Élővíz-csatorna (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Urszinyi-ház belső hivatkozása

2021-11-15T12:39:14Z

Urszinyi-ház belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. november 15., 12:39-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A Fehér-Köröst az [[1855\|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is.		A Fehér-Köröst az [[1855\|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is.

-	Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864\|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.	+	Az 1860-as években az [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)\|Urszinyi-ház]] előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864\|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.

	'''Az [[1888\|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889\|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)\|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.		'''Az [[1888\|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889\|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)\|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.
31. sor:		31. sor:
	* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]		* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]
	* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]]		* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]]
		+	* [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)\|Urszinyi-ház]]
	* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]]		* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]]
	* [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]]		* [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]]

Jzoltan: Szoborsétány belső hivatkozása

2021-06-01T16:24:56Z

Szoborsétány belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. június 1., 16:24-kori változata
28. sor:		28. sor:
	== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==		== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==
	* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)\|Árpád fürdő]]		* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)\|Árpád fürdő]]
-	* Szoborsétány	+	* [[Szoborsétány (Békéscsaba)\|Szoborsétány]]
	* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]		* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]
	* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]]		* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]]

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T11:14:55Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 11:14-kori változata
27. sor:		27. sor:

	== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==		== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==
-	* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő\|Árpád fürdő]]	+	* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)\|Árpád fürdő]]
	* Szoborsétány		* Szoborsétány
-	* [[Munkácsy Mihály Múzeum]]	+	* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]
-	* [[Csabagyöngye Kulturális Központ]]	+	* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]]
-	* [[Békés Megyei Könyvtár]]	+	* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]]
	* [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]]		* [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]]
	* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]		* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]]

Jzoltan: /* Képgaléria */ +1 kép

2021-03-26T10:06:20Z

Képgaléria: +1 kép

←Régebbi változat		A lap 2021. március 26., 10:06-kori változata
59. sor:		59. sor:
	Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 03.JPG\|		Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 03.JPG\|
	Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 04.JPG\|		Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 04.JPG\|
		+	Fájl:Elovizcsatorna Gyula TothK.jpg\|Gyulai szakasz
	</Gallery>		</Gallery>

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-03-19T13:23:25Z

Belső hivatkozás javítása

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-02-13T08:23:54Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. február 13., 08:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Bcs Eloviz csatorna 20210212.jpg\|bélyegkép\|400px\|Az Élővíz-csatorna télen]]
	[[Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG‎\|bélyegkép\|400px\|Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában]]		[[Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG‎\|bélyegkép\|400px\|Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában]]
	Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.		Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.

Jzoltan: /* Kapcsolódó irodalom */ +1 tétel

2020-01-21T13:10:19Z

Kapcsolódó irodalom: +1 tétel

←Régebbi változat		A lap 2020. január 21., 13:10-kori változata
90. sor:		90. sor:
	* Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971.		* Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971.
	* Kelemen T. Magda: A három város vize. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_11/?pg=174&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)		* Kelemen T. Magda: A három város vize. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_11/?pg=174&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)
		+	* Nyári fürdőzés anno... In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1998/26/csabai-merleg-1998-26.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 26. szám (1998. július 9.) 8. p.]
	* Szanazug. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_07/?pg=38&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 157. szám (1986. július 5.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)		* Szanazug. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_07/?pg=38&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 157. szám (1986. július 5.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)

Jzoltan: Elírások javítása

2019-11-06T17:50:34Z

Elírások javítása

←Régebbi változat		A lap 2019. november 6., 17:50-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG‎\|bélyegkép\|400px\|Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában]]		[[Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG‎\|bélyegkép\|400px\|Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában]]
-	Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig a belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.	+	Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.

	== Története ==		== Története ==
15. sor:		15. sor:
	[[1897\|1897-ben]] ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.		[[1897\|1897-ben]] ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.

-	[[1900\|1900-ban]] átadták a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. [[1905\|1905-ben]] és [[1910\|1910-ben]] a Békéstől a békéscsabai alsó körgát zsilipéig tartó szakaszt ~~kotorták.~~ [[1911\|1911-től]] [[1914\|1914-ig]] a Sikony és Veszely híd közötti medret kotorták. Az 1900-as években a csatorna '''vizével öntözéses gazdálkodást végeztek''' [[Póstelek\|Pósteleken]]. Emellett a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|békéscsabai vasútállomás]], a villanytelep, az [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] és a Békéscsabai Konzervgyár vízellátását is biztosította. Az 1960-as évektől a közművesítés és az iparosítás miatt '''egyre szennyezettebbé vált''' a csatorna.	+	[[1900\|1900-ban]] átadták a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. [[1905\|1905-ben]] és [[1910\|1910-ben]] a Békéstől a békéscsabai alsó körgát zsilipéig tartó szakaszt, [[1911\|1911-től]] [[1914\|1914-ig]] pedig a Sikony és Veszely híd közötti medret kotorták. Az 1900-as években a csatorna '''vizével öntözéses gazdálkodást végeztek''' [[Póstelek\|Pósteleken]]. Emellett a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|békéscsabai vasútállomás]], a villanytelep, az [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] és a Békéscsabai Konzervgyár vízellátását is biztosította. Az 1960-as évektől a közművesítés és az iparosítás miatt '''egyre szennyezettebbé vált''' a csatorna.

	[[1960\|1960-ban]] a Békés II. elektromos szivattyúegységeket helyezték üzembe. [[1980\|1980-ban]] kezdte meg működését a Békés III. szivattyútelep. A dánfoki szivornya nagyobb vízhozamot és jobb vízminőséget biztosít. [[1998\|1998-ban]] '''tömlős gátra cserélték a több mint 100 éves tűs gátat'''.		[[1960\|1960-ban]] a Békés II. elektromos szivattyúegységeket helyezték üzembe. [[1980\|1980-ban]] kezdte meg működését a Békés III. szivattyútelep. A dánfoki szivornya nagyobb vízhozamot és jobb vízminőséget biztosít. [[1998\|1998-ban]] '''tömlős gátra cserélték a több mint 100 éves tűs gátat'''.
23. sor:		23. sor:
	A 2000-es években több beruházással (vízpótló szivornya, stabil szivattyúállás, mozgó gereb) is a csatorna ökológiai és turisztikai állapotát kívánták javítani, a folyamatos sodrást biztosítani.		A 2000-es években több beruházással (vízpótló szivornya, stabil szivattyúállás, mozgó gereb) is a csatorna ökológiai és turisztikai állapotát kívánták javítani, a folyamatos sodrást biztosítani.

-	Napjainkban öntözővíz biztosítására, tisztított szennyvíz, valamint belvíz befogadására és rekreációs célokra használják. A városokban található partok kedvelt horgászhelyek. Az teljes Élővíz-csatorna alkalmas kenutúrázásra, csónakázásra.	+	Napjainkban öntözővíz biztosítására, tisztított szennyvíz, valamint belvíz befogadására és rekreációs célokra használják. A városokban található partok kedvelt horgászhelyek. A teljes Élővíz-csatorna alkalmas kenutúrázásra, csónakázásra.

	== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==		== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==

Jzoltan: Képgaléria létrehozása

2019-11-03T12:23:12Z

Képgaléria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2019. november 3., 12:23-kori változata
52. sor:		52. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	* Az Élővíz-csatornáról [[1985]] és [[1987]] között Zöldi István rendezésével szakmai '''ismeretterjesztő filmet forgattak'''.		* Az Élővíz-csatornáról [[1985]] és [[1987]] között Zöldi István rendezésével szakmai '''ismeretterjesztő filmet forgattak'''.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 02.JPG\|
		+	Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 03.JPG\|
		+	Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 04.JPG\|
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Kép feltöltése

2019-11-03T11:31:23Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. november 3., 11:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG‎\|bélyegkép\|400px\|Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában]]
	Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig a belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.		Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig a belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.

←Régebbi változat		A lap 2021. november 15., 12:39-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A Fehér-Köröst az [[1855\|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is.		A Fehér-Köröst az [[1855\|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is.

-	Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864\|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.	+	Az 1860-as években az [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)\|Urszinyi-ház]] előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864\|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.

	'''Az [[1888\|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889\|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)\|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.		'''Az [[1888\|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889\|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)\|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.
31. sor:		31. sor:
	* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]		* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]]
	* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]]		* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]]
		+	* [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)\|Urszinyi-ház]]
	* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]]		* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]]
	* [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]]		* [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]]

←Régebbi változat		A lap 2021. március 19., 13:23-kori változata
12. sor:		12. sor:
	Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864\|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.		Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864\|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.

-	'''Az [[1888\|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889\|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (~~1830-1906~~)\|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)\|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.	+	'''Az [[1888\|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889\|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)\|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.

	[[1897\|1897-ben]] ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.		[[1897\|1897-ben]] ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.
83. sor:		83. sor:
	* Dóka Klára: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_07_KorosesBerettyo/?pg=0&layout=s A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században : egy táj kialakulása. Gyula : Erdmann Gyula, 1997.]		* Dóka Klára: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_07_KorosesBerettyo/?pg=0&layout=s A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században : egy táj kialakulása. Gyula : Erdmann Gyula, 1997.]
	* Donka Attila – Gila Csaba: Kísérlet az Élővíz-csatorna vízturisztikai értékelésére. In: [http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2013/12/2013_IV_02_donka.pdf Modern Geográfia, 2013/IV. 9–32. p.]		* Donka Attila – Gila Csaba: Kísérlet az Élővíz-csatorna vízturisztikai értékelésére. In: [http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2013/12/2013_IV_02_donka.pdf Modern Geográfia, 2013/IV. 9–32. p.]
-	* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. 2. kiad. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1923. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. 2. kiad. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Góg Imre: Az árut a Körösön úsztatták. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_12/?pg=8&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 282. szám (1990. december 1.) 9. p.]		* Góg Imre: Az árut a Körösön úsztatták. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_12/?pg=8&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 282. szám (1990. december 1.) 9. p.]
	* Góg Imre: Száz éves a gyulai duzzasztó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=76&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 184. szám (1996. augusztus 7.) 9. p.]		* Góg Imre: Száz éves a gyulai duzzasztó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=76&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 184. szám (1996. augusztus 7.) 9. p.]
	* Haan Lajos: Apróságok B.-Csaba multjából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?pg=50&layout=s Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p.]		* Haan Lajos: Apróságok B.-Csaba multjából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?pg=50&layout=s Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p.]
	* Hoffmann Mihály: Az Élővizcsatorna. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1906/?pg=458&layout=s Békés, 38. évf. 44. szám (1906. november 4.) 7–9. p.]		* Hoffmann Mihály: Az Élővizcsatorna. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1906/?pg=458&layout=s Békés, 38. évf. 44. szám (1906. november 4.) 7–9. p.]
-	* Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971.	+	* Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971
	* Kelemen T. Magda: A három város vize. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_11/?pg=174&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)		* Kelemen T. Magda: A három város vize. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_11/?pg=174&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)
	* Nyári fürdőzés anno... In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1998/26/csabai-merleg-1998-26.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 26. szám (1998. július 9.) 8. p.]		* Nyári fürdőzés anno... In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1998/26/csabai-merleg-1998-26.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 26. szám (1998. július 9.) 8. p.]