Vidovszky Kálmán (1888-1932)

A BékésWiki wikiből

evangélikus lelkész, tanár, író

Tartalomjegyzék

Élete

Vidovszky Kálmán

Gyomán született 1888. április 25-én, tízgyermekes jegyző családban. Testvére Vidovszky Béla festőművész, aki megfestette arcképét. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a Pozsonyi Akadémián evangélikus teológiát hallgatott. 1910 júniusában avatta lelkésszé Raffay Sándor püspök.

1918-ban katonai szolgálatot látott el a tábor lelkészeként.

1930. április 8-án megnősült, az evangélikus leánykollégium tanárnőjét, Szarvasi Olgát vette feleségül. Egy gyermekük született, Vidovszky Tamás. Mindössze két évig élhettek boldog házasságban.

1932. július 8-án egy epeműtétet követő szívgyengeség következtében elhunyt Budapesten. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik. Síremlékét 1933 októberében avatták fel.

Munkássága

Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)

22 éves korában, 1910-ben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes vallástanárként. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes vallástanárrá nevezték ki. Munkája nem szorítkozott kizárólag a tanári munkára, tanításra. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.

Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vitte el a gimnázium ifjúságát. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. Istentiszteletre és a hazaszeretetre egyaránt nevelte diákjait, akik közül többen a lelkészi pályára léptek.

Az 1917 és 1923 közötti időszakban a gyulai gyülekezet lelkészeként nagy szerepe volt a hívek lelki gondozásában, a gyülekezet összetartásában.

Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat – az országban az elsők közt - megszervezése, melynek egyben első parancsnoka is volt. Igazi cserkészi erényekkel rendelkezett; egyenesség, őszinteség, példamutatás. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírnevet szereztek fegyelmükkel és ügyességükkel.

Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a Körösvidék folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnévre tett szert 180 imát magába foglaló imakönyvével, melyet az ifjúságnak és a cserkészeknek írt.

1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból. A bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon budapesti egyetemi és főiskolai internátus vezetését. Az Otthon gazdasági ügyeit is Vidovszky intézte. Két év után, véglegesen igazgatói feladatokat láthatott el. Vezetése alatt élte virágkorát az intézmény.

1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így országos cserkész ellenőrzőtisztté nevezték ki, valamint megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkészszövetség társelnökévé. Feladata volt az 1933-as gödöllői világjamboree sajtókampányának lebonyolítása. Az Ifjúsági Belmisszió Bizottság vezetését is rábízták; a bizottság elnökének nevezték ki. Választmányi tag volt a Luther Szövetségben.

Emlékezete

Főbb művei

Ifjúsági lapokban, pedagógiai folyóiratokban több publikációja is megjelent.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök