Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T14:06:15Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 14:06-kori változata
17. sor:		17. sor:
	A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)\|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''		A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)\|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''
	'''		'''
-	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József (1861–1917)\|Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.	+	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a [[Ibsen Ház (Békéscsaba)\|Járásbíróság]] bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József (1861–1917)\|Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

	Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.		Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.
37. sor:		37. sor:
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám (1914. április 19.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám (1914. április 19.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám (1916. június 25.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám (1916. június 25.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia~~, főszerk~~.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. ~~szerk~~.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.		* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
-	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória: Békéscsabai Százak]]		[[Kategória: Békéscsabai Százak]]

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T11:40:48Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 11:40-kori változata
15. sor:		15. sor:
	'''Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta''', részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. [[1882\|1882-ben]] a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.		'''Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta''', részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. [[1882\|1882-ben]] a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.

-	A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (~~1830-1906~~)\|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)\|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''	+	A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)\|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''
	'''		'''
-	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József (1861–1917)\|Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.	+	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József (1861–1917)\|Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

	Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.		Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

Jzoltan: Id. Wagner József belső hivatkozása

2020-11-23T09:28:10Z

Id. Wagner József belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. november 23., 09:28-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Adam Gusztav Korosvidek19280219.jpg\|bélyegkép\|300px\|Ádám (Áchim) Gusztáv]]		[[Fájl:Adam Gusztav Korosvidek19280219.jpg\|bélyegkép\|300px\|Ádám (Áchim) Gusztáv]]
		+	[[Fájl:Adam Achim Gusztav sirhelye.JPG\|bélyegkép\|300px\|Ádám (Áchim) Gusztáv családi sírboltja a Vasúti temetőben]]
	'''Ádám (Áchim) Gusztáv [[1859]]. [[január 28.\|január 28-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Áchim Mihály]] rézműves, édesanyja [[Ondroviczky Teréz]]. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az [[1911\|1911-es]] 17. számú rendelet tette lehetővé.		'''Ádám (Áchim) Gusztáv [[1859]]. [[január 28.\|január 28-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Áchim Mihály]] rézműves, édesanyja [[Ondroviczky Teréz]]. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az [[1911\|1911-es]] 17. számú rendelet tette lehetővé.

9. sor:		10. sor:
	'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).		'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).

-	~~[[Fájl:Adam Achim Gusztav sirhelye.JPG\|bélyegkép\|300px\|Ádám (Áchim) Gusztáv családi sírboltja a Vasúti temetőben]]~~ Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.\|február 4-én]] halt meg''' éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.	+	Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.\|február 4-én]] halt meg''' éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
16. sor:		17. sor:
	A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)\|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''		A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)\|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''
	'''		'''
-	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.	+	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József (1861–1917)\|Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

	Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.		Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

Jzoltan: Képkorrekció

2020-06-16T13:25:11Z

Képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. június 16., 13:25-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).		'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).

-	[[Fájl:Adam Achim Gusztav sirhelye.JPG\|bélyegkép\|Ádám (Áchim) Gusztáv családi sírboltja a Vasúti temetőben]]. Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.\|február 4-én]] halt meg''' éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.	+	[[Fájl:Adam Achim Gusztav sirhelye.JPG\|bélyegkép\|300px\|Ádám (Áchim) Gusztáv családi sírboltja a Vasúti temetőben]] Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.\|február 4-én]] halt meg''' éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. június 16., 12:27-n

2020-06-16T12:27:47Z

←Régebbi változat		A lap 2020. június 16., 12:27-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).		'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).

-	Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.\|február 4-én]] halt meg''' éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.	+	[[Fájl:Adam Achim Gusztav sirhelye.JPG\|bélyegkép\|Ádám (Áchim) Gusztáv családi sírboltja a Vasúti temetőben]]. Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.\|február 4-én]] halt meg''' éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Evangélikus Nagytemplom belső hivatkozása

2020-02-25T15:28:57Z

Evangélikus Nagytemplom belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. február 25., 15:28-kori változata
24. sor:		24. sor:
	'''Közéleti feladatokat is vállalt''', több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek.		'''Közéleti feladatokat is vállalt''', több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek.

-	'''[[1930\|1930-ban]] nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét.''' A kiadványban többek között adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az ~~evangélikus nagytemplom~~ építését, az épületek értékeit. Ezen felül oktatási és egészségügyi intézmények, a város életében fontos szerepet játszó középületek bemutatása is a kézirat része. Szórakozási lehetőségek (színház, mozi, vendéglők), békéscsabai vállalatok és a helyi emlékművek felsorolását is tartalmazza az összegzés. Ádám Gusztáv ma is megszívlelendő javaslatokat is leírt a város fejlődésének előmozdítására.	+	'''[[1930\|1930-ban]] nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét.''' A kiadványban többek között adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]] építését, az épületek értékeit. Ezen felül oktatási és egészségügyi intézmények, a város életében fontos szerepet játszó középületek bemutatása is a kézirat része. Szórakozási lehetőségek (színház, mozi, vendéglők), békéscsabai vállalatok és a helyi emlékművek felsorolását is tartalmazza az összegzés. Ádám Gusztáv ma is megszívlelendő javaslatokat is leírt a város fejlődésének előmozdítására.

	== Díjak, elismerések ==		== Díjak, elismerések ==

Jzoltan: Ev. gimnázium belső hivatkozása

2020-02-21T08:06:25Z

Ev. gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. február 21., 08:06-kori változata
5. sor:		5. sor:
	'''Ádám (Áchim) Gusztáv [[1859]]. [[január 28.\|január 28-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Áchim Mihály]] rézműves, édesanyja [[Ondroviczky Teréz]]. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az [[1911\|1911-es]] 17. számú rendelet tette lehetővé.		'''Ádám (Áchim) Gusztáv [[1859]]. [[január 28.\|január 28-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Áchim Mihály]] rézműves, édesanyja [[Ondroviczky Teréz]]. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az [[1911\|1911-es]] 17. számú rendelet tette lehetővé.

-	Az alap- és középfokú iskola elvégzése után '''mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját.''' 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, Békéscsaba műszaki fejlesztésének kezdeményezője, pártolója és tevékeny részese volt.	+	Az alap- és [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|középfokú iskola]] elvégzése után '''mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját.''' 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, Békéscsaba műszaki fejlesztésének kezdeményezője, pártolója és tevékeny részese volt.

	'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).		'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).
33. sor:		33. sor:

	== Források ==		== Források ==
		+	* A békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium százéves fennállásának alkalmából rendezett iskolatörténeti és szakköri kiállítás. Összeáll.: Mengyán György. Békéscsaba : Rózsa F. Ált. Gimn., 1955. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám (1914. április 19.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám (1914. április 19.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám (1916. június 25.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám (1916. június 25.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)

Jzoltan: Széchenyi liget belső hivatkozása

2019-06-21T17:30:59Z

Széchenyi liget belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. június 21., 17:30-kori változata
18. sor:		18. sor:
	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.		Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

-	Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a Széchenyi ligetet is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.	+	Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

	Ádám Gusztáv '''kezdeményezte a városi villanytelep létesítését'''; mérnöki munkája mellett – [[1906\|1906-tól]] másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az [[1918\|1918-ban]] létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt.		Ádám Gusztáv '''kezdeményezte a városi villanytelep létesítését'''; mérnöki munkája mellett – [[1906\|1906-tól]] másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az [[1918\|1918-ban]] létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt.

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-10-25T17:20:11Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 25., 17:20-kori változata
33. sor:		33. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám, 1914. április 19. 5. p.] (Látogatva: 2017.11.06.)	+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám (1914. április 19.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)
-	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám, 1916. június 25. 5. p.] (Látogatva: 2017.11.06.)	+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám (1916. június 25.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)
-	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. ~~Szerkesztette~~: Jároli József. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.		* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: /* Források */ formázás

2018-08-22T18:38:49Z

Források: formázás

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 22., 18:38-kori változata
35. sor:		35. sor:
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám, 1914. április 19. 5. p.] (Látogatva: 2017.11.06.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám, 1914. április 19. 5. p.] (Látogatva: 2017.11.06.)
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám, 1916. június 25. 5. p.] (Látogatva: 2017.11.06.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám, 1916. június 25. 5. p.] (Látogatva: 2017.11.06.)
-	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerkesztette: Jároli József. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerkesztette: Jároli József. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.		* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
-	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória: Békéscsabai Százak]]		[[Kategória: Békéscsabai Százak]]

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 11:40-kori változata
15. sor:		15. sor:
	'''Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta''', részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. [[1882\|1882-ben]] a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.		'''Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta''', részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. [[1882\|1882-ben]] a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.

-	A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (~~1830-1906~~)\|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)\|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''	+	A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)\|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''
	'''		'''
-	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József (1861–1917)\|Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.	+	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József (1861–1917)\|Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

	Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.		Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

←Régebbi változat		A lap 2019. június 21., 17:30-kori változata
18. sor:		18. sor:
	Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.		Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894\|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

-	Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a Széchenyi ligetet is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.	+	Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.\|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897\|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898\|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

	Ádám Gusztáv '''kezdeményezte a városi villanytelep létesítését'''; mérnöki munkája mellett – [[1906\|1906-tól]] másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az [[1918\|1918-ban]] létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt.		Ádám Gusztáv '''kezdeményezte a városi villanytelep létesítését'''; mérnöki munkája mellett – [[1906\|1906-tól]] másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az [[1918\|1918-ban]] létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt.