Urszinyiné Molnár Júlia (1849‒1914)

A BékésWiki wikiből

Élete, hagyatéka

Urszinyiné Molnár Júlia Urszinyi Andor ügyvéd fiának, Urszinyi Dezső miniszteri titkárnak a felesége volt.

Végrendeletében minden vagyonát a városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy a háromszáz holdnyi gerendási ingatlana vételárából az ő és a férje nevét viselő árvaházat létesítsenek és tartsanak fenn a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatti villaszerű házában, amelyben „apátlan-anyátlan árvák nyernek majd elhelyezést nemre és vallásra való tekintet nélkül”. A vagyon összértékét 80 és 400 ezer korona közöttire becsülte a korabeli sajtó. Az 1910-ben Budapesten kelt alapítvány szerint az árvaház felirata ez lett volna: „Urszinyi Dezső és neje Molnár Júlia alapítványi községi árvaház”.

Szemián Sámuel városi főjegyző halála után, 1910-ben Szemián sornak nevezte el a város azt a Körös-parti utcát, ahol családi háza állt. (Az utca nevét 1949-ben változtatták Derkovits sorra.) Szülőktől örökölt családi házát az Urszinyi család vásárolta meg, Urszinyi Dezső annak helyén építette fel 1898-ban szép házát Wagner József építőmester tervei alapján.

A végrendeletét Urszinyi Dezső rokonai megtámadták, de a bíróság elutasította a keresetet, a hagyaték véglegesen Békéscsaba tulajdonába került. A képviselő-testület 1915. december 23-án elkészítette és a megye törvényhatósági bizottságához beterjesztette az árvaház alapító oklevelet. Az elképzelések szerint a községi árvaházba teljesen elárvult, elsősorban békéscsabai gyermekeket vehettek volna fel, akik tizenkét, kivételes esetekben tizennégy éves korukig maradhattak volna az intézetben, és csak az állami elemi iskolába járhatnak volna. A földet értékesítették, azonban a pénz, miután hadikölcsönbe kellett elhelyezni, hamarosan elértéktelenedett. A villa polgármesteri házként szolgált tovább, először dr. Berthóty István, majd dr. Jánossy Gyula polgármester lakott benne. A város nem nyugodott bele az alap elvesztésébe. A ház évi lakbérét 3000 koronáról 6000 koronára emelték fel, az árvaház fenntartási költségeihez évi 30 ezer koronát ajánlottak fel. A népjóléti miniszter 1926-ban hozzájárult ahhoz, hogy az Urszinyi-ház a város birtokába kerüljön, és helyette a régi vásártéren, a Dobozi út elején építsenek árvaházat. 1926-ban Ádám Gusztáv városi mérnök elkészítette a tervvázlatokat egy egyemeletes, 28 ágyas árvaház részére. 1928-ban Rosenthal Adolf földbirtokos, malomtulajdonos felajánlotta, hogy az általa fenntartott, a vasúti híd jaminai lábánál álló hadiárvaházat az Urszinyi-árvaház alapjához csatolják. 1936-ban az árvaházi alapból a város 130 kishold földet vásárolt, amelyet bérbe adtak, hogy tovább gyarapodjon az alapítvány vagyona. Az árvaház azonban végül nem épült meg. Az 1949-ben megszervezett körzeti könyvtár kapott ebben az épületben helyet, így azóta az egykori Urszinyi-ház könyvtári célokat szolgál a Békés Megyei Könyvtár részeként.

Emlékezete

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök