Újkígyós - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-05-18T15:41:19Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. május 18., 15:41-kori változata
32. sor:		32. sor:
	Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg\|Ipolyi Arnold Népfőiskola		Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg\|Ipolyi Arnold Népfőiskola
	Fájl:Baptista imahaz Ujkigyos.jpg\|Baptista imaház		Fájl:Baptista imahaz Ujkigyos.jpg\|Baptista imaház
		+	Fájl:Ujkigyos evangelikus templom 2021.jpg\|Evangélikus templom
	</Gallery>		</Gallery>

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-04-22T06:38:17Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. április 22., 06:38-kori változata
29. sor:		29. sor:
	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
	<Gallery widths="300px" heights="300px">		<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Ujkigyos katolikustemplom 1896.jpg\|A római katolikus templom (1896)
	Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg\|Ipolyi Arnold Népfőiskola		Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg\|Ipolyi Arnold Népfőiskola
	Fájl:Baptista imahaz Ujkigyos.jpg\|Baptista imaház		Fájl:Baptista imahaz Ujkigyos.jpg\|Baptista imaház

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T12:06:28Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 12:06-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.		A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.

-	A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (~~1664-1742~~)\|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal (~~1780-1852~~)\|Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.	+	A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal (1780–1852)\|Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.

-	A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845\|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (~~1819-1902~~)\|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858\|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.	+	A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845\|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819–1902)\|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858\|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.

	'''[[1884\|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905\|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948\|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950\|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950\|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960\|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992\|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét.		'''[[1884\|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905\|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948\|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950\|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950\|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960\|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992\|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét.

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-22T12:26:06Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 22., 12:26-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.		A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.

-	A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664-1742)\|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.	+	A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664-1742)\|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal (1780-1852)\|Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.

	A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845\|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819-1902)\|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858\|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.		A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845\|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819-1902)\|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858\|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.

Jzoltan: + kép feltöltése

2020-12-23T14:06:54Z

+ kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. december 23., 14:06-kori változata
30. sor:		30. sor:
	<Gallery widths="300px" heights="300px">		<Gallery widths="300px" heights="300px">
	Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg\|Ipolyi Arnold Népfőiskola		Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg\|Ipolyi Arnold Népfőiskola
		+	Fájl:Baptista imahaz Ujkigyos.jpg\|Baptista imaház
	</Gallery>		</Gallery>

Jzoltan: + képgaléria, kiegészítések

2020-12-23T13:24:49Z

+ képgaléria, kiegészítések

←Régebbi változat		A lap 2020. december 23., 13:24-kori változata
26. sor:		26. sor:
	== Lásd még==		== Lásd még==
	* [[:Kategória:Újkígyós\|Újkígyósi vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]		* [[:Kategória:Újkígyós\|Újkígyósi vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg\|Ipolyi Arnold Népfőiskola
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==
-	* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. ~~szerk~~.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814–2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. ~~szerk~~.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség. In: [http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/04/04_4_1_1_1.xls KSH.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
		+	* Újkígyós. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Újkígyós Wikipedia] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
		+	* Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814–2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Újkígyós város integrált városfejlesztési stratégiája : 2012–2020. In: [http://ujkigyos.hu/wp-content/uploads/2008/09/Újkígyós-Város-Integrált-Városfejlesztési-Stratégiája-2012-2020..pdf Ujkigyos.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
	* A Nép-vének tanácsa. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A Nép-vének tanácsa. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai : Újkígyós, 2011. november 26.~~, szerk~~.: Molnár M. Eszter, Uhrin Erzsébet. Budapest : PC Magister Alapítvány, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai : Újkígyós, 2011. november 26. Szerk.: Molnár M. Eszter, Uhrin Erzsébet. Budapest : PC Magister Alapítvány, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Szeged, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Szeged, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815–1965. ~~szerk~~.: Zsótér József. Újkígyós : Újkígyósi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815–1965. Szerk.: Zsótér József. Újkígyós : Újkígyósi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései, 1935. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései, 1935. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Králik Jánosné: Újkigyós : történeti áttekintés. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Králik Jánosné: Újkigyós : történeti áttekintés. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
45. sor:		53. sor:

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
-	* KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség. In: [http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/04/04_4_1_1_1.xls KSH.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
-	* Újkígyós In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Újkígyós Wikipedia] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
	* Újkígyós – 200 éve Békés megye szívében. In: [https://youtu.be/E4AhjxryXlA Youtube]		* Újkígyós – 200 éve Békés megye szívében. In: [https://youtu.be/E4AhjxryXlA Youtube]
-	* Újkígyós város ~~integrált városfejlesztési stratégiája : 2012–2020. In:~~ [http://ujkigyos.hu/~~wp-content/uploads/2008/09/Újkígyós-Város-Integrált-Városfejlesztési-Stratégiája-2012-2020..pdf Ujkigyos.hu~~] ~~(Látogatva: 2016. 09. 07.)~~	+	* Újkígyós város [http://ujkigyos.hu/ honlapja]

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]

Jzoltan: +1 kép

2020-12-17T17:16:55Z

+1 kép

←Régebbi változat		A lap 2020. december 17., 17:16-kori változata
7. sor:		7. sor:
	== Történet ==		== Történet ==
	[[Fájl:Ujkigyos katolikustemplom 2020.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szűz Mária Szent Neve katolikus templom]]		[[Fájl:Ujkigyos katolikustemplom 2020.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szűz Mária Szent Neve katolikus templom]]
		+	[[Fájl:Ujkigyos CzKissrendezvenyhaz.jpg\|bélyegkép\|300px\|Cz. Kiss Rendezvényház]]
	A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.		A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-12-16T19:57:20Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. december 16., 19:57-kori változata
5. sor:		5. sor:
	Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.		Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.

-	== Történet ==	+	== Történet ==
		+	[[Fájl:Ujkigyos katolikustemplom 2020.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szűz Mária Szent Neve katolikus templom]]
	A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.		A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.

Jzoltan: + Újkígyós Youtube-videó

2020-01-14T17:24:34Z

+ Újkígyós Youtube-videó

←Régebbi változat		A lap 2020. január 14., 17:24-kori változata
45. sor:		45. sor:
	* KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség. In: [http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/04/04_4_1_1_1.xls KSH.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)		* KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség. In: [http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/04/04_4_1_1_1.xls KSH.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
	* Újkígyós In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Újkígyós Wikipedia] (Látogatva: 2016. 09. 07.)		* Újkígyós In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Újkígyós Wikipedia] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
		+	* Újkígyós – 200 éve Békés megye szívében. In: [https://youtu.be/E4AhjxryXlA Youtube]
	* Újkígyós város integrált városfejlesztési stratégiája : 2012–2020. In: [http://ujkigyos.hu/wp-content/uploads/2008/09/Újkígyós-Város-Integrált-Városfejlesztési-Stratégiája-2012-2020..pdf Ujkigyos.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)		* Újkígyós város integrált városfejlesztési stratégiája : 2012–2020. In: [http://ujkigyos.hu/wp-content/uploads/2008/09/Újkígyós-Város-Integrált-Városfejlesztési-Stratégiája-2012-2020..pdf Ujkigyos.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]

Jzoltan: Képcím

2020-01-14T17:19:56Z

Képcím

←Régebbi változat		A lap 2020. január 14., 17:19-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Ujkigyos Cimer.png\|bélyegkép\|150px]]	+	[[Fájl:Ujkigyos Cimer.png\|bélyegkép\|150px\|Újkígyós címere]]
	Újkígyós a Körösök és a Maros között található.		Újkígyós a Körösök és a Maros között található.
	A '''közel 5400 lakosú település''' [[Békéscsaba\|Békéscsabá]]tól délnyugatra 17, [[Gyula\|Gyulá]]tól nyugatra 26 km-re helyezkedik el.		A '''közel 5400 lakosú település''' [[Békéscsaba\|Békéscsabá]]tól délnyugatra 17, [[Gyula\|Gyulá]]tól nyugatra 26 km-re helyezkedik el.

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 12:06-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.		A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.

-	A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (~~1664-1742~~)\|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal (~~1780-1852~~)\|Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.	+	A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal (1780–1852)\|Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.

-	A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845\|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (~~1819-1902~~)\|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858\|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.	+	A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845\|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819–1902)\|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858\|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.

	'''[[1884\|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905\|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948\|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950\|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950\|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960\|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992\|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét.		'''[[1884\|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905\|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948\|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950\|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950\|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960\|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992\|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét.

←Régebbi változat		A lap 2021. február 22., 12:26-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.		A település '''neve először egy [[1398\|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.

-	A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664-1742)\|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.	+	A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664-1742)\|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal (1780-1852)\|Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.

	A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845\|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819-1902)\|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858\|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.		A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.\|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845\|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819-1902)\|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858\|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.