Áchim László (1869–1927) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése

2022-04-09T15:28:25Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2022. április 9., 15:28-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Achim Laszlo.jpg\|bélyegkép\|300px\|Áchim László]]
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1869]]. [[december 31.\|december 31-én]]''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky Terézia fiaként. Amellett, hogy gőzmalom-tulajdonos és ipartestületi elnök is volt, [[1915]] és [[1918]] között ő volt Békéscsaba utolsó bírája.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1869]]. [[december 31.\|december 31-én]]''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky Terézia fiaként. Amellett, hogy gőzmalom-tulajdonos és ipartestületi elnök is volt, [[1915]] és [[1918]] között ő volt Békéscsaba utolsó bírája.

11. sor:		12. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''[[1915]]. [[január 11.\|január 11-én]] választották meg bírónak''' az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Gimnázium]], az Irányi, a Szent László és a Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László '''1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''	+	'''[[1915]]. [[január 11.\|január 11-én]] választották meg bírónak''' az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az [[Alföld–Fiumei Vasút\|alföld–fiumei vasúton]] ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Gimnázium]], az Irányi, a Szent László és a Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől [[1918]]. március végéig összesen 79.868 katonát ápoltak. Áchim László '''[[1917]]. [[december 17.\|december 17-én]] tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''

	Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.\|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a Békés Megyei Kereskedelmi Banknak és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.\|december 29-én]] alakult '''Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)\|Árpád Gőz-, Kád- és Gyógyfürdő]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.\|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.		Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.\|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a Békés Megyei Kereskedelmi Banknak és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.\|december 29-én]] alakult '''Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)\|Árpád Gőz-, Kád- és Gyógyfürdő]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.\|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T11:09:30Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 11:09-kori változata
13. sor:		13. sor:
	'''[[1915]]. [[január 11.\|január 11-én]] választották meg bírónak''' az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Gimnázium]], az Irányi, a Szent László és a Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László '''1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''		'''[[1915]]. [[január 11.\|január 11-én]] választották meg bírónak''' az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Gimnázium]], az Irányi, a Szent László és a Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László '''1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''

-	Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.\|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a ~~[[Békés Megyei Kereskedelmi Bank\|~~Békés Megyei Kereskedelmi Banknak]] és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.\|december 29-én]] alakult '''~~[[Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság\|~~Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak]]'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő\|Árpád Gőz-, Kád- és Gyógyfürdő]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.\|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.	+	Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.\|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a Békés Megyei Kereskedelmi Banknak és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.\|december 29-én]] alakult '''Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)\|Árpád Gőz-, Kád- és Gyógyfürdő]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.\|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
19. sor:		19. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Békés vármegye~~: történeti monográfia, Békés vármegye monográfiája szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest~~. ~~Felelős szerkesztő~~: Márkus György, Budapest, 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

2019-07-23T11:36:00Z

Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 11:36-kori változata
11. sor:		11. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''[[1915]]. [[január 11.\|január 11-én]] választották meg bírónak''' az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a Rudolf Gimnázium, az Irányi, a Szent László és a Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László '''1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''	+	'''[[1915]]. [[január 11.\|január 11-én]] választották meg bírónak''' az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Gimnázium]], az Irányi, a Szent László és a Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László '''1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''

	Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.\|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a [[Békés Megyei Kereskedelmi Bank\|Békés Megyei Kereskedelmi Banknak]] és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.\|december 29-én]] alakult '''[[Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság\|Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak]]'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő\|Árpád Gőz-, Kád- és Gyógyfürdő]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.\|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.		Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.\|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a [[Békés Megyei Kereskedelmi Bank\|Békés Megyei Kereskedelmi Banknak]] és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.\|december 29-én]] alakult '''[[Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság\|Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak]]'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő\|Árpád Gőz-, Kád- és Gyógyfürdő]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.\|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-10-25T17:17:39Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 25., 17:17-kori változata
19. sor:		19. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés vármegye: történeti monográfia, Békés vármegye monográfiája szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest. Felelős szerkesztő: Márkus György, Budapest, 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés vármegye: történeti monográfia, Békés vármegye monográfiája szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest. Felelős szerkesztő: Márkus György, Budapest, 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: /* Források */ formázás

2018-08-22T18:38:18Z

Források: formázás

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 22., 18:38-kori változata
19. sor:		19. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés vármegye: történeti monográfia, Békés vármegye monográfiája szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest. Felelős szerkesztő: Márkus György, Budapest, 1936. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés vármegye: történeti monográfia, Békés vármegye monográfiája szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest. Felelős szerkesztő: Márkus György, Budapest, 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: /* Munkássága */ Nyelvi ellenőrzés

2018-08-22T11:11:02Z

Munkássága: Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 22., 11:11-kori változata
11. sor:		11. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''[[1915]]. [[január 11.\|január 11-én]] választották meg bírónak''', az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a Rudolf Gimnázium, az Irányi, a Szent László és Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László '''1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''	+	'''[[1915]]. [[január 11.\|január 11-én]] választották meg bírónak''' az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a Rudolf Gimnázium, az Irányi, a Szent László és a Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László '''1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''

-	Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.\|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a [[Békés Megyei Kereskedelmi Bank\|Békés Megyei Kereskedelmi Banknak]] és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.\|december 29-én]] alakult '''[[Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság\|Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak]]'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő\|Árpád ~~gőz~~-, ~~kád~~- és ~~gyógyfürdő~~]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.\|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.	+	Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.\|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a [[Békés Megyei Kereskedelmi Bank\|Békés Megyei Kereskedelmi Banknak]] és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.\|december 29-én]] alakult '''[[Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság\|Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak]]'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő\|Árpád Gőz-, Kád- és Gyógyfürdő]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.\|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==

Jzoltan: /* Élete */ Nyelvi ellenőrzés

2018-08-22T11:08:29Z

Élete: Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 22., 11:08-kori változata
4. sor:		4. sor:
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1869]]. [[december 31.\|december 31-én]]''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky Terézia fiaként. Amellett, hogy gőzmalom-tulajdonos és ipartestületi elnök is volt, [[1915]] és [[1918]] között ő volt Békéscsaba utolsó bírája.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1869]]. [[december 31.\|december 31-én]]''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky Terézia fiaként. Amellett, hogy gőzmalom-tulajdonos és ipartestületi elnök is volt, [[1915]] és [[1918]] között ő volt Békéscsaba utolsó bírája.

-	~~'''~~[[1899\|1899-ben]] ~~Gajdács Judittal'''~~, egy földműves lányával ~~'''kötött házasságot'''~~. [[1902\|1902-ben]] született meg '''egyetlen fia''', Áchim '''László''', aki édesapja malmában tanulta ki a ~~malomipart~~, és a későbbiekben ~~az ipar~~ mellett belterjes gazdálkodással is foglalkozott tizennyolc holdas birtokán.	+	[[1899\|1899-ben]], házasságot kötött egy földműves lányával, Gajdács Judittal. [[1902\|1902-ben]] született meg '''egyetlen fia''', Áchim '''László''', aki édesapja malmában tanulta ki a mesterséget, és a későbbiekben a malomipar mellett belterjes gazdálkodással is foglalkozott tizennyolc holdas birtokán.

-	Áchim László köztiszteletnek örvendett mint bíró és mint mindig jó kedélyű, tréfára kész ember. '''Valóságos élő krónikása volt Békéscsabának''', híres volt jóízű történeteiről, órákon át tudott mesélni a régi Csaba egykori ~~embereiről~~.	+	Áchim László köztiszteletnek örvendett mint bíró és mint mindig jó kedélyű, tréfára kész ember. '''Valóságos élő krónikása volt Békéscsabának''', híres volt jóízű történeteiről, órákon át tudott mesélni a régi Csaba egykori lakóiról.

-	57 éves korában, ~~agyvérzés következtében~~, rövid szenvedés után, '''[[1927]]. [[április 5.\|április 5-én]] ~~halt meg~~'''~~. Halálát felesége, fia, anyósa, kiterjedt rokonsága és Békéscsaba társadalma gyászolta~~. Az utolsó békéscsabai bíró a Kastélyi temetőben lévő síremlék alatt – méltatlanul elfeledve – nyugszik.	+	57 éves korában, agyvérzést kapott, és – rövid szenvedés után – '''[[1927]]. [[április 5.\|április 5-én]] meghalt'''. Az utolsó békéscsabai bíró a Kastélyi temetőben lévő síremlék alatt – méltatlanul elfeledve – nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: /* Élete */

2017-11-06T18:03:09Z

Élete

←Régebbi változat		A lap 2017. november 6., 18:03-kori változata
4. sor:		4. sor:
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1869]]. [[december 31.\|december 31-én]]''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky Terézia fiaként. Amellett, hogy gőzmalom-tulajdonos és ipartestületi elnök is volt, [[1915]] és [[1918]] között ő volt Békéscsaba utolsó bírája.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1869]]. [[december 31.\|december 31-én]]''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky Terézia fiaként. Amellett, hogy gőzmalom-tulajdonos és ipartestületi elnök is volt, [[1915]] és [[1918]] között ő volt Békéscsaba utolsó bírája.

-	'''[[1899\|1899-ben]] Gajdács Judittal''', egy földműves lányával '''kötött házasságot'''. [[\|1902\|1902-ben]] született meg '''egyetlen fia''', Áchim '''László''', aki édesapja malmában tanulta ki a malomipart, és a későbbiekben az ipar mellett belterjes gazdálkodással is foglalkozott tizennyolc holdas birtokán.	+	'''[[1899\|1899-ben]] Gajdács Judittal''', egy földműves lányával '''kötött házasságot'''. [[1902\|1902-ben]] született meg '''egyetlen fia''', Áchim '''László''', aki édesapja malmában tanulta ki a malomipart, és a későbbiekben az ipar mellett belterjes gazdálkodással is foglalkozott tizennyolc holdas birtokán.

	Áchim László köztiszteletnek örvendett mint bíró és mint mindig jó kedélyű, tréfára kész ember. '''Valóságos élő krónikása volt Békéscsabának''', híres volt jóízű történeteiről, órákon át tudott mesélni a régi Csaba egykori embereiről.		Áchim László köztiszteletnek örvendett mint bíró és mint mindig jó kedélyű, tréfára kész ember. '''Valóságos élő krónikása volt Békéscsabának''', híres volt jóízű történeteiről, órákon át tudott mesélni a régi Csaba egykori embereiről.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „malomtulajdonos, bíró == Élete == '''Békéscsabán született 1869. december 31-én''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky…”

2017-11-06T17:52:37Z

Új oldal, tartalma: „malomtulajdonos, bíró == Élete == '''Békéscsabán született 1869. december 31-én''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky…”

Új lap

malomtulajdonos, bíró

== Élete ==
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1869]]. [[december 31.|december 31-én]]''', Áchim János szűrszabó és Ondrovicky Terézia fiaként. Amellett, hogy gőzmalom-tulajdonos és ipartestületi elnök is volt, [[1915]] és [[1918]] között ő volt Békéscsaba utolsó bírája.

'''[[1899|1899-ben]] Gajdács Judittal''', egy földműves lányával '''kötött házasságot'''. [[|1902|1902-ben]] született meg '''egyetlen fia''', Áchim '''László''', aki édesapja malmában tanulta ki a malomipart, és a későbbiekben az ipar mellett belterjes gazdálkodással is foglalkozott tizennyolc holdas birtokán.

Áchim László köztiszteletnek örvendett mint bíró és mint mindig jó kedélyű, tréfára kész ember. '''Valóságos élő krónikása volt Békéscsabának''', híres volt jóízű történeteiről, órákon át tudott mesélni a régi Csaba egykori embereiről.

57 éves korában, agyvérzés következtében, rövid szenvedés után, '''[[1927]]. [[április 5.|április 5-én]] halt meg'''. Halálát felesége, fia, anyósa, kiterjedt rokonsága és Békéscsaba társadalma gyászolta. Az utolsó békéscsabai bíró a Kastélyi temetőben lévő síremlék alatt – méltatlanul elfeledve – nyugszik.

== Munkássága ==
'''[[1915]]. [[január 11.|január 11-én]] választották meg bírónak''', az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a Rudolf Gimnázium, az Irányi, a Szent László és Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László '''1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.'''

Áchim László mint '''Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait'''. [[1918]]. [[november 23.|november 23-án]], a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után '''haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a [[Békés Megyei Kereskedelmi Bank|Békés Megyei Kereskedelmi Banknak]] és az evangélikus presbitériumnak''', valamint egyik '''kezdeményezője és alapítója a'''z [[1918]]. [[december 29.|december 29-én]] alakult '''[[Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság|Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak]]'''. (Az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő|Árpád gőz-, kád- és gyógyfürdő]] épületének alapkőletétele csak évek múlva, [[1926]]. [[október 23.|október 23-án]] történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.

== Díjak, kitüntetések ==
* Közéleti tevékenységének elismeréséül, az ország szolgálatában szerzett különös érdemeinek jutalmazásaként, '''megkapta a III. osztályú érdemkeresztet.'''

== Források ==
* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés vármegye: történeti monográfia, Békés vármegye monográfiája szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest. Felelős szerkesztő: Márkus György, Budapest, 1936. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Politikusok]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]