Áchim L(iker) András (1871–1911) - Laptörténet

Jzoltan: + emléktábla fotó, 1 kapcsolódó irodalom

2021-09-17T05:21:45Z

+ emléktábla fotó, 1 kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2021. szeptember 17., 05:21-kori változata
4. sor:		4. sor:

	[[Fájl:Áchim L. András.jpg\|bélyegkép\|300px]]		[[Fájl:Áchim L. András.jpg\|bélyegkép\|300px]]
		+	[[Fájl:Achim emlektabla Godollo.jpg\|bélyegkép\|300px\|Áchim-emléktábla Gödöllőn]]

	'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.\|március 15]]-én. '''Nagyapját [[Áchim L. János\|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.\|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.		'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.\|március 15]]-én. '''Nagyapját [[Áchim L. János\|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.\|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.
85. sor:		86. sor:
	* Molnár József: Áchim L. András élete és halála : 1871–1911. Budapest : Püski, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Molnár József: Áchim L. András élete és halála : 1871–1911. Budapest : Püski, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Molnár M. Eszter: Áchim L. András az irodalomban. 2. kiad. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Molnár M. Eszter: Áchim L. András az irodalomban. 2. kiad. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Molnár M. Eszter: Áchim L. András és kora : kutatási bibliográfia. Budapest : PC Magister Alap., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Nemesi László: "Minő impertinencia!" : Áchim L. András halála a korabeli sajtó tükrében. Békéscsaba : TIT Békés M. Szerv., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Nemesi László: "Minő impertinencia!" : Áchim L. András halála a korabeli sajtó tükrében. Békéscsaba : TIT Békés M. Szerv., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Egyes teóriák szerint... rész törlése

2021-04-07T11:37:32Z

Egyes teóriák szerint... rész törlése

←Régebbi változat		A lap 2021. április 7., 11:37-kori változata
24. sor:		24. sor:
	[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti ''Friss Újság'' közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A ''Békésmegyei Friss Újság''ban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.\|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.\|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.		[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti ''Friss Újság'' közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A ''Békésmegyei Friss Újság''ban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.\|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.\|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.

-	Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs ~~Békéscsabán~~ Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.	+	Békéscsabán a mai napig nincs Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T12:44:53Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Áchim L(iker) András (1871-1911) lapot átneveztem Áchim L(iker) András (1871–1911) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-15T08:33:09Z

Áchim L(iker) András (1871-1911) lapot átneveztem Áchim L(iker) András (1871–1911) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 15., 08:33-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-23T12:17:31Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 12:17-kori változata
22. sor:		22. sor:
	[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.\|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.		[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.\|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

-	[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (~~1886-1944~~)\|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.\|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.\|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.	+	[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.\|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.\|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.

	Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.		Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

Jzoltan: Gerendás belső hivatkozása

2020-11-27T17:36:39Z

Gerendás belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 17:36-kori változata
7. sor:		7. sor:
	'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.\|március 15]]-én. '''Nagyapját [[Áchim L. János\|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.\|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.		'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.\|március 15]]-én. '''Nagyapját [[Áchim L. János\|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.\|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

-	Középiskolai tanulmányait a '''békéscsabai gimnáziumban kezdte''', majd a '''szarvasiban folytatta'''. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.	+	Középiskolai tanulmányait a '''békéscsabai gimnáziumban kezdte''', majd a '''szarvasiban folytatta'''. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért [[Gerendás\|gerendási]] tanyájukra.

	Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.		Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.

Ker0: képkorrekció

2020-05-21T19:43:24Z

képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 19:43-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.		Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.

-	[[Fájl:Achim L Andras sirja.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Berényi úti temetőben]] '''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.\|május 15-én]].'''	+	[[Fájl:Achim L Andras sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berényi úti temetőben]] '''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.\|május 15-én]].'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. május 21., 16:03-n

2020-05-21T16:03:57Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 16:03-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.		Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.

-	[[Fájl:Achim L Andras sirja.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Berényi úti temetőben~~]][[Belső hivatkozás~~]] '''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.\|május 15-én]].'''	+	[[Fájl:Achim L Andras sirja.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Berényi úti temetőben]] '''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.\|május 15-én]].'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. május 21., 15:58-n

2020-05-21T15:58:33Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 15:58-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.		Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.

-	'''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.\|május 15-én]].'''	+	[[Fájl:Achim L Andras sirja.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Berényi úti temetőben]][[Belső hivatkozás]] '''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.\|május 15-én]].'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Fejezetekre tagolás

2019-01-25T15:25:46Z

Fejezetekre tagolás

←Régebbi változat		A lap 2019. január 25., 15:25-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.		Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes\|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok\|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.

		+	'''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.\|május 15-én]].'''
		+
		+	== Munkássága ==
	'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny\|Békésmegyei Közlönyben]] jelentek meg.		'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny\|Békésmegyei Közlönyben]] jelentek meg.

