '''Kovács Mátyás''' gőzmalmos javaslatára a Svinjarkánál (a felvégi disznólegelőn) kezdték meg az ásást, mely végül sikeresnek bizonyult. '''Kovács-gátként''' emlegették a Csaba felsővégét megmentő földhányást. [[március 22.|Március 22-én]] Csaba és Békésföldvár között a békési szárnyvasút vonalát is áthágták a hullámok.

Az árvíz '''április első hetében kezdett visszahúzódni''', [[április 14.|április 14-én]] felmentették kormánybiztosi tisztsége alól Beliczey Istvánt. Az árvíz elleni közvetlen védekezés '''[[április 15.|április 15-én]] véget ért'''. Az árvízkatasztrófát követően 194 károsultat írtak össze a településen, segélyezésük országos üggyé vált. [[1888]]. [[május 16.|május 16-án]] Sztraka Ernő '''körgát''' emelési javaslatot tett a képviselő-testületi közgyűlésen. [[május 23.|Május 23-án]] döntés született és elrendelték a védgátak egységes rendezését. A város végül – saját erőből – [[1889]] tavaszán létrehozta a ma is meglévő körgátat, mellyel megerősítették Békéscsaba védelmét az árvizekkel szemben.

== Emlékezete ==
Az árvíz 110. évfordulója alkalmából, '''[[1998|1998-ban]] emlékoszlopot avattak''' Békéscsabán, a Lencsési út és az Ilosvai utca kereszteződésénél

== Lásd még ==
* [[A nagy csabai árvíz emléktáblája (Békéscsaba)]]
* [[Beliczey István (1827–1902)]]
* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)]]
* [[Körgát (Békéscsaba)]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)]]
* [[Sztraka Ernő (1830–1906)]]

== Források ==
* Egy tenger volt az Alföld. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_10/?pg=218&layout=s Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 243. szám (1998. október 16.) 1. p.] (Látogatva: 2023. 03. 08.)
* Tábori György: Árvíz Békéscsabán 1888-ban. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1988 (Lelőhely : Békés Megyei Könyvtár)
* Virág Barbara Szilvia: Az 1888-as árvíz Békéscsabán. In: Belvedere, 15. évf. 1–2. szám (2003. február – március) 15–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Virág Barbara Szilvia: Békéscsabai események az 1888-as árvíz kapcsán. In: Belvedere, 15. évf. 3–4 szám (2003. április – május) 18–24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Árvíz 1888. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1995/10/csabai-merleg-1995-10.pdf Heti Mérleg, 5. évf. 10. szám (1995. március 16.) 8. p.]
* Az árviz Békés-Csabán. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1888/?pg=232&layout=s Vasárnapi Ujság, 35. évf. 14. szám (1888. április 1.) 231–232. p.]
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Góg Imre: Az 1888. évi Körös-völgyi ár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_03/?pg=94&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 61. szám (1988. március 12.) 7. p.]
* Tábori György: Árvíz Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_03/?pg=94&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 61. szám (1988. március 12.) 7. p.]

== Külső hivatkozás ==
* Majdnem elúszott Békéscsaba a hirtelen jött meleg miatt. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2018/03/nagy-arviz-bekescsaban-130-eve Beol.hu]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Árvizek]]

1888. évi nagy csabai árvíz - Laptörténet

Jzoltan: Képek feltöltése, galéria létrehozása

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A '''csabai „nagy” árvíz''' a legnagyobb pusztítását okozta a település 18. századi újjátelepítése óta. '''1888. március 12-én reg…”