1738–39. évi nagy pestisjárvány Békés megyében - Laptörténet

Jzoltan: Képek beillesztése

2020-06-03T13:28:37Z

Képek beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2020. június 3., 13:28-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Pestisdoktor Azorvostudomanyregenye.jpg\|bélyegkép\|200px\|Pestisdoktor]]
	'''[[1726\|1726-ban]] pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén.'''		'''[[1726\|1726-ban]] pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén.'''

19. sor:		20. sor:
	\|-		\|-
	! scope="col"\|Település\|\|Időszak\|\|Halálesetek száma		! scope="col"\|Település\|\|Időszak\|\|Halálesetek száma
-	\|-
-	~~\|style="text-align: center;"\|Gyula\|\|1738. július 15.–1738. december 17.\|\|1 059 fő~~
	\|-		\|-
	\|style="text-align: center;"\|Csaba\|\|1738. július 1.–1738. szeptember 1.\|\|65 fő		\|style="text-align: center;"\|Csaba\|\|1738. július 1.–1738. szeptember 1.\|\|65 fő
		+	\|-
		+	\|style="text-align: center;"\|Gyula\|\|1738. július 15.–1738. december 17.\|\|1 059 fő
	\|-		\|-
	\|style="text-align: center;"\|Gyulavári\|\|1738. november 1.–1739. február 15.\|\|300 fő		\|style="text-align: center;"\|Gyulavári\|\|1738. november 1.–1739. február 15.\|\|300 fő
38. sor:		39. sor:
	\|style="text-align: center;"\|Mezőberény\|\|1739. július 6.–1739. augusztus 2.\|\|28 fő		\|style="text-align: center;"\|Mezőberény\|\|1739. július 6.–1739. augusztus 2.\|\|28 fő
	\|-		\|-
-	\|style="text-align: center;"\|~~Békés~~\|\|1739. ~~szeptember~~ 15.~~–1740~~. ~~január 5~~.\|\|~~1 185~~ fő	+	\|style="text-align: center;"\|Fás\|\|1739. július 15.–1739. november 2.\|\|163 fő
	\|-		\|-
-	\|style="text-align: center;"\|~~Körösladány~~\|\|1739. ~~október 15~~.–1739. december 29.\|\|~~220~~ fő	+	\|style="text-align: center;"\|Vésztő\|\|1739. augusztus 22.–1739. december 18.\|\|269 fő
	\|-		\|-
-	\|style="text-align: center;"\|Szeghalom\|\|1739. szeptember 1.–1739. december 26.\|\|215 fő	+	\|style="text-align: center;"\|Szeghalom\|\|1739. szeptember 1.–1739. december 26.\|\|215 fő
	\|-		\|-
-	\|style="text-align: center;"\|~~Vésztő~~\|\|1739. ~~augusztus 22~~.~~–1739~~. ~~december 18~~.\|\|~~269~~ fő	+	\|style="text-align: center;"\|Békés\|\|1739. szeptember 15.–1740. január 5.\|\|1 185 fő
	\|-		\|-
-	\|style="text-align: center;"\|~~Fás~~\|\|1739. ~~július~~ 15.–1739. ~~november 2~~.\|\|~~163~~ fő	+	\|style="text-align: center;"\|Körösladány\|\|1739. október 15.–1739. december 29.\|\|220 fő
	\|}		\|}

Jzoltan: Táblázat javítása

2020-06-03T13:12:10Z

Táblázat javítása

←Régebbi változat		A lap 2020. június 3., 13:12-kori változata
22. sor:		22. sor:
	\|style="text-align: center;"\|Gyula\|\|1738. július 15.–1738. december 17.\|\|1 059 fő		\|style="text-align: center;"\|Gyula\|\|1738. július 15.–1738. december 17.\|\|1 059 fő
	\|-		\|-
-	\|style="text-align: center;"\|~~Békéscsaba~~\|\|1738. július 1.–1738. szeptember 1.\|\|61 fő	+	\|style="text-align: center;"\|Csaba\|\|1738. július 1.–1738. szeptember 1.\|\|65 fő
	\|-		\|-
	\|style="text-align: center;"\|Gyulavári\|\|1738. november 1.–1739. február 15.\|\|300 fő		\|style="text-align: center;"\|Gyulavári\|\|1738. november 1.–1739. február 15.\|\|300 fő

Jzoltan: Nyelvtani korrekció

2020-06-03T12:57:24Z

Nyelvtani korrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. június 3., 12:57-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[1726\|1726-ban]] ~~'''~~pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén~~'''~~.	+	'''[[1726\|1726-ban]] pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén.'''
-	~~A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül~~ '''Erdélyben és Fogarason is megjelent'''. Az elterjesztéséhez egyetlen havasalföldi vajda és egy zsidó család elég volt, hamarosan '''az egész országban tombolt a járvány'''. A Péró-féle lázadás után pár évvel különösen érzékenyen érintette a nagy veszteségeket ért Békés megyét.	+