19. sor:		22. sor:
	[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.\|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.		[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.\|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

-	[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor [[1911]]. [[május 14.\|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.\|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.	+	[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)\|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.\|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.\|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.

	Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.		Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 12:44-kori változata
14. sor:		14. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny\|Békésmegyei ~~Közlönyben~~]] jelentek meg.	+	'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny\|''Békésmegyei Közlöny''ben]] jelentek meg.

	Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az''' éppen szerveződő '''Általános Népegyletbe''', [[1904]]-ben pedig '''elnökké választották'''. [[1905]]-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett '''Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt''' programjával – Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben – '''parlamenti képviselővé választották'''. Már az első beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, '''szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal'''.		Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az''' éppen szerveződő '''Általános Népegyletbe''', [[1904]]-ben pedig '''elnökké választották'''. [[1905]]-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett '''Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt''' programjával – Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben – '''parlamenti képviselővé választották'''. Már az első beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, '''szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal'''.
22. sor:		22. sor:
	[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.\|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.		[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.\|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

-	[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A Békésmegyei Friss ~~Újságban~~ visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.\|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.\|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.	+	[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti ''Friss Újság'' közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A ''Békésmegyei Friss Újság''ban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.\|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.\|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.

	Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.		Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.
30. sor:		30. sor:
	* Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s#/media/File:%C3%81chim_L_Andr%C3%A1s_02.jpg Áchim L. András mellszobrát].		* Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s#/media/File:%C3%81chim_L_Andr%C3%A1s_02.jpg Áchim L. András mellszobrát].
	* [https://www.kozterkep.hu/~/24178/Achim_L_Andras_Bekescsaba_1981.html Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.]		* [https://www.kozterkep.hu/~/24178/Achim_L_Andras_Bekescsaba_1981.html Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.]
-	* 1971-ben kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeumban]] ''Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom'' címmel.	+	* 1971-ben kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeumban]] ''Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom'' címmel.
	* Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták – átnevezték [https://goo.gl/L7nmeL Áchim L. András utcára].		* Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták – átnevezték [https://goo.gl/L7nmeL Áchim L. András utcára].
	* A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.		* A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.
60. sor:		60. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. ~~szerk~~.: Kruchió Gábor. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. szám (1971) 153–188. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Áchim emlékszám. In: Békési Élet, 6. évf. 2. szám (1971) 153–188. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Áchim L. András emlékkönyv, 1871–1971. ~~szerk~~. Pölöskei Ferenc és Szabó Ferenc. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. 157. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Áchim L. András emlékkönyv, 1871–1971. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szabó Ferenc. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1972. 157. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. ~~szerk~~.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. Szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Domokos József: Áchim L. András. Budapest: Kossuth K., 1971. 350. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Domokos József: Áchim L. András. Budapest : Kossuth K., 1971. 350. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. 437. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest : Magvető Kiadó, 1978. 437. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. 24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. 24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. szám (1988) 495–503. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet, 23. évf. 4. szám (1988) 495–503. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. 66. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1911. 66. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. 1–5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest : Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. 1–5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. 7–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1967. 7–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. 162–187. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1956. 162–187. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba : Molnár I., 1965. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. 423. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen, 1972. 423. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Áchim L. András az idő mérlegén : a parasztvezér születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények szöveggyűjteménye Budapest, Békéscsaba, 2001. március 12–13. Tótkomlós, 2011. november 16. Budapest, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Áchim L. András az idő mérlegén : a parasztvezér születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények szöveggyűjteménye Budapest, Békéscsaba, 2001. március 12–13. Tótkomlós, 2011. november 16. Budapest, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest. PC Magister Alapítvány, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest. PC Magister Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 1991–2005 között állított emléktáblák. ~~szerk~~.: Jároli József. Békéscsaba. Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 1991–2005 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. ~~szerk~~.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Tudományos-Koordinációs Szakbiz., 1986. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Tudományos-Koordinációs Szakbiz., 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Molnár József: Áchim L. András élete és halála : 1871–1911. ~~Bp.~~ Püski, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Molnár József: Áchim L. András élete és halála : 1871–1911. Budapest : Püski, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Molnár M. Eszter: Áchim L. András az irodalomban. 2. kiad. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Molnár M. Eszter: Áchim L. András az irodalomban. 2. kiad. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Nemesi László: "Minő impertinencia!" : Áchim L. András halála a korabeli sajtó tükrében. Békéscsaba : TIT Békés M. Szerv., 1981. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Nemesi László: "Minő impertinencia!" : Áchim L. András halála a korabeli sajtó tükrében. Békéscsaba : TIT Békés M. Szerv., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba, 1958. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba, 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozás ==		== Külső hivatkozás ==