-	A ~~pestis [[1738\|1738-ban]]~~, majd ~~a következő években pusztított a megyében. Volt település, mely előbb, volt, amelyik később esett áldozatául.~~ '''[[1738~~\|1738-ban~~]] ~~hónapokig tombolt a járvány~~ [[~~Békéscsaba~~\|~~Békéscsabán~~]]~~.''' A következő pár évben még kétszer is kitört, összesen 65 ember vesztette életét benne. Ez a szám arányaiban alacsonyabb a megye többi településéhez képest~~.	+	A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül Erdélyben is megjelent, majd '''hamarosan Békés megyét is elérte'''. A pestis [[1738]]–[[1740\|1740-ig]] tartó időszakban pusztított megyénkben.

-	'''[[~~Gyula~~\|~~Gyulán~~]] a ~~lakosság kétharmadát''' (1 059 fő) '''ragadta el~~'''. ~~Egy időre zárt városnak minősítették, vásárait pedig hat évig nem tarthatta meg~~.	+	'''[[Békéscsaba\|Csabán]] 1738-ban hónapokig tombolt a járvány''' és a következő pár évben még kétszer kitört. Összesen 65 ember vesztette életét.

-	'''[[~~Körösladány~~\|~~Körösladányban~~]] ~~220 lelket vitt~~ el'''~~, ami~~ a ~~település lakosságának csaknem a fele volt~~.	+	'''[[Gyula\|Gyulán]] a lakosság kétharmadát''' (1 059 fő) '''ragadta el''' a halálos kór. A települést egy időre zárt városnak minősítették, vásárokat hat évig nem tarthattak.

-	'''~~[[Békés\|Békésen]]~~''' ~~az 1739. évi rendeletek és korlátozások olyannyira felháborították a lakosságot~~, ~~hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, '''~~a ~~lakosság~~ fele''', 1 185 ember '''elhunyt'''. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Békéscsabáról érkező fegyveresek tudták megregulázni a helyieket.	+	'''Körösladányban 220 fő hunyt el''', ami a település lakosságának csaknem a fele volt.

-	~~Ezekben~~ az ~~időkben~~ a pestis ~~mellett lázadások~~, ~~marhavész~~, ~~sáskák~~ és ~~több más baj is nehezítette~~ a ~~mindennapokat~~.	+	'''Békésen''' az 1739. évi rendeletek és korlátozások annyira felháborították a lakosságot, hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, '''a lakosság fele''', 1 185 ember '''elhunyt'''. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Csabáról érkező fegyveresek tudták megfékezni a zavargásokat.

-	Minden településen ~~a lakott területen kívül~~ '''járványkórházat állítottak fel'''~~. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, akkor szabadon agyonlőhető volt~~. '''~~Békéscsabán~~''' a település szélén található''' szolgabírói ház ~~látott~~ el ~~ilyen~~ feladatot'''. A járványkórházban Burián Sámuel, evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.	+	Minden településen '''járványkórházat állítottak fel''' a lakott területen kívül. '''Csabán a''' település szélén található '''szolgabírói ház látta el ezt a feladatot'''. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, szabadon agyonlőhető volt. A járványkórházban Burián Sámuel evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.

-	'''Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben.'''	+	'''Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben.''' A későbbi, [[1773\|1773-as]] összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. Az adatokból érzékelhető, hogy a harminc évvel korábban zajló járvány milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács tagjai a halálozási adatokat látva azonnal megvizsgálták a megye egészségügyi helyzetét. Az orvosi ellátás minőségét nem találták megfelelőnek, hiszen '''a megye területén két sebész kivételével egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt'''. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni.
-	Az [[1773\|1773-as]] összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. ~~Érzékelhető~~, hogy a ~~járvány~~ harminc évvel korábban milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács ~~ledöbbent, amikor~~ a halálozási adatokat ~~olvasta~~. ~~Azonnal cselekedtek és utánanéztek~~, ~~hogy milyen az egészségügyi helyzet, mennyi orvos és gyógyszertár van a megyében. A válasz lesújtó volt:~~ '''a megye területén egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt'''~~, csak két sebész~~. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni.	+

	== A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma ==		== A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „1726-ban '''pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén'''. A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül '''Erdélyben és Fogara…”

2020-04-01T14:48:06Z

Új oldal, tartalma: „1726-ban '''pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén'''. A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül '''Erdélyben és Fogara…”

Új lap

[[1726|1726-ban]] '''pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén'''.
A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül '''Erdélyben és Fogarason is megjelent'''. Az elterjesztéséhez egyetlen havasalföldi vajda és egy zsidó család elég volt, hamarosan '''az egész országban tombolt a járvány'''. A Péró-féle lázadás után pár évvel különösen érzékenyen érintette a nagy veszteségeket ért Békés megyét.

A pestis [[1738|1738-ban]], majd a következő években pusztított a megyében. Volt település, mely előbb, volt, amelyik később esett áldozatául. '''[[1738|1738-ban]] hónapokig tombolt a járvány [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A következő pár évben még kétszer is kitört, összesen 65 ember vesztette életét benne. Ez a szám arányaiban alacsonyabb a megye többi településéhez képest.

'''[[Gyula|Gyulán]] a lakosság kétharmadát''' (1 059 fő) '''ragadta el'''. Egy időre zárt városnak minősítették, vásárait pedig hat évig nem tarthatta meg.

'''[[Körösladány|Körösladányban]] 220 lelket vitt el''', ami a település lakosságának csaknem a fele volt.

'''[[Békés|Békésen]]''' az 1739. évi rendeletek és korlátozások olyannyira felháborították a lakosságot, hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, '''a lakosság fele''', 1 185 ember '''elhunyt'''. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Békéscsabáról érkező fegyveresek tudták megregulázni a helyieket.

Ezekben az időkben a pestis mellett lázadások, marhavész, sáskák és több más baj is nehezítette a mindennapokat.

Minden településen a lakott területen kívül '''járványkórházat állítottak fel'''. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, akkor szabadon agyonlőhető volt. '''Békéscsabán''' a település szélén található''' szolgabírói ház látott el ilyen feladatot'''. A járványkórházban Burián Sámuel, evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.

'''Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben.'''
Az [[1773|1773-as]] összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. Érzékelhető, hogy a járvány harminc évvel korábban milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács ledöbbent, amikor a halálozási adatokat olvasta. Azonnal cselekedtek és utánanéztek, hogy milyen az egészségügyi helyzet, mennyi orvos és gyógyszertár van a megyében. A válasz lesújtó volt: '''a megye területén egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt''', csak két sebész. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni.

== A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma ==
{| class="wikitable" style="margin-left: auto; margin-right: auto; border: none; text-align: center; width: 50%;"
|-
! scope="col"|Település||Időszak||Halálesetek száma
|-
|style="text-align: center;"|Gyula||1738. július 15.–1738. december 17.||1 059 fő
|-
|style="text-align: center;"|Békéscsaba||1738. július 1.–1738. szeptember 1.||61 fő
|-
|style="text-align: center;"|Gyulavári||1738. november 1.–1739. február 15.||300 fő
|-
|style="text-align: center;"|Gyoma||1739. január 15.–1739. április 3.||485 fő
|-
|style="text-align: center;"|Békésszentandrás||1739. január 15.–1739. április 3.|| 228 fő
|-
|style="text-align: center;"|Öcsöd||1738. november 28.–1739. május 25.||440 fő
|-
|style="text-align: center;"|Doboz||1739. április 12.–1739. augusztus 9.||171 fő
|-
|style="text-align: center;"|Köröstarcsa||1739. május 22.–1739. november 12.||341 fő
|-
|style="text-align: center;"|Mezőberény||1739. július 6.–1739. augusztus 2.||28 fő
|-
|style="text-align: center;"|Békés||1739. szeptember 15.–1740. január 5.||1 185 fő
|-
|style="text-align: center;"|Körösladány||1739. október 15.–1739. december 29.||220 fő
|-
|style="text-align: center;"|Szeghalom||1739. szeptember 1.–1739. december 26.||215 fő
|-
|style="text-align: center;"|Vésztő||1739. augusztus 22.–1739. december 18.||269 fő
|-
|style="text-align: center;"|Fás||1739. július 15.–1739. november 2.||163 fő
|}

== Források ==
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve. Szerk.: Zsilinszky Mihály. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1884. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner János: Mozaikok Békésmegye multjából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?pg=179&layout=s Körösvidék, 3. évf. 265. szám (1922. november 19.) 2. p.] (Látogatva: 2020. 04. 01.)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Réthy Pál: A pestis Magyarországban a mult század első felében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_1/?pg=55&layout=s Békésmegyei közlöny, 1879, 6. évf. 15. szám (1879. február 20.) 2. p.] (Látogatva: 2020. 04. 01.)
* Zöldy János: Békésvármegye közegészségi hajdana. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?pg=209&layout=s Békés,15. évf. 51. szám (1896. december 13.) 1-2. p.] (Látogatva: 2020. 04. 01.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Békés]]
[[Kategória:Járványok]